Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-11 / 36. szám
[KÜLFÖLDI A Takarniányozott pontyok előnyben Vavilkin A. S. és társa összehasonlító vizsgálatokat végzett olyan kétnyaras pontyokkal, amelyek szülei különféle környezetben és takarmányozásban részesültek. így voltak, amelyek gyéren, közepesen és in-Ítenziven voltak népesítve. Takarmányozás tekintetében az első csoport kizárólag természetes táplálékot, a második csoport normális takarmányozást, az utolsó csoport változatos és bőséges takarmányt kapott. Megállapították, hogy a népesítés nem, a bőséges és jó takarmányozás annál inkább fontos szempont, mert csakis ilyen körülmények között tartott anyák utódainál legnagyobb a megmaradási százalék, és a fejlődési értékek is ebben az esetben a legkedvezőbbek. (TSCha Moszkva) ▲ Gyilkos orcákkal riasztják a fehér delfineket. Fisch f. F. és Vania J. S. rövid beszámolót készítettek arról, hogy az alaszkai j Bristol öbölből rendszeresen és tömegesen fel» [ úsztak fehér delfinek (Delphinápterus leucas) a Kvichak folyóba azzal a céllal, hogy az ottani gazdag lazac- és pisztrángállományban lakmározást csapjanak. Naponta két alkalommal 200— 500 fehér delfin hatolt fel 16—25 km-nyire a folyóba, hogy éhségüket a drága és értékes halakkal csillapítsák. A kutatók ravasz módszerhez nyúltak. Az egyik delfináriumban magnetofonszalagra felvették a gyilkoc orcák hangját (kardszárnyú delfin, Orcinus orca — legveszedelmesebb, vérszomjas ellensége a fehér delfinnek), ftíüjd azt rendszeresen íéjátszották — víz alatti hangszórók segítségével —- a folyók torkolatában. A rettegett hangtól ár-Jtéhér delfinek annyira megijedtek, hogy ettől (cézdve messzire elkerülték a Kvichak folyót és környékét, s ezzel egyťáôben jelentősen emelkedett a halászok halzsákmánya. (Das Tier) A nagy halászdinasztia utolsó mohikánja Naptól vörösre cserzett arcú, idus, markáns férfi, a nagymúltú halásznemzedéknek — melynek története egészen az 1500 as évekig nyúlik vissza — mondhatnám utolsó sarja ül velem szemben. Kérdéseimre beszélni kezd a múltról és jelenről. A Czillingek még a mohács! csata után — amikor a török a Dunántúl legnagyobb részét elfoglalta — Esztergomból származtak Komáromba Előző lakhelyükön-halászattai foglalkoztak és új otthonukban is folytatták ezt a nemes mesterséget. Akkoriban bizony a nagybani halászat iparnak számított, amelyet három évig kellett tanulni, mint más mesterséget. — Őseink — mondja Czilling bácsi — több ladikkal, teljes haiászfelszereléssel érkeztek Komáromba és természetesen számos halászlegényt is foglalkoztattak. Egyik ősünk halász céhmester ,is volt, amiről a sárguló pergamenre írt halászengedély tanúskodik. Ezeket nagy pecséttel zárták, és József, valamint Lipót császár aláírásával látták el. Olykor az ilyen pecsétek elérték a 10 cm-es átmérőt is. A céhmesteri tisztséget őseink 1938-ig viselték. Családunk birtokolta a díszes, faragott céhládát, amely legutóbb a hetven éves András roltak a környékről. A halállomány megcsappant és nem fizetődön ki a halászat. Bizony Pista bácsi ts a nagyszögre akasztotta a hálót, és azóta az építő vállalatnál dolgozik. Szor^ galmas munkájáért emlékdiplomát is kapott. Azonban még most is szívesen emlékezik arégi szép időkre. Egy „tanyavetéskor“ a Nagy-Dunán kéthárom mázsa halat Is fogtak. A Vág—Duna esetenként még többet is adott. A kis Nyitra folyócska nagyon gazdag halállománnyal ajándékozta meg a halászokat, olykor tíz mázsa is ficánkolt belőlük a hálóban. A Zsitvában is vígan folyt a halászat, sok volt benne a csuka meg a ponty. A Nyitrában főleg harcsák tanyáztak, de abban fogták a legszebb pontyokat is. Gútától Komáromig a Vág-Dunában süllők, balinok, dévérek, harcsák úszkáltak nagy mennyiségben, csak úgy „forrott tőlük a víz“. Akkoriban egy tanyavetéskor a tíz mázsás eredmény sem volt ritkaság. Volt is a halászoknak vovv_»í\ vuiugaiuauaft a itat t a jtákban. A második világháború után még nekirugaszkodtak a komáromi halászok. Elég bö volt a fogás, azonban többnyire már csak keszeg akadt a hálóba. De ezzel is enyhítették az akkori húshiányt. _ A tapasztalt halász elmond-Hálókivetés előtt bátyám tulajdonában volt, de lehet, hogy azóta múzeumba került. Pista bácsi már tizenöt éves kora óta halászik, kisebb-nagyobb szerencsével. Egy halászcsoport vezetését 1935-ben apja halála után vette át. A tisztséget egészen 1948-ig töltötte be, de aztán elment tőle a kedve, mert a folyó vize nagymértékben szennyeződött, a partokat is állandóan szabályozták, bolygatták, ezért a halak elvándopénzük. Egy-egy jó fogás után a vidám halászlegénység szívesen nótára gyújtottak. Felcsendültek az ősi halászdalok. A Nagy-Duna Aranyosig volt a komáromi halászoké, és olykor egész héten át ott tartózkodtak, ha „úszott“ a hal. A bő zsákmányt a halászfeleségek adták el a piacon. Bizony akkoriban mindig volt friss élőhal. A Kis-Duna ágában horgonyozó nagy bárkákban tömegesen tárolták az éiőhalat. A Czilling István ja, hogy elődei vizákat is fogtak. A Dunán felkerült nemes tengeri halak súlya elérte a 3—4 mázsát is. A tengerből most is felúszik a kecsege, az angolna, egészen Bécsig. Azelőtt ezekből is volt bőven, ma azonban már csak ritka zsákmánynak számít. Mint minden halász, azzal is eldicsekszik, hogy mikor fogta a legnagyobb halat, A legnagyobb harcsa 120 kg-os volt. Számtalan nagy hal került hálójába az elmúlt évtizedek során. Fájó szívvel gondol vissza a múltra, amikor a komáromi halászok igazán híresek voltak és gazdagok. Értették szakmájukat, mert mint említettük, három évig inaskodtak és vizsgát is kellett tenniük, hogy megkaphassák az iparengedélyt. Ismerni kellett a halászattal összefüggő rendeleteket. Azt is megkérdezték a vizsgán, hogy mikor van az egyes halfajok ívási ideje. Nagyon bántja, hogy az Ipari üzemek beszennyezték a folyókat és állandóan pusztul a hal. Azt jósolta, hogyha a hatóságok nem lépnek fel erélyesebben a halállomány védelmére, az unokák majd csak könyvekből ismerik az egyes halfajtákat. A tiszavirágnak nevezett harcsaféreg, amely a legjobb haleleség, teljesen kipusztult, és ez is az egyik ok, hogy nincs annyi hal, mint valamikor. HOLCZER LÁSZLÓ Komárom (Komárno) KISÁLLATTENVESZTES HAIASZAT A Szabad Földműves szakmelléklete VADASZAT Nyúl tenyésztési tapasztalataim Jelenleg 15 anyás állományom van, 2 német óriás és 1 csincsilla bak tartozik hozzá. Két 9 boxos és egy 14 boxos tenyészketrec és egy 3 méteres, 2,5 XI,5-ös alapterületű süldőnevelő van. A tenyészketrecek alapmérete 0,70X0,90 méter, a nagytestű nyulak az 1X1 méteres alapterületű boxokban vannak elhelyezve. Az elsőketreceimét hátul г/з részben rácsos kivitelben trágyafiókokkai készítettem. Az újonnan készített ketreceim azonban mind telepadlósak, igy a nyulak alá télen-nyáron almozok. Nagyon jónak találom a faforgácsot, mert óriási felülete folytán felszívja a nyulak vizeletét, így a legmelegebb nyári napon sem érezhető a boxokban ammóniaszag. Hetente kétszer pótolom, egyszer cserélem az almot és fertőtlenítek. Fertőtlenítésre nátriumhidroxidot használók, hajlakk-szóróval porlasztóm az alomtól kitisztított ketrecek padozatára. A ketrecek tisztántartásán kívül még kéthetenként 0,001 részben jódot adagolok az egész állomány ivóvizébe a kokcidiózis megelőzése érdekében. Hosszú ideig problémát okozott, hogy a kisnyulak 3—4 hetes korukban bélgyulladást kaptak vagy egyedenként, tehát 1 anyánál 1—2, vagy esetenként több is. Megfigyeléseim szerint e jelenség akkor következik be, amikor az anyák tejhozama a laktáció végén ugrásszerűen csökken, és a kicsik az eddig megszokott folyadékfelvételüket más módon próbálják biztosítani, ivóvízzel, esetenként a anya vizeletével. A problémát teljesen megszüntettem a Neotesol (magyarországi) készítmény megelőző dóziskénti adagolásával. Szakcsoportunk évzáró közgyűlésén javasoltam, hogy a közös alapból vásároljunk Neotesolt, hogy a többi tagok is megelőzhessék vele a kisnyulak választáskor előforduló elhullását. A gyógyszer használatát javasolom olyan kritikus esetekben is, amikor egyes egyedek a náthából adódó orrfolyása szövődményhez vezetne. Szinte 100 %-os sikerű a szövődmények megelőzése. Javaslom viszont, hogy az így kezelt állományt továbbtenyésztésre ne vegye figyelembe egyetlen tenyésztő se. Az anyákat a laktáció egész idején sovány tejporos készítménnyel itatom. Egy-egy anya testsúlyától függően 1,5—2 dl 2,5 % -os mesterséges tejet kap. E módszer számításaim szerint gazdaságilag is kifizetődő, mert erősen megnövekszik az anyák tejhozama, tehát 8—9—10 egyed is könnyen felnevelhető. Az abrak fogyasztása valamivel kevesebb lesz. A laktáeló végére kondíciójukból nem veszítenek, sőt némelyiknél 15—20 dkg-os súlygyarapodás tapasztalható. A választás is 1—2 héttel előbbre hozható. Így évente minimálisan eggyel több fialás ütemezhető be. A vemhessség idején a tejporos készítményt nem itatom, mert azt tapasztaltam, hogy Háláskor komplikációkat okoz, különösen olyan anyáknál, amelyek kevesebbet szoktak fialni. (A túl nagyra nőtt fiókák fialáskor megfulladnak, vagy az anya megszakad.) Nagyon jó eredményt értem el a csoportos fedeztetéssel. Amíg az anyák szoptatnak, a bakokat pihentetem, majd választás után 8 anyához odahelyezek egy bakot, két nap múlva friss bakot helyezek a csoporthoz, újabb két nap múlva az anyákat külön rakom. Az utolsó 3 alkalommal ezzel a módszerrel minden anya megtermékenyült. Több tenyésztőtársamnak is javasoltam ezt, de idegenkednek tőle, mondván, hogy az anyák verik egymást. Én viszont gyakorlatból tudom, hogy á bak jelenléte az anyák agresszivitását semlegesíti. Nyulaimat télen-nyáron Itatom. Nyáron önitatóból, télen naponta egy alkalommal. A vitamin és ásványi premixet az ivóvízben kapják. Sajnos nem forgalmaznak mindig vitamin- és ásványi premixet, ilyenkor Phylasolt itatok. Naponta két alkalommal etetek. Reggel az egész állomány lágy eleséget kap, ez: főtt burgonya, takarmányrépa és sárgarépa reszelék, víz és dúsított dara. Este vizet, táp és zab- vagy árpakeveréket és mindkét alkalommal ad libitum lucerna és hegyi szénát kapnak. Átlagosan 200—250 egyed az állományoin. Fönntartásához 700 négyszögöl földet bériek, felén lucernát, a fennmaradó részén burgonyát és takarmánykáposztát termesztek. A takarmánykáposzta másodvetés. Az első forgóban zabos bükkönyt szoktam termeszteni a takarmánykáposzta helyén. A takarmánykáposzta termesztése és takarmányozása nagyon ajánlható, igen jó étrendi és tápláló hatása miatt. A kora őszi fagyok nem tesznek kárt fejlődésében, így egészen a tél beálltáig jó minőségű zöldtakarmány. Nagyon jő zöldtakarmánynak Különösen szép a csincsilla rox házinyúlfajta gereznája-ksz-18. SZÁM 1971. SZEPTEMBER 11. ♦ • A TARTALOMBÖL Nyúltenyészési ♦ tapasztalataim Pecsenyekacsa ♦ tenyésztési kísérletek A galamb tömése ♦ Franciaországban Baromfigyár ♦ a Szovjetunióban A viador nem ♦ ijed meg semmitől A tojótyúk ♦ vízfogyasztása jó tudni Ф Veszélyes nyúl♦ betegség a tularémia Forradalmi © irányzatok Mielőtt a vadász© puskák megszólnak Kezdődik © a szarvasbőgés Vadászati Világ' ■ Kiállítás Budapest 1971 — Mozaikok Pontyfogata nylon — IS nylonfogta ponty — horgászfoga mindakettő ... Vízparti » tapasztalatok . Külföldi vizeken m A nagy halászdinasztia utolsó mohikánja bizonyult a bimbóskel is. A sárgarépát kétszeresen hasznosítom. A gyökér kifejlődése után júliustól októberig 3—4 alkalommal lekaszálom a táblát, így jő minőségű zöldet kapok, és megakadályozom, hogy a sárgarépagyökerek túlhízzanak és megrepednek. Nyár idején a folyamatos zöldellátási fűből és gazból fedezem. Ha Időm engedi, szívesen gyűjtök csalánt is, ezt megszárítva használom fel etetésre. Törzsállományom fajtatiszta újzélaudi fehér, bécsikék, csincsilla anyákból áll. Ezelőtt két évvel is fajtatisztán próbáltam tenyészteni. Ez azonban csak a csincsillák esetében sikerült maradéktalanul. Az újzélandi és a bécsikék esetében gyakori volt a megbetegedés, s fejlődési erélyűket sem találtam kielégítőnek. így a keresztezéshez folyamodtam. Nagyon jónak találom a bécsikék X német óriás, bécsikék X csincsilla, újzélandi fehér X német óriás. Kielégítő, de nem annyira jó az újzélandi fehérX csincsilla. A kistenyésztőnek elsősorban szeretnie és ismernie kell nyulait, és ha ez a kettő együtt van, az eredmény sem marad el. Öva intek minden tenyésztőt attól a gondolattól, hogy a nyúttenyésztést kizárólag pénzszerzési lehetőségnek tekintse. Csejtei József
