Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-26 / 25. szám

1971. június 26. SZABAD FÖLDMŰVES .15 ТШМШ Igen gyakori panasz a gépi be rendezések garantált és egyél lavltása körül. Itt is, mint általában a szövetkezeteknek a szolgáltatásokal végző vállalatokkal való egyéb kap csolatait Illetően, nagy a bizonytalan­ság a mezőgazdasági termelő üze­meknél, mire van igényük, mikor, hogyan, milyen határidőben kell jo­gaikat érvényesíteni és mi a köteles­sége a javítást végző vállalatnak. Vegyük mindjárt a szavatolt (ga­rantált) javításokat. A szavatossági időt a gazdasági törvény általában hat hónapban szab­ta meg, kivéve ha a szállítási felté­telek, vagy speciá­lis rendelkezések nem állapítanak meg más határidőt — esetleg a felek szerződésileg köt­nek ki a törvőny­­szabta hat hónap­tól eltérő időt. A szavatossági idő alatt bekövetkezett minden hibát, hiá­nyosságot, gépi za­varokat, rendelle­nességeket köteles az eladó vállalat, avagy az általa megjelölt javító üzem ingyenesen megjavítani, rendbehoz­ni, természetesen kivétel az olyan eset, amikor a mezőgazdasági üzem­nél helytelen kezelés, hanyagság vagy más hasonló, vétkességet feltételező okokból előállt hibákról van sző, mert ezek nem esnek" egyenes szava­tossági javítási kötelezettség alá. Mi a legfontosabb, ha a szavatos­sági időben (ennek tartama rendsze­rint benne van a szállítólevélben) bekövetkezik a gépi berendezés meg­hibásodása. Ezt azonnal írásban kell jelenteni a garanciát vállaló vállalat­nál. Gyakorlati tapasztalatból tudjuk, hogy ez legtöbbször telefonon törté­nik meg. Igenám, de ha vitára, nézet­­eltérésre, esetleg perre kerül sor, ho­gyan igazoljuk, hogy mikor történt a hiba bejelentése és mit jelentet­tek? Azzal, hogy pl. telefonon beszélt a szövetkezet mechanizátora a javító üzem valamelyik alkalmazottjával, még nincs bizonyítva a beszélgetés, bejelentés tartalma. Különben is a törvény világosan kimondja, hogy a reklamációkat mindig írásban kell bejelenteni. Hangsúlyozom: nem kell sokat írni, elég megjelölni a javítan­dó gépi berendezést, típusa vagy más állandó ismertető jele szerint és rö­viden leírni a hibát, kérve annak megjavítását. Például „Agrotechnika, n. v. Zvolen, závod.... Az Önöktől ........napján megvásárolt Chrystall traktorból folyik az olaj, zörög a se­bességváltó stb. Kérjük a garanciális javítást.“ Ennyi az egész. Ha telefo­non történt a bejelentés, ezt levélben meg kell erősíteni. Mi a teendője a javító vállalatnak? Két napon belül köteles kiküldeni a bejelentőhöz szakembereit, hogy meg­állapítsák a hibát, A kiküldöttek az efsz képviselőivel megtekintik a gé­pet, megállapítják mi a hiba, illetve az miben nyilvánul meg és megegyez­nek, mikorra készül el a javítás, mint szavatossági javítás. Ez a jegyzőkönyv azután helyettesíti a részletes rekla­mációt, (Lásd az 1967. évi 73. számú rendelet 10 §-át.) Azt mondják erre, no persze, már megint a paragrafus! Kérdem azonban: ha nem volna tör­vényes rendelkezés, amely szabályoz­za a reklamáció módját, elintézését és az ezzel kapcsolatos kérdéseket, minek az alapján lehetne kikénysze­ríteni a javítást, esetleg a kártérí­tést? A jegyzőkönyv is lehet rövid, velős, amibe csak a helyet, a dátu­mot, a jelenlevők megnevezését, funkcióját, a gépi berendezés meg­jelölését kell beírni, és azt, hogy mi­ben nyilvánul meg a hiba, továbbá mikorra és hol javítják meg. Ha a javító vállalat nem tudja megjavíta­ni a gépet a szövetkezetnél, hanem kéri, hozzák be a javítóműhelybe, a szövetkezet ezt köteles megtenni, de a javító üzemnek felszámítja az ezzel járó költségeket. További kérdés: Mi történik akkor, ha: 1. a javító vállalat két nap alatt nem küldi ki embereit? 2. ha kiküldi ugyan, de nem ismeri el, hogy szavatossági javításról van szó, 3. nem hajlandó megadni a javítás elvégzésének időpontját, 4. a megállapodás ellenére nem végzi el a javítást a kiküldött idő­ben? Ezek a gyakorlati esetek, s ilyen­kor a szövetkezetek felelősei mit tesznek? Telefonálgatnak, utazgatnak, káromkodnak, veszekednek avagy tü­relmüket vesztik, és maguk kísérlik meg a javítást több-kevesebb siker­rel, amiből a későbbi javítás szüksé­ge esetén a javító vállalat kovácsol tőkét azzal, hogy nem szakszerűen végezték el azt, ők a további hibá­kért már nem szavatolnak. Az 1. ponthoz: Bármely más javító üzemnél meg lehet állapodni a javí­tás elvégzésében. Ha nem akad ilyen, a gép leáll, a szövetkezet kölcsönbe Jogszolgáltatás a földműves­szövetkezeteknél A garanciális javításon kívül van­nak generáljavítások, normál javítá­sok és kisebb géphibák, zavarok ja­vítása. Mindezekről szerződést kell kötni, amit leginkább rendelés formájában végeznek el, amit a javító vállalat is aláír. Fontos tudni, hogy a generál­javításnál a gép átvételekor jegyző­könyvet vesznek fel annak állapotá­ról. Ezért a szövetkezetek ne küld­jék a sofőrt, traktorost az ilyen ge­neráljavítás átadásához, hanem fele­lős vezetőt, az írja alá a gép állapo­táról felvett jegyzőkönyvet, amelyben feltüntetik még, mit kíván a rendelő a generáljavításon felül külön elvé­geztetni, A generáljavításra átvett gépet a javító vállalat öt nap alatt köteles kiszerelni (demontázs) és to­vábbi két nap alatt írásban jelenteni, mi szükséges a generáljavítás alá tar­tozó javításokon kívül, amit rendbe kell hozni. Enélkül ne Ismerjenek el a generáljavításon felül számlázott ténykedéseket, kivéve, ha ezt előző­leg jegyzőkönyvben lefektették. A’normál javítások után, ugyanígy a generáljavítások után és a kisebb zavarok megjavítása után van törvé­nyes szavatossági idő. A generáljaví­tások után hat hónap a gép átvételé­től számítva, a normál javítások után három hónap és a kisebb gépi zava­rok megjavítása esetén 15 nap. Még valami fontos! Olyan gépek generáljavításánál, normál, vagy ki­­sebb javításánál, amelyek csak sze­zonmunkához szükségesek, a szava­tossági idő a javítás után csak akkor veszi kezdetét, amikor megkezdődik a gép (kombájnok, kaszálógépek, burgonyafelszedő gépek stb.) szezon­munkája. A szövetkezetek felelős dolgozóitól [ nem követelhetjük meg, hogy a ren­­[ deleteket, a törvényeket fejből Ismer­jék, avagy keresgéljék a megfelelő ; jogi előírást, ha erre szükségük van. A szövetkezet jogi ügyeinek orvosa ' a jogász. Ha valaki beteg, orvoshoz fordul, hiába veszekedik, káromkodik, mérgelődik, a baján ezzel nem áegít. Orvoshoz kell mennie. Sokszor az­után az orvos kórházba küldi, ez nem kerülhető el. — A szövetkezet jogi problémáinak orvosa a jogász, a dön­tőbíróság meg a kórház, ahol a na­gyobb beavatkozásokat valósítják meg. Ahogy nem lehet elkerülni baj ese­tén az orvost, esetleg a kórházat, ugyanúgy nem lehet elkerülni jogi bíróságot. A halasztás mindig na­­bíróságot. A halasztás midnig na­gyobb bajt hoz, s már a régi rómaiak is mondták: periculum ín mora — a késedelem veszélyt rejt magában. Dr. Kardhordó Ödön ELADÖ egy ház kerttel Oszoron (Kvetoslavovóban). Cím „40 000 Kčs“ jelige -Emiatt a kiadóban. Eladó 86 méhcsalád vándor­­kocsival és egyéb felszerelés­sel. Ar megegyezés szerint. Cím; JRD Zádieiske Dvorníky, okr. Košice. vesz gépet, annak minden költségé1 kiszámlázza a Javító üzemnek, s hí ez nem sikerül, mindennemű kárá érvényesíti a javító vállalattal szem ben. Ha nem jön ki a javító vállalat embere, egyoldalú jegyzőkönyvet kel felvenni a hibák leírásával, de-ezt c jegyzőkönyvet egy nem érdekeli egyénnek is alá kell írnia. Ez az alapja a kártérítés érvényesítésének és a további eljárásnak. A jegyző­könyvben természetesen fel kell tün­tetni, hogy a hibát bejelentették és a javító vállalat nem küldte ki két napon belül a szakemberét. Ha más vállalat végzi el a javítást, a szava­tossági javító üzemnek ki kell szám­lázni a költségeket. Ha nem sikerül a fenti módok va­lamelyikével a javítást kieszközölni, akkor fel kell szólítani a javító vál­lalatokat úgynevezett egyezségi kísér­lettel, hogy ha további két napon belül nem küldi ki szakembereit és nem rendezi a javítást, a döntőbíró­sághoz fordul a mezőgazdasági üzem. Ha eltelik ez a határidő, be kell adni a pert úgynevezett reális szolgáltatás iránt és a döntőbíróság súlyos pénz­bírság terhe alatt rendeli el a javítás elvégzését határidőre. Tapasztalatból mondom, hogy még nem került sor egyetlen egyszer sem az ilyen per letárgyalására, mert a gépet ilyenkor sürgősen megjavítot­ták. Ha netán több ilyen perre kerül­ne sor, a döntőbíróság szignalizálja a felettes miniszternek ezt, azonnali intézkedést kérve. Káromkodással, veszekedéssel nem érünk el semmit, hanem, ki kell használni a törvény­nyújtotta lehetőségeket. A 2. ponthoz: Ilyenkor is termé­szetesen jegyzőkönyvet kell felvenni, leírni a hibák megnyilvánulását és mindkét fél nyilatkozatát. Ha a ja­vító vállalat nem ismeri el a szava­tosságát, a mezőgazdasági üzem pe­dig ellenkező állásponton van, ugyan­azt teszi, amit az 1. pontban feltün­tettük. Vita esetén semleges szak­értő dönti el, hogy szavatossági javí­tásról volt-e szó. Ha más vállalat végezte el a szavatosság alá eső ja­vítást, úgy az is igazolja, hogy szava­tossági esetről volt szó. A 3. ponthoz: Itt egyszerű a dolog. Ha a javító vállalat nem akar köte­lező határidőt aláírni a javítás elvég­zésére, írja be ezt a jegyzőkönyvbe. Utána a mezőgazdasági üzem ajánlott levélben szab neki megfelelő időpon­tot a gazdasági törvény (109/64 129, §-a) alapján. Ugyanis, ha a felek nem egyeztek meg a teljesítés idő­pontjában, úgy ezt a teljesítést a kö­vetelő maga szabja meg, sőt, azon­nali teljesítést is követelhet. A 4. ponthoz: A javítási határidő elmúltával a szövetkezet felhívja a javító üzemet, hogy ha további rövid határidőn belül (meg kell adni, hány nap alatt kéri ezt) nem végzi el a javítást, a döntőbírósághoz fordul. Ezt is egyezségi kísérlet formájában javasolja. A döntőbíróság — mint fentebb már kifejtettük — súlyos pénzbírság terhe alatt kötelezi a ja­vító vállalatot a javítás elvégzésére. A szövetkezetek általában irtóznak a perektől, de kérdem, milyen más radikális mód áll rendelkezésre? Most egy kicsit a garanciális idő meghosszabbításáról. Ha a szavatos­sági időben S gépi berendezés javí­tásra szorul, a szavatossági idő meg­hosszabbodik annyival, amennyi a reklamáció írásbeli belelentésétftl a javítás elvégzése után a gép átvéte­lének napjáig eltelik, ha . pedig ki­cserélik a gépet, a szavatossági idő ettől a naptól újból számítódik. Az első, atomenergiával ki­világított közlekedési táblát Phoenix város (USA) közelé­ben helyezték el az egyik nagy­­forgalmú országút mellett. A táblán levő betűk és nyilak világílő foszforral bevont kis tartályok révén rajzolódnak ki. Az átlátszó falú „tartályok“ belsejében a kriptongáz 85-ös számú izotópját helyezték el, amely szintén gáz halmazálla­potú. A kripton—85 izotóp az atomreaktorok mellékterméke. A világító foszfor a folyamato­san bomló izotóp bomlástermé­keinek „bombázására“ úgy rea­gál, mint a televíziós készülék képcsöve az elektrónok becsa­pódására. A világító tábla éjjel 185 méterre tisztán látható. Az új megoldás olyan helyen használható, ahol nincs vil­lanyhálózat és annak bevezeté­se egyébként sem lenne gazda­ságos. A tábla nem sugárveszé­­lyes, mert összetörése esetén az izotóp gáz tíszeresére hígul fel. (Automobil Revue) ALASZUNK к1юймш Szülési szabadsái Kovács 0„ csallóközi olva­sónk kérdi: .Jelenleg anyasági szabadságon vagyok. Első csa­ládom meghalt, s ez évben megszületett a másik. Azt sze­retném megtudni, hogy meny­nyi fizetett szabadság jár te­kintettel arra, hogy az első meghalt?“ Van-e igénye gyermek­gondozási segélyre? Németh Ilona, Nagycsalomija (V. Calomija) kérdi:.......ahogy az iskolából kimaradtam, mind­járt dolgozni mentem. á#éta is dolgoztam addig, mig férjhez nem mentem és utána is, amíg kisfiúnk meg nem született. Kisfiúnk most kétéves. Utána az anyasági segélyt is megkap­tam. Most februárban született másik kisfiam. Az első gyerme­kem után nagyon keveset dol­goztam. Nálunk sem óvoda, sem bölcsőde nincs, ás nem volt gyermekemet kire hagyni, mert mindkettőnk szülei is dol­goznak az efszben. Második kisfiam most 4 hónapos, de ed­dig semmit sem kaptam reája. Sem szülési (anyasági pénz­segélyt), sem az 500 koronás gyermekgondozási segélyt. A gyermekgondozási segély ügyé­ben biztattak, hogy igényem van rá, mivel közben beteg is voltam, de a mai napig sem tudom, hogy kapok-e valamit, illetve, hogy van-e igényem a gyermekgondozási segélyre“. Az anyasági pénzsegélyre, 26 hét tartamára, akkor lenne igénye, ha második gyermeke Azon az alapon, hogy első gyermeke meghalt (felételez­­zük, hogy még a második gyer­meke megszületése előtt) nincs Igénye a rendes, tehát 26 hét­nél hosszabb szülési szabad­ságra (4 hét a szülés előtt, 22 hét a szülés után). Mivel nem gondoskodik további iskolakö­teles kornál nem idősebb gyer­mekről, s mivel nem magányos anya, (özvegy, elvált, külön­élő) a szülési szabadság eltel­te után nem igényelhet havi 500 korona összegű gyermek­­gondozási segélyt. A Munka Törvénykönyv 157. §-a, 2. be­kezdése értelmében, joga van további anyasági szabadságra, gyermeke kétéves koráig, ha annak nevelésével és gondozá­sával önmaga kíván törődni, de erre az időre nincs igénye semmiféle juttatásra, illetve se­gélyre. megszületése előtti két év alatt legalább 270 napon át részese volt a szövetkezeti társadalom­­biztosításnak. Ebbe a 270 nap­ba be kell számítani azt az időt, amíg első kisfia után szü­lési szabadságon volt, valamint azt az időt is, amikor beteg­­állományos volta miatt táppénzt kapott. Az anyasági pénzse­gély összege a napi tiszta ke­resetének 90 %-a lenne. Feltehető, hogy a kisebb mé­retű munkatevékenysége foly­tán az anyasági pénzsegély nem érné el a havi 500 koro­nát és az 1969/154 sz. a gyer­mekgondozási segélyről szóló törvény 6. §-a értelmében gyermeke születésétől kezdve annak egyéves koráig igényel­heti a havi 500 korona össze­gű gyermekgondozási segélyt, ha teljesíti ennek törvényes feltételeit: a második gyerme­ke születése előtti két év alatt legalább az említett módon 270 napon át részese volt a szövetkezeti társadalombiztosí­tásnak, hogy sajátmaga egész napon át gondoskodik az új­szülöttről (annak egyéves ko­ráig) és rajta kívül még egy iskolaköteles kort meg nem haladó gyermekről, továbbá, hogy ön és gyermekei is cseh­szlovák állampolgárok. Az ön esetében az a döntő, hogy szövetkezeti munkatevé­kenysége a szülés előtti két év alatt eléri-e a törvényes előírá­sok által megkívánt minimu­mot. Nem lehet beszámítható szövetkezeti munkatevékeny­ségnek elismerni azt az időt, amikor a szövetkezetben dol­gozó nő keresete az év na­gyobb részében nem éri el a havi 120 koronát, vagy ha az év túlnyomó részében havonta nem dolgozik le legalább 8 munkanapot. A betegállomá­­nyos Időt teljes mértékben be kellene számítani. Dr. P. J. TANÁCSOK vényes. a — kétezer mérj, egyszer vágj — mondás. • Ügyeljünk arra is, hogy ne lép­jük túl a gyártó cég által megadott és megszabott legnagyobb terhelés határát. A hazai gyártmányú Škoda gépkocsik legnagyobb tetőterhelése például 50 kg lehet. Emellett ne fe­lejtsük el, hogy a csomagtartó kon­strukció önmagában is körülbelül 8—10 kg súlytöbbletet jelent. A cso­magtartón szállított rakományt szin­tén bele keli számítani a kocsi meg­terhelésének összsúlyába. • A vezetés teohnikáját is a meg­változott körülményekhez kell alkal­mazni. Sohasem haladhatunk a maxi­mális, legnagyobb sebességgel! Már azért sem, mivel a tetőn elhelyezett rakomány bizonyos mértékben csök­kenti a gépkocsi stabilitását. Ezen­kívül a kocsi „érzékenyebb“ az ol­dalszél iránt. Ne halmozzuk magasra a csomagokat. Esztétikailag is rosz­­szul hat a magasra tornyosuló cso­maghegy, de ami fontosabb, nagyban csökkenti a kocsi biztonságát, A fé­kezésnél és a kanyarokban fokozott óvatosságot ajánlunk. Inkább lassan vegyük a kanyarokat. ф S még egy jó tanács: a legne­hezebb csomagokat sohase a tetőn helyezzük el, hanem a kocsiban. A poggyász súlya azonban maradjon a megengedett megterhelés keretében, s ezt a szabályt a közlekedés bizton­sága érdekében sose szegjük meg. (F) Csomagtartó a gépkocsi tetején Manapság, különösen a nyári idény­ben már megszokott látvány a gép­kocsi tetején dtszlő csomagtartó. Fel­használhatósága valóban sokoldalú, a legkülönbözőbb tárgyak szállításá­ra alkalmas. Láttunk már deszkát, bútort, gyermekkocsit a csomagtartó­ban. Az ilyen szállítás azonban kü­lönleges kötelességeket ró a gépko­csivezetőre, amit a biztonságos köz­lekedés szabályainak betartása érde­kében nem szabad elhanyagolni, ф A „rakomány“ rögzítése olyan legyen, hogy menet közben meg ne csússzon, billenjen. Indulás előtt in­kább kétszer ellenőrizzük a rögzítés szilárdságát. Itt hatványozottan ér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom