Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-04 / 35. szám

1971. szeptember 4. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA . ÖTÉVES TERVÜNK első nagy mezőgazdasági sikere Nemrég örömtő] dobbant meg köz­társaságunk dolgozóinak szíve, ami­kor arról értesültek, hogy szocialista köztársaságunk mezőgazdasági üze­mei hetekkel hamarabb teljesítették sőt túlteljesítették gabonaeladási kö­telezettségeiket. Kétségkívül ez igen szép eredményi S kiknek az érdeme? Elsősorban a mezőgazdasági őstermelőké, a gabo­naeladást szorgalmazóké, a pártszer­veké és pártszervezeteké, a társadal­mi- és tömegszervezeteké, hogy a re­kordtermés idejében az állami, illető­leg a mezőgazdasági üzemek raktárai­ba került: a kötelezettségvállalások eredményeként terven felül 187 ezer 770 tonna, holott az északi járások­ban az aratás nem fejeződött be. Mit jelent ez? Azt, hogy szövetkezeti parasztsá­gunk nemcsak 1968—1969-ben gon­dolkozott, cselekedett józanul, a szo­rult népgazdasági helyzetünkben igen jelentős konszolidációs tényezőként szerepelt, hanem mindmáig erős tá­masza a munkásosztálynak, a CSKP- nak. Ezt most is bebizonyította. Meg­alapítható, a mezőgazdasági üzemek dolgozói nagy felelősségérzettel lát­nak hozzá a CSKP XIV. kongresszusa határozatából adódó feladataik telje­sítéséhez: többek között a mezőgaz­dasági termelés színvonalasabbá téte­léhez, a nagyüzemi szocialista terme­lési viszonyok kialakításához, a la­kosság jobb élelmiszerellátásához — saját terményekből és termékekből. A szocialista termelési viszonyok fej­lesztése és szilárdítása a mezőgazda­sági termelés állandó növekedésének alapvető feltétele. Csakis ennek a döntő feltételnek a megteremtésével a mezőgazdasági termelés — 1970. évihez viszonyítva — 1975-ben 14—15 százalékkal lesz több fa CSSZSZK-ban 13—14 %), a piaci termelés 23—24 százalékkal (a CSSZSZK-ban 18—19 százalék). Az idei kiváló mezőgazda­­sági siker Is jelzi, hogy a CSKP XIV. kongresszusa által jóváhagyott terme­lésnövelési irányelvek helyesek és a terv-feladatok megvalósíthatók. Ter­mészetesen ez nagymértékben az em­berektől, a szövetkezetek derék, szor­galmas tagjaitól és az állami gazda­ságok dolgozóitól függ elsősorban, va­lamint a helyes, szakszerű irányító­munkától. Jelenti továbbá azt is, hogy mező­­gazdasági üzemeink dolgozói megér­tették: a gabona-kérdés megoldása — kulcsfontosságú feladat. A világ szá­mos országában a kormánykörök a gabona-önellátást szorgalmazzák. Ná­lunk, Szlovákiában ezt a kitűzött ter­vet az idén teljesítettük, ám szüksé­ges, hogy országos méretben is valóra váljék az ezirányú tervfeladat. Ennek stratégiai küldetéséről nem kell külö­nösképpen meggyőzni az Idősebb, va­lamint a középkorú nemzedéket, mely átélte, saját bőrén tapasztalta, mit je­lent a mindennapi kenyér. Hányszor kellett nélkülözni, mert hiányzott a családok asztaláról, s nemcsak az ipa­ri munkásoknál, hanem a falusi sze­gény-parasztok. agrárproletárok ese­tében is. A gabona-önellátás kérdése a KGST-tagországok „Komplex prog­ramijában is szerepel, amelyről a Pravda 1971. augusztus 7-1 számában megjelent cikk bővebben tájékoztat. Egy dologgal azonban tisztában kell lennil A gabonatermesztés nem me­het az ipari növények és kapásnövé­nyek rovására. Hát akkor hogyan? A vetésterület szélesítése nélkül! Mert úgy is lehet több gabonát termeszteni, ha a talaj termőképességét rendszere­sen fokozzuk, ha még jobb minőségű magtermesztő és nemesítő munkát végzünk, ha teljes mértékben kihasz­náljuk a bőtermésű gabonafajták nyújtotta lehetőségeket, ha saját erő­forrásainkból elegendő mennyiségű és minőségű takarmányt biztosítunk. Nem kell különösképpen magyaráz­ni mezőgazdasági üzemeink vezetői­nek, hogy a növénytermesztés fejlesz­tése az állattenyésztés fejlesztésének az alapja. Csakhogy a már elavult termelési módszerekkel nem jutunk egv lépést sem előre. Mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztésben foly­tatni kell a termelés tökéletesítését, a komplex gépesítést, a talaj termőb­­bétételét, felhasználva a termelés­­szervezés legújabb tudományos isme­reteit. Mi szükséges ehhez? Nem más, mint a mezőgazdasági termelés további központosítása, sza­kosítása — magasabb szinten! —, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexumok létrehozása a mezőgazdasági üzemek társulása segítségével. Ter­mészetesen ehhez szükséges az elő­feltételek megteremtése, az üzemközi kapcsolatok szorosabbá tétele, az ön­kéntesség elvének betartása, az össz­társadalmi érdek szem előtt tartása. Ennek a célnak eléréséhez kell igazí­tani a beruházási-, a hitel- és az adó­politikát. Ezek a feladatok életbevágóak! Meg­valósításukhoz a legkedvezőbb felté­telek kialakítása szükséges. Nem elég, ha csak a vezetőség tárgyal erről! A céltudatos felvilágosító-tájékoztató munka semmiképpen sem mellőzhető. A szövetkezeti tagok, mezőgazdasági dolgozók értenek az okos szóból, te­hát a titkolózásnak semmi helye! A mezőgazdasági üzem távlati fejleszté­sének részletes ismerete elengedhe­tetlen ahhoz, hogy a feladatokat ma­gukévá tegyék a dolgozók és meg is valósítsák azt. Az idei gabonabetaka­rítás alapos előkészítése, a feladatok ismerete, a népgazdasági érdek tuda­tosítása iskolapéldaként s jó tapaszta­latként szolgálhat más, még nehezebb feladatok valóra váltásához is. Ez a kiváló siker még nagyobb önbizalom­ra, újabb kezdeményezésekre, ésszerű­sítő munkákra serkenthet. A mező­­gazdasági termelés továbbfejlesztése napjaink égető kérdése, melyhez az előfeltételek nagy többségét a mező­­gazdasági üzemeknek kell kialakíta­ni, biztosítani. Felelős tényezőink még több mű­trágyáról, növényvédőszerről, több mezőgazdasági gépről kell, hogy gon­doskodjanak, hogy a termelés korsze­rűsítése, az állatférőhelyek bővítése a kívánt ütemben haladhasson, s a termelés még hatékonyabbá, jövedel­mezőbbé váljék. Éppen ezért az 5. ötéves népgazda­sági tervfeladatok megvalósítása szük­ségessé teszi haladóbb műszaki-köz­gazdasági mutatók érvényesítését, a komplex gépesítés kiszélesítését, ipa­ri termelési módszerek alkalmazását. Céltudatosan szakosítani a termelést, s keresni a további központosításhoz vezető utat. A CSKP XIV. kongresszusának kö­vetkeztetései utalnak ezeknek a fel­adatoknak az össztársadalmi fontos­ságára, melyeknek fő letéteményesei a mezőgazdaság dolgozói. Valamennyi szövetkezeti tagot és állami gazdasági dolgozót örömmel tölt el az a tudat, hogy kötelessége példás teljesítéséből született meg a kiváló siker: a gabo­­rtáeladáM terv idejekorán! és mara­déktalan valőraváltása. El kell ismer­ni, ez a nagy siker egész szocialista társadalmunk kiugró sikere. Ha to­vábbra is ilyen munkalendülettel, a legújabb tudományos mezőgazdasági ismeretek idejében való felhasználá­sával párosul a szorgalom, akkor ezt az első sikert továbbiak követik majd az ötéves tervidőszakban: midnyájunk meglégedésére! JUDr. M. ÖORDIAK Csökken a mezőgazdasági téridét Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa által jóváhagyott 5. ötéves gazdasági terv irányvonala kitűzte a gabona- és az ipari növé­nyek termelésének növelését azzal a céllal, hogy az élelemfogyasztás növekedését saját forrásainkból fedezhessük. E célkitűzéseknek a gyakor­lati megvalósítása nem megy minden akadály nélkül. 1971-ben Szlovákiá­ban 1 millió 697 ezer hektáron termelünk mezőgazdasági növényeket, ami 6300 hektárral kevesebb, mint tavaly. Az 1970. évhez viszonyítva lényegesen nagyobb volt a fagy által sújtott növények területe. A kiszántott őszi gabona területe a tavalyi év másfél­­szeresét (több mint 15 ezer hektárt), a repce 16 ezer hektárt és az évelő takarmányok 28 ezer hektárt (az előző év négyszerese!) képezték. Ennek következtében az ősziek, a lucerna és herefélék vetésterülete az 1970 évi színvonal alá süllyedt. A kiszántott ősziek helyére árpát és kukoricát vetettek. , „ . Mekkora volt a főnövények vetésterülete Szlovákiában az idén? Az ösz­­szes gabonaféléké 924100 ha, ebből búza 375 ezer ha, a kukorica (magra! 1 125 ezer ha. a hüvelyesek 15 ezer ha, a kapások 18 500 ha, a takarmányok 496 ezer ha, a cukorrépa 49 500 ha, a zöldség 21 900 ha. A gabona vetésterülete 2,3 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly, főleg az árpa és a kukorica vetésterületének növekedése következtében. Tovább folytatódik a rozstermesztés kedvezőtlen fejlődése: egynyolcadával csök­kent a vetésterület. Hasonló a helyzet a takarmányhüvelyeeek termesztése terén is. Amíg az étkezési hüvelyesek területe a tavalyi terület kétötödével emelkedett (ami majdnem eléri a tervezett területet), addig a takarmány­­hüvelyeseké egyötödével (2810 hal csökkent és 9000 hektárral kevesebb a tervezettnél. Ezzel csökken az amúgy is korlátozott fehérje mennyisége, amely nélkülözhetetlen a takarmánykeverékekben. A burgonya termesztés a tavalyi színvonalon maradt, de a szocialista szektor részesedése a tavalyi 30,4 százalékról 33,1 százalékra emelkedett. A korai burgonya területe 8 százalékkal növekedett, amit a piac idei ellátottságán is észlelhetünk. Csökkent a kapástakarmányok területe (7 százalékkal), a szántón ter­melt takarmányoké (3,5 százalékkal), ebből az évelő takarmányoké majd­nem 26 ezer hektárral. A szövetségi és a szlovák kormány Intézkedései a technikai növények termelésének növelésére kedvezően hatottak vetésterületük kiterjesztésére, összesen 21 400 hektáron vetettek olajos növényeket, ami 4600 hektárral több, mint tavaly. Döntő szerepe van a repcének, amelynek vetésterülete egyharmadával (607 ha) nagyobb volt, mint az előző évben. A cukorrépa területe bár 1 százalékkal kevesebb a tervezettnél de a tavalyihoz képest 4,5 százalékkal növekedett. A dohányeladás évek őta tartő nehézségei miatt a dohány vetésterülete fokozatosan csökken, úgyhogy ebben az évben a tavalyinak csak kéthar­madát érte el. ŠT. KOCIAN mérnök Agronómus, sportember V i d e r m a n Vilmos naponta jár­ja a határt, mint a Marcellháil Efsz (Marcelová) agronémusa. Most azonban más oldalról sze­retném bemutatni ezt a halkszavé mezőgazdászt. Néhány évtizeddel ezelőtt kötött barátságot a labdarúgással. Éveken át kergette a bűvös bőrlabdát, mely­nek még ma is szerelmese. Fájó szívvel vált meg a zöld gyep­től, a bőrlabdátől, de a sporttal nem szakított. Tehetségét, tudását falujá­nak sportfeilesztésére fordítja. Meg­szakítás nélkül tagja a sportszerve­zet vezetőségének. Rendszerint ak­kor választották elnökké, ha „hul­lámvölgybe“ jutott a labdarúgás, így volt ez néhány évvel ezelőtt is, amikor családiházat épített, lemon­dott az elnöki tisztségről. Alighogy felépült a ház, a sportszövetség já­rási vezetősége ismét őt javasolta az elnöki tisztségre, mert lejtőre jutott a falu sportja. Az évzáró taggyűlés résztvevői egyhangúlag megint bizal­mat szavaztak neki. Nemcsak a fia­tal sportolók, hanem a község lako­sai is becsülik őt. Becsülik sze­rénységéért, emberségéért. Ettől többet ember aligha kaphat! 4 Már másodízben tagja a sport­szövetség járási elnökségének. Segít a komáromi járás (Komárno) sport­életének fejlesztésében, segít meg­oldani azokat a problémákat, ame­lyek még ma is fékezik a teljes kibontakozást. AIJJDRISKIN J. Kiíszüíiön a nyBlcadfe írszagos szantwersenv Valamennyi mezőgazdász tudja, milyen nagy jelentőségű a szántás. Ezzel az agrotechnikai művelettel számos előfeltételét teremtjük meg a növények fejlődésének: megjavítjuk a talaj szerkezetét, a gyomokat ily módon is irtjuk, ugyanakkor a talaj nedvességtartalmát is óvjuk. Ami a hektárhozamokat illeti, azok kétségkívül a szántás minőségétől is függenek. Ezt már elődeink is régen felismerték, s minden tudásuk­kal, rátermettségükkel azon fáradoztak, hogy a szántás mestereivé válja­nak. Ha kissé visszapillantunk a szántó versenyek történelmébe, örömmel álla­píthatjuk meg, hogy éppen a mi államunkban született meg elsőként a gondolat szántóversenyek rendezésére. Már 1856-ban néhány ökrös-fogattal a Kolín melletti Zálabí község ahtárában versenyre keltek a haladóbb gondolkodású gazdák, hogy összemérjék erejüket a szántás minőségét illetően, egyenlő versenyfeltételek, ugyanolyan nagyságú és minőségű ta­lajon. Az idő tájt ez egyedülálló verseny volt, amit nem ismételtek meg... Egy évszázadnak kellett eltelnie, míg a versenyt ismét felújították. Erre Anglia északi részében, Workingtonban került sor, ahol a Mezőgazdasági Társulat 1946-ban megszervezte a szántóversenyt. Ezen a versenyen ven­dégként, vagy megfigyelőként szakemberek is részt vettek Európa fejlett mezőgazdasági országaiból s még a tengerentúlról is. Megtetszett a ver­seny, olyannyira, hogy saját országaikban is megrendezték. Amikor már a szánftóverseny színvonala is javult az egyes országokban, a szervezőknek olyan ötletük támadt, hogy az egyes országok legjobb szántói világversenyen mérjék össze ügyességüket. Ez egy világszervezet létrehozását is indokolta, amelyre 1952-ben Angliában, a második szántó­verseny alkalmából került sor. A következő évben Kanada Couburg tarto­mányában, Ontaríóban 13 ország részvételével sikeresen zajlott le az első szántási világbajnokság. Ettől az évtől kezdve évente sor kerül a szántási világbajnokság megrendezésére. Például az idén Angliában, a jövő évben pedig az Amerikai Egyesült Államokban rendezik meg. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1964-ben vált a Szántővereenyek Világbizottságának tagjává. Legjobb két versenyzőnk először a Bécs mel­letti Fuchsenbiglben megrendezett XII. Szántó-Világbajnokságon vett részt. 1970-ben Václav МШк erős konkurrencia közepette a 13. helyet Vívta ki a dániai Horsensben. A szántóversenyeket 1963-től rendszeresen megrendezzük. Az első véT- seny még hiányos volt, mert nem előzték meg mindenütt Járási és kerületi versenyek. Azóta évente sor kerül ezekre a versenyekre, kivéve az 1968-as évet, amikor a szántóverseny elmaradt. Csehszlovákia szántóbajnoka a „Veverka-flvérek aranyekéje“ nevű tró­feát kapja, amelyen ez a felirat olvasható: „Pax arva colat“, vagyis „Béke művelje a földeket“. Ez az aranyeke a Veverka-fivérek 1827-ben készített ekéjének hű mása. A kerületi és járási szántóversenyek legjobbjai vándorserleget, tárgyl­és pénzjutalmakat kapnak. A járási, kerületi és az országos szántóverseny résztvevői Zetor jelzésű traktorral és ROSS Roudnice jelzésű ekével nevezhetnek be a versenybe. Üzemanyagot és gépzsírt a Benzinol n. v. ingyenesen Juttat a verseny­zőknek. A szántóversenyeket minden fokon — hazai viszonylatban — a Szántó­versenyek Országos Bizottasága rendezi, amely bizottságnak tagja a Szö­vetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének képviselője is. Az idei országos szántóversenyt, amely sorrendben a nyolcadik, szep­tember 10—11-én rendezik meg a Pöstyéni (Piešťany) Állami Gazdaság tábláin. Első napon tarlón, másnap vöröshere-táblán versenyeznek majd a résztvevők. Az országos szántóverseny egyúttal jelentős politikai esemény is, amely az idén a CSKP megalakulásának 50. évfordulója jegyében zajlik le. Mint az eredmények Is mutatják, egyre inkább a szántás minőségi elvégzésére törekszenek traktorosaink, s a szántőverseny jó alkalom, nevelési módszer, segíti a szocialista vagyonhoz való helyes viszony kialakítását, s végül a bő hektárhozamok mestereinek nevelődését. Az Idei országos szántóbajnokság — nemzetközi részvétellel — öt kate­góriában zajlik le. Az első fő kategóriában a 22 tapasztaltabb traktoros versenyez, ezek közül kettő országos, húsz pedig kerületi győztes. A máso­dik kategóriában 10 fiatal traktoros méri össze ügyességét, mint kerületi győztesek a mezőgazdasági iskolák szakaszáról. A harmadik kategóriában mintegy 10—12 külföldi szántómester mutatja be tudása legjavát, szakmai felkészültségét. A negyedik kategóriában a Szocialista Ifjúsági Szövetség által indított verseny győztesei versenyeznek, az ötödik kategóriában traktorvezetési ügyességi versenyre kerül sor. Az országos szántóverseny az idén még két-kormánylemezes ekére van korlátozva. Az ekék lehetnek hordozottak vagy függesztettek, előhántókkal vagy hántókkal felszereltek. A tarló szántásánál tökéletes talajmorzsolást, a heretábla szántásánál részleges talajmorzsolást kell végezni. A szántás átlagos mélységét a dön­­tőbírák testületé állapítja meg a helyi feltételeknek megfelelően. Az utolsó kategóriában, a traktorvezetési ügyességi versenyben tekintet nélkül a korhatárra és a foglalkozásra, minden jogosítvánnyal rendelkező személy részt vehet. E verseny célkitűzése, hogy a traktorosok közötti vetélkedések jó tradíciójának megfelelően megkedveltesse a fiatalokkal a gépesített mezőgazdaságban végzett munkát, hogy a verseny keretében a versenyzők bizonyíthassák szakmai felkészültségüket kézügyességüket a technika alkalmazásában, s jártasságukat az üzemelés alatt előforduló technikai hibák eltávolításában. A versenyzők a közúti forgalmi szabá­lyokból is vizsgáznak, aminek elsősorban a munkabiztonság és a közúti forgalom biztonsága szempontjából van jelentősége. E versenyszám fő rendezői a szövetkezeti földművesek csehországi és szlovákiai szövetségi, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Csehszlovák Automotoklub. Az országos szántőverseny résztvevői szorgalmasan készülnek a nagy eseményre, melytől már csak néhány nap választja el őket. Nem kevésbé készül a Szántóversenyek Országos Bizottsága is, mely a július 15-én tartott prágai ülésén határozatot fogadott el, hogy az országos szántó­­verseny után a szocialista országok képviselői azonnal összeülnek és ki­dolgozzák a szocialista országok között megrendezésre kerülő nemzetközi verseny feltételeit, (jp)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom