Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-22 / 20. szám
1971. május 22. Ага 1,— Kčs XXII. évfolyam, 20. szám. Mai számunkban közöljük: CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KB ELNÖKSÉGÉNEK ÉS A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNY ELNÖKSÉGÉNEK A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÖSSZPONTOSÍTÁSÁRA ÉS SZAKOSÍTÁSÁRA VONATKOZÖ IRÁNYELVEIT Köszönet mindazoknak, akik hűek voltak a párthoz Dr. Gustáv H u s á k, a CSKP KB első titkára és a párt vezető funkcionáriusai a kongresszus résztvevőivel beszélgetnek. Tanácskozott az SZLKP kongresszusa Pártunk vezetésével a jövőért Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusát 1971. május 13. és 15-e között tartották meg a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában. A szlovákiai kommunisták legfelsőbb pártszervének tanácskozása pártunk megalakulása 50. évfordulójának és а XIV. kongresszus előkészítésének jegyében zajlott le. A kongresszus tanácskozását — amelyen részt vett a CSKP KB küldöttsége, Dr. Gustáv Husák elvtárssal az élen — Jozef Lenárt, az SZLKP első titkára nyitotta meg és ő tartott beszámolót Szlovákia Kommunista Pártjának tevékenységéről, valamint a soronlevő feladatokról. Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tevékenységéről a bizottság elnöke, Viliam Salgovič elvtárs számolt be. A kongresszuson 586 küldött és 176 vendég vett részt, és a beszámolókat követő vitában 76-an szólaltak fel. A hozzászólók közül legtöbben mélyen és konkrétan elemezték a környezetünkben és az országban a politikai és a gazdasági életet, beszéltek a pártszervezetek megerősödéséről, s arról, hogy a párt egyre jobban betölti vezető szerepét a politikai, gazdasági és kulturális életben, vagyis a társadalmi élet minden szakaszán. A felszólalók közül a mezőgazdaság helyzetével is többen foglalkoztak. Hangsúlyozták, hogy a mezőgazdasági dolgozók helytállását az elért eredmények bizonyítják a legjobban. De nemcsak az eredményekkel foglalkoztak, hanem a hiányosságokkal is. Felvetették a vízgazdálkodási problémákat, a gép- és alkatrészhiányt. Arról is szóltak, hogy kedvező feltételt kell teremteni a koncentrált integrációnak, amely elősegíti a tudomány és technika hatékonyságát. Dr. Peter Colotka elvtárs, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke felszólalásában áttekintést adott a föderáció létrehozása óta kialakult helyzetről, beszélt a gazdasági, kulturális konszolidációról és a nemzeti bizottságok jelentős küldetéséről. Fontos gazdasági kérdésekkel foglalkozott az ötödik ötéves tervvel kapcsolatban, hangsúlyozta a tervek, a határidők betartásának fontosságát. Népgazdasági szempontból kiemelte a mezőgazdaság jelentőségét, mely több mint 32 százalékkal járul hozzá az országos termeléshez, és azzal is foglalkozott, hogy a termelés fokozása szempontjából szükség van a további koncentrációra és a mezőgazdasági üzemek kooperációs kapcsolatainak fejlesztésére. A CSKP küldöttsége és a KB nevében dr. Gustáv Husák szólalt fel. A termékeny vitát Jozef Lenárt elvtárs zárta le. Ezután sor került a Központi Bizottság tagjainak, póttagjainak, valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságnak a megválasztására. Azután felolvasták Lndvík Svoboda köztársasági elnöknek a kongresszushoz intézett levelét, amelyet a tanácskozás résztvevői kitörő lelkesedéssel fogadtak. A kongresszus mélyen átgondolt határozatot fogadott el a jövőbeni tevékenységgel kapcsolatban és levelet küldtek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának is. A zárszót Jozef Lenárt elvtárs tartotta és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a kongreszszus eredményes munkájához. Bejelentette, hogy a különböző helyekről 1300 távirat, levél érkezett a kongresszus időtartama alatt, ami azt jelenti, hogy az ország népe együtt élt a kommunisták tanácskozásával. Külön mondott köszönetét a pioníroknak, a fiataloknak, akik üdvözölték a kongresszust és azért az érdeklődésért is, amelyet a Cseh Szocialista Köztársaság üzemei, intézt ményei tanúsítottak a szlovákiai kommunisták tanácskozása iránt. Megköszönte a testvéri szocialista országok üdvözletét, a CSKP küldöttségének részvételét és hasznos munkáját, amellyel hozzájárult a kongresszus sikeréhez. A kongresszus befejezése után összeült Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a plénuma. A plénum megválasztotta az SZLKP Központi Bizottságának elnökségét és titkárságának tagjait. Az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének a tagjai: Ladislav Abrahám, Peter Colotka, Herbert Ourkovič, Ján Janik, Ondrej Klokoč, Jozef Lenárt, Elena Litvajová, Ľudovít Pezlár, Gejza Šlapka, Václav Vačok és Miroslav Válek. Az SZLKP Központi Bizottsága titkárságának tagjai: Ján Janik, Jozef Lenárt, Ludovit Pezlár, Václav Vačok és Bohuš Trávníček. Az SZLKP Központi Bizottságának első titkárává Jozef Lenártot, titkárává Ján Janíkot, Ľudovít Pezlárt és Václav Vačokot választották. A Központi Bizottság plénuma Viliam Šalgovičot megerősítette az SZLKP Központi Revíziós és Ellenőrző Bizottsága elnökének tisztségében. Jozef Lenárt elvtárs kongresszusi beszámolójából Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusán dr. GUSTAV HUSÁK elvtárs, az CSKP Központi Bizottságának első titkára, mint a KB küldöttségének vezetője felszólalásában köszönetét mondott mindazoknak, akik a nehéz években hűek maradtak pártunk tanához, politikai munkájukkal és a termelésben tanúsított igyekezetükkel hozzájárultak a válságjelenségek felszámolásához, pártunk és szocialista társadalmunk konszolidálásához. Szlovákia Kommunista Pártja helytállásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szlovákiai kommunisták szilárdan állnak a CSKP Központi Bizottságának irányvonala mögött és pártunknak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának valóban harci alakulatát képezik. Pártunk internacionalista jellegével kapcsolatban a következőket mondotta: — Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja internacionalista alapokon alakult meg mint a cseh, szlovák, magyar, német, ukrán és lengyel proletáriátus, az államunkban élő valamennyi proletár pártja. Ezt az internacionalista jellegét, a mindkét nemzet és valamennyi nemzetiség munkásosztálya s dolgozó népe érdekeit egyesítő jellegét egész története alatt megőrizte. Ennek alapján győzedelmeskedett, ennek alapján érte el a sikereket. Husák elvtárs nagyra értékelte az SZLKP 1968 augusztusa előtti helytállását, valamint Vasil Bifak elvtárs szerepét. — Emlékeznek rá mi volt a helyzet az SZLKP 1968 augusztusában tartott kongresszusán. Számtalan közbelépésem ellenére sem sikerült abban az időben bejuttatni Bilak elvtársat az SZLKP újonnan megválasztott Központi Bizottságába —■ mondotta Husák elvtárs. Majd így folytatta —í Akkor sok ember gyalázta nevét, szennyezte emberi és kommunista becsületét. Pártunk büszke lehet arra, hogy egy kelet-szlovákiai faluból származó proletárfiúból ilyen nagyszerű kommunistát, kiváló pártdolgozót és harcost nevelt, aki pártunk és államunk vezetőségében ma is nagyon pozitív és konstruktív szerepet játszik. Ha egyesek valamilyen ellentétre spekulálnak, azoknak világosan meg kell mondanom, hogy Bilak eltvárs azok közé a legközelebb álló, legelvszerűbb munkatársaim közé tartozik, akikkel a párt vezetésében együtt dolgozom. Husák elvtárs beszéde további részében köszönetét mondott mindazoknak, akik az eltelt ötven év alatt hűségesek voltak pártunkhoz, akik nem vesztették el hitüket a forradalmi marxista-leninista tanok erejében, akik magasra emelték a munkásmozgalom forradalmi lobogóját. Köszönetét mondott az öreg párttagoknak is elvszerü magatartásukért, amelyet a válságos 1968-as évben tanúsítottak. Majd annak a három kulcsfontosságú kérdésnek a megoldásával foglalkozott, amelyekre pártunk az eltelt ötven év alatt rendkívüli figyelmet szentelt. így a nemzeti és állami szabadságunk nemzetközi biztosításával, a szociális kérdések megoldásával, nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolatának megszilárdításával. Hangsúlyozta, hogy alapjában véve mindhárom kérdést sikeresen megoldottuk. — Népünk hatalmas többsége — nemcsak a kommunisták — megérti azt az alapvető igazságot, hogy népeink szabadságát, államunk létét, nyugodt életünket és a szocialista rendszer fejlődését egyedül a Szovjetunióhoz és a többi szocialista Ötszázhoz fűződő szövetség, barátság és együttműködés szavatolja — mondotta Husák elvtárs. Majd így folytatta — a burzsoá propaganda ma úgy festi le a csehszlovákiai helyzetet, mintha valami megszállt ország lennénk, mintha azok az emberek, akik a párt és az állam élén állnak kolaboránsok lennének — vagy ahogy mondják — idegen hatalom ügynökei. Ez nem új dolog barátaim. Aki az első köztársaságban, vagy a háború idején dolgozott a pártban, tudja, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barátságot, a szovjet néphez fűződő osztálytestvériességet a burzsoázia mindenkor ügynökségnek, ellenséges tevékenységnek minősítette. Nyíltan megmondjuk, hogy erre a szövetségre, erre az együttműködésre építünk, ebben látjuk népünk politikai, gazdasági és szociális fejlődésének távlatait. Beszéde további részében Husák elvtárs méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a szocializmus építésében elértünk majd a föderációval összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben kell törekednünk a csehek és a szlovákok és a nemzeti kisebbségek kapcsolatainak megszilárdítására. — A nemzetek és a nemzetiségek kapcsolatát a múlt évtizedekből származó különféle előítéletek befolyásolják — mondotta a CSKP KB első titkára. — Ilyen előítéletek léteznek a cseh nemzet ellen, amit a Hlinkások és mások szítottak, a magyar nemzetiség ellen, az ukrán nemzetiség ellen stb. Világosan meg kell mondani — folytatta Husák elvtárs — hogy a Szlovákiában végzett munkánkban kötelesek vagyunk ápolni a tiszteletet a cseh nemzet forradalmi demokratikus hagyományai iránt, a cseh nemzet iránt, és tiszteletet a többi nemzeti kisebbségünk iránt, mint a közös, egységes csehszlovák államunk részei iránt. Velük együtt élünk egy államban, semmiféle más útat a jövőben sem keresünk és pártunk ennek keresését soha nem engedi meg. Szüntelen harcot kell folytatni a nacionalista előítéletek ellen, a sovinizmus ellen. Bárhol forduljon elő az országban, pártunknak az ellen határozott küzdelmet kell folytatnia. Husák elvtárs figyelmeztetett arra is, hogy amikor internacionalizmusról beszélünk ezt nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom, a Szovjetunió és a többi szocialista államok viszonylatában értelmezzük. Ugyanis a proletárinternacionalizmusnak megvan a hazai, belföldi vonatkozása is — a nemzetek és a nemzetiségek kapcsolatában. Meg kell kérdezni a lelkiismeretünket vajon ennek az elvnek szellemében léptünk e fel mindenkor és következetesen? Különösen a vegyes lakosságú területeken. A föderációval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy abból nagy felelősség is származik. Keveset segítene nekünk, hogy van föderáció, ha nem oldanánk meg felelősségteljesen minden problémát, amelyekre e szervek illetékesek. Tudjuk, hogy még sok megoldatlan probléma van, s bár büszkék vagyunk az elért eredményekre, de szüntelenül rá kell mutatnunk a hiányosságokra és felelősségre keli vonnunk azokat az embereket, akiknek e kérdések megoldása a hatáskörébe tartozik. Husák elvtárs beszéde további részében méltatta Szlovákia gazdasági fejlesztésének eredményeit, majd az értelmiségi dolgozók magatartásával foglalkozott. Megállapította, hogy az értelmiségiek döntő többsége következetesen támogatja pártunk politikáját, de a humán értelmiségiek között még akadnak jó néhányan, akik káros irányzatokat követnek. — A kultúrában és a művészétben is azt a mércét (használjuk, hogy a népet szolgálja-e, hogy segíti-e a szocialista társadalom fejlődését. Ami ártalmas azt riem lehet és nem is fogjuk támogatni, s megtűrni — mondotta a CSKP KB első titkára. Felszólalása befejezéseként a következőket mondotta: — Mély meggyőződésünk, hogy a szlovákiai kommunisták pártunk többi tagjával egységes frontban, mint a CSKP szilárd részei fognak becsületesen harcolni a szocialista társadalom további fejlődéséért, marxista-leninista tanainak érvényesítéséért, csehszlovák dolgozó népünk további győzelméért. JOZEF LENÄRT elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára beszámolója bevezető részében a párt megalakulásának 50. évfordulójáról emlékezett meg. Fejtegette, hogy a párt most zárja le fél évszázados fejlődésének egyik legbonyolultabb szakaszát. Nagyon igényes, nehéz, de eredményes politikai küzdelem időszakán mentünk át. Azokat az alapvető célokat, amelyeket a CSKP KB 1969 májusi realizációs irányelve tűzött ki, lényegében elértük. Viszonylag rövid idő alatt'sikerült leküzdeni a párt és a társadalom mély válságát, amely 1968-ban ellenforradalmi helyzetté alakult. Eredményesen teljesítettük mindenekelőtt a konszolidációs folyamat legfontosabb feladatát, a párt marxista-leninista jellegének és társadalmi vezető szerepének felújítását. Ezért megállapíthatjuk, hogy pártunk úgy kezdi meg XIV. kongresszusát, mint forradalmi marxistaleninista párt, eszmeileg és szervezetileg egységes párt. Kongresszusunkat abban az időszakban tartjuk, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 50. évfordulóját ünnepeljük. A párt megalakulása népünk történetében történelmi jelentőségű határkő volt. A párt küzdött hazánk népeinek szabadságáért és amikor a köztársaság veszélybe került, mint egyetlen politikai erő egyértelműen szembeszállt a fasizmussal a köztársaság védelméért. Sürgette a Szovjetunióhoz való orientációt, mert látta, hogy a világ első szocialista állama biztosíthatja államunk függetlenségét. [Folytatás a 2. oldalon.)
