Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-30 / 4. szám

1971. január 30. tfbnm ^J^TVDNIVALŐK A sertés, a birka és a kecske házi vágását az egyes állatok házi vágá­sakor szükséges állatorvosi vizsgá­latról szóló Tt 156/1968 számú ren­delet szabályozza. E rendelet ugyan megszüntette a házi disznóölések esetében a helyi nemzeti bizottság­tól szükséges vágási engedély be­szerzésének kötelezettségét, de to­­továbbra is érvényben hagyta a. vá­góállat tulajdonosának azt a köteles­ségét, hogy a vágóállatot állatorvos vagy egészségügyi technikus által ki­vizsgáltassa, a húst és a hústerméke­ket csupán saját háztartásában hasz­nálja el és végül, hogy a levágott sertés bőrét lenyúzza és eladja (az állategészségügyi gondoskodásról szó­ié Tt 68/1961 számú törvény 2. bekez­désének 10. §-a). Ezért minden sertés, birka és kecs-A Karvai Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőiket, hogy az 1971/72-es tanévre 1971. szeptem­ber 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felveszi (3 éves tanonc­­viszonybe) azokat a fiúkat és lá­nyokat, akik 1971,. július 1-ig a kilencéves iskolát sikeresen elvé­gezték. 1. Kertészeti szék (gyümölcs-, zöldség-, virágkerté­szet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, gyümölcskerté­szet) 3. Kovács szak (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szak (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákottho­nában étkeznek és nyernek elhe­lyezést. A szakgyakorlatokat az iskola műhelyeiben és a tangazda­ságban végzik. Érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és a tangazdaság igaz­gatóságán. Kravany nad Dunajom, okres Komárno Az olvadás és a fagy váltakozása ekozza a kerékek megcsúszását, üres pörgését. Áll vagy olvad a hó, s az olvadt hóié a hajnali órákban meg­fagy. Lapátokon kívül célszerű, ha egy-egy Jtisebb, lapos homokzsákot, szőnyegdarabot viszünk magunkkal, melyet a megforgató kerék elé helye­zünk, oly módon, hogy forgás köz­ben a kerék „rákapjon“. (A homok­zsák mellett szóróhomok, salak vagy faforgács is hasznos tartozék.) Sokszor indulásnál okoz nehézsé­get, hogy a kocsi kerekei állás köz­ben a hóban megsüppedtek. Ezért fentos ügyelni arra, hogy hol állunk meg. Mély hóban, vagy ahol a kerék gödörbe kerül, nem célszerű a meg­állás. Ajánlatos megállás utáu fegy métert előre-hátra menni, hogy még a keréklesüllyedés előtt, induláshoz csináljunk egy kis pályát a nekifu­tásnak. Indulásnál az a kerék pörög, amely aíatt síkosabb az úttest. Ha a kerék alatt egyformán síkos az út, az a kerék csúszik meg, amelyiken kisebb a súly vagy kevesebb süppedt a hóba. Az esetek nagy többségében elegendő, ha csak a pörgő kerék alá teszünk, tapadást biztosító anyagot. (A kevésbé rutinos autósok rendsze­rint az elé a kerék elé teszik a ta­padást fokozó anyagot, amelyik job­ban lesüllyedt.) Helyes módszer, ha a nyitott ajtón át. a kocsiból megfi­gyeljük, hogy a vezető oldalon ievő hajtókerék forog-e vagy áll, s ennek megfelelően a forgó kerék elé he­lyezzük el a tapadást Mz'osító anya­got. Ez a legjobb módszer Egy me­redek utcában elakadt autós a hó SZABAD FÖLDMŰVES __ A házi vágásokról ke házi vágása előtt, kivéve az egészséges 3 hónaposnál fiatalabb jerkebárányokat és kecskegldákat, a vágásra szánt állatok tulajdonosa kö­teles legalább 7 nappal a héziölés elvégzése előtt felkérni az állategész­ségügyi kirendeltséget az állatorvosi kivizsgálás elvégzésére. Továbbá a vágóállat tulajdonosa köteles három napon belül a helyi nemzeti bizott­ságon bejelenteni a házi vágást, mi­vel a helyi nemzeti bizottság nyilván­tartást vezet a házi ülésekről (a Hi­vatalos Közlöny 172/1957 számú ren­deleté). Az élet azonban mást mutat. Azok közül, akik falvaínkon sertést, eset­leg birkát vagy kecskét vágnak, nem mind tartják be pontosan és Idejében az összes erre vonatkozó rendelke­zést, szabályzatot. A rendeletek be nem tartása azt eredményezte, hogy a helyi nemzeti bizottságok nem tud­tak pontos nyilvántartást vezetni a házi vágásokról. A rendelkezések következetes betartása, elhanyagolá­sának következménye továbbá: nem volt meg a biztonsága annak, hogy a vágás előtt egészségügyi szempont­ból megvizsgálták volna a vágásra kerülő állatokat. Viszont azt sem le­hetett ellenőrizni, hogy a levágott sertést megnyüzták-e és bőrét bőr­ipari feldolgozásra eladták-e. Ezért a legújabban kiadott és a Törvénytárban közölt Tt 123/1970 szá­mú rendelet még kiegészíti a Tt 158/1968 számú korábbi rendelet olyan előírásokkal, amelyeket szerint a házi vágásra kerülő állat tulajdo­nosa köteles a gazdasági állatállomá­nyának létszámában bekövetkezett változás bejelentésekor, tehát a házi vágástól eltelt három napon belül, a helyi nemzeti bizottságon bemutatni az álategészségügyi kivizsgálásról ta­núskodó bizonylatot. A lehetőség sze­rint ugyanezen határidőben, legké­sőbb azonban három nappal a bőrnek eladása után, ugyanígy be kell mu­tatni a levágott állat bőrének eladá­sát nyugtázó elismervényt. A házi disznóöléseken levágott ser­tések bőrének kötelező eladásáról szóló rendelkezés 1972. december 31-ig érvényben marad. A vágóállat kötelező állatorvosi, Illetve állategészségügyi kivizsgálásá­nak- elvégzését az állat tulajdonosa „Az állategészségügyi ténykedés fize­tési meghagyása“ (Platobný výmer za veterinárnú činnosť) megnevezésű írásbeli felszólítással igazolja, amit a vizsgálatot végző állategészségügyi dolgozó azonnal ténykedésének be­fejezése után kiad a vágóállat tulaj­donosának, s ‘ amelyben igazolást is ad az állat egészségügyi állapotáról. (be) AZ EFSZ-EK HOMOK- ÉS KAVIC3KITERMELÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS JOGOSULTSÁGA Az egységes földművesszövetkezetek homok- és kavlcskitermelésére Jo­gosító feltételeket — akár kijelölt vagy nem kijelölt lelőhelyekről van szó — a Tt 41/1957 száéü bányatörvény (16. és 17. §-ai) rendezi. Ezek a rendelkezések (a kitermelt homok- és kavicsmennyiséget illetően) az efsz-eket jelentős mértékben korlátozzák. Az egységes földművesszövetkezetek homok- és kavicsnyerési jogainak terjedelmét módosítani és szabályozni lehet a melléküzemági termelés engedélyzésekor, a homok- és kavicsnyerésre alkalmas területnek a me­zőgazdasági földterületből történő kiiktatásával, a területre vonatkozó döntés kiadásával (a járási nemzeti bizottság hatáskörébe tartozik). A kijelölt homok- és kavicskitermelő lelőhelyek esetében a nyersanyag­forrás kihasználási jogának meghagyása, kibővítése és átruházására is sor kerülhet. MÓDOSÍTÁSOK ÉS KIEGÉSZÍTÉSEK AZ ÁLLÓESZKÖZÖK EGYSÉGES OSZTÁLYOZÁSÁBAN ÉS ÉRTÉKLEÍRÄSÄBAN r1 p и 1 HfcNDELETEK A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Törvénytárának 34. részlegében tették közzé a Szövetségi Statisztikai Hivatal és a Szövetségi Pénzügymi­nisztérium 103. számú rendeletét, amellyel kiegészítik és rendezik az állóeszközök egységes osztályozásá­ról szóló Tt 73/1966 számú, valamint az állóeszközök értékleírásáról szóló Tt 76/1966 számú rendeleteket. A most közzétett rendelet szerint 1971. január 1-től érvényesek a ki­adott módosítások és a következő ágazatokra vonatkoznak: a) A 3. osztályba — az energetikai és erőgépek, valamint berendezések közé sorolják; a 346-os szakot — az elektrotech­nikai áramforrásokat (akkumulátor és battéria állomásokat) — az érték­­leírás ideje öt év, az évi értékleírás 20 százalék; a 359-es szakot — elektromotorok (amennyiben nem képezik más gépek és berendezések tartozékát) — az értékleírás időtartama 12 év, áz évi értékleírás 8 százalék. b) A 4. osztályban — munkagépek és berendezések osztályában: megváltozik az 532-es szak — me­zőgazdasági gépek és berendezések (traktorokon kívül) éspedig az 536-os szakra. c) a 6-os osztályból — szállítóesz­közök — kiemelték és á 7-es osztály­ba (leltár) sorolták a 478-as szakot — raktárberendezések — amelynél aj. értékleírás időtartama továbbra is Í7 év és az évi értékleírás 6 száza­lék. d) A 7-es osztályba — leltár — so­rolják. i az 542-es szakot — elektromos fo­gyasztók és háztartási hűtőszekré­nyek, melyeknél az értékleírás idő­tartama tíz év és űz évi értékleirás 10 százalék; ebbe az osztályba sorolták a 697-es szakot — lakástextíliák, melyeknél az értékleírás időtartama és az évi értékleírás ugyanolyan, mint az elő­zőnél. é) Módosították a tartós növényzet ágazatának megjelölését (az erdei növényzeten kívül) éspedig 094-re. HOGYAN INDULJUNK EL A JEGES ÚTON? HÓ, JÉG, SÁR, LATYAK alól kikandikáló kórót tépte ki és szórta a pörgő bal első kerék elé. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a kocsi könnyedén elinduljon, (nélküle ket­ten is hasztalan segítettek megtolni a kocsit). A hólapátolásra vonatkozóan meg­jegyezzük, hogy nem elegendő csak a kerekek elől ellapátolni a havat, hanem sokkal fontosabb, ha közvet­len a gumi futófelülete és az útbur­kolat fölött levő összetömörült ékelő­részt bányásszuk ki, mert ez akadá­lyozza a kocsi megmozdulását. Indu­lásnál a tengelykapcsolót ütemesen engedjük fel, majd vissza, hogy a kocsi lengésbe jöjjön. Az esetleges tolási segítség is ebben az ütemben történjen. Ne feledkezzünk meg — különösen hegy- és dombvidék! utakon —- a jeges útfelületek veszedelméről. Egy jégfoltra nagyobb sebességgel ráhaj­­tani életveszélyes. Még a téli gumik Is megcsúsznak a jeges úton! Hólé­ben hajtva gondoljunk arra, hogy a felcsapódó hóié leállás után befa­gyaszthatja a féket, különösen a be­húzott kéziféket. Előnyösebb tehát a kerekek elé helyezett íéktuskóval és bekapcsolt sebességváltóval rögzíteni a kocsit. A kormányzott kerekek lég­nyomását előnyös valamivel csökken­teni, különösen a kissé megkopott kerékfelületek növelése érdekében. Az űtszéli hóié alatt rendszerint fel­ázott és Itt-ott jeges talajra is szá­míthatunk, valamint arra, hogy az út­testen feltőredezett, teljesen le nem takarított hőbuckák könnyen letérítik a kocsit az úttestről. A legfőbb véde­kezés az óvatos, kis sebességű hajtás. Melyik a helyes megoldás Azok számára, akiknek még nincs kellő tapaszta­latuk a forgalom külön­böző helyzeteiben, a köz­úti forgalomban, de azok számára is, akik nem egé­szen szabályszerű tényke­désükkel gépkocsijuk sár­­hányójának behorpadását okozták, szolgáljon az alábbi gyakorlati tanács. Ai — A fca! oldali rajz az út melletti parkolóhelyre való helyes beállás módját mutatja be. Az útról lassan hajtva (amint a rajzon látható) térünk be a parkoló helyre, ahol hátramenetre kapcsolva lassan farolunk és be­­állunk az üres parkolóhelyre. A jobb oldali rajzon a helytelen le parkolást mutatjuk, amikor az út közepére kihajtva kezdünk farolni a parkolóhelyre. Ezzel a módszerrel komoly közúti balesetet okozhatunk — tehát óvakodjunk és inkább a he­lyes- megoldást válasszuk. FÖLDTERÜLET ajándékozása Édesanyám birtokában van egy 1100 m2 terület építőielek. Erre a telek­re családi házat szeret­nék építeni. Eladhatja, vagy odaajándékozhatja nekem a telket édes­anyám? A jogszabályok értelmében milyen terje­delmű telekre van jo­gom? M. D., Trebišov A múltban nem nagyon ügyeltek arra, hogy a föld­területet a területi tervek­kel összhangban használják ki. A földterületeket nem eredeti küldetésük szerint használták, aminek követ­keztében állandóan kisseb­­bedett a földalap. A Polgári Törvénykönyvben — e hely­telen, káros gyakorlat meg­szüntetése érdekében — rögzítettek egy rendelke­zést, amelynek értelmében az üres építőtelkeket a pol­gárok csak az államra vagy valamelyik szocialista szer­vezetre ruházhatják át. A Polgári Törvénykönyv e rendelkezése alól van egy kivétel, amikor a telket egyenes ágbeli rokonainkra vagy testvéreinkre ruház­zuk át. A kivétel tehát ön­re is vonatkozik. Édesanyja önnek ajándékozhatja a tel­ket, amennyiben a be nem épített telek, tekintettel cél­jaira és terjedelmére sze­mélyi használat jogát ké­pezheti. Az ingatlan átruházásáról szóló szerződés érvényessé­ge előfeltételezi, hogy azt az állami közjegyzői hiva­talban regisztrálják, mivel az adott esetben a tulajdon­jog csak a szerződés re­gisztrálásával száll át önre. A mezőgazdasági földterület átruházása esetén a regiszt­rálás előfeltétele, hogy az átruházásba beleegyezik a járási nemzeti bizottság. A családi ház építésére szolgáló telek nagyságát a területi terv, illetve a terü­leti döntés határozza meg. A családi ház építésére szolgáló telek nem lehet nagyobb mint 800 m2. A kert nagysága pedig 400 m2-t nem haladhatja túl. A telek kivételesen nagyobb is lehet (pl. ha alakja ezt úgy kí­vánja, vagy ha a telek be­építése nem lenne gazdasá­gos). Ami édesanyja telkét Il­leti, terjedelme megfelelő családi ház építésére és kert létesítésére. STABILT”7 4CIÖS KÖLCSÖN K. M., M. I„ M. F„ L. I., ML. és J. E. kérdik, hogy a megszavazott 19 ezer koro­nán kívül igényelhetnek-e magasabb stabilizációs köl­csönt családi ház építésére (az előző években a szövet­kezet magasabb kölcsönö­ket juttatott). A Stabilizációs kölcsönök összegét az efsz vezetősége, illetve a tagyűlés határozza meg a szövetkezet anyagi lehetőségei szerint. Minden esetre önkéntes juttatásról van szó, amelyre senkinek sincs perelhető jogigénye. Dr. F. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom