Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-05 / 22. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. jftntas 8. * I GYULA BÁCSI Ilpolybélen (Bielovce) nagy nép­szerűségnek örvend Selmeci Gyu­la, aki 156 kilójával a járás egyik legnehezebb polgára. A faluban mindenki Zsiga bácsinak nevezi, mert több Selmeci Gyula él a köz­ségben. A fiatalság nagyon meg­kedvelte őt, mert sokat jár kultúr­műsorokra és mint népbíró is pél­dásan végezte munkáját. Amióta infarktusa volt, nem tud lehajolni, s minden reggel csak akkor kel fel az ágyból, ha a felesége ha­zajön a szövetkezet istállójából. Ennek ellenére állandóan tesz­­vesz a ház körül. Vérbeli méhész és Juhtenyésztő. Tíz anyajuhot tart. Két éve vásárolt ausztrál és sztarropol merinói kosokat. Azóta gyapjútermelése duplájára emel­kedett. A juhokon kívül 15 méh­családról is gondoskodik. Gyógy­írként hat rá a tevékenység a juhok és a méhek között. Selmeci Gyula elvtárs, aki a Szabad Földműves egyik legré- i gibb olvasója most diétás koszton j él, de a vízért epedezik. Naponta j 8—10 litert fogyaszt el. Kánikulá- ' ban reggeltől estig kibírja az Ipoly vizében. Kívánjuk neki, hogy még sokáig éljen és örüljön munkája gyümöl­csének. Csallóközi dűlőnevek eredete A csallóközi dűlőnevek sok ér­dekes történelmi emléket őriznek, mindezen felül kifejezik a nép következetes gondolkodásmódját Is. A név mindig vonatkozásban áll a hely bizonyos tulajdonságai­val. Ezek a tulajdonságok azon­­ban a történelem folyamán rész­ben vagy teljesen megszűntek, s ma' csak a dűlőnevek őrzik em­léküket. Ezért szeretnénk néhány 1 csallóközi dűlőnevet csoportosítva" felsorolni, s ezáltal rámutatni ar­ra, milyen érdekes történelmi tényre vetnek fényt. Több falu határában találunk például Faluhely nevű dűlőt; Utá­na kutatva kitűnik, hogy község volt valamikor, de régen elpusz­tult. Ilyen nevű dűlő van például Nyárasd (Topolníkyl határában. ,r Hogy mi pusztította el? Tűz- árvíz 5 . vagy háború? Főképpen az utób- ; bira kell gondolnunk. Dűlőnevek őrzik a régi igazság­szolgáltatás emlékeit, például Akasztófadomb (Megyer — Calo­­vo), Máglyadomb (Karcsa — Kra­­őany), bár ez a dűlőnév történél- 3 mi szempontból nincs teljesen i tisztázva. Egyesek szerint nevét ’ a pogánykori áldozati helyek, má­sok szerint a boszorkányégetések korára vezetik vissza. Letűnt csallóközi állatvilág em­lékeit a következő dűlők őrzik: Farkasverem, a csallóközi nyelv­járásban „ravaszlik“ Dlóspatony f Orechová Potôií), Csikós és Fel­ső Patony (Horná Potőft) határá­ban. A pogánykorból fennmaradt dű­lőnevek az Ördöglyuk, Lang Diós- fi patony f Orechová Potôň], Halas- - tavak emlékeit a Csíktó, Pontynstó ; dűlők őrzik Hodos (Vydranyl ha­tárában. Vízi malmok emlékét Ma­lomhely, Kőhíd dűlők őrzik Vár­kony (Vrakúňj környékén. A régi sűrű vízhálózat és sok sziget em­lékét őrzik a Papsziget, Méhes­­sziget Megyer (Calovo). Elterjedt növényzetről a követ­kező dűlők kapták a nevüket: Nádaslak Gelle (Holice), Gyepföld Dióspatony, Körtvélyes (Tejfalu Mliečno). Az ásványgazdaság em­lékét örökíti meg az Aranyászdűlő Illésháza (Eliášovce), Sőssziget Kürt (Ohrady), Föveny (Dióspa­­tony). Hadászat emlőkét őrzik a Vár­­paliag, Ördögvár, Tatárhányás ne­vű dűlők. Jellegzetes állatvilágról a következő dűlők kapták a nevü­ket: Bárányos (Dióspatony), Mé­nesekül Tonkháza (Tonkovce), Tú­zokpuszta Ekecs (Okoő), Csorda­nyom (Dióspatony). Időjárással kapcsolatos dűlőne­vek: Szellőződűlő Balázsra (Bla­­žov), Sellődűlő Nagyabony (Vel­­kő Blahovo). Az egykori vízbősé­get bizonyítják a következő dűlő­nevek: Han (Dióspatony), Sárrét Kisfalud (Vieska), Fenesár Nagy­­lúcs (Velký Lúč), Gyolcsér (Diós- | patony). A régi csallóközi monda­világ emlékét Aranykert. Rém, Forgóvár, Macskasziget, Iglices dűlőnevek őrzik. Sajnos, ezeket a történelmi je­lentőségű neveket nagyrészt csak sárgult írások fakult betűi és egy­­egy idős földműves visszaemléke­zései őrzik. A dűlőneveket összegyűjtötte és feldolgozta: Csiba László és Tóth Izabella Nem kenyere a megalkuvás Az elmúlt napokban az a sze­rencse ért, hogy elbeszélgethettem Tököly Jánossal, a munkásmozga­lom tántoríthatatlan harcosával. Szülővárosában, Érsekújvárott | (Nové Zámky) tengette fiatal éle­tét, és az asztalosok keserű mun­kanélküli kenyerét ette. Aránylag korán eljegyezte magát a politi­kával. Mint a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagját már katonai szol­gálatteljesítése Idején három hó­napi szigorítottra ítélték. Haza­térte után a munkássport-szövet­­ségben tornavezetőként működött. Sportünnepélyeket szervezett, ame­lyek politikai színezetűek voltak. A felvonuló fiatalok „Le a bur­­zsoáziávall“. Munkát, kenyeret!“ jelszavakat hangoztattak. így gyakran szembekerültek a csend­őrökkel. Amikor pedig a kommunista párt Spanyolországba szervezte az önkénteseket, Tököly János jelent­kezett. Számos ütközetben részt vett. Vállsérülése után a légvédel­mi tüzérséghez került. Hazatérte után a komáromi bör­tönbe zárták, majd Győrbe inter­nálták. Az amnesztiát követően sem hanyagolta el a pártmunkát. Szülővárosából szállítottta a poli­tikai kiadványokat (Marx, Engels, Lenin műveit) Pestre, majd meg­bízták a „.főividéki“ kapcsolatok I kiépítésével. Ekkor ismerkedett meg Steiner Gáborral. Az ellenál­lási mozgalom erősödésekor meg­találta az utat a Petőfi partizán­brigád felé. A szovjet hadsereg katonájaként vett részt Magyar­­ország felszabadításában. Leszere­lése után részt vett a kommunista párt újjászervezésében. Később, mint párttitkár dolgozott. Ezt kö­vetően a Kossuth Akadémiára ke­rült századparancsnoknak, majd a Honvédelmi Minisztériumban vál­lalt feladatot. Jelenleg a Magyar Néphadsereg nyugalmazott alezredese és a ; „Szocialista Hazáért“ érdemérem ' viselője. Büszkék vagyunk rá, mert tőlünk indult el, nálunk ed­ződött megalkuvást nem ismerő pártharcossá. Ittjártakor a Sport­­szövetség és a FRTJ 50 éves jubi­leuma alkalmából emlékplakettel ' tüntették ki, amihez szívből gra- ] tulálunk. Tóth János 1 levelezni szeretne Vajda Borbála 22 éve* érettsé­gizett tisztviselőnő 23 éven felüli magyarul beszélő fiúval levelezne. Cím: Vajda Borbála, str. Doicesti nr. 33. Tg-Mures, Románia. A betegek kastélya A légi (Lehnice) kastélyt 1930- ban Benyovszky Rudolf gróf épít­tette. A kastély 1955 óta a tbc-s betegek szanatóriuma. A szanató­rium az idén ünnepli fennállásá­nak 10. évfordulóját. Az elmúlt évben kibővítették a férőhelyeket, s jelenleg 100 beteg befogadására alkalmas. A kastélyhoz tartozó 30 hektáros bekerített terület is a be­tegek rendelkezésére áll. A park tisztaságára és gondozására nagy gondot fordítanak. Dömötör Zoltán » Ш ■ Ügyes asszonyok Az épülő szocializmus, a techni­ka fejlődése Farnad (Farná) köz­séget is gyorsan átformálta, meg­fiatalította. Csaknem teljesen el­tűntek a régi házak. A helyükbe emelt új épületek lakói nem szí- [I vesen tartogatják a régiségeket. Padlásra kerültek a rokkák, a | régi szövőszékek. Pedig valamikor § az asszonyok számára kenyeret, £ foglalkozást Jelentő szerszámok ä voltak ezek. Ma azonban már csak mint az egykori háziipar em- jj lékei találhatók. És ezeket gyűjtötték össze Iz­rael Józsefné vezetésével a Nőszö­vetség tagjai. Összegyűjtötték és a művelődési házban népművésze­ti kiállítást rendeztek. Több mint száz szőttes, terítő, szőnyeg és fal­védő mellett számtalan törülköző, jó néhány függöny és egyéb dísz gyűlt össze. Néhány igazán régi és néprajzi szempontból is érté­kes darab. A Nőszövetség elnöknője, Izrael I Józsefné büszkén mutatta be a ki­állított tárgyakat: „Egy nép jele­nét — mondta — senki sem is­merheti meg igazán, aki nem ta­lálkozott a múltjával.“ A farnadi asszonyok azonban nemcsak azzal törődnek, hogy megmentsék a múlt népi emlékeit, hanem a jövővel is, hiszen már több ízben szerveztek „brigádot“, hogy segítsenek a tavaszi munká­latok idején a szövetkezetnek. Munkájukat nagyra értékeli a szö­vetkezet vezetősége. Ezért jutal­mul június elején háromnapos lengyelországi kirándulásra küldi a Nőszövetség helyi szervezetének negyven tagját. Honfi Irén * Hogyan tovább Egy ember életében talán az utolsó legjelentősebb esemény e nyugalomba vonulás. Ilyenkor va­lahogy mindenkinek eszébe jutnak életének egyes mozzanatai és számvetést csinál magával a vá- J gyakról és az elért eredmények­ről. Ezenkívül a nyugalomba vo- ь nulő embert foglalkoztatja a „ho­gyan tovább?“ gondolata Is, mert lényegesen megváltozik az élet . ritmusa. Tenczel József bielovcet lakos már évek éta a zalabai efsz kér- | tésze. Ugyan még az elmúlt esz­tendőben betöltötte 60. életévét, * de még nem gondol pihenésre. A kiváló szakemberrel a múltról, a jelenről és a jövőről beszélgetünk. — Valamikor az én sorsom Is olyan volt, mint sok más szegény emberé. Nagybirtokosnál dolgoz­tam hajnaltól estig, nagyon cse­kély bérért. Egy ideig így ment b ez, de amikor eljutott hozzánk az egyes munkásmozgalmak híre, ml is szervezkedni kezdtünk. Célkitű­­zésünk a béremelés és a munka- Ц idő csökkentése volt. Kisebb sztrájkokat szerveztünk, kérelmek­kel fordultunk a uraságokhoz. Hit­tünk abban, hogy lesz ez még másképp is, mert a kommunista párt már működött, és a képvise- á lök bizalmat, kitartást, egységet öntöttek belénk. A sztrájkokat nem volt könnyű megszervezni, mivel akadtak sztrájktörők is. Például 1928-ban a répaegyelés idején a faluban • sztrájkot hirdettünk a béremelé­­sért. E határozatot azonban az urasághoz tartozó Rozmaring ma­jorba kellett juttatni. A feladatot Baka János és én vállaltuk, ame- ,, lyet sikeresen teljesítettünk. Ha­zajövet a csendőrség elfogott. A vallatásnál nem kímélték a kínzó eszközöket. Safrankó, kommunista képviselő közbenjárására kienged­tek és félig aléltan vittek hasa bennünket. Az eredmény azonban nem maradt el, a répaegyelésért fizetésemelést kaptunk. Amikor szóbakerült a lövő, a „hogyan tovább?“ gondolata — a még életerős ember kissé elér­­zékenyült s annyit mondott: „Amíg egészségem engedi és erőm lesz, s amíg a zalabai efsz-nek szüksé­ge lesz rám, addig bejárok ide, s ha itt nem, valahol csak találok munkát. Sajnos, egyszer az az Idő is eljön, hogy nagyon megöreg­szem ... de nagyon kérem, erről az időszakról inkább ne beszél­jünk. Tenczel József gyorsan elkö­szönt és sietett a palántázó cso­port után. Pál Elemér I Az áprilisi időt Igazi május kö­vette. A meleg kicsalja a földekre az embereket, mert tudják, min­den megkésett perc pénzbe kerül. A napokban azzal a céllal láto­gattam meg néhány szövetkezetét, hogy megtudjam, ml újság a ker­tészetekben. Púidon (Pavlovi — okr. Nové Zámky) Szabó Géza kertész nyi­latkozott. Elmondotta, hogy hét hektáron ültetnek ki fűszerpapri­kát. Sajnos, ez tavaly megfagyott, ' így az idén fokozottabb erőfeszí­téseket kell tenniük a Jő eredmé­nyek érdekében. Oroszkán (Pohr. Ruskov — okr. Levice) is reménykedtek a hirte­len beállt jó időben, de elszámf­­tották magukat, mivel négy hek­tár kiültetett paradicsomuk lefa- * gyott, így Mokos János kertész­nek és kollektívájának lesz mit csinálnia, hogy tíz hektáron újra elültesse a paradicsomot. Papriká- ' ból mindössze Vá ha-t ültettek. Kisgyarmaton (Sikeniőka — okr. ; Nové Zámky) Papp Béla főkertész elmondotta, hogy tavaly 28 000 ко- 1 róna tiszta bevétele volt hektá- f ronként. Az idén 10 ha fűszerpap­rika mellett PCR, Cecei és Kápia paprikát is ültettek. Tergenyén (Sikenyica — okr. Levice) a főkertész, Garamvölgyi József már 21 éve dolgozik szak­­májában. Munkáját 1967-ben az olomouci zöldségkiállításon is si­ker koronázta, mivel paprikájával aranyérmet nyert. Az idén papri­kából és paradicsomból egyaránt 6—6 hektárt terveztek kiültetni, я Szombaton és vasárnap is dolgoz- | tak, hogy minél előbb elvégezzék , a fontos munkát. A múlt évben — й mondotta a főkertész — a papri- ! káért és paradicsomért 886 ezer , koronát kaptunk. Ismét Osztravá- ?» val kötettünk szerződést. Remél- | jük, az idén is elégedettek lesz- t nek velünk. Damázsdon (Damaéa — ukr. I* Levice) Béres Lajos főkertész vá- | laszolt kérdéseimre. Ö 12 éve те«- и tere szakmájának. Tavaly négy - ha-on kertészkedett, és egy hek- | tárról 60 ezer korona tiszta bévé- ;;; tele volt. Ezt az idén szeretné túl- И szárnyalni. Egy hektár területre 100 ezer korona bevételt tervezett. ; Öt hektáron paradicsomot, két t, ha-on őszi káposztát, 8 ha-on pedig fűszerpaprikát termel. A damásdi fi szövetkezet az egyedüli a környé- | ken, amely palántákat is elad. Ez ' ;J eddig 6000 koronát hozott a kony­­hára. Dávid Nándor A INKA HŐSE VOII j Az Idősebbek még emlékeznek rá, hiszen abban az időben sokat й írtak róla az újságok, de ma már kevesen tudják, hogy a dunaszer- Rj dahelyi (Dun. Streda) járásban jjj Ferdlcs Józsi bácsi kapta meg el- У sőnek a Munkaérdemrendet. Má­­jus elsején találkoztam vele. Sze- 1 rényen, félrehúzódva figyelte az ünneplő tömeget. Ha valaki rápil- y lentott. bizonyára nem gondolta, H hogy ez a mosolygós, őszhajú & nagypakai (Velká Рака) bácsi két évtizeddel ezelőtt a mezőgazdasá- | gi munka igazi hőse volt. Kiváló ,i eredményeinek híre túljutott a 1á- jjj rás, a kerület határain, s egy na­pon köztársaságunk ekkori elnöke Munkaérdemrenddel méltányolta kiváló teljesítményét. Ferdics Józsi bácsi a munkájá­nak élő csallóközi ember megtes­tesítője. Már nyolcéves korában szolgált, és annak ellenére, hogy csak a gépeket szerette, kénytelen j volt mindennemű munkát végezni: kocsiskodott, kosarakat font, szer­számokat készített, s mivel a fia­talabb Jalkóczy birtokos elég gyá­moltalan volt, valóságban ő vezet- ; te a gazdaságot. Abban az időben már három családja volt Józsi bá­csinak, és hét helyett tíz pengőt követelt Jalkóczytól, de hiába. E- ‘ zért otthagyta a birtokost, aki ek­kor már harminc pengőt is meg­adott volna, de Józsi bácsi kitar­tott elhatározása mellett. Később Horthy fasiszta hadsere­gébe kényszerítették őt, végighar­colta a háborút, fogságba esett, s csak negyvennyolc őszén tért . haza. Már másnap munkába is . állt a békéi (Mierovo) traktorál- ; lomáson. Boldog volt, hogy gépek­kel dolgozhatott, ö érte el a leg­jobb eredményeket ar állomás traktorosai közül. Nem volt olyan gép, amihez ne értett volna. Pél- j dául a Hoffer géppel, az öreg „lógeros“ masinával egy nyáron 57 vagon gabonát csépelt ki. A Munkaérdemrendet az 1951-es - teljesítményével érdemelte ki, | amikor 1170 ha földet művelt meg. A köztársasági elnök 1952-ben hívta meg a prágai várba, hogy átadja neki a kitüntetést. Termé­szetesen a Járási és kerületi szer­vek is méltányolták Józsi bácsi kitünű eredményeit; 1954-ben a járás kiküldötteként a Szovjet- f unióba, Moszkva utcáin ünnepel­hette meg május elsejét. —be— Itt a nyár... БиКш шшпташшш Minden percei kihasználnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom