Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-13 / 6. szám
4 1971. február 13. SZABAD FÖLDMŰVES Hibás csomagolás Az egyes szervezetek előtt nem eléggé Ismertek azok a következmények, amelyek azt a szállítót sújtják, aki helytelen vagy elégtelen csomagolás következtében meghibásodott árut szállított le. Illetve nem tudják, mire van joga a rendelőnek, a vásárlónak, az áru átvevőjének. Olyan esetekről van szó, amikor a rendelők a hiányos csomagolás következtében, illetve a szállítóeszközön való elégtelen lerögzítés miatt jelentősen megj rongált szállítmányt kaptak. Az árut leszállító vállalatok azt a nézetet vallják, hogy ilyen esetekben csupán a vagonba való elhelyezés, illetve a helytelenül alkalmazott göngyöleg hibás, nem pedig a tulajdonképpeni termék, gyártmány, amely szerintük hibátlan volt. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy a szállítmányért járó felelősség keretében csuA Karvai Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőiket, hogy az 1971/72-es tanévre 1971. szeptember 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felveszi (3 éves tanoncviszonyba) azokat a fiúkat és lányokat, akik 1971. július 1-ig a kilencéves iskolát sikeresen elvégezték. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szék (pincegazdaság, gyümölcskertészet I 3. Kovács szak (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szak (asztalos, kádárI A tanulók az iskola diákotthonában étkeznek és nyernek elhelyezést. A szakgyekorlatokat az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az Iskola és a tangazdaság Igazgatóságán Kravany nad Dunajom, okres Komárno pán a hibás csomagolásért, Illetve a szállítóeszközön való elhelyezésért stb. felelnek, míg saját termékükért csupán a Gazdasági Törvénykönyv meghatározásainak értelmében (Tt 109/1964 számú rendelet 145—149 §-ai). Véleményük szerint a hibás leszállításért fizetendő büntetéspénz (pönálé) a Gazdasági Törvénykönyv 208. §-a szerint (5% a hibás szállítmány értékéből) csupán a hibás csomagolásra vonatkozik, és nem a tulajdonképpeni árú értékéből számítandó. Ezért elutasítják a gazdasági törvény 208. §-ának 1. bekezdése szerinti büntetéspénz (azaz 10%) fizetését, mivel ez a pönálé arna az esetre vonatkozik, amikor a szállító hibás minőségű árut adott el, habár ebben az esetben — szerintük — a leszállított áru a teljesítés idején hibátlan volt. Ez esetben a döntőbíróság a következő végzést hozza: A Gazdasági Törvénykönyv a hibákért járó felelősséget úgy állapítja meg, hogy az eladó nemcsak az árunak a teljesítés idején kimutatható tulajdonságaiért felel, hanem azért is, hogy e tulajdonságai a teljesítés után bizonyos ideig megmaradnak (Gazdasági Törvénykönyv 133 § 1. bek.). A leszállító csak az olyan romlásért vagy károsodásért nem tartozik felelősséggel, amelyet a teljesítés után az átvevő, esetleg valaki más, például a vasút okozott. Ezen kívül a leszállító nem felel az olyan esetekben előadódó károkért, amikor a károsodást előre nem látható és elháríthatatlan események okozták, mivel a teljesítés után (tehát amikor az árut a belföldi szállító Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola értesíti az érdeklődőket, hogy az 1971/72 tanévben iskolánkon az oktatás mezőgazdasági Ökonómiai szakon indul meg. Megfelelő érdeklődés mellett levelező tagozatot Is nyitunk, a felvételi feltételek erre a tagozatra a következők: Ф a kilencéves iskola, vagy hasonló típusú alapiskola elvégzése, ф hároméves mezőgazdasági gyakorlat, melybe beleszámítanak közületitek adja át) — a Gazdasági Törvénykönyv 168. §-ánek 1. bekezdése szerint — az áru már a rendelő, átvevő gondozásába (tulajdonába) ment át és így az esetleges károkat a megrendelő viseli. Olyan esetekben, amikor az áru a szállítás során gondatlan elhelyezés vagy hiányos csomagolás következtében szenved kárt, az eladó felel, mivel a teljesítés a szavatossági idő leteltéig nem rendelkezik a meghatározott tulajdonságokkal. A vásárló ezért jogosan követelheti a leszállított és meghibásodott áru díjmentes kijavítását, megfelelő árengedményt, vagy új, hibátlan áru, termék, gyártmány leszállítását a kárért tartozó felelősség jogából kifolyólag (Gazdasági Törvénykönyv 201. §-ának 1. bek.), ami számára lényegesen kedvezőbb, mintha csupán a kár megtérítésének jogát érvényesítené. A rendelőnek a Gazdasági Törvénykönyv 208. §-ának 1. bekezdése szerinti anyagi kártérítésre, azaz 10 %-os térítésre joga nincs. Az e rendelkezés szerinti pönálé csupán az olyan esetekre vonatkozik, amikor a leszállított áru már a teljesítés pillanatában is hibás volt. Az árucikkek leszállítójának azonban kötelessége pönálét fizetni a Gazdasági Törvénykönyv 208. §-ának 1. bekezdésében foglalt meghatározások alapján, amelyek megszabják az egyébként hibás teljesítés anyagi szankcióit, következményeit. Ide tartoznak azok az esetek, amikor a vásárló az átvevő a vagonban való elégtelen rögzítés vagy a hiányos csomagolás következtében vett/kézhez hibás, megrongálódott szállítmányt, illetve árut. Ilyen esetekben a büntetéspénzt 5 %-ot tesz ki, de a hibás áru értékéből számítva, nem pedig a hiányos csomagolás 5 %-ának őszszegében. Más helyzet állna elő, ha hibás lenne az ún. belső göngyöleg, amely a gyártmány, termék vagy árucikk szoros tartozékát képezi (pl. a műanyag csomagolás, amelyben egyes textiltermékeket hoznak forgalomba stb.). Ilyen esetben hibás árut szállítottak és az eladót a Gazdasági Törvénykönyv 203. §-ának 1. bekezdése szerinti pénzbüntetés sújtja, tehát e termék kiszámlázott értékének 10 %-át kitevő összeg. a szaktanlntézeti tanulmány ével is, # a munkaadó beleegyezése. A levelező tagozaton a tanulmányi idő öt év. Havonta két napos konzultációk vannak, amelyre a munkaadó köteles minden tanulót a munkájából felmenteni. A tanulók minden félév végén vizsgáznak az előírt tananyagból. Kérjük az érdeklődőket, hogy írásban vagy személyesen Jelentkezzenek az iskola igazgatóságán, legkésőbb április 20-lg. Riaditeľstvo SPTŠ v Šahách, okres Levice A szövetkezetből való kilépésről Több bélai efsz tag kér az érvényes előírások szerinti tájékoztatást arra vonatkozóan, miként szűnik meg az efsz tagság a tag kilépésével. Az 1959/49 sz. efsz törvény értelmében az 1964/169 sz. . hirdetmény tartalmazza az efsz-ek mintaalapszabályát. A mintaálapszabályok szerint minden efsz-nek saját alapszabálya van, amelyek azonban a lényeges kérdésekben — így a tagsági viszony megszüntetésének kérdésében is -- azonosak. Az idézett mlntaalapszabályok 15. cikkelye értelmében a szövetkezeti tagság (tagsági viszony) kilépéssel, a szövetkezet és a tag kölcsönös megegyezése alaDján, valamint kizárással és elhalálozással szűnik meg. A mlntaalapszabályok 15. cikkelyének 2. bekezdése így szól: „A szövetkezeti tag csupán a termés betakarítása után léphet ki a szövetkezetből, ezt a szándékéi azonban legalább hat hónappal előbb Írásban köteles a vezetőségnek bejelenteni.“ A mlntaalapszabályok ezen szószerinti Idézetét (ezt a rendelkezést esetleg más cikkelyszám alatt a szövetkezet saját alapszabálya is tartalmazza) ügy kell értelmezni, hogy a kilépés a tag joga (a tagsági viszony önkéntes) és ha ezen szándékát a kilépni kívánó tag a gazdasági év befejezése előtt, tehát általában október 1. előtt legalább hat hónappal korábban . a vezetőséghez intézett írásbeli nyilatkozattal (levélben) közölte, a tagsági viszony a gazdasági év elteltével megszűnik. A legtöbb esetben a kilépni kívánó tag nem tesz ilyen egyértelmű kilépési nyilatkozatot, hanem csak ajánlatot tesz a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozóan. Ha a szövetkezet vezetősége az ajánlatot nem fogadja el’ vagy csak bizonyos kikötéssel, akkor a tagsági viszony vagy égyáltalán nem szűnik meg, vagy csak kölcsönös megegyezés értelmében. A tagsági viszony Ilyen megegyezéssel ,val5 megszüntetéséről rj a szövetkezeti mlntaalapszabályok j 15. cikkelyének ’ 3,. bekezdése a következüket tartalmazza: „Ha a szövetkezet a szöveike- j zeti taggal a kilépés kérdésében ,j megegyezik és ezt az egyességet j a helyi nemzeti bizottság jóvá- ij hagyja, a tagcég a 2. bekezdés у (a fentebb idézett) rendelkezéstől ' eltérő feltételek közítt is megszűnhet, főként olyan es tben, ha ; a tag más szövetkezetbe lép át.“ A tagsági viszonynak Ilyen meg- íj egyezésen alapuló megszüntetése tehát-lehetséges az egyoldalú írás- ,i béli kilépési nyilatkozat esetében ,j kötelezően előírt, a gazdasági év , eltelte előtti 6 hónapnál korábbi 4 írásbeli bejelentés nélkül is és a >'j megállapodás értelmében • esetleg j sokkal .rövidebb határidő betartá- j savai. A szövetkezetek zöme természe- 1 tesen ragaszkodik tagságához és I akár kilépési ■ nyilatkozatot, akár j ■más egyezségi’ ajánlatot kap a tag- | ség megszüntetésére vonatkozóan, ч igyekszik a kilépni szándékozót j meggyőzni arról, hogy továbbra Is *1 u szövetkezetben van a helye. Az .1 Ilyen eszmecsere, vita többször ve- ?: zet jól eredményre, amely mindkét jj fél számára elfogadható. 8 A szövetkezet szocialista nagy-' j üzem,, milliós, értékekkel gazdái- é kbdlk. A kllépfeshek — mégha az Ü esetleg a szövetkezet nem tetszése | ellenére a törvényes feltételek be- j tartásával érvényes is — jelentős j következményei lehetnék. A min- | taalapszabályok 38. cikkelye, alap- j ján a szövetkezet köteles áz ilyen \ volt taggal rendelni a függő ügye- , két, mégpedig áz évi zárszámadás közgyűlési jóváhagyása íjtáni egy | hónapon belül, legkésőbb azonban -4 a következő év április, hónapjának J első ralijáig. Az esetleges termelő- 1 eszközöket a szövetkezet csak a j termés betakarítása után kőteles 1 Visszaszolgáltatni. A kilépő tagnak számolnia kell ;j azial, hogv társított földjeit a fo- ! ganatosftott tagosításra való te- 4 kintettel a szövetkezet nem tudja :j ugyanott kiadiyi és legtöbbször j nem áll módjában biztosítani a j! társított ! föld azonos minőségét . sem. A föld kimérése rendszerint .5 bonyolult és költséges dolog. A ki- ] lépőnek, ha ragaszkodnék a tár- | sított földek kiméréséhez nemcsak az említett, nehézségekkel kell | számolnia, de > azzal is, hogy to- sj vábbra is változatlanul érvényben van az. 50/1955 sz. rendelet, mely- } nek alapján, ha a HNB nem látja f biztosítva až egyéni gazdálkodás n esetében a földek korszerű. meg- r művelésének lehetőségét! gépek, i munkaerő stb.), elrendelheti az 3 Ilyen földek, vagy az egész gazdaság kényszerbérletéti — A kény- ij szerbérlet alapján rendszerint az efsz (kivételesen állami gazdaság i vagy más szocialista nagyüzem) bérfizetési kötelezettség nélkül gazdálkodik és az Ilyen földeken ' Jogosult építményeket Is emelni. j Dr. F. J. m« —be— ÉRTESÍTÉS “I Gyorshajtás - rossz látás A baleseti Jegyzőkönyvben gyakran találkozhatunk az alábbi mondattal: „Egy gyermek vigyázatlanul futott át az úton és a kerekek alá került“. A gépkocsi vezetője ilyenkor mindig hozzáteszi: ...... Későn vettem észre“. Kijelentéséhez néha nem is férhet kétség, noha felmerül a kérdés, hogy miért nem vette észre korábban a gyermeket. Nyilvánvaló, hogy a Járművezető legalább annyiban hibás, hogy nincs tisztában a maga pszichológiai lehetőségeivel. A téli hónapokban egyre gyakrabban olvashatunk ilyen szerencsétlenségekről. Sok járművezető ugyanis képtelen felfogni, hogy a hosszú éjszakák és a gyakori köd fokozott veszélyt jelent. Ritkán gondolnak arra, hogy a kocsi sebességét is csökkenteni kell, összhangba kell hozni a látási viszonyokkal, illetve a szemükkel, a látásukkal. Nem Is gondolnak arra, hogy amit normális látású gépjárművezető kedvező világítási viszonyoknál 150 méterről vesz észre, arról egy gyöngébb szemű ember jóval később, legföljebb ötven méter távolságban vesz tudomást. Ez pedig száraz betonúton is annyit jelent, hogy nem szabad neki ötven kilométernél nagyobb sebességgel haladnia, mert különben képtelen idejekorán fékezni a felbukkanó veszély előtt. A megvilágítási viszonyok Illetve a látási viszonyok ösztől-tavaszig még nappal sem mondhatók ideálisnak. Dr. Herbert Lewrenz professzor, az észak-németországi Orvosegészségügyi Intézet vezetője ilyen irányú kísérleteivel megállapította, hogy egy teljesen egészséges szemű, jó látású ember látása az alkonyati órákkal együtt a normális teljesítmény egytizedére csökkenhet. Egy olyan tárgy, emit nappal 30—40 méteres távolságból is biztosan felismerünk, az alkonyati, esti órákban csak akkor maradna ugyanilyen mértékben láthatóvá, ha a tényleges arányainak többszörösére növekedne, vagy pedig hússzor erősebb kontrasztos megvilágítás emelné ki a környezetből, hogy a fényszóró fényénél észrevehessük. Az a vezető, aki nappali világításnál minden további nélkül észreveszi a 200 méteres távolságban előtte átfutó erdei vadat, ugyanerre éjszaka, fényszórónál legföljebb húsz méter távolságból képes. Ha ilyenkor száz kilométeres óránkénti sebességgel halad, akkor az összeütközés elkerülhetetlen, mert a jármű a húsz métert mindössze 0,72 másodperc, azaz a másodperc háromnegyed része alatt teszi meg. Megállapíthatjuk hát, hogy a legtöbb Járművezetőnek szemtelenül nagy szerencséje, van. Többségük nem azért kerüli el az összeütközést, s a gázolást, mert óvatos, hanem azért, mert hallatlan szerencséje van, és nem kerül veszélyes helyzetbe. A fentiekkel kapcsolatban nem is szóltunk még a szembejövő járművek fényszórójának veszélyeiről, mert erre nem Is lehet szabályt felállítani. Az egyik vezető szeme sokkal gyorsabban idomul hozzá a sötétséghez, mint a másiké, de mindannyiuknak számolniuk kell a szembejövő járművek vakító fényével. Nagy mértékben rontja a látást a forgalmas utakon jelentkező oxigénhiány' vagy az utastérben keringő sűrű cigarettafüst. Az alkohol Is szerepet Játszik a látás gyengítésében, mert bizonyos vegyi folyamatokat indít meg a vérben és a szem hajszálereiben. Sok recept, jó tanács van a látást zavarok kiküszöbölésére. A bal szemünket hunyjuk le, jobb szemünkkel pedig az út jobb szélét figyeljük. Abban a pillanatban amint a szembejövő káprázó fényszórójú kocsi elhaladt mellettünk, gyorsan nyissuk ki a bal szemünket, ame.ly a hunyorítás közben hozzáidomult a sötétséghez, azonnal látni fog, viszont a jobb szemünknek ideje lesz ugyancsak hozzászokni a sötétséghez. Aki csak egyszerre tudja lehúnyrii’ mind á két szemét, készüljön föl erre, gyakorolja, mert szüksége lehet rá.’ A legfontosabb jó tanács azonban a szembejövő-gépjármű káprázó fényszórója «Uen az, ha olyan lassan hajtunk, hogy még váratlan helyzetben Is marad idő a cselekvésre: Melyik a helyes megoldás ? Azok számára, akiknek még nincs kellő tapasztalatuk a forgalom különböző helyzeteiben, a közúti forgalomban, de azok számára is, akik nem egészen szabályszerű ténykedésükkel gépkocsijuk sárhányójának behorpadását okozták, szolgáljon az alábbi gyakorlati tanács. C. — A helyzet helyes megoldását a bal oldott képen ■ l-.i.it kereszteződésen túlhaladva későn, vettük éSzró ífögy lm’;-: .V : ......\- letérni a mellékútra. Ilyenkor az útnak jobb széléhez húzódunk, -majd e győződve, hogy onnan jármű nem közeledik, tarolva bt. hajiunk a mellé - útra, illetve mezei útra. A főút pillanatnyi közlekedési helyzetének áttekintése után egyenesen folytathatjuk utunkat. Jobbra — a helytelen megoldás: á fő' úton 'fárSlni a kereszteződés mögé amellett, hogy veszélyes, lelassítja a főút forgalmát.
