Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-14 / 32. szám

I KÜLFÖLDI ťVZ&fc&K KI GONDOLTA VOLNA? hogy az ütés útján megölt hal tovább marad friss, mint a szúrás, illetőleg ful­ladás útján elpusztult? A halál beálltát követően bizonyos időre a hal meg­merevedik, sőt a fulladozó halnál ez a merevedés — a farkánál kezdődően, — né­ha még a halál bekövetkez­te előtt megkezdődik. A me­revedés idővel azután újból feloldódik és a bomlási fo­lyamat csak most veszi kez­detét. Mivel a különböző halálnemeknél a merevedés, illetve annak feloldódása más időpontokban követke­zik be, a bomlási folyamat kezdeti időpontjában nagy különbség áll elő. Termé­szetesen a levegő hőmér­sékletétől, a hal fajától és nagyságától függően jelen­tős eltérések mutatkozhat­nak, átlagosan azonban a következőképpen számolha­tunk. A megfulladt hal két órán belül merevedik meg és a merevedés ezt követően a 6. órában oldódik fel. A bomlási folyamat tehát a 14. órában kezdődik. A leszúrt halnál a mere­vedés a 6. órában követke­zik be és ezt követően a 17. órában oldódik fel. A bom­lási folyamat tehát a 23. órában kezdődik. A leütött hal csak a 9. órában merevedik meg és mivel a merevedés ezt kö­vetően a 22. órában oldódik fel, a bomlási folyamat csak a 31. órában veszi kezdetét. (Fisch und Fang) IDEGENFORGALOM Az utóbbi években az idegenforgalom az egész vi­lágon rohamléptekkel fejlő­dött. Ebből az egymás meg­ismerését és a népek barát­ságát előmozdító mozgalom­ból a horgászok is aktívan kiveszik részüket. A nyuga­ti horgászlapok legutóbbi számai a legkülönbözőbb társas horgászkiránduláso­kat hirdetik. Utazni lehet, többek között, lazacozni a norvég fjordokba, Helgo­land szigetére, a cápák ha­zájába, Írországba, ahol a legnagyobb csukák fogha­tók, a spanyol tengerpartra kardhal és barracuda hor­gászatára, sőt már Grön­­landra is, ahol ugyan még összkomfortos szállodákat nem tudnak biztosítani, de napi 30 lazac fogását szava­tolják. A szocialista orszá­gok közül csak Lengyelor­szág, Magyarország és Cseh­szlovákia hívja a nyugati horgászokat. Szívesen hallgatom ezt a kedves dallamot, és ha köz­ben lehúnyom a szemem, nem­csak a Sajó, a Túróc, hanem a Balaton, — sőt — Hemingway öreg halásza és tengere is szívem közelébe kerül. Szeretem a hullámzó vizet, a halk szavú, vidám tekintetű, békés halászokat. A tornaijai körzethez (Šafá­rikovo) tartozó horgászegyesü­let vezetősége július első va­sárnapján rendezte meg Aba­­falán (Abovce) az idei halász­­versenyt. Borús, szeles időben gyüle­keztek a víz szerelmesei. Közel hetven sporthorgász „ült“ rajt­hoz, akik Jozef Huboňa kürt­jének szavára áztatni kezdték a műanyag zsinóron csillogó horgokat. A versenyzési idő háromórás volt. A horgászok és a halak minden ravaszságukat latba vetették, hogy túljárjanak egy­más eszén. Bizony, most a ha­lak taktikája mutatkozott jobb­nak! Vígan lakmároztak a be­dobált csali-falatokból, és csak ritkán „kapták be a horgot“. A verseny értékelésekor ki­tűnt, hogy a legnagyobb súlyú zsákmány 80 dkg volt. A sor­rend így alakult: I. hely: Kristóf Imre, Tornaija , 1,60 kg (3 db csuka), II. hely: Boros Elemér, Tornaija , 0,80 kg (1 db csuka), III. hely: Dorka Dezső, Jelšava 0,60 kg (apróhalak). A díjakat a szervezet nevé­ben Szabó László és Hunyák István adta át. Mózes Sándor könyvelő közben lebonyolította a hagyományos horgásztombo­lát. Mintegy -15 kg halat sor­soltak ki négy szerencsés nyer­tes között, akik boldogan rak­ták szákjukba a szép csukákat. Jozef Huboňa elnöktől azt Is megtudtuk, hogy 18 tagja van a szervezetnek, akik között szép számmal találunk pioníro­kat Is. Elmondta, hogy Tornai­ja környékén szintén megcsap­pant a halállomány, de Hubón (Hubovo) a Sajó és a Túróc holt ágaiban, néhány kavics­tak, hogy a folyók szabályo­zása miatt egyre ritkábbak a szívdobogtató nagy halak. Az elmúlt években még pl. Hunyák István 7,72 kg-os csukát és 6,50 kg-os pontyot fogott, Kris­tóf Imre 4,5 kg-os csukát, míg mások is gyakran fogtak 3 kg körüli példányokat. Igaz, még ma is szájról száj­ra száll egy csodálatos nagy hal legendája, amely a Sajó és Hej halászok halászok.. bányában még mindig érdemes horgászgatni. Igaz, a tagsági díjak nagy részét minden év­ben telepítésre fordítják. Ta­valy például hat métermázsá­­nyi egynyaras és kétnyaras pontyt került a Túróéba — mondotta Szabó László. A verseny előkészítéséből példásan kivette még részét Szabó István, Szabó László, Csapó József, Csapó Miklós és a győztes Kristóf Imre, vala­mint Jozef Fülnek gazdasági felelős. Mindannyian azon sajnálkoz­Túróc összefolyásánál ijesztgeti a fürdözőket: súlya 80—100 kg körüli és olyan hullámokat ver, mint Moby Dick ama neveze­tes filmben. Hogy e legendából mennyi igaz, azt csak a szemtanúk tudják, de egy biznyos: az Aba­­falán megrendezett körzeti ha­lászverseny a gyenge fogás el­lenére is jól sikerült, és a víz szerelmesei újabb élményekkel és újabb halászreményekkel búcsúztak el egymástól. KOVÁCS ISTVÁN, Gömör (Gemer) A győztesek. (A szerző felvétele) Visszatérnek a halak a Temzébe Wheeler A. örömmel ad tudósítást arról, hogy az egykor oly szennyezett angliai folyóba fokozatosan visszatérnek a korábban onnan teljesen eltűnt halak. így 1968-ban már 41 hal­fajt sikerült találni, köztük a rendkívül kényes viaszlazacot (osmerus eperlanus) is. A kutató szerint ez az örvendetes fordulat azért követ­kezett be, mert az angol vízügyi hatóságok nem „kesztyűs kézzel“, hanem minden esetben a törvény teljes szigorával léptek fel a víz­­szennyezőkkel szemben. (Das Tier) KISÁLLATTENVÉSZTÉS HAIASZAT A Szabad Földműves szakmelléklete vadászat es A házinyulat eben az or­­szágban főként még a kisparaszti gazdaságok tartják. A nyúl a szarvasmarha- és a lóistálló lakója, takarmányozá­sára különösebb gondot nem fordítanak, a jászol alatt élő nyulak elsősorban a nagyálla­tok által elszórt takarmányo­kat hasznosítják. Ilyen tartási mód esetében tervszerű te­nyésztő munka nem folyik, a szaporulat elsősorban a család hússzükségletének kielégítésére szolgál. A fölösleg értékesítése révén egy-egy ilyen kisgazda­ságban évenként 18—20 nyulat szállítanak a felvásárló telepre. gazdaságosságát is tervszerűen biztosítani tudják. Az állománycserének a je­lenleg még uralkodó tartási körülmények megváltozását és a korszerű technológia beve­zetését kell eredményeznie. A felvásárlási árak célirá­nyos kialakítása is a piaci igé­nyeknek legjobban megfelelő, és egyben a gazdaságosabb termelést elősegítő fajták tar­tására ösztönöz. Négy súlyka­tegória figyelembevételével ál­lapították meg a felvásárlási árat, ezen belül magasabb árat fizetnek a fehér szőrzetű nyu­­lakért a következőképpen: Osztály Súlykategória Fehér Egyéb színű Zloty/kg I. 3,— kg-оп felül 27,— 25,— II. 2,5—3 kg között 24 — 22.— III. 2,5 kg alatt 20.— 18 — Osztályon kívüli és angőra 18,— — Lengyelországi házinyúltenyésztési A ketreces tartás a kettős foglalkozásúak és a városi la­kosság körében terjedt el. Töbnyire nyitott fészerben, fá­ból készült ketrecekben helye­zik el az állatokat, s a szüksé­ges takarmányt a . házkörüli kertekben tergielik meg. A s^énaféléken kívül különféle gabonaőrlemények, zab, korpa, apró burgonya,, hullott gyü­mölcs, szikkadt kenyér és fa­lomb biztosítja a változatossá­got. Granulált nyúltápot árusí­tanak a szövetkezetek, de a kereslet ez iránt még nem szá­mottevő. A fajta tekintetében az állományok nagyon vegye­sek. A felvásárló szövetkezeti szervek az utóbbi években egyre nagyobb gondot fordíta­nak a fajtaösszetétel javítására és ezzel párhuzamosan a kor­szerűbb tartástechnológia be­vezetésére. Annak érdekében, hogy jobb minőségű vágóálla­tot vásárolhassanak fel, célul tűzték ki a jelenlegi vegyes állományok kicserélését újzé­­landi fehér, dán fehér éš kali­forniai nyulakkal: A termelők e három fajtából kaphatnak kívánságuknak meg­felelően továbbtartásra és sza­porításra tenyészanyagot ked­vezményes áron vagy térítés nélkül, attól függően, hogy a •szaporulatból hány egyedre kötnek szállítási szerződést! Az állománycsere céljából kihe­lyezett tenyészanyagot nagy­­' üzembén állítják elő, így a na­gyobb szakértelmet igénylő te­nyésztőmunka helyett a kis­üzemben elsősorban árutermelő állattartással érdemes foglal­kozni. Ezzel a módszerrel a nagyüzemi szaporítótelepek tapasztalatok Átvételkor tekintettel az iz­­moltságra, a súlykategóriába sorolástól függetlenül, alacso­nyabb osztályúnak vagy osztá­lyon kívülinek minősül a nagy­­csontozatú, sovány állat. Ter­mészetesen a felvásárló helyek és a feldolgozó ipar minősíté­se között esetenként van elté­rés, ez azonban éves átlagban kiegyenlítődik. A család hússzükségletének kielégítésén túl a házinyúlte­­nyésztés Lengyelországban is egyre inkább árutermelő tevé­kenységgé válik. Problémát okoz a tenyésztők kiöregedése és a tenyésztői utánpótlás szervezése. A felvásárló és fel­dolgozó szövetkezetek a fiatal­ság bevonása érdekében jól megtérülő propagandát fejte­nek ki a tanulóifjúság köré­ben. A nyúltenyésztés népgaz­dasági fontosságát és termelői gazdaságosságát taglaló felira­tokkal ellátott iskolaszereket (különféle vonalzókat, könyv­jelzőket, könyv- és füzetborí­tókat) osztanak ki az iskolák­ban. A termelés bővítése kö­zös állami és szövetkezeti program, ezért a községi agro­­nómusoknak is hivatali köte­16. SZÁM 1971. AUGUSZTUS 14 • A TARTALOMBÓL-4- Lengyelországi házi­nyúltenyésztési tapasztalatok. , Kacsanevelés drót­­hálós padozaton és halastavon. 4- Az összes ebfajták nemzetközi kiállítása — Brno ’71. Jó tudni. Á A májinételykór mint juhbetegség. © Miért fontos a vadvédelem? © Vadásztörténetek. © Látóhatár. © Borzvadászat a Szilicei fennsíkon. © Befejeződött a vadász­­trófeák nemzetközi bírálata. A Állati eredetű horgászcsalik (II.). A Külföldi vizeken. A Hej halászok, halászok... A Visszatérnek a halak a Temzébe. lességük a kistermelők segíté­se, a rendszeres szaktanács­­adás. Utunk során meggyőződtünk arról, hogy a lengyelek állan­dó élő kérdésként tartják napi­renden a házinyúltenyésztéssel kapcsolatos problémákat és céltulatosan törekszenek arra, hogy a számottevő hazai fo­gyasztás mellett évről évre nö­veljék kivitelüket. Otközben kellemes meglepe­tés ért bennünket az egyik kö­zép-lengyelországi vendéglő­ben. Az étlapon szerepelt a „házinyúl magyarosan“ a fris­sen sültek között. Ara hasonló volt a többi húsételhez, íze és zamata azonban messze túl­szárnyalta minden elképzelé­sünket. Kérdésünkre, hogy miért nevezik ezt a nyúlsültet magyarosan, mosolyogva kö­zölték, hogy ha ízlett, akkor tényleg magyaros, saját recept­jük alapján rendszeresen ké­szítik és a hazai vendégek is szívesen fogyasztják. CZIBULYÁS JÖZSEF M « 3 S5JS ►,« ' эосл я я . и ~ 2 ® чя —; j* i>d а S s*«* •° c-N .2? 'О усц -a e — 5 H OO ■* u 'QJ ® o > « 53 „ сл Я ев X B c со я 2S» n. CO ы д OO I8« S 45 's > Ä -4 :o 03 < a **■*

Next

/
Oldalképek
Tartalom