Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-06 / 5. szám

1971. február 6 SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA и. Legutóbb az NDK-beli földműves szövetkezetek céljaival, feladataival a föld és a gépek használatával, az állattenyésztéssel, az erdőgazdaság­gal, a tagság kérdéseivel foglalkoz­tunk. Most eleget kell tennünk szö­vetségünk tagjai és funkcionáriusai kívánságának, akik élénken érdek­lődnek a baráti ország szövetkezetei­nek gazdálkodási formái, a szövetke­zetek irányítása, az önkormányzati irányítási forma kérdései iránt. Min­den ország, amely hasonló célt követ, mint a mi szocialista köztársaságunk — a szocializmus felépítését és en­nek keretében a szocialista mező­­gazdaság megteremtését — sajátos feltételekkel rendelkezik. Ezért kü­lönböznek a módszerek is, amellyel a célt igyekeznek megközelíteni. Az alapelv azonban ugyanaz: a marx­ista-leninista elvi hozzáállás. Ezért ja jóvá. A tervezett feladatok túltel­jesítéséért külön jutalmakat lehet adni, iha a szövetkezetnek van pré­miumszabályzata. Ennek összhangban kell lennie az üzemi szocialista ver­seny irányelveivel. A szövetkezetben dolgozó család­tagok jogait és kötelességeit külön megállapodásban szögezik le. Erre fölöttes jogi normák nincsenek, ki­véve a szociális biztosításra és a munkabiztonságra vonatkozó törvé­nyeket. Az olyan dolgozók számára, akik nem családtagok (idénymunká­sok, szakemberek), a munkajogi tör­vények és rendeletek érvényesek. Szövetkezeti alapok és a bevételek szétosztása A tervszerű fejlesztés és a szövet­kezet megszilárdítása érdekében a következő alapokat alakítják ki: visszaélés tényét meríti ki, a jnb ta­nácsa érvénytelenítheti. A szövetkezet választmánya a tag­gyűlés végrehajtó szerve. Kétéven­ként választják és évente kétszer tesz jelentést tevékenységéről a taggyű­lésnek. Felelős az állami szerveknek az állam iránti kötelezettségek telje­sítéséért. Fő feladatai: a termelési és a gazdálkodási tevékenység irányítá­sa; a tagság nevelése; a taggyűlés határozatainak és az állami rendele­teknek és törvényeknek pontos telje­sítése. Hetente hívják össze. A szövetkezet választmányát az el­nök irányítja, aki a szövetkezet napi életét, gazdálkodását , a jóváhagyott tervek szerint vezeti, végrehajtja a taggyűlés és a választmány határo­zatait, intézkedéseket tesz a közös vagyon védelmére, figyelemmel kí­séri a tevékenységet és a könyvelést. Az elnök személyesen felelős a munkabiztonsági előírások betartásá­ért. Az ellenőrző bizottság a taggyűlés kisegítő szerve és joga van: a) a szö­vetkezet írásbeli ügyeinek megvizsgá­lására, b) kikérni a választmány, az elnök, a könyvelő, a vezetők és a tagok felvilágosítását, c) jelen lenni tanácskozási joggal a választmány Mezőgazdasági szövetkezetek az NDK-ban helyes, ha átvesszük az ismereteket, tanulunk a hibákból, hogy ne köves­sük el ugyanazokat. Főleg fontos az együttműködés azért, hogy a tapasz­talatcsere segítségével elért ered­mény a szocialista mezőgazdaság épí­tésének hajtóerőjévé váljék. E fejlő­désnek biztosítania kell a szocialista közösség államaiban az elegendő élelmiszert mind mennyiségben, mind pedig minőségben. Ezért kerül min­denütt előtérbe a mezőgazdasági dol­gozókról történő gondoskodás. A hús, a kenyér, a tej, a tojás és a ipart növények termesztői elismert terme­lők, akik nélkül nem lehetne építeni a szocializmust falun, de másutt sem. Valamikor szólásmondás volt, hogy az okos mások hibáiból tanul. Ma azonban úgy kellene mondani, hogy az okos az okosabbtól, tapasztaltabb­tól tanul. Jó példa erre a szovjet kolhozok együttműködése a szocia­lista országok, valamint a haladó or­szágok szövetkezeteivel. Milyen a szocialista munka­szervezés, a fegyelem és a díjazás az NDK földműves szövetkezeteiben A szocialista munkaszervezés, a munkafegyelem betartása, valamint a munkadíjazás alapelvei a szövetkeze­ti házirendben vannak lefektetve, amelyet a taggyűlés hagy jóvá, és ámely minden tag számára kötelező. A szövetkezetben minden munkát a tagok végeznek, szakembereket csak átmenetileg lehet alkalmazni. A mun­kaegységek évi legalacsonyabb szá­mát a taggyűlés állapítja meg, és az a beadott föld terjedelmétől teljesen független. A nők, a gyermekek, az öregek és a betegek munkaegység­kötelezettségét külön határozzák meg. A taggyűlés határozatot hozhat arról, hogy a részesedés a beadott föld után és az elvégzett munka után járó természetbeni ne legyen teljes összegben kifizetve, ha a tag nem teljesítette a munkaegységek kötele­ző számát. A tagok állandó munka­brigádokba vannak beosztva, amelye­ket a taggyűlés által megbízott veze­tők irányítanak. Az elvégzett munka értékelése és díjazása a socialista elvekkel össz­hangban a teljesítmény szerint tör­ténik, a munkanormák alapján. Eze­ket minden évben a taggyűlés hagy­a) az alapeszközök alapja, b) vető­mag tartalékalap, c) takarmányalap, szociális segélyalap, e) kulturális és prémiumalap, esetleg biztosítási talap. A szövetkezet gazdaságosságának emelésére, valamint a tagok egyéni szükségleteinek kielégítésére alakít­hat a szövetkezet segéd- és mellék­termelési ágazatokat, amelyek azon­ban nem mehetnek a fő termelési ágazat terhére. Az ilyen ágazatokban csak tagok dolgozhatnak és csak ki­vételes esetekben lehet szakembere­ket alkalmazni, akiknek gazdasági tevékenységét külön ki kell mutatni. A bevételek azonban a szövetkezetét illetik. A bevételek elosztása a jóváhagyott évi elszámolás alapján történik pénz­ben és természetbeniekben. Az elért termésből és az állatte­nyésztés eredményeiből az elosztás előtt teljesíteni kell: a) az állammal szemben vállalt kötelezettségeket, bj feltölteni a vetőmag és a takarmány­­alapot, c) a szerződésben vállalt sza­bad eladást, d) végül a szövetkezett tagok és a gépállomás dolgozóinak járó prémiumokat, amelyekre a terv túlteljesítéséért van igényük. A pénzben! bevételekből a tagok részesedésének kifizetése előtt ren­dezni kell az adót, a gazdálkodás és termelés szokásos kiadásait, fel kel! tölteni az oszthatatlan alapot (8— 20 % magasságig), a szociális alapot, a kulturális és prémium alapot (2 %-ig), kifizetni a tagok és a gép­állomási dolgozók prémiumait a terv túlteljesítéséért. A pénzbeni és természetbeni bevé­telek megmaradt részét szétosztják a tagok között, mint a beadott föld utáni részesedést a föld méretei sze­rint, tekintettel azok minőségére. A szövetkezet vezetősége A szövetkezetét a taggyűlés irá­nyítja, együtt a választmánnyal és az elnökkel. A legfőbb szerv a taggyűlés, amely­nek joga van a törvény keretében határozatokat hozni a szövetkezet minden ügyében, amely határozatok minden tag számára kötelezőek. A távlati terveket meg kell tárgyalni a község lakosságával. A taggyűlésnek olyan határozatát, amely törvényelle­nes vagy ellenkezik a szövetkezet alapszabályzatával és ezért a szövet­kezeten belüli demokráciával való ülésein, d) bármikor megtekinteni a szövetkezet összes épületeit és be­rendezéseit. Utasításokat nem adhat. Háztáji gazdálkodás Minden tagnak joga van háztáji gazdálkodást fenntartani. Ha egy csa­ládnak több tagja van a szövetkezet­ben, akkor ez a jog ezeket közösen illeti. A szövetkezeti gazdálkodás a tagok jövedelmének fő forrása, ezért a háztáji gazdálkodás célja: egyéni munkával kielégíteni a tagok szemé­lyi szükségleteit, tehát mindig alá kell rendelni a szövetkezet érdekei­nek. A tag családjával együtt háztáji­ként használhat: legfeljebb 0,5 ha földet (beleszámítva a kertet is). A föld terjedelmét a taggyűlés állapít­ja meg. A tagok kérelmére a háztáji közösen is művelhető. Ezen felül a tag vagy annak családja több földet nenr használhat; — a tag, mint magántulajdont, tart­hat 2 tehenet borjúkkal, 2 anyaser­tést malacokkal, 5 juhot bárányokkal és 11 hónapos korig tetszés szerinti számú kecskét, baromfit, nyulat, va­lamint más apró állatot és 10 méh­családot. Fiatal tagok, akik szüleikkel közös háztartásban élnek megkaphatják a ledolgozott munkaegységek után járó természetbenit, készpénzben kifizet­ve. Az összeget a taggyűlés állapítja meg a javaslat és a minisztérium irányelvei alapján. A szövetkezet kö­teles segíteni fiatal tagjait a háztáji gazdaság kialakításában. A tag kaphat szövetkezeti telket, családi ház építésének céljaira. Az egyének által használt parcellákról nyilvántartást kell vezetni a telek­könyvben. A háztáji gazdasági épüle­tek tulajdona teljesen független a többi földtulajdontól. A szövetkezet alapszabályait a tag­gyűlés hagyja jóvá és a JNB tanácsa veszi nyilvántartásba. Az NDK és a mi szövetkezeteink alapszabályainak összehasonlításánál, amelyek a szövetkezeti tagok életét és együttműködését irányítják, meg­állapítható, hogy az NDK-ra főképpen a céltudatosság, a pontosság és a következetesség a jellemző. JUDR. MICHAL ĎURDIAK Szövetkezeti tagjaink egyre korszerűbb körül­mények között laknak. Duba János fegyvernekl IZbrojníky J kertész, min­den Igényt kielégítő la­kásához kukoricaszárítót Is készített. A közeljövő­ben kisebb üvegház is tarkítja majd a ház kör­nyékét, amelyben igazán kellemesen érezheti ma­gát. a napi munka után. gyönyörködhet a vtrá gokban és más növé­nyekben. Balia fetv. Л Az évzáró gyűlések előkészítése színvonalasabb munkát igényel Az alapszabályzat szerint az efsz-ek a szövetkezeti földművesek ter­melési, gazdasági és társadalmi szervezetei, és taggyűléseiknek jelentős küldetése van. A taggyűlés a szövetkezetekben a legmagasabb fórum, ahol a szövetkezeti demokrácia érvényesítésével megválasztják a közös gazdaságok vezetőit és megvitatják a fontosabb társadalmi, szervezési, termelési és gazdasági kérdéseket. A taggyűlések tehát rendkívüli jelen­tőségűek a szövetkezeti gazdálkodásban, ezért alaposan fel kell készülni az efsz-ek évzáró gyűléseire, ahol elemzik az elmúlt gazdasági évet és kitűzik az új termelési feladatokat. A szövetkezeti nagyüzemi termelés több mint húsz év alatt megmutatta életképességét és az efsz-ek nemcsak magas szinten gazdálkodó gazda­sági egységekké fejlődtek, hanem jelentős anyagi eszközökkel gyarapodó tak. Lényegesen emelkedett - a munkatermelékenysége s épp a taggyűlé­sek és általában a közösségi élet formálta, hozta létre a szövetkezeti parasztság osztályát is. Az ezer meg ezer közép- és főiskolát végzett szakkáder segítsége is lényegesen hozzájárult a szövetkezetek eredményes fejlődéséhez. Az idei évzáró gyűlések előtt''igazán szép eredményekről számolhatunk be. Az 1965-ös évhez viszonyítva 1969-ben a mezőgazdasági nyerstermelés Szlo­vákiában hektáronként 36,1, az árutermelés 48,3, a rmínka termelékeny­sége egy állandó dolgozóra 12,8 százalékkal emelkedett. Az efsz-tagok évi keresete egy állandó dolgozóra az 1965—1969-es évben 56,5 százalék­kal emelkedett. A személyi fogyasztási alap egy hektár mezőgazdasági földterületre az 1965—1969-es évben 50,4 százalékkal emelkedett, azon­ban a társadalmi szükségleti alap 15,3 százalékkal csökkent, a felhalmo­zási alaip viszont csak 1,5 százalékkal emelkedett. Az említett összehasonlítások szemléltetően mutatják a nyerstermelés és az árutermelés gyors növekedését, amely a legkifejezőbben tükrözi vissza az efsz-ek termelési-ökonómiai megszilárdulását. Bizonyítja, hogy az efsz-ek eleget tesznek társadalmi küldetésüknek, amelynek jegyében az egyre növekedő élelmiszerszükségletet igyekeznek kielégíteni. Az adatok szerint az 1965-ös évig az éfsz-tagok bére gyorsabban emel­kedett, mint a munka termelékenysége. Ez a folyamat, sajnos, tovább tartott, és az 1965—1969-es években is voltak olyan időszakok, amikor igen magas volt a termelés önköltsége, és ugyanekkor a munka termelé­kenysége nem növekedett megfelelő ütemben. Súlyosbította a helyzetet, hogy az efsz-ek nem helyeztek elegendő összeget az akkumulációs alapra, és ezért a fejlődés nem haladt előre a kívánt ütem szerint. Az efsz-ek évzáró gyűlésein ezekkel a problémákkal is alaposan foglalkozni kell. Az 1970-es évben az árutermelésben nem értünk el olyan növekedést, mint a megelőző évben. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a közép­szlovákiai, de főleg a ikelet-szlovákiai kerületben az efsz-tagok áldozatos munkájuk ellenére sem értek el kellő eredményeket, és a nyersbevétel nem volt annyi, mint az 1969-es évben. A bevétel tehát megcsorbult és ennek kedvezőtlen következménye, hogy a személyi fogyasztási, valamint az akkumulációs, a társadalmi szükségleti alap feltöltésáre nem jutott elég pénz. Ez a helyzet komoly problémát idézett elő. Megoldására in­tézkedéseket kell tenni a szövetkezetekben is, azonban a problémát csak úgy lehet megoldani, ha a központi szervek is olyan hathatós intézkedé­seket tesznek, amelyek hozzájárulnak a bajba jutott szövetkezetek meg­segítéséhez. Az évzáró gyűléseken alapos vita után a múlt évi gazdasági eredmé­nyeik értékelése mellett jóvá kell hagyni az 1971-es termelési-pénzügyi tervet is. Az idei évzáró gyűlések is nagyjelentőségűek,' mert az új ötéves terv első évében játszódnak le, és megvethetik az első évi feladatok sikeres teljesítésének alapját. Az állami tervek teljesítésével egyre több áru előállításával lényegesen hozzájárulhatnak a népgazdaság konszolidálá­sához. Társadalmi szempontból jelentősek az idei évzáró gyűlések, mert föl­karolhatják a szövetkezeti tagok kezdeményezéseit és szélesíthetik a „Mindenki szocialista módon“ című mozgalmat, amely a szövetkezeti tagokat aktív, céltudatos munkára serkentik és hozzájárulhat a tagok élet- és munkakörülményeinek megjavításához. A munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny kifejezője annak a tiszteletnek, amit földműveseink a párt 50. évfordulója alkalmából éreznek. Az évzáró gyűlések előkészítésének időszakában egy olyan átfogó politikai és szervezési tervet kell kidolgozni, ami a közös gazdaságok fejlődését szolgálja. Az első szakaszban az efsz vezetősége, valamint a szakemberek, az egyes termelési egységek vezetői, csoportvezetők elemzik a múlt év gazdasági eredményeit és javaslatokat adnak a munka megjavítására, minden szakaszon. Ezzel egyidőben értékelik az efsz-tagok munikakezde­­ményezési akcióját és a hazánk felszabadulására szervezett szocialista munikaversenyt. Megfelelő figyelmet kell szentelni a revíziós, szociális és kulturális és más bizottságok értékelésére is. Ez az első szakasz lényegében az efsz-ekben már megtörtént. A má­sodik szakaszban a termelési és árutermelési feladatokat, esetleg öko­nómiai mutatókat kell megvitatni, amelyek az 1971-es évben- megszabják a gazdálkodás irányát. A dolgozók munkakezdeményezését és a szocia­lista munkeversenyt úgy kell irányítani, hogy mind a kettő hozzájáruljon a tervfeladatok teljesítéséhez. Az új termelési és pénzügyi tervek készítésébe be kell vonni minden dolgozót, hogy így a terv megvalósítható, tehát reális legyen. Különleges figyelmet kell szentelni az efsz-tagok élet- és munkakörül­ményeinek megjavításának. A harmadik szakaszban, közvetlenül az évzáró gyűlés előkészítésére kell fektetni a fő súlyt. A termelési és árutermelési feladatok előzetes megvitatása lehetővé teszi, hogy az efsz vezetősége megfelelő tervet készíthessen az elkövetkező gazdasági évre. A tervek megvitatása már előzőleg megtörténik, tehát az évzáró gyűlések beszámolóiban több fi­gyelmet szentelhetnek az efsz vezetői a társadalmi tevékenységnek, főleg az efsz-tagok élet- és munkakörülményei megjavításának, toultúrigényeik kielégítésének, a nevelési kérdéseknek, a munkakezdeményezésnek és az egyes bizottságok munkájának. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének Központi Bizott­sága reméli, hogy járási bizottságai, valamint az efsz-ek vezetőségei úgy készítik elő az évzáró gyűléseket, hogy azok jelentős társadalmi és poli­tikai események lesznek a szövetkezeti tagok életében. ALOJZ VOJACEK mérnök, az SZFSZSZ KB-nak titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom