Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-30 / 4. szám
I 6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. január 30. 7Í kisiáti (ŕUWjQ&fj tafiúA'daĹatai^&l vonóerőn belül a gépi vonóerő részaránya az 1938. évi 6 százalékról 82 százalékra emelkedett. Elsősorban az alapvető és a nehéz fizikai munkafolyamatokat (szántás, vetés, aratás, A magyar leginkább az állatállomány szám szerinti alakulására hatott, de lényeges csökkenés nem történt, csak átmenetileg ingadozott. Természetes, hogy a lóállomány csökkent, míg korábban az összállománynak 25,3 százaléka ló volt, ma ez csak 7,5 százalék. Ennek ellenére a számosállat-állomány 70 százalékkal nagyobb, mint az 1930-as években. Az iparszerű termelési fettételek elsősorban a baromfitenyésztésben s az utóbi két-három évben a sertéstenyésztésben alakultak ki. Ornamikus fe ődése Sikerült-e a gazdasági reform a mezőgazdaságban? Erre a kérdésre egy szóval válaszolhatunk: igen. Tessék csak a kétmillió lakosú fővárosunkba, Budapestre ellátogatni és körülnézni az élelmiszerüzletekben, mindenütt árubőséget talál. De nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki városokban, a Balaton körül, sőt a nagyobb falvakban is nagyobb a választék élelmiszerben, mezőgazdasági termékben, mint néhány évvel ezelőtt volt. Mind több a korszerű, a háziasszonyok munkáját könnyítő, előre csomagolt és feldolgozott áru az üzletekben. Újdonságként hatott, hogy ^ múlt év januárjában, tehát a tél kellős közepén, is kapható volt friss paradicsom (ára alig volt magasabb, mint a narancsé), s a szövetkezeti boltokban vásárolt minden üveg borhoz egy kiló almát adtak, ingyen. Közismert, hogy Magyarország a múltban is búzatermelő, búzát exportáló ország volt, ma is az. A termelési arányok azonban nagyon megváltoztak. A felszabadulás előtt hazánkban 2 millió 256 ezer hektáron termeltek kenyérgabonát, a termésátlag azonban alig haladta meg a hektáronkénti 13 mázsát. Napjainkban már csak 1 millió 500 ezer hektáron termelünk kenyérgabonát, 800 ezer hektárral kisebb területen, mint 1945 előtt, de a termésátlag megduplázódott, a hektáronkénti átlag meghaladja a 27 mázsát. (Zárójelben jegyzem meg: a termésátlagok tekintetében még mindig elmaradunk a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok eredményeitől.) Franciaországban 36,6, az NSZK-han 42,3, az NDK- ban 41,7 mázsa a hektáronkénti átlag. • HATMILLIÓ MAZSA BÚZA EXPORTRA A régi Magyarországon, amely mezőgazdasági termékeinek egy részét külföldre vitte ki, három miliié ember éhezett. Ma nemcsak kitűnően el tudjuk látni a lakosságot kenyérgabonával, hanem nagy tartalékaink is vannak, ezenkívül tavaly 6 millió métermázsa búzát exportálni is tudtunk. A kprábbi esztendőkben, amikor még millió és millió kisparaszti gazdaságban termeltek a parasztok, ilyen árvizes, esős, viherkáros években, mint a múlt év volt, valósággal tönkrement a parasztság. Most, bár 300 ezer hektáron kipusztult a gabona, vagy nem lehetett a talajvíz miatt learatni, a kenyérgabona-termés nemcsak fedezi a szükségletet, hanem még exportra is jut. Ez az egyetlen tény is bizonyítja, hogy hazánkban sikerült egyidoben megoldani a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a terméshozamok növelését. Ezzel szétfoszlott az a hiedelem, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása a termés visszaesésével, a mezőgazdaság leromlásával jár együtt. Ellenkezőleg: nálunk a mezőgazdasági termelés fellendült, a közös, szövetkezeti gazdaságok megszilárdultak és igazi nagyüzemekké váltak. Ma hazánkban 180 állami gazdaság, 14 erdőgazdaság, 2600 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 22 halászati szövetkezet, 238 mezőgazdasági szakszövetkezet, valamint 1724 mezőgazdasági társulás és 100 ezer egyéni gazdaság létezik. jfr KIÉPÜLTÉK A NAGYÜZEMEK Az állami gazdaságok átlagos földterülete 5600 hektár, a tsz-ek meg egyenesen ideális közép-nagyüzemek, földterületük átlagosan 1800—2000 hektár. A mezőgazdaság szerkezeti összetétele is megváltozott, mégpedig a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés javára. Az állattenyésztés is intenzívebb, mint 1950 előtt volt. A mezőgazdasági termelés üteme 1960—1970 között — évi átlagban — meghaladta a 3 százalékot, tavaly pedig 6 százalékkal nőtt, nagyobb ütemben, mint az iparé. Az élelmiszeripar termelése még a mezőgazdasági termelésnél is gyorsabban növekedett, tíz év átlagában meghaladta a 4 százalékot, ezen belül a baromfiipar 6, a tartósítóipar termelése 16-szorosára emelkedett. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési kapcsolatai főképpen az utóbbi években, a gazdaságirányítás új rendszerében indultak gyors fejlődésnek. Ekkor kezdődött az egységes,; vertikális együttműködésre épülő élelmiszergazdaság kialakulása. A tudományos-technikai haladás, a koncentráció és a szakosodás következtében a mezőgazdasági munka termelékenysége 1968-ban 75 százalékkal volt nagyobb, mint a felszabadulás előtt. Az élelmiszeriparban az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték az 1949-es évihez viszonyítva 2,3-szeresére növekedett. A mezőgazdasági termelés területi termelékenysége is jelentősen megnőtt, amíg 1938-ban az egy hektárra jutó bruttó termelési érték csak 7300 forint volt, ez az összeg ma 11 ezer 100 forint. Sajnos, ebben a tekintetben még mindig el vagyunk maradva a fejlett mezőgazdasággal rendelkező szocialista és tőkés országoktól. Az utóbbi években erőteljesen fejlődött a mezőgazdaság exportja, tavaly a népgazdaság össz-exportjából a mezőgazdaság 23 százalékkal, a fejlett tőkés országokba irányuló exportból 43 százalékkal részesedett. A fejlett tőkés országokból behozott iparcikkeket csaknem teljesen élelmiszeripari anyagokkal, élő állatokkal, élelmiszerekkel egyenlítjük ki. 9 GEPEK MINDENÜTT Ezt az eredményt milyen szintű mezőgazdaság produkálja? Mindenekelőtt egy gyorsan gépesített, de még nem teljesen gépi termelésre berendezkedő gazdaság. A naturális, külterjes gazdálkodás már teljesen a múlté. Az ipar benyomult a mezőgazdaságba. Vagyis iparosodik a mezőgazdasági termelés, a gépek minden területen egyre nagyobb sze repet kapnak. A felszabadulás előtt Magyarországon mindössze hétezer traktor volt, ma már 75 ezer, traktoregységben számolva: 102 ezer 500. Ezenkívül 12 ezer arató-cséplőgép, 67 ezer pótkocsi, 11 ezer tehergépkocsi és több százezer munkagép dolgozik a mezőgazdaságban. Az összcséplés, betakarítás, stb.) gépesítettük, most az őszi munkacsúcsokat megkönnyítő gépesítés van soron: a kukorica, a burgonya, a répa betakarítása. A mezőgazdaság dinamikus fejlődését mutatja a nagyarányú öntözéses termelés., Hazánkban ugyanis az öntözéses gazdálkodásnak igen nagy a jelentősége. Gyakoriak a száraz évek, az aszály, ezért az öntözés nemcsak a kertészetekben, hanem a növénytermesztésben is fontos. Amikor pedig esős, árvizes esztendők vannak, a csatornarendszerek a víz elvezetését szolgálják. Az Alföldön három öntözőcsatornarendszert építettek ki: a hékósszentandrásit, a Keleti Főcsatornát és a most épülő kiskörei vízlépcsőt. Lassari befolyásolni tudjuk a szeszélyes időjárást vagy legalábbis ki tudjuk védeni támadásait. Az öntözőrendszerek kiépítésével a nagykiterjedésű Hortobágyot, a korábban szikes, ősgyepes pusztaságot is be tudtuk vonni a mezőgazdasági termesztésbe. A felszabadulás előtt Magyarországon lényegében nem volt öntözéses gazdálkodás. Ma 440 ezer hektáron öntözik a növényeket, a területi és esőztető (tehát a legmodernebb) öntözési kapacitás aránya 30 és 70 százalék. Az új öntözési kapacitások az elmúlt években az öntözött területeken a termelés biztonságát növelték és 20—30 százalékos terméstöbbletet eredményeztek. A termelési eredményeket növelő tényezők közé sorolható még — sok egyéb mellett — a műtrágya felhasználásának fokozása. A felszabadulás előtt az elmaradott, feudális mezőgazdaság nem használt műtrágyát, sőt a szerves-trágyának egy részét feltüzelte, mint az indiai parasztság. Ma a szerves trágya felhasználása mellett a műtrágya-hatóanyag egy hektáron 125 kiló. (A világátlag 34 kiló, az NSZK-ban 384, az NDK-ban 305 kiló.) Az új mezőgazdaság arculatához tartozik, hogy a bőven termő intenzív hazai és külföldi növények és gyümölcsfajták meghonosodtak. Különösen a szovjet Bezosztaja-1 búzafajta ad bő termést. A búza összvetésterületének 76 százaléka ebből a fajtából tevődik ki. Jelentős az állattenyésztésben történt változás is. Bár a kollektivizálás szágunkban 17 iparszerűen üzemelő szakosított tojóüzem és 403 broílerüzem van. A sertéságazatban országosan 103 iparszerűen termelő, szakosított telep működik. • KÖZELEDÉS A VAROSHOZ \ A termelési módszerek javulásával, az egyre iparosodó mezőgazdaság lehetővé teszi, hogy a lakosságot magasabb szinten kielégítsük. Az elmúlt években az élelmiszerfogyasztáson belül az állati eredetű termékek fogyasztása növekedett. Az egy főre jutó napi kalóriafogyasztás 1938-ban (a háború előtti utolsó békeévben) 2805, az összes fehérjefogyasztás 92 gramm, az állati-fehérje fogyasztás 29 gramm volt. Ugyanakkor 1968rban a kalóriafogyasztás 3141, az összfehérjefogyasztás 97 gramm volt. Az európai országok közül a kalóriafogyasztás tekintetében negyedik, a fehérjefogyasztásban harmadik helyet foglalja el országunk. Hogyan érte el a magyar mezőgazdaság ezt a rohamos fejlődést? A szocialista gazdálkodással, azzal, hogy a kormányzat jó agrárpolitikát folytat, s végül a gazdasági reform is segítette a fejlődést. A mezőgazdaságban ma lényegesen kevesebben dolgoznak, mint a korábbi években. Hiszen az ipar a munkaerő szükségletét faluról, a mezőgazdaságból toborozta. A felszabadulás előtt a mezőgazdaságban dolgozott a lakosság 66 százaléka, ma mindössze csak 28 százaléka (másfél millió ember). Ez a viszonylag kevés számú mezőgazdasági dolgozó réteg termeli meg a lakosságnak az élelmiszerét, sőt exportra is kerül bőven mezőgazdasági termék. A mezőgazdasági termelés megváltozásával, fejlődésével párhuzamosan a falu képe is megváltozott. Nemcsak új lakásokban, berendezési tárgyakban, hanem mindenekelőtt a parasztság arculatának a változásában mérhető a fejlődés. Kulturált, felszabadult a magyar paraszt. Életmódja, kultúrája kezd közelíteni a városi emberéhez. A gondolkodása is egyre inkább szocialistává lesz. A termelőszövetkezetek, mint gazdálkodási formák és társadalmi szervezetek, megszilárdultak. Gazdálkodási szervezetük és a vezetés kiépült. Gyönyörű irodaházak, gazdasági épületek, nagyon sok helyen művelődési házak, klubtermek állnak rendelkezésre a tsz-parasztoknak. Az új gazdaságirányítási rendszer következtében falun a lakosság szolgáltatása megjavult, legtöbb helyen maguk a tsz-ek vagy a fogyasztási szövetkezetek látják el ezt a feladatot. Az egy munkanapra jutó jövedelem a tsz-gazdaságokban átlag 60 forint, ehhez jön még a háztáji jövedelme, amely sok helyen megközelíti a közösből származó jövedelmet. Noha vannak ma is alacsony gazdasági színvonalú és alacsony jövedelmű szövetkezeti gazdaságok, ez azonban nem kisebbíti, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdaságpolitikai elvei helyesek és azok sikerrel valósulnak meg. A szövetkezetek a reform három éve alatt a termelés fejlesztésével megalapozták a tagság jövedelmének rendszeres növelését. Persze, jelentős szerepet játszott a jövedelem növekedésében a kormány egy sor intézkedése, amely segíti a mezőgazdasági termelést. Magasabbak a termelői árak, jobbak a közgazdasági feltételek, mint a korábbi években voltak. Mindezeken felül jelentősen emelkedett a társadalmi ellátás (családi pótlék, betegségi biztosítás stb.) színvonala is. A magyar mezőgazdaság dinamikusan fejlődik, a szövetkezeti gazdálkodási rendszer bevált és jól beilleszkedik a népgazdaság irányításának új rendszerébe. A szövetkezetek önállósága növekedett, kiépült az érdekképviseleti, szövetségi rendszerük. A korszerű üzemek versenyképesek és alkalmasak a további fejlődésre. GALI SÄNDOR, Budapest A magyar népgazdaság összkivitelének 23 százalékát, a fejlett tókésorszdgokba irányuló export 43 százalékát a mezőgazdaság adta az elmúlt évben. Jelentős kiviteli cikket képez a makói vöröshagyma. Az ember által társadalmilag megszerzett hatóerő, amelyekkel a termelőfolyamatban a természetet a szükséglet kielégítésére alakítja. Azt fejezi ki, hogy az ember milyen hatalmat gyakorol a természetre. A termelőerőnek vannak személyi és tárgyi elemei. Ezeket együttesen és kapcsolatukban nevezzük termelőerőnek. A személyi elemet az emberek képviselik, akik szervezik, fejlesztik és végzik a termelési folyamatot. Tágabb értelemben a személyi termelőerőkhöz tartoznak azok is, akik tevékenységük útján befolyást gyakorolnak a termelőmunka hatékonyságára (pl. tudományos kutatók, orvosok, pedagógusok, gazdasági irányítók stb.). A termelőerő tárgyi elemeit az ember által megszerzett természeti erők, munkaeszközök, munkatárgyak, energiák alkotják. A termelési folyamatban az ember célszerű irányítása mellett a tárgyi termelőerők elemei között bizonyos hatások érvényesülnek, ezek a technológiai folyamatok is a tárgyi termelőerők körébe tartoznak. Mivel az anyagi termelőerők az emberi gyakorlat termékei és az emberi tevékenység következtében lehetnek csak termelőerők, ezért azt mondjuk, hogy a legfőbb termelőerő az ember, az emberi munkaerő. Mivel viszont az emberi tevékenység hatékonyságát a már létrehozott anyagi termelő erők (különösen a munkaeszközök) nagy mértékben meghatározzák, a munkaeszközök jelentős tényezőt képviselnek a termelőerők mozgásában. Használatos a társadalmi tér- , melőerő fogalma, melyen valamely rendszerben a munka termelékenységének az erre haté összes tényező (természeti feltételek, tudomány, technika, szakképzettség, a munka szervezettsége, a gazdasági mechanizmus stb.) által együttesen meghatározott színvonalát értik. Abszolút értéktöbblet — a gépállások értékének helyettesítése jobban fizetett túlórákkal. Adminisztratíva — tevékenység, amelyet órabérben fi- > zetnek néhány perces teljesítményért. Akkordbér — ceruzával csupán a ceruziagyárban elérhető kereset. Aktív kooperáció — az a boldog pillanat, amikor a szállítót sikerül felébreszteni. Akkumuláció — a jó gazdák által elért megtakarítás, amit rendszerint a kevésbé jó gazdák veszteségei felemésztenek. A munkaerő akkumulációja — egy lógós helyettesítése két nyugdíjassal. Amortizáció — az adós olyan kényszerült igyekezete, hogy rövid időn belül megnyugtassa a kölcsönt folyósító bankot. A termelési költségek elemzése — a saját hiányosságok okát idegen beavatkozásban keresni. Arbitrázs — utolsó kísérlet az elcsavargott felelősség megtalálására.
