Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-21 / 33. szám
Szobád Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1971. augusztus 21. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 33. szám. Ésszerűen fejlesszük szocialista mezőgazdaságunkat Szakmelléklet KERIÉS2ET-MÉHÉSZIT — A gyümölcs és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Vitathatatlan, hogy mezőgazdaságunk a népgazdaság egyik jelentős stabilizációs tényezője. Ez már bebizonyosodott mind a háború utáni fejlődés folyamán, mind pedig az 1968—1969-es válsággal terhes években. Mezőgazdaságunk gazdaságpolitikai szerepe az ötödik ötéves terv időszakában tovább növekedik. Olyan feladatok várnak ránk, amelyek lényegesen befolyásolják a társadalmunk jólétét és gazdasági életünk szilárdulását. Mezőgazdaságunk feladatai a CSKP XIV. kongresszusának határozatában vannak megfogalmazva. Alapfeladatunk a fő élelmiszerek növekvő fogyasztásához szükséges terméktöbblet létrehozása. Feltétlenül el kell gondolkoznunk azon, hogy miképpen akarjuk ezt az igényes feladatot teljesíteni. SZÍVLELJÜK meg A MÜLT TAPASZTALATAIT Mint ismeretes, mezőgazdaságunk fejlesztésének irányát a CSKP IX. kongresszusa határozta meg. Ennek alapján vette kezdetét a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása, a termelőerők nagyüzemi bázisainak formálása. A központosítás és az összpontosítás ugyan kezdetben csak a földterületekre terjedt ki, fokozatosan azonban érvényesült az állattenyésztési termelés összevonásában is. E folyamat győzelmes kibontakozása új, minőségi problémákat hozott felszínre. Vagyis előtérbe került, mint követelmény, a munkatermelékenység színvonalának következetes emelése. A munkatermelékenység rendkívüli jelentőségét már V. I. Lenin is hangsúlyozta. Arra figyelmeztetett, hogy az új társadalmi rendszer csak akkor győzedelmeskedhet a régi felett, toa többet termel, mint az elődje, illetve, ha a munka termelékenysége gyorsabb ütemben növekedik. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének első éveiben ott mutatkoztak a legfőbb problémáink, hogy nagyüzemeinkben kisüzemi módon termelünk, vagyis a termelési technológia mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztési termelésben nem különbözött a régitől. Mai viszonyaink között, amikor a mezőgazdasági termelés további összpontosításával számolunk — a múlt tapasztalataiból tudatosítanunk kell, hogy a termelés összpontosítása csak abban az esetben váltja be a hozzáfűzött reményeket, ha korszerű technikát és technológiát alkalmazunk. Tehát a munkatermelékenység növekedésének — amire nálunk azért is szükség van, mert számolnunk kell a mezőgazdasági dolgozók számának további lényeges csökkenésével — a termelés összpontosításával és szakosításával járó következetes korszerűsítés az egyik legfontosabb előfeltétele. MEZÖGAZDASÄGUNK FEJLESZTÉSÉNEK JELLEGZETES VONÁSAI Nem frázis, hanem objektív valóság, hogy a tudományos-technikai forradalom korszakát éljük. Aki ezt nem akarja tudomásul venni, tehát nem alkalmazkodik a kor követelményeihez, az törvényszerűen lemarad. Ezt a tény minden mezőgazdasági dolgozónak, főleg azonban a vezető dolgozóknak tudatosítaniuk kell. Én már az eddigi tapasztalataim alapján is meggyőződésből vallom, hogy még a legsúlyosabbnak látszó gazdasági problémáinkat is csak az egyébként költségesnek látszó technikai vívmányok széleskörű és észszerű gyakorlati alkalmazásával oldhatjuk meg sikeresen. Ezért törvényszerű jelenségnek, szocialista fejlődésünk időszerű jellemzésének tekintem Husák elvtársnak a CSKP XIV. kongreszsusán kifejtett nézetét, mely szerint: ,,A mezőgazdasági termelőerők fejlődése új szakaszba lép. A nagyüzemi technika és technológia ma már túlnő mezőgazdasági üzemeink lehetőségeinek, nagyságának keretein. Érvényesítésének hatékonysága megköveteli a termelés fokozatos összpontosításának megkezdését a szakosítás elmélyítésével egyidőben mind a növénytermelésben, mind '-pedig az állattenyésztésben.“ Abban az esetben, ha a mezőgazdaságunk közgazdasági helyzetét ebből a szempontból nézzük, mélyebb elemzés nélkül is rájövünk, hogy a termelés összpontosításának és szakosításának színvonala nincs összhangban a legkorszerűbb technikai és technológiai eljárásokkal. Véleményem szerint mezőgazdaságunk korszerűsítését két alapvető tényező befolyásolja: — egyrészt a modern nagyüzemi technológia gyakorlati alkalmazásának kidolgozása és az új technológia bevezetésének anyagi biztosítása, — másrészt pedig olyan termelési bázis kiépítése, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb technika és technológia alkalmazását. Az első tényezővel kapcsolatban Štrougal elvtárs, a szövetségi kormány elnöke a következőket mondotta: „A mezőgazdasági termelés fejlődéséért a felelősség nemcsak a mezőgazdaságra, hanem a fő szállító ágazatokra, a gép-, a vegyi és építőiparra is hárul. Intézkedéseket foganatosítunk, hogy ezek az ágazatok az elkerülhetetlenül szükséges behozatallal együtt a gépek, a pótalkatrészek, a műtrágyafélék és vegyszerek mennyiségével, valamint minőségével, az építési munkálatokkal és építőanyagokkal fokozatosan kielégítsék a mezőgazdaság fontos igényeit.“ Kétségtelen, ha a népgazdaság szállító ágazatai elmulasztják a mezőgazdaság irányában mutatkozó kötelességeik teljesítését, akkor a mezőgazdaság tervfeladatainak teljesítése is veszélyben forog. A másik tényezőnek, vagyis olyan termelési bázisnak a kialakítása, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb technológia alkalmazását. rajtunk, mezőgazdászokon múlik. A mezőgazdaságunk ilyen célú átszervezését a CŠKP-és a szövetségi kormány elnökségének határozata körvonalazta. Mi, mezőgazdasági dolgozók az említett párt- és kormányhatározatot örömmel fogadtuk és gyakorlati megvalósítását komolyan vesszük. Ügy érezzük, hogy mezőgazdaságunk jövőjének formálásával kapcsolatban ilyen megfontolt és ésszerű határozat már régen nem született. Meg vagyunk győződve arról: -ha ezt a határozatot teljesítjük, mezőgazdaságunk szinte felismerhetetlen minőségi változáson megy keresztül. Mezőgazdasági termelésünk ilyen irányú fejlesztését minden gazdaságban feltétlenül szorgalmazni kell. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy a belterjes kukorica- és répatermesztő körzeteinkben a fáradsággal járó kézi munkaráfordítások nagy aránya mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztési termelésben komoly problémákat okoz. Meg kell tehát gyorsítani a gépesítés és a kemizálás folyamatát! Ehhez azonban szükséges, hogy a mezőgazdaság szállító partnerei időben és jó minőségben kielégítsék a mezőgazdászok igényeit. Végül megjegyzem, hogy ésszerűnek tartom az irányelvekben körvonalazott beruházási politikát is, amely csak a korszerű nagyüzemi technológia térhódításához szükséges befektetéseknek jelez szabadot. Tóth János, a Nagydaróci (V. Dravce) Efsz elnöke Kevés mezőgazdasági üzemben gondolnak arra, hogy közellátási és gyógyszeripari célokra mákot is kellene termeszteni. Képünkön a jó példát mutató Slepčany-i Efsz (nyitrai járás) máktáblája a termékbeiakarítás idején. Foto: Matis Vidám hangulatú aratási ünnepélyek Az aratás befejeződött. A jó gabonatermést kedvező időjárás, s aránylag kis veszteség niellett sikerült szín te minden mezőgazdasági üzemben betakarítani. A mezőgazdasági dolgozók elégedettek, mert a bű termésből — a szerződéses eladási kötelezettségek teljesítése és esetenkénti túlszárnyalása, valamint a különböző alapok feltöltése mellett — a személyi szükségletük kielégítése sem okoz különösebb gondot. HATEZER MÄZSA TERVEN FELÜL A marcel házai (Marcelová) kultúrház előtt személyautók és egyéb közlekedési alkalmatosságok tömkelegé vonta magára figyelmünket. Bizonyára itt tartják a szövetkezeti taggyűlést, s már tudtuk, hol keressük a „riportalanyokat“. — A gabonatermesztés idei eredményeivel elégedettek lehetünk. Búzából a tervezett 29 q helyett 32,98 q átlaghozamot értünk el. Jól fizetett az árpa is. Ebből a terményből 38,46 mázsát takarítottunk be hektáronkont, ami annyit jelent, hogy 10,46 q-val túlteljesítettük a tervben feltüntetett mutatót — mondta többek között B a k u 1 á r László, a szövetkezet elnöke. Az egybegyűlt dolgozók arcáról sugárzott az öröm, a jól végzett munka öröme. A marcelházi szövetkezet 830 hektáron termelt gabonát. Az idén összesen 28 ezer 295 q gabonát takarítottak be. Eladási tervüket 6 ezer 167 mázsával túlteljesítették. A gabonatermesztés színvonalának emelkedését igazolja az a tény is, hogy 1966-ban csupán 19 ezer 988 q volt az évi össztermelésük. Az ünnepélyes kiértékelés után elbeszélgettem Téglás József agronómussal, aki többek között elmondotta, hogy a Bezosztája búza az idén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mindössze 23,9 q átlagtermést adott egy hektárról. A Mironovszkája fajtánál 36,4 q átlagot értek el. Minőség szempontjából mindkettő azonos színvonalon mozog. Az árpa viszont rosszabb a megengedettnél, s így ezidáig egy mázsát sem sikerült sörárpaként értékesíteniük. NAGY VOLT AZ ÖRÖM a páti (Patince) szövetkezet dolgozói körében is. Nem is csoda, hiszen a gabonafélék hozamai minden várakozást felülmúltak. — Az utóbbi évek tapasztalataiból kiindulva, a búzánál és az árpánál egyaránt 30 q átlaghozamot terveztünk. Ezzel szemben búzából 36,4 q, árpából pedig 42.6 q termést takarítottunk be átlagosan egy hektárról. A gahonaeladás pénzügyi tervét 220 ezer koronával túlteljesítettük. Ha az egyéb termelési szakaszokon is hasonló eredményeket tudunk fölmutatni, akkor az eddigieknél sokkal gazdagabb évzárónak tekinthetünk elébe, — mondta büszkeségtől csengő hangon P о 11 á к János mérnök, a szövetkezet elnöke. — Igaz, hogy elégedettek vagyunk, az elért eredményekkel, de azért vessünk egy pillantást az érem másik oldalára is, — vette át a beszéd fonalát Fazekas József agronómus. — Tény, hogy ismét csalódtunk a Bezosztája búzában. Mindössze 28 q átlaghozamot adott. A Mironovszkája viszont 38,5 q hektárhozamot biztosított. Ha csak ezt a fajtát termesztettük volna, akkor még jobb eredményekről adhatnánk számot. A következő évek tervezési munkálatainál figyelembe veszszük ezt a tényt is. Üf REKORDEREDMÉNY SZÜLETETT Madáron (Modrany) ünneplőbe öltözött emberekkel találkoztam. Az aratási ünnepségre igyekeztek. Egyesek arcán a kíváncsiság és az izgalom jelei váltakoztak. A bcavatottabbak, akik ismerték az elért eredményeket, feszes derékkal, büszkén emelt fővel lépkedtek céljuk felé. S o ó к у Lajos szövetkezeti elnököt a gazdaság székházában találtam meg. Mikor megtudta, mi iránt érdeklődöm, elém tette a beszámolót. Ebben mindent megtalál, mondta, de könnyebb lesz a dolog, ha pár szóban összefoglalom az egészet. Ünneplőbe öltözött emberek várják az aratási munkák kiértékelését, s még talán nem is sejtik, hogy valóban nagy ünnep ez a mai. A gabonatermesztés idei eredményei megérdemlik, hogy az elismerés hangján beszéljünk róluk, s azokról az emberekről, akik szorgalmas mnnkájukkal hozzájárultak a siker eléréséhez. Mint megtudtam, a gabonafélék idei átlaghozama 10.6 q-val jobb, mint amit ezidáig sikerült elérniük A tervezett 27 q helyett búzából 31,80, árpából pedig 33,48 q termést takarítottak be. A jó eredménynek köszönhető, hogy 21 vagonnal több gabonájuk termett, mint amennyivel eredetileg számoltak. KÄDEK GÄBOR • • Nyitrán az össz-szlovákiai ARATASI ÜNNEPÉLYT Tekintse meg szeptember 4—12 között a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jubiláris kiállítását, az AGROKOMPLEX 71-BÍ Ж&т&МЖШ&мщ* Gazdag kulturális és sportműsor, hagyományos népmulatság!
