Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-05 / 22. szám

1971. június 9.

SZABAD FÖLDMŰVES,

SZÖVETSÉGI SZEMLE

A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA

Kinek van joga fegyelmi büntetéseket kiszabni?

A szövetkezetek minta-alapszabályzata szerint a szövetkezetek fegyelmi szerve a vezetőség (a 14. cikkely 2. bekezdése). Abban az esetben azonban, ha a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság tagja követ el fegyelemsértést, az említett jogkört a szövetkezet taggyűlése tölti be. Magától értetődik természetesen az Is, hogy a szövetkezet taggyűlésének, mint a legfőbb szervnek, jogában áll, hogy a fegyelmi eljárások minden esetében a vezetőséget helyettesítse. Persze helyesebb, ha a taggyűlés csak a jelentékenyebb kérdésekkel foglalkozik, mint például az évi termelési és pénzügyi tervekkel, a szövetkezeti tagok javadalmazásával, szociális kérdésekkel, a munkakörnyezet fejlesztésével és a kezdeményező készség kibontakoztatásával stb. A taggyűlésnek vagy a vezetőségnek módjában áll fegyelmi bizottságot alakítani, amelynek tevékenysége a fegyelemsértés eseteinek kivizsgálására és a határozati Javaslat kidolgozására korlátozódik (29. cikkely, 1—2. bekezdés).

Nem helyes tehát, ha a fegyelmi büntetéseket egyes vezető személyiségek szabják meg. Ez még abban az esetben sem helyes, ha azt utólagosan jóváhagyták a vezetőséggel. A fegyelmi büntetések esetében tehát feltétlenül be kell tartani a jogkör szerint megállapított fokozatokat.

A munkafegyelem megszegését — az illetékes vezető előterjesztése alapján — mindenek előtt is a munkacsoport tárgyalja meg, s egyben intézkedéseket foganatosít a feltárt fogyatékosságok kiküszöbölésére. Amennyiben az említett vezetőnek nem sikerül a csoportértekezleten a kérdést megoldani, úgy a munkafegyelem megsértéséről jelentést tesz a szövetkezet vezetőségének, s esetleg javaslatot tesz a büntetésre is (14. cikkely,

2. bekezdés).

Ha a szövetkezet vezetőségének nem sikerül a fegyelemsértővel megegyezésre jutni, úgy fegyelmi büntetést határoz meg. A fegyelmi eljárások és büntetések kell, hogy nevelő hatással legyenek necsak a fegyelemsértőre, hanem a szövetkezet minden tagjára is. Fontos tehát, hogy a fegyelemsértő minden esetben jelen legyen a személyével kapcsolatos tárgyalásokon. Abban az esetben, ha rendkívüli fegyelmi kihágás miatt valakit ki akarnak zárni a szövetkezetből, azt írásbeli meghívóval, az ügyével foglalkozó tárgyalás előtt egy héttel kell meghívni. Amennyiben a fegyelemsértő nem jelenik meg az ügyét tárgyaló tanácskozáson, úgy a fegyelmi büntetés távollétében is kiszabható, de a döntésről, a fegyelmi büntetés jellegéről és nagyságáról írásban kell értesíteni.

A szövetkezeti tagnak jogában áll fellebbezni a fegyelmi döntés ellen. Fellebbezését ahhoz a szervhez nyújtja be, amely a fegyelmi büntetést megítélte. Fellebbezés esetén a szövetkezet vezetősége az ügy megtárgyalását Ismét napirendre tűzi. A szövetkezet vezetősége módosíthatja a fegyelmi büntetésre vonatkozó előző döntését. Ha netalán a szövetkezet vezetősége ragaszkodik a fegyelmi büntetés eredeti terjedelméhez, úgy az ügy megtárgyalás és döntés céljából a taggyűlés elé kerül. Tehát a taggyűlésnek jogában áll a vezetőség döntését, illetve a fegyelmi büntetés jellegét és terjedelmét megváltoztatni. A taggyűlés határozata ellen benyújtott fellebbezést Ismét a taggyűlés tárgyalja meg, de jogában áll a fellebbezést elutasítani is.

Az a szövetkezeti tag, akit a taggyűlés kizárt a szövetkezetből, kérheti a helyi nemzeti bizottságot ügyének, illetve a taggyűlés határozatának felülvizsgálására. A 15. cikkely 5. bekezdése értelmében a helyi nemzeti bizottság figyelmeztetheti a szövetkezeti taggyűlést arra, hogy az eset megtárgyalását ismét tűzze napirendre.

Mivel a fegyelmi eljárások a nevelés ügyét szolgálják, szükséges, hogy azok lebonyolítása a munkafegyelem megsértése utáni legközelebbi időszakra essen. A 14. cikkely, 3. bekezdése értelmében a büntető eljárást le lehet vezetni a fegyelemsértés napjától kezdődő egy hónapon belül, — rendkívüli esetekben legkésőbb egy éven belül. A Munkatörvénykönyv értelmében ezt az elvet kell betartani a szövetkezetek alkalmazottjainak esetében is. Az említett határidő lejárta után nem lehet a munkafegyelem ellen vétő alkalmazottal szemben büntető eljárást indítani.

A fiatalkorú fegyelemsértők ügyeinek megtárgyalására rendkívüli figyelmet kell fordítani. Helyes, ha a fegyelmi eljárás előtt a fegyelemsértövel foglalkozik a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezete, amely olyan hatást gyakorolhat a fiatalkorú fegyelemsértőre, hogy a szövetkezet vezetősége lemondhat a fegyelmi eljárás megejtéséről és a büntetés kiszabásáról is. Persze, még ebben az esetben is tanácsos a szülőket tájékoztatni arról, hogy gyermekük milyen munkafegyelmi kihágást követett el.

Tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a fegyelmi eljárások és büntetések kiszabása esetében szövetkezeteinkben nincs egységes módszer. A munka fegyelmi kihágások és a szövetkezeti tulajdont képező kisebb értékek eltulajdonítása esetében csak nagyon ritkán indítanak fegyelmi eljárást, tehát ritkán szabnak ki büntetéseket. Sok helyütt tehát lebecsülik a fegyelmi eljárások és a büntetések nevelő hatását. Más esetekben bár fegyelmi eljárást indítanak, de az okozott károk megtérítését nem követelik.

A jelenlegi korszak fejlett embereket követel. A szövetkezeti tagság problémáinak jogi szempontból való megítélése megköveteli, hogy a funkcionáriusok kiismerjék magukat a jogi kérdésekben annál is inkább, mert a szövetkezetnek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szervezet jellege is van. A szövetkezeti funkcionáriusok — a tagság között végzendő nevelő munkával összhangban — védelmezzék a szövetkezeti tulajdont és következetesen szilárdítsák a szövetkezeti munkafegyelmet. Ezzel is elősegítik azoknak az igényes feladatoknak a teljesítését, amelyek szocialista társadalmunk növekvő igényeinek kielégítéséhez vezetnek.

JUDr. MICHAL ĎURDIAK

А XIV. pártkongresszus tiszteletére

A martini járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói sem akarnak lemaradni a szocialista munkaversenyben más járások mögött. Tavaly a nagy jelentőségű politikai események — a CSKP megalakulásának 50. évfordulója és a XIV. pártkongresszus — tiszteletére közel kilenc millió korona értékű munkakötelezettséget vállaltak. Mégpedig a hús piaci termelését, a tejtermelést, valamint a gabonatermesztést és a munkakörnyezet javítását illetően.

A jó terméseredmények elérése érdekében minden munkaszakaszon szorgalmazzák a termeléstechnnlógia új eljárásainak alkalmazását, a racionalizálást s a munkatermelékeny-Gondolatok a munkaerkölcsről

Nemrég egy rendőrségi jelentésben olvastam, hogy fővárosunk italboltjaiban napközben többszáz embert igazoltattak, akik munkahelyeikről ellépve, kellemesebb helyen töltötték az időt. Ügy gondolom, hasonló esetek nemcsak városokban, de faluhelyen is akadnak, hogy a szocialista munkaerkölcs normáit ilyen vagy más formában megszegik. Am nem az „egyedi“ jelenségekről akarok beszélni, hanem azokról, amelyeket — bár tömegesen jelentkeznek — nem vesznek észre, s ha igen — szemet húnynak fölötte.

Mielőtt azonban rátérnénk a konkrét esetekre, egy-két példa erejéig tekintsük meg a kapitalista világban élő és dolgozó emberek munkához való viszonyát.

Köztudomású, a kapitalista államokban a tőkések diktálják a tempót, tehát nincs és nem is lehet szó önkéntes munkafegyelemről. Akik a nyugati országokban jártak, tudják, hogy ott a nyolc óra munkaidő ledolgozása nemcsak kötelező, de létkérdés. Ezen idő alatt a legkisebb lazaságnak sem szabad előfordulnia. Több munkahelyen az elszívott cigaretták számát is meghatározzák, sőt, ettől szigorúbb feltételeket is szabnak. Száz szó mint egy: a tőkés nem fizet a lógásért. Igaz ugyan, hogy „humánusabb“ milliomosokról is hall az ember.

Akad munkahely, ahol a tulajdonos úgynevezet tízóraival „kedveskedik“ a munkásoknak. Kávét, teát vagy málnát ad, méghozzá ahogyan ő állítja, ingyen. Ez szép gesztus lenne egy kapitalistától, ha nem fűződne hozzá egyéni érdek. Nézzük meg, mi történik tulajdonképpen?

A frissítő kerekeken gördülő asztalkán érkezik közvetlen a munkásokhoz. Ott ki-ki kedve szerint választja ki, mit fogyaszt. Igenám, de mindez csupán egy-két percet vehet igénybe, mert az üres edénykét nyomban vissza kell*helyezniük a tovább gördülő asztalra. A tulajdonos tehát ezzel az eljárással megtakarította a tízóraira szánt időt, emellett — azt hiszem, ebben senki sem kételkedik — a dolgozók munkájába az „ingyen“ adott frissítő árát is bekalkulálja.

Sok hasonló példát lehetne felsorolni a kapitalista államokból, ám célravezetőbb, ha „saját házunk előtt söpörgetünk“.

Épp a minap panaszolta egy szövetkezeti elnök, hogy április elején, amikor az időjárás tavasziasra fordult, csökkenni kezdett a tejhozam. Kerestékkutatták az okát, de eredménytelenül. Egy szép napon az ellenőrző bizottság elnöke rátapintott a hiba gyökerére. Az állatgondozók nem tartották be az etetés és fejés szabályait, sietve, kapkodva végezték teendőjüket, mert odahaza a kertjükben, a szőlőben sürgőssé vált a munka. Ennek tudatában az egyik reggel utánfejték az állatokat. Kétszáz tehéntől hetven litert fejtek az ellenőrök. A gondozóknak a „nagy dologidőben“ nem volt Idejük a tej „csepegtetésére“, holott éppen az utolsó sugarak tartalmazzák a legtöbb tejzsírt, s tudvalevő, hogy az eladott tej árát ennek alapján állapítják meg a felvásárlók.

Azt hiszem az ilyen tünet nem egyedülálló a mezőgazdaságban. Sőt! Nagyon is elharapódzott, hogy az állatgondozók későn érkeznek a munkába, ugyanakkor mindenki iparkodik hazafelé. Még azt a néhány órát sem töltik munkahelyeiken, — tisztelet a kivételnek —, amely minimálisan szükséges a gondjaikra bízott állatok ellátásához. Kétségtelen, az ilyen bánásmód nem hat kedvezően a tejhozam emelkedésére, sem a hízóállatok súlygyarapodására.

Ha már az állattenyésztésnél tartunk, hadd említsek egy másik példát.

A közelmúltban egy szövetkezet állattenyésztését tanulmányoztam, miközben az alábbi esetre lettem figyelmes.

Kilencven anyakocát tenyésztett a gazdaság. Egy-egy személy 30—30 sertést gondozott. A kocák Jó állapotban voltak, erőnlétükben különbség nem mutatkozott. Am nagyobb eltérés volt az évi malacátlagban. A legjobb állatgondozó átlag 17 malacot, a másik 15-öt, míg a harmadik csupán 14 darab malacot adott kocánként az előhizlaldának. A legjobb és legrosszabb közti különbség tehát harmincszor három, vagyis kilencven malac. Tegyük hozzá azt is, hogy itt csupán egy évről van szó, holott a hármas csoport munkaeredménye már régebben hasonló eltérést mutat.

Mi sem természetesebb, kíváncsian érdeklődtem, minek köszönhető a kiváló eredmény, s miért a nagy lemaradás. Hiszen egy istállóban, hasonló körülmények, hőmérsékleti viszonyok között, ugyanolyan takarmányozási technika mellett nem szabadna ilyen különbségnek mutatkozni. A zootechnikus nem rejtette véka alá a jó dolgozó munkamódszerét. Elárulta, hogy Józsi két, sőt három ízben áthajtja a búgó kocát a kanhoz, nem kell őt erre bíztatni. S ami a legfontosabb, éjjel sem rest kijönni, ha a koca malacozni készül. Ha netán több a malac, mint az anya csecsbimbója, a másik kocához adja dajkaságba az árvaságra ítélt újszülöttet.

Köztudott a többszöri búgatás következtében általában több a malac, s az állandó felügyelettel az állatok pusztulása minimális.

Amíg a kiváló eredményt elérő munkásról nyíltan, habozás nélkül beszélt a zootechnikus, a leggyengébb hibáiról igyekezett hallgatni. Kérdéseimre kitérő választ adott. Többszöri unszolásomra a következőket mondta: „Márton bácsi az éjszakai órákban még egyetlen egyszer sem volt az istállóban“.

E pontnál felvetődik a kérdés; köteles-e az állatgondozó éjszakáját is feláldozni? További kérdés: miért nem cserélik ki a kevésbé Iparkodó állatgondozót?

Könnyű a kérdéseket feltenni, annál nehezebb mindkét fél számára elfogadható választ I adni.

Lássunk egy további esetet, amely szintén a közelmúltban

történt.

Egy szövetkezet nyolc hektár mákot vetett. Természetes, hogy annak rendje-módja szerint a vetőgépre vigyázott valaki. Nos, ez a „valaki“ nem végezte munkáját becsülettel. Amint a mák kisorolt, nemcsak az agronómus, de az egész falu tudomására jutott, hogy minden vetőgépnyomon két sor mák hiányzik. Már az első fordulónál eldugult a vetőgép két csoroszlyája, s ezt az illetékes dolgozó egész nap nem vette észre. Hanyagsága révén két hektár földbe nem került mag, amely elég komoly hiányosság.

A három hazai eset közül

az utolsó a legfonákabb, mert a hanyagság, nemtörődömség tíz nap elteltével nyilvánosságra jött. Am a gazdaság egyes munkaszakaszain, könyvelési berkekben s egyéb helyen — tisztelet a kivételnek! — akadnak sokkal komolyabb, nagyobb értékeket képviselő egyenetlenségek is, amelyek a laza munkaerkölcs következtében jöttek vagy Jönnek létre. Ezek legtöbbje nem is lát napvilágot. Mindig vannak, akik gondosan eltitkolják, hogy ne tudjon róla a „tömeg“, mert nagy „balhé“ lenne belőle.

Mindenesetre, ahogy a nyugati államokban a munkásoktól megkövetelik a helytállást, az előírt norma maradéktalan teljesítését, úgy ml sem hazárdírozhatunk a ránkbízott értékekkel, termelési eszközökkel, hanem tudomásunkhoz mérten, maximálisan hozzá kell járulnunk a feladatok teljesítéséhez, illetve a közös vagyon állandó gyarapításához. Nem szabad visszaélnünk a szocialista rendszerünkből fakadó előnyökkel, melyek szerint nem a pallérok és munkaadók parancsszava, hanem az önfegyelem a döntő a munkánk végzésénél. Saját és népgazdaságunk érdeke is megköveteli a becsületes hozzáállást, a munkaerkölcs szilárdítását.

SÄNDOR GÄBOR

ség hatékonyabbá tételét.

Ogy tervezik, hogy az 1971-es év mezőgazdasági termelését 8,4 százalékkal emelik majd a múlt évihez viszonyítva. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a MINDENKI SZOCIALISTA MŰDÖN versenymozgalom keretében kibontakozó széleskörű kezdeményezéseknek, mint pl. az anyagtakarékosság, a kulturált munkakörnyezet kialakítása, a piaci termelés emelése stb.

A piaci termelés emelése következtében 457 q sertéshús, 598 q marhahús, 222 ezer liter tej, 39 ezer tojás, 3600 q gabona és 3600 q burgonya terven felüli eladásával számolnak.

ÍP

A komárnói járás mezőgazdasági dolgozóinak túlnyomó többsége is megértette a CSKP 50. évfordulója és a XIV. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny és az üzemek által tett kötelezettségvállalások jelentőségét. Elsőként a gútai (Kolárovo) és a megyeri (Calovec) gazdaságok jelentették be kötelezettségvállalásaikat, majd őket követték a többiek. A járás 38 szövetkezete és három állami gazdasága, valamint a Hurbanovói Gépállomás csatlakozott az országos akcióhoz. Összesen 141 kollektív és 390 egyéni vállalás, felajánlás látott napvilágot. Az említett kötelezettségvállalások összértéke 17 millió 325 ezer 330 korona, amiből 11 millió 744 ezer 940 korona a terv feletti eladások menynyiségét képviseli. A kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítésén a járás 10 ezer 851 mezőgazdasági dolgozója, vagyis a mezőgazdasági termelésben dolgozók 72 százaléka szorgoskodik.

A szóbanforgő járás üzemei vállalták, hogy 3830 mázsa húst, 530 ezer liter tejet, 165 ezer darab tojást, 3000 mázsa gabonát, 23 390 mázsa cukorrépát és 2980 mázsa kukoricát adnak el terven felül, hogy ezzel is hozzájáruljanak a piac jobb ellátásához.

A mezőgazdasági üzemek dolgozói tudják, hogy a felajánlások teljesítése érdekében javítaniuk kell a tér-Ők sem szerénykednek, de...

melés színvonalát. A kellő feltételek biztosítása céljából növelik a tápanyagpótlást, előtérbe helyezik a legjobban bevált fajtákat, gondot fordítanak az agrotechnikai határidők betartására, az egy hektárra eső szükséges egyedszám biztosítására, az öntözőberendezések maximális és gazdaságos kihasználására, a gépesítés fokozására, a vegyszeres kezelés kibővítésére és a különböző takarmánykeverékek biztosítására. Nem feledkeznek meg a munkaszervezés javításáról és a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásáról sem, valamint javítani kívánják a dolgozók élet- és munkakörülményeit is.

Tóth Tibor elvtárs, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás felelős dolgozója arról is említést tett, hogy a mezőgazdasági üzemek közötti szocialista munkiaverseny és a kezdeményezőképesség kibontakoztatása érdekében a legjobb eredményeket elérő üzemek részére 163 700 korona pénzjutalmat tűztek ki. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, valamint a környezetszépítés serkentése céljából a jnt és a jnb karöltve további 150 ezer korona

pénzjutalmat tűzött ki a legjobb munkasikereket elérő üzemek részére. Ezen pénzjutalmak 25 százaléka készpénzben lesz kifizetve, a felmaradó részt pedig az illetékes üzem és dolgozói szociális helyzetének további javítására fordítják. A Jutalmak megállapítása céljából kétszer tartanak járási értékelést. Sajnos, ennek ellenére is vannak a járásban olyan mezőgazdasági üzemek, melyek egyáltalán nem kapcsolódnak be a szóbanforgő akciókba.

Az első negyedévben a Járás aktív gazdaságai 5660 mázsa húst és 214 ezer liter tejet adtak el terven felül, ami még nem jelenti azt, hogy — főleg a hús esetében — rövidesen teljesítik kötelezettségvállalásaikat, mivel a hátralevő negyedévek során még az eredmények módosulhatnak. Az első negyedév alapján azonban minden remény megvan arra, hogy az említett járás dolgozói teljesítik adott szavukat. Ez annál is inkább szükséges, mivel a felsorolt intézkedések jelentősen hozzájárulhatnak aa új ötéves terv feltételeinek megteremtéséhez is.

(KÄDEKJ