Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-29 / 21. szám
Egy év mérlege Tavaly, akárcsak népgazdaságunk egyéb ágazataiban, a méhészszervezetek életében is a konszolidálás volt a legfőbb feladat. Ki kellett küszöbölni a múlt káros hibáit, új szervezeti életet kezdeni politikai, kulturális és a termelőmunka területén egyaránt. Emellett messzemenően ügyelni kellett arra, hogy a szervezet pénzügyi eszközei olyan célokra legyenek felhasználva, mellyel elősegíthetjük az alapszervezet tagjainak folyamatos szakképesítését, valamint társadalmi érdekek megvédését. A Szlovákiai Méhészeti Központ tevékenységének anyagi ellátását lényegében a szervezet- tagok után befizetett tagsági díjak fedezik. Ugyanis minden szervezett méhész és efsz a betelelt méhcsaládok után négy koronával járul hozzá a központi költségvetéshez. Főből az összegből családonként 1,50 koronát az Állami Biztositó kap a méhcsaládok és a méhészek baleseti biztosítására. Ezek ntán a családonként befizetett légy koronából csak 2,50 korona marad a központ kiadásainak fedezésére. Megemlítendő, hogy mivel a nagyüzemi méhészetek a biztosításra nem tartanak igényt, így családonként csupán 2,50 koronát fizetnek a központi alapba. Tavaly az 1369 őszén betelelt méhcsaládok száma szerint összesen 1 millió 449 ezer 250 korona volt a központ számláján. Ebből az összegből mintegy 502 ezer 499 koronát' használtak fel a szervezett tagokat érintő különböző tevékenységekre. Az agitációs és kulturális tevékenységre — amely különböző előadásokat, tanfolyamokat, szakértckezleteket, valamint az idegen nyelvből történő szakfordítások kiadásait, ajándékokat, az iskolai méhészkörök segítségét stb. foglalja magába — 176 ezer 354 ezer koronát fordított a vezetőség. A központi bizottság által fenntartott méhészeti iskola (Kráľová pri Senci) átalakítása után különböző tanfolyamokat szerveztek. Nemcsak a méhészeti szaktanítók iskolázására került sor, de az anyaoevelés fortélyait is elsajátíthatták az érdeklődök. Emellett a méhek vizsgálatára kijelölt egyének is oktatásban részesültek. Sor került továbbá tanítónők iskolázására, akik a méz felhasználásával ismerkedtek meg a háztartásban. Ezeknek a szakembereknek az iskoláztatására tavaly 57 ezer 137 koronát költöttek. Tavaly a központban felgyülemlett problémáknak a szokottnál több időt kellett szentelni, amely több összejövetelt, gyűlést igényelt. Ennek költségeire 148 ezer 799 koronát fordítottak. Örömmel könyvelhető el, hogy tavaly a külföldi méhészekkel is szorosabbá vált a kapcsolat. Szakcsoportok voltak például Lengyelországban. Magyarországon, ahol a szer vezeti életet, továbbá az egészségügy és az anyanevelés egyes módszereit tanulmányozták. Az elmondottakból megállapítható, hogy tavaly a kiadásuk nagyabb hányada (40,2%) az alapszervezetek tagjait szolgálta, mely 524 ezer 409 korona értékben az Állami Biztosítónak lett kifizetve. Továbbá a tagok jogvédelme mintegy B179 koronát igényelt, míg az anyák vásárlására fordított kedvezmény a központ részéröl 51910 koronára rúgott, melyet az elismert anyanevelö méhészek kaptak kézhez. Az ésszerű gazdálkodás, valamint a takarékossági intézkedések eredményeként 162 ezer 792 korona maradt a központ számláján. A kimutatásokból kitűnik, hogy a szervezet költségvetése az utóbbi években többé-kevésbé kiegyenlítődött. A bevételt csupán a szervezeti-társadalmi tevékenységgel összefüggő kiadásokat fedezik. További beruházásokra (alapeszközökre, illetve a termelés fejlesztésére) hiányzik a pénz. A Csehországi Méhészeti Központ ezt a kérdést már tavaly megoldotta, amikor az egyéni méhészek tagsági díját minden betelelt méhcsalád után négy koronáról, hat koronára emelte. JOZEF ZÁHUMENSKÝ, ■a Szlovákiai Méhészeti Központ gazdasági osztályának vezetője Szép terveket tűztek maguk elé Ipolyságon (Sahy) nemrég tartották évzáró gyűlésüket a körzet 23 községének méhészei. Török Lajos elnök a beszámolóban örömmel közölte, hogy a méhcsaládok száma egyre nő. Összesen 4898 méhcsaládot, 482 egyéni méhészt, valamint 4 efsz-t és egy ág-t tartanak nyilván. Tavaly 65 509 kg mézet és 5 kg méhpempőt adtak el az államnak. Eredményükkel járási méretben a második helyen végeztek. Ezeket a szép számokat az idén túl szeretnék szárnyalni. A CSKP 50. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy minden családtól átlag 2 kg mai több mézet adnak el, mely 180 ezer korona értéket képvisel. Ezt úgy akarják elérni, hogy felszámolják a méhbetegségeket ás minden méhészet fiatal, egészséges anyák nevelésére törekszik. A fiatal méhészek számára iskolázásokat tartanak. Tavaly Kosztrián méhész rendezett méhésznapot Paláston (Plášfovce), akinek segítökczet nyújttotak Marák, Kovács, Szúnyogh. Michalec, Krtík és Tóth méhészek. Továbbá megtekintették a terényi (Terany) méhészek kiállítását és meghallgatták Svanczer méhésztanító előadását a méhbetegségekről és annak megelőzéséről. Ipolybélen (Bielovce) Szabó, Török és Üjlaki méhészek előadást tartottak a méhtenyésztés fejlesztéséről, szakfilmet vetítettek, majd a fiatal méhészeknek bemutatták a méhész-szerszámokkal történő bánásmódot, stb. Hasonló méhész-estéket tervez a szervezet minden községben. Az egészségügy terén Benes állatorvosnak segíteni akarnak a betegségek megállapításánál. Ezért több egészségügyi felelőst iskoláznak ki. A nyár folyamán tanulmányútra készülnek a körzet legjobb méhészeihez. Kovács László tanítóra bízták a krónika feldolgozását. A betegségek felszámolásánál végzett kisegítő munkáért külön jutalmat adnak a legjobb méhészeknek. Idén minden községben 15 dísz- és mézelő fát ültetnek ki a méhészek, számszerint 354 darabot. Az elmúlt évhez hasonlítva javult a méhészszervezet tevékenysége. Ennek érdekében sokat fáradozott Török Lajos elnök. Ígéretet tett, hogy az emberi kapcsolatok bővítése terén a közeljövőben még többet tesznek, hogy az összes méhész úgy érezze magát, akárcsak egy igazi családban. Belányi János Érdekességek Wa^na'c удТЖУо Я SZŐLŐ VIRÁGRÓL GYŰJTŐ MÉHEK A cím nem téves: csakugyan a szőlő virágjáról van sző, nem pedig a kirepedt szőlőszemekről. Buchner és Worwohl cikke a Rajnavidék nagy méhmérgezésével kapcsolatban foglalkozik a szőlőről virágport gyűjtő méhekkel. Az irodalom eddig is tudott róla, hogy némelyik meleg vidéken a szőlővirág némi nektárt termel, s a méhek ezért meg virágporáért fölkeresik. Néha másutt is megesik ez, pi. a Német Szövetségi Köztársaság mézeiben többször találtak szőlővirágport és a Rajna környéki nagy szőlőterületek kétségbeejtő méhpusztulás okai lettek. A kezelésükre használt növényvédőszerek 1170 méhcsaládot mérgeztek meg. Két tudományos intézet egymást kiegészítő vizsgálata szerint 1. az elpusztult méhek belében, a lábukról leesett virágcsomóban szőlő virágpora volt, s a sejtbe raktározott virágpor egy része is szőlőről származott, 2. a méhhullákon talált méreg azonos volt a szőlő kezelésére használttal. A méhek vesztét tehát az okozta, hogy a szőlő virágjáról gyűjtöttek. Miért látogatták a méhek most kivételes buzgalommal a szőlővirágot? Talán azért, mert a szőlő olyan szokatlanul későn virágzott, amikor a méhek nem találtak más virágport. KÖNNYŰ EGYESÍTÉS Goodwin a következő, nem éppen új, de sikeres módon egyesít. Mentalevelet apróra vagdal, és jó tömötten vászonzacskóba gyúrja. Vizet forral, a mentás zacskót nyomkodva benne, aztán leveszi az edényt a tűzhelyről mindenestől. A vizet még három csepp fodormenta olajjal illatosítja, s végül kézi permetezőbe tölti. A népesítésre váró kaptár fészkéből kiszedi a leginkább nélkülözhető lépeket, a méheket visszarázza, s az egész fészket jól megpermetezi az illatos vízzel. A másik család lépeit méhestől szintén megpermetezi, és az erősítendő család kaptárjába függeszti, a megürült helyre. Ügyel arra, hogy a régi és az új fészek Hasítása egy csomóban legyen, nem pedig szétszórva. A kaptárt becsukja: az egyesítés befejeződött. APRÓHIRDETÉS Jótállás mellett méhpempőt utánvéttel szállítok, grammonként 25 dkg mézben. Ara 40 korona. Kovács Márton, Bruty 124., okr. Nové Zámky Jk gyógy-, illóolaj és ffiszernövények termesztésével, nemesítésével, feldolgozásával és az ezzel összefüggő kérdésekkel foglalkozó szaklapok száma világviszonylatban is gyér. Tartalmuk és terjedelmük Is igen különböző, úgyszintén színvonaluk. Igen örvendetes ezért, hogy e szaklapok között szakmai színvonaluknál fogva az elsők között a budapesti Gyógynövény Kutató Intézet kiadásában megjelenő „Herba Hungarica-t“ említhetjük. Nagy előnye, hogy elméleti tudományos szakértekezések mellett a mezőgazdasági termelésben azonnal hasznosítható munkákat Is közöl. A szakértekezletek szerzői között találhatjuk Európa^legismertebb szakembereit, akik e témakörben ma dolgoznak. Az 1970-ben megjelent utolsó számban megemlékezik Dr. Bittera Gyuláról, a magyarországi levendulatermesztés meghonosítójának haláláról, és méltatja a gyógy- és illónövények terén végzett munkásságát. Lőrinczn é a koriander il-Herba Hungarica lóolajtartalmának növeléséről, Rotbüchler—Kraus és Sutén szerzők a román borsosmentáról írnak. I Igen érdekes a szovjet Szokolov és Bodrug értekezlete a zsályafélék egyes biológiai és biokémiai tulajdonságairól. Nem kevésbé a magyar Bársony—Erhard és Tréfás tolláiból a meténgfű szárításával kapcsolatos munka Is. A magyar gyógynövénykutatás mai helyzetét pedig Tétényi Péj tér ismerteti. E szakértekej zés keretén belül ismerteti az újonnan termelésbe vett gyógynövényeket és a honosítási munkát, nemesítési eredményeket, a sugárkezelés utóhatásainak vizsgálatait. Közli az édeskömény, levendula, piretrum és meténg betakarításának gépesítését, az aprómagvú gyógynövények egyelés nélküli termesztését, a herbicid-kísérletekben és a nemesítésben elért legújabb eredményeket. A Herba Hungarica szakcikkeit magyar, orosz és német nyelven közli. Minden közlemény végén magyar, orosz és német összefoglaló található. Az utolsó szám terjedelme 100 oldalas és 650 példányban jelent meg. A szakközlemények zöme természetesen a budapesti Gyógyszerkutató Intézet munkatársainak tollából származik, tehát azok munkájának eredményeit közli. Szerkesztőségének címe: Budapest. XII., Dániel út 38—42. R. V. Növényvédelmi tanácsadó Az őszibarack levélfodrosodása. A levelek jellegzetesen megvastagodnak, ráncolódnak, hullámosodnak és deformálódnak. E tüneti változás helyi jellegű, vagy némelykor az egész levélre kiterjedő. A fertőzött levélszövet sárgászöld színű, némelykor vörösre színeződő. A körfolyamat előrehaladott stádiumában a levélfelületen hamvas bevonat képződik (szkuszrétegj, ezt követően a levél fokozatosan elbarnul, elhal és következik a levélhullás. Egy súlyos fertőzés júniusjúlius folyamán jelentős lombveszteséget okozhat, majd a fa ismét hajtásképzésre kényszegyümölcse alig színeződik, később a felbőr repedezik és másodlagosan penészek telepedhetnek a repedésekbe. A korát fajták és háztáji barackosok kevésbé vannak veszélyeztetve, mint a nagyüzemi ültetvények és kései fajták. A megtámadott termés piaci értéke csökken, gyakran feldolgozásra sem alkalmas (a barackhús lé nélküli). A kór leküzdése Igen nehéz és főleg a megelőzés a fontos, legkésőbb az első kórtünetek megjelenésekor kell védekezni. A modern szerves gombaölőszerek megfelelő védelmet nyújtanak, mint pl. Dithane M—45 0,2 %-os töménységben( talán a Benlate is 0,06 %-os töménységben, nagyüzemi mértékben még nem volt kipróbálva), esetleg a Novozir N—50 0,5 %-os (vagy Perozin 75 0,4 %-os) kombinálva a Kuprikollal 0,5 %-os töménységben. A védelmet különösen az érzékeny fajtákra kell összpontosítani. Igen gyakran problémát okoz a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) különböző ken és a megbámult sziromleveleken egérszürke gombagyep (komídium tartók) láthatók. A kórokozó leggyakrabban a fertőzött növényrészeken micéliummal telel át. A kórokozó a fertőzéshez nedves, páradús körülményeket kedvel. Az idáig használt vegyszerekhez a Hezyl 80 és Polyram ultra, újabban a külföldről behozott Euparent és Benlate-t sorolhatjuk. A felsorolt gombaölőszereket a következő töménységben, illetve adagban használjuk: vagy Heryl 80 0,25 % ha-ként Polyram ultra 0,25 % 5 kg Euparen 0,25 % Benlate 0,03—0,05 % A növényeket lemosásszerűen permetezzük. Ezek szerint hektáronként kb. 2400 liter permetlével kell számolnunk. Az első permetezést a virágzás elején végezzük, amikor kb. 10—20 % növény virágzik, a második permetezést kb. egy hét múlva végezzük. Később tilos a permetezés, csak a kou-Öszibarack levétfodrosodása az ágakon és leveleken. rül. A hajtástengely is fertőződhet és felületén sárga, vagy vöröses színű rendellenes szövetvastagodások, kinövések képződnek, némelykor olyan tömegesen, hogy gátolják a hajtás normális növekedését. A fertőzött virág vagy fiatal gyümölcs elhal. Ha rügyfakadáskor, majd a levelek fejlődésének kezdeti időszakában hosszantartó csapadékos, hűvös az időjárás, a fák súlyos mértékben, fertőződhetnek. A nagymérvű (40—80 %-os) nyári lombvesztés akadályozza a termés kifejlődését, érését és fokozza a fák fagyérzékenységét. A betegség ellen már a rügyfakadás idején kell védekezni.. Alkalmas a Polybarit 3 %-os vagy Sulka 5 % -os töménységű oldata; sokan a Kuprikol — "réztartaimú gombaölőszert ajánlják 1,5 %-os töménységben, rügyfakadás idején. Az utóbbi ajánlat általánosan még nincs elfogadva. A baracknál a rendkívül csapadékos június, esős nyár, főleg enyhe tél után kedvező körülményeket teremt a kajszi- és őszibarack megachladoszpóriumos foltosságának fellépéséhez. A kórokozó gomba Megachladosporium carpophilum. A megbetegedés első tünetei már június folyamán jelentkeznek, a termésen zöldessárga, fénytelen 1—2 mm nagyságú foltok alakjában. Lapos, sima varak képződnek a barack színes részén. A kezdeti foltok idővel szélükkel összeérnek, és így keletkezik látszólag egyetlen nagy folt, amely végül porszerűen olajzöldes-szflrkés felszínű. A korán megtámadott fa Szürkepenészes rothadás kórképe szamócán és szőlőn. Kórokozó gomba Botrytis cinerea felnagyított képe középen. növényeken jelentkezve, pl. az zervipari feldolgozásra szánt eper, málna, ribizli és egyéb epernél engedélyezett a harbogyósgyümölcsűeknél. A kór- madik permetezés, tünetek virágon és bogyókon Vanek Aranka mérnök, gyakoriak. A szennyesszürke a Dimitrov Vegyi Művek virágkocsányon, csészelevele- dolgozója Gyönyörű virág a tulipán.
