Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-05 / 22. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. jftntas 8. * I GYULA BÁCSI Ilpolybélen (Bielovce) nagy népszerűségnek örvend Selmeci Gyula, aki 156 kilójával a járás egyik legnehezebb polgára. A faluban mindenki Zsiga bácsinak nevezi, mert több Selmeci Gyula él a községben. A fiatalság nagyon megkedvelte őt, mert sokat jár kultúrműsorokra és mint népbíró is példásan végezte munkáját. Amióta infarktusa volt, nem tud lehajolni, s minden reggel csak akkor kel fel az ágyból, ha a felesége hazajön a szövetkezet istállójából. Ennek ellenére állandóan teszvesz a ház körül. Vérbeli méhész és Juhtenyésztő. Tíz anyajuhot tart. Két éve vásárolt ausztrál és sztarropol merinói kosokat. Azóta gyapjútermelése duplájára emelkedett. A juhokon kívül 15 méhcsaládról is gondoskodik. Gyógyírként hat rá a tevékenység a juhok és a méhek között. Selmeci Gyula elvtárs, aki a Szabad Földműves egyik legré- i gibb olvasója most diétás koszton j él, de a vízért epedezik. Naponta j 8—10 litert fogyaszt el. Kánikulá- ' ban reggeltől estig kibírja az Ipoly vizében. Kívánjuk neki, hogy még sokáig éljen és örüljön munkája gyümölcsének. Csallóközi dűlőnevek eredete A csallóközi dűlőnevek sok érdekes történelmi emléket őriznek, mindezen felül kifejezik a nép következetes gondolkodásmódját Is. A név mindig vonatkozásban áll a hely bizonyos tulajdonságaival. Ezek a tulajdonságok azonban a történelem folyamán részben vagy teljesen megszűntek, s ma' csak a dűlőnevek őrzik emléküket. Ezért szeretnénk néhány 1 csallóközi dűlőnevet csoportosítva" felsorolni, s ezáltal rámutatni arra, milyen érdekes történelmi tényre vetnek fényt. Több falu határában találunk például Faluhely nevű dűlőt; Utána kutatva kitűnik, hogy község volt valamikor, de régen elpusztult. Ilyen nevű dűlő van például Nyárasd (Topolníkyl határában. ,r Hogy mi pusztította el? Tűz- árvíz 5 . vagy háború? Főképpen az utób- ; bira kell gondolnunk. Dűlőnevek őrzik a régi igazságszolgáltatás emlékeit, például Akasztófadomb (Megyer — Calovo), Máglyadomb (Karcsa — Kraőany), bár ez a dűlőnév történél- 3 mi szempontból nincs teljesen i tisztázva. Egyesek szerint nevét ’ a pogánykori áldozati helyek, mások szerint a boszorkányégetések korára vezetik vissza. Letűnt csallóközi állatvilág emlékeit a következő dűlők őrzik: Farkasverem, a csallóközi nyelvjárásban „ravaszlik“ Dlóspatony f Orechová Potôií), Csikós és Felső Patony (Horná Potőft) határában. A pogánykorból fennmaradt dűlőnevek az Ördöglyuk, Lang Diós- fi patony f Orechová Potôň], Halas- - tavak emlékeit a Csíktó, Pontynstó ; dűlők őrzik Hodos (Vydranyl határában. Vízi malmok emlékét Malomhely, Kőhíd dűlők őrzik Várkony (Vrakúňj környékén. A régi sűrű vízhálózat és sok sziget emlékét őrzik a Papsziget, Méhessziget Megyer (Calovo). Elterjedt növényzetről a következő dűlők kapták a nevüket: Nádaslak Gelle (Holice), Gyepföld Dióspatony, Körtvélyes (Tejfalu Mliečno). Az ásványgazdaság emlékét örökíti meg az Aranyászdűlő Illésháza (Eliášovce), Sőssziget Kürt (Ohrady), Föveny (Dióspatony). Hadászat emlőkét őrzik a Várpaliag, Ördögvár, Tatárhányás nevű dűlők. Jellegzetes állatvilágról a következő dűlők kapták a nevüket: Bárányos (Dióspatony), Ménesekül Tonkháza (Tonkovce), Túzokpuszta Ekecs (Okoő), Csordanyom (Dióspatony). Időjárással kapcsolatos dűlőnevek: Szellőződűlő Balázsra (Blažov), Sellődűlő Nagyabony (Velkő Blahovo). Az egykori vízbőséget bizonyítják a következő dűlőnevek: Han (Dióspatony), Sárrét Kisfalud (Vieska), Fenesár Nagylúcs (Velký Lúč), Gyolcsér (Diós- | patony). A régi csallóközi mondavilág emlékét Aranykert. Rém, Forgóvár, Macskasziget, Iglices dűlőnevek őrzik. Sajnos, ezeket a történelmi jelentőségű neveket nagyrészt csak sárgult írások fakult betűi és egyegy idős földműves visszaemlékezései őrzik. A dűlőneveket összegyűjtötte és feldolgozta: Csiba László és Tóth Izabella Nem kenyere a megalkuvás Az elmúlt napokban az a szerencse ért, hogy elbeszélgethettem Tököly Jánossal, a munkásmozgalom tántoríthatatlan harcosával. Szülővárosában, Érsekújvárott | (Nové Zámky) tengette fiatal életét, és az asztalosok keserű munkanélküli kenyerét ette. Aránylag korán eljegyezte magát a politikával. Mint a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagját már katonai szolgálatteljesítése Idején három hónapi szigorítottra ítélték. Hazatérte után a munkássport-szövetségben tornavezetőként működött. Sportünnepélyeket szervezett, amelyek politikai színezetűek voltak. A felvonuló fiatalok „Le a burzsoáziávall“. Munkát, kenyeret!“ jelszavakat hangoztattak. így gyakran szembekerültek a csendőrökkel. Amikor pedig a kommunista párt Spanyolországba szervezte az önkénteseket, Tököly János jelentkezett. Számos ütközetben részt vett. Vállsérülése után a légvédelmi tüzérséghez került. Hazatérte után a komáromi börtönbe zárták, majd Győrbe internálták. Az amnesztiát követően sem hanyagolta el a pártmunkát. Szülővárosából szállítottta a politikai kiadványokat (Marx, Engels, Lenin műveit) Pestre, majd megbízták a „.főividéki“ kapcsolatok I kiépítésével. Ekkor ismerkedett meg Steiner Gáborral. Az ellenállási mozgalom erősödésekor megtalálta az utat a Petőfi partizánbrigád felé. A szovjet hadsereg katonájaként vett részt Magyarország felszabadításában. Leszerelése után részt vett a kommunista párt újjászervezésében. Később, mint párttitkár dolgozott. Ezt követően a Kossuth Akadémiára került századparancsnoknak, majd a Honvédelmi Minisztériumban vállalt feladatot. Jelenleg a Magyar Néphadsereg nyugalmazott alezredese és a ; „Szocialista Hazáért“ érdemérem ' viselője. Büszkék vagyunk rá, mert tőlünk indult el, nálunk edződött megalkuvást nem ismerő pártharcossá. Ittjártakor a Sportszövetség és a FRTJ 50 éves jubileuma alkalmából emlékplakettel ' tüntették ki, amihez szívből gra- ] tulálunk. Tóth János 1 levelezni szeretne Vajda Borbála 22 éve* érettségizett tisztviselőnő 23 éven felüli magyarul beszélő fiúval levelezne. Cím: Vajda Borbála, str. Doicesti nr. 33. Tg-Mures, Románia. A betegek kastélya A légi (Lehnice) kastélyt 1930- ban Benyovszky Rudolf gróf építtette. A kastély 1955 óta a tbc-s betegek szanatóriuma. A szanatórium az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Az elmúlt évben kibővítették a férőhelyeket, s jelenleg 100 beteg befogadására alkalmas. A kastélyhoz tartozó 30 hektáros bekerített terület is a betegek rendelkezésére áll. A park tisztaságára és gondozására nagy gondot fordítanak. Dömötör Zoltán » Ш ■ Ügyes asszonyok Az épülő szocializmus, a technika fejlődése Farnad (Farná) községet is gyorsan átformálta, megfiatalította. Csaknem teljesen eltűntek a régi házak. A helyükbe emelt új épületek lakói nem szí- [I vesen tartogatják a régiségeket. Padlásra kerültek a rokkák, a | régi szövőszékek. Pedig valamikor § az asszonyok számára kenyeret, £ foglalkozást Jelentő szerszámok ä voltak ezek. Ma azonban már csak mint az egykori háziipar em- jj lékei találhatók. És ezeket gyűjtötték össze Izrael Józsefné vezetésével a Nőszövetség tagjai. Összegyűjtötték és a művelődési házban népművészeti kiállítást rendeztek. Több mint száz szőttes, terítő, szőnyeg és falvédő mellett számtalan törülköző, jó néhány függöny és egyéb dísz gyűlt össze. Néhány igazán régi és néprajzi szempontból is értékes darab. A Nőszövetség elnöknője, Izrael I Józsefné büszkén mutatta be a kiállított tárgyakat: „Egy nép jelenét — mondta — senki sem ismerheti meg igazán, aki nem találkozott a múltjával.“ A farnadi asszonyok azonban nemcsak azzal törődnek, hogy megmentsék a múlt népi emlékeit, hanem a jövővel is, hiszen már több ízben szerveztek „brigádot“, hogy segítsenek a tavaszi munkálatok idején a szövetkezetnek. Munkájukat nagyra értékeli a szövetkezet vezetősége. Ezért jutalmul június elején háromnapos lengyelországi kirándulásra küldi a Nőszövetség helyi szervezetének negyven tagját. Honfi Irén * Hogyan tovább Egy ember életében talán az utolsó legjelentősebb esemény e nyugalomba vonulás. Ilyenkor valahogy mindenkinek eszébe jutnak életének egyes mozzanatai és számvetést csinál magával a vá- J gyakról és az elért eredményekről. Ezenkívül a nyugalomba vo- ь nulő embert foglalkoztatja a „hogyan tovább?“ gondolata Is, mert lényegesen megváltozik az élet . ritmusa. Tenczel József bielovcet lakos már évek éta a zalabai efsz kér- | tésze. Ugyan még az elmúlt esztendőben betöltötte 60. életévét, * de még nem gondol pihenésre. A kiváló szakemberrel a múltról, a jelenről és a jövőről beszélgetünk. — Valamikor az én sorsom Is olyan volt, mint sok más szegény emberé. Nagybirtokosnál dolgoztam hajnaltól estig, nagyon csekély bérért. Egy ideig így ment b ez, de amikor eljutott hozzánk az egyes munkásmozgalmak híre, ml is szervezkedni kezdtünk. Célkitűzésünk a béremelés és a munka- Ц idő csökkentése volt. Kisebb sztrájkokat szerveztünk, kérelmekkel fordultunk a uraságokhoz. Hittünk abban, hogy lesz ez még másképp is, mert a kommunista párt már működött, és a képvise- á lök bizalmat, kitartást, egységet öntöttek belénk. A sztrájkokat nem volt könnyű megszervezni, mivel akadtak sztrájktörők is. Például 1928-ban a répaegyelés idején a faluban • sztrájkot hirdettünk a béremelésért. E határozatot azonban az urasághoz tartozó Rozmaring majorba kellett juttatni. A feladatot Baka János és én vállaltuk, ame- ,, lyet sikeresen teljesítettünk. Hazajövet a csendőrség elfogott. A vallatásnál nem kímélték a kínzó eszközöket. Safrankó, kommunista képviselő közbenjárására kiengedtek és félig aléltan vittek hasa bennünket. Az eredmény azonban nem maradt el, a répaegyelésért fizetésemelést kaptunk. Amikor szóbakerült a lövő, a „hogyan tovább?“ gondolata — a még életerős ember kissé elérzékenyült s annyit mondott: „Amíg egészségem engedi és erőm lesz, s amíg a zalabai efsz-nek szüksége lesz rám, addig bejárok ide, s ha itt nem, valahol csak találok munkát. Sajnos, egyszer az az Idő is eljön, hogy nagyon megöregszem ... de nagyon kérem, erről az időszakról inkább ne beszéljünk. Tenczel József gyorsan elköszönt és sietett a palántázó csoport után. Pál Elemér I Az áprilisi időt Igazi május követte. A meleg kicsalja a földekre az embereket, mert tudják, minden megkésett perc pénzbe kerül. A napokban azzal a céllal látogattam meg néhány szövetkezetét, hogy megtudjam, ml újság a kertészetekben. Púidon (Pavlovi — okr. Nové Zámky) Szabó Géza kertész nyilatkozott. Elmondotta, hogy hét hektáron ültetnek ki fűszerpaprikát. Sajnos, ez tavaly megfagyott, ' így az idén fokozottabb erőfeszítéseket kell tenniük a Jő eredmények érdekében. Oroszkán (Pohr. Ruskov — okr. Levice) is reménykedtek a hirtelen beállt jó időben, de elszámftották magukat, mivel négy hektár kiültetett paradicsomuk lefa- * gyott, így Mokos János kertésznek és kollektívájának lesz mit csinálnia, hogy tíz hektáron újra elültesse a paradicsomot. Papriká- ' ból mindössze Vá ha-t ültettek. Kisgyarmaton (Sikeniőka — okr. ; Nové Zámky) Papp Béla főkertész elmondotta, hogy tavaly 28 000 ко- 1 róna tiszta bevétele volt hektá- f ronként. Az idén 10 ha fűszerpaprika mellett PCR, Cecei és Kápia paprikát is ültettek. Tergenyén (Sikenyica — okr. Levice) a főkertész, Garamvölgyi József már 21 éve dolgozik szakmájában. Munkáját 1967-ben az olomouci zöldségkiállításon is siker koronázta, mivel paprikájával aranyérmet nyert. Az idén paprikából és paradicsomból egyaránt 6—6 hektárt terveztek kiültetni, я Szombaton és vasárnap is dolgoz- | tak, hogy minél előbb elvégezzék , a fontos munkát. A múlt évben — й mondotta a főkertész — a papri- ! káért és paradicsomért 886 ezer , koronát kaptunk. Ismét Osztravá- ?» val kötettünk szerződést. Remél- | jük, az idén is elégedettek lesz- t nek velünk. Damázsdon (Damaéa — ukr. I* Levice) Béres Lajos főkertész vá- | laszolt kérdéseimre. Ö 12 éve те«- и tere szakmájának. Tavaly négy - ha-on kertészkedett, és egy hek- | tárról 60 ezer korona tiszta bévé- ;;; tele volt. Ezt az idén szeretné túl- И szárnyalni. Egy hektár területre 100 ezer korona bevételt tervezett. ; Öt hektáron paradicsomot, két t, ha-on őszi káposztát, 8 ha-on pedig fűszerpaprikát termel. A damásdi fi szövetkezet az egyedüli a környé- | ken, amely palántákat is elad. Ez ' ;J eddig 6000 koronát hozott a konyhára. Dávid Nándor A INKA HŐSE VOII j Az Idősebbek még emlékeznek rá, hiszen abban az időben sokat й írtak róla az újságok, de ma már kevesen tudják, hogy a dunaszer- Rj dahelyi (Dun. Streda) járásban jjj Ferdlcs Józsi bácsi kapta meg el- У sőnek a Munkaérdemrendet. Május elsején találkoztam vele. Sze- 1 rényen, félrehúzódva figyelte az ünneplő tömeget. Ha valaki rápil- y lentott. bizonyára nem gondolta, H hogy ez a mosolygós, őszhajú & nagypakai (Velká Рака) bácsi két évtizeddel ezelőtt a mezőgazdasá- | gi munka igazi hőse volt. Kiváló ,i eredményeinek híre túljutott a 1á- jjj rás, a kerület határain, s egy napon köztársaságunk ekkori elnöke Munkaérdemrenddel méltányolta kiváló teljesítményét. Ferdics Józsi bácsi a munkájának élő csallóközi ember megtestesítője. Már nyolcéves korában szolgált, és annak ellenére, hogy csak a gépeket szerette, kénytelen j volt mindennemű munkát végezni: kocsiskodott, kosarakat font, szerszámokat készített, s mivel a fiatalabb Jalkóczy birtokos elég gyámoltalan volt, valóságban ő vezet- ; te a gazdaságot. Abban az időben már három családja volt Józsi bácsinak, és hét helyett tíz pengőt követelt Jalkóczytól, de hiába. E- ‘ zért otthagyta a birtokost, aki ekkor már harminc pengőt is megadott volna, de Józsi bácsi kitartott elhatározása mellett. Később Horthy fasiszta hadseregébe kényszerítették őt, végigharcolta a háborút, fogságba esett, s csak negyvennyolc őszén tért . haza. Már másnap munkába is . állt a békéi (Mierovo) traktorál- ; lomáson. Boldog volt, hogy gépekkel dolgozhatott, ö érte el a legjobb eredményeket ar állomás traktorosai közül. Nem volt olyan gép, amihez ne értett volna. Pél- j dául a Hoffer géppel, az öreg „lógeros“ masinával egy nyáron 57 vagon gabonát csépelt ki. A Munkaérdemrendet az 1951-es - teljesítményével érdemelte ki, | amikor 1170 ha földet művelt meg. A köztársasági elnök 1952-ben hívta meg a prágai várba, hogy átadja neki a kitüntetést. Természetesen a Járási és kerületi szervek is méltányolták Józsi bácsi kitünű eredményeit; 1954-ben a járás kiküldötteként a Szovjet- f unióba, Moszkva utcáin ünnepelhette meg május elsejét. —be— Itt a nyár... БиКш шшпташшш Minden percei kihasználnak
