Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-16 / 2. szám

1971. január 16. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 2. szám. A mezőgazdasági tudományos kutatás magasabb színvonaláért Az új év első hetében az agrokomplexum tudományos­kutató intézeteinek kommu­nistái össz-szlovákiai aktívaér­tekezletre jöttek össze Bratisla­­vában, az SZLKP Központi Bi­zottságán. Az aktíva célkitűzé­se a mezőgazdaság és közélel­mezés, az élelmiszeripar, vala­mint az erdő- és vízgazdálko­dás kutatóintézeteiben végbe­ment konszolidációs folyamat eredményeinek megtárgyalása volt. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott beszámolójában dr. Ján Janik, az SZLKP KB tit­kára is. Először azokról a közvetlen felada­tokról beszélt, amelyek a CSKP KB és az SZLKP KB decemberi plenáris ülései után a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia tudományos-kutató intéze­teinek kommunistái előtt állanak. Beszéde további részében az évzáró taggyűlések előkészítésével, és a párt­szervek határozatainak feldolgozásá­val foglalkozott. Kiemelte, hogy a kádermunkára nemcsak az évzáró gyűlések alkataiéból, de a vezető dolgozók és a pártbizottságok min­dennapi munkájában fs fokozott fi­gyelmet kell fordítani, hogy a veze­tő dolgozók határozottan a párt po­litikáját kövessék, hűen a szocializ­mus és a proletár-internacionalizmus eszméjéhez. E területen elkerülhetet­len a vezető dolgozók és a pártbi­zottságok szoros együttműködése. Megemlítette, hogy a káderügyek­ben a CSKP KB elnökségének hatá­rozata szerint kell eljárni. A káder­beszélgetések alapján néhány Intéz­kedés már történt, de valamennyi nyitott kérdést sürgősen le kell zár­ni, hogy mindenki tisztában legyen a helyzetével és aktívan bekapcso­lódhasson az építő munkába. A párt­vezetés azt az elvet vallja, hogy nem mindenki ellensége a pártnak és a szocializmusnak, aki nem kapta vísz­­sza pártigazolványát. A párt minden­ki számára, aki pártunk politikájával őszintén egyetért, aki munkájával és állampolgári hozzáállásával azt tá­mogatja, kiküszöböli a hibákat és té­vedéseket melyeket akár tudatosan, akár tudatlanul elkövetett, elegendő területet és eszközt biztosít képessé­gei továbbfejlesztésére. Meg kell azonban jegyezni — mondotta janik elvtárs, — hogy a párt segítő kezét csak a becsületes tudományos dolgo­zók felé nyújtja, mert a munkásosz­tálynak érdeke, hogy politikája szá­mára megnyerje az értelmiség min­den becsületes tagját, szocialista tu­dományunk fejlődése érdekében. Ez téhát nem a jobboldali és opportu­nista törekvések eltűrését jelenti. A pártnak a jobboldali opportuniz­mus, antiszocializmus és antiszov­­jetizmus hordozói ellen vívott harcát a jobboldali opportunisták úgy ma­gyarázzák, mintha az általában az ér­telmiség ellen irányulna. A válasz­falat itt is meg kell találni. A párt függetlenítette magát a jobboldali nézetek hordozóitól a társadalmi és gazdasági élet minden szakaszán, tehát az értelmiség soraiban is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy meg­változott volna a párt viszonya az értelmiséghez. Ellenkezőleg! Ügy mint a társadalmi élet többi szakaszán, a revizionisták és opportunisták a tu­domány területén is vereséget szen­vedtek. Nem szenvedtek azonban ve­reséget a szocialista értelmiség be­csületes tagjai. Nekik a párt továbbra is messzemenő segítséget kíván nyúj­tani, mert ez teljes összhangban van pártunknak a szocialista társadalom­ban betöltött szerepével. Arról, hogy a legközelebbi években mit várunk a mező­­gazdasági tudománytól és ku­tatástól, Ján J a n o v i c mér­nök, a tudományok kandidátu­sa, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere be­szélt az aktíván. „Elsősorban azokról a problémák­ról kell szólnunk — mondotta — melyek sürgős megoldásra várnak, hogy ne legyünk hátul kullogók, hogy felsorakozhassunk a tudomá­nyos-technikai forradalom vívmányait felismerő és alkalmazó élvonalbeli országok közé.“ A továbbiakban a miniszter elvtárs felsorolta a tudományos-kutató mun­ka elismerésre méltó eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a hektárhozamok növelésében fontos szerep jutott a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola mun­kakollektívája által kidolgozott sza­kosított fajta-agrotechnikának, és Je­lentősek voltak a trnavai kutatók eredményei is a korai hibridkukori­cák termesztésében. A heremag-ter­­mesztés növelésében a Piešťany-i ku­tatók végeztek sikeres munkát. Fi­gyelemre méltó eredményeket ért el a tudományos kutatás a szőlő- és a cukorrépa-termesztés nagyüzemi mód­szereinek kidolgozásában. Értékes eredmények születtek az állatte­nyésztés vonalán is, főleg a malac­nevelésben és a baromfitenyésztés ágazataiban. A továbbiakban Janovic elv­társ megjelölte azokat a kon­krét feladatokat, melyekre táv­lati szempontból fokozottabb figyelmet keli fordítanunk. „Ebben az évben több mint 8 mil­lió korona értékben hozunk be Szlo­vákiába fehérje-komponenseket. Ez meglehetősen nagy összeg, Szlovákia kapitalista országokból való behoza­talának több mint 8 %-át képezi. Ogy gondolom, hogy takarmány és zsira­dék mérlegünk hiányait hazai forrá­sokból jobban is tudnánk pótolni. — Ha a gabonatermesztésben lé­pést akarunk tartani a fejlődés adta (Folytatás a 2. old.) FALUSI CSENDÉLET ff ff SZOROSABBRA,FŰZŐDIK , , A CSEHSZLOVAK-BOLGAR BARATSAG Gustáv Husáknak, a CSKP KB első titkárának vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség járt hivatalos látogatáson Bulgáriában. A láto­gatást már megelőzték a gazdasági együttműködésre irányuló tárgyalások. Küldöttségünket Bulgáriában nagy szeretettel fogadták és a bolgár lapok vezetőhelyen foglalkoztak a kétoldali tárgyalás jelentőségével. A tárgya-! lások a teljes nézetegység jegyében zajlottak le, hozzájárultak a bolgár­­csehszlovák barátság elmélyítéséhez. Mindkét ország a szocialista rend­szerben látja,a legnagyobb vívmányt és a Szovjetunióval való barátságot tartja külpolitikája alapjának. A látogatás annál is jelentősebb volt, mert a Bolgár KommYmista Párt X. kongresszusa előtt került rá sor. A két ország testvéri politikai együttműködése a jövőben még szorosabb lesz és ez természetesen maga Után vonja a gazdasági együttműködés fej­lesztését is. Az egyezmények szerint a csehszlovák—bolgár árucsere for­galom az elkövetkezendő öt évben kétszeresére növekedik. Az utóbbi éveikben a gazdasági együttműködés új irányt vett. Valamikor úgy tekin­tettünk Bulgáriára, mint mezőgazdasági államra. Azonban ipara roha­(Folytatás a 2. old.) •______________________________________ m H»«: Ш, Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Pártoktatás marxista-leninista alapon Az 1971-es évi pártnevelés alapvető hivatása a párt további eszmei megszilárdítása, a jobboldali opportunista, revizionista és más nem marxista irányzatok és nézetek legkülönbözőbb megnyilvánulásainak és eszmei vereségének a megismerése. A jelen időszakban különösen nagy jelentősége van a párt­oktatásnak, mert a párton belüli nevelés hosszasan stagnált és az ideológiai munka teljesen szétzihált volt. A párt nem a marxista-leninista ideológia alapján vezette a társadalmat, és ezért a teljes anarchia időszaka következett be. Márpedig régen tudott dolog, hogy a párttagok szocialista öntudatossága a párt céltudatos, aktív politikai szervező, s elsősorban ideo­lógiai tevékenységének az eredménye. Éppen ezért a kommu­nisták eszmei és politikai edzése minden pártszerv elsőrendű feladata. Az 1970/71-es pártoktatás első témáját „A munkásosztály történelmi küldetése és szerepe a jelenkorban“ már legtöbb alapszervezetben megtartották, s a közeli napokban a második előadássorozat is megkezdődik. Napilapunk, az Oj Szó jóvoltá­ból bizonyára sokan olvasták a pártoktatás alapanyagának második kiadványát „A CSKP a szocializmus győzelméért ví­vott harca“ alatt. Az anyag a párt 50 éves tevékenységében vizsgálja a dolgo­­gozók vezető erejének a szerepét. A bevezetőben leszögezi, hogy a kommunista párt csak úgy válhatott a munkásosztály élcsapatává és vezethette győzelemre a dolgozókat, mert alko­tó módon elsajátította a marxizmust-leninízmust, engesztelhe­tetlenül küzdött annak tisztaságáért a különféle burzsoá re­formista és revizionista ideológiája ellen. Ennek ellenére több­ször megingott a párt eszmei egysége (legutóbb 1968/69-ben), s éppen ezért az ideológiai front és a propaganda egyik fő fel­adata, hogy megtisztítsa pártunkat az opportunizmus és revi­­zionizmus hordozóitól, és kritikai elemzéssel járuljon a győ­zelemhez abban a küzdelemben, amelyet az ország dolgozói­nak értelmi és érzelmi megnyeréséért teszünk. A párton belüli nevelés második tárgykörének első része a munkásmozgalom kialakulásával foglalkozik és azzal, hogy а II. Internacionálé pártjai a második világháború kirobbaná­sakor hogyan árulták el a marxizmus tanítását és merültek el a nacionalizmus posványában. A további rész a CSKP megalakulásának körülményeit tár­gyalja, azt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom milyen döntő hatással volt a munkásmozgalom társadalmi irá­nyú fejlődésében. Természetesen ezt elősegítette az a tény, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, amely a monar­chiával szemben bizonyos haladást jelentett. Az első világháború után megalakult III. Kommunista In­ternacionálé második kongresszusa 21 pontban szabta meg a feltételt, amelynek betartása alapján lehettek csak tagjai a dolgozók a marxista típusú pártnak. Az 1920 decemberében megtartott szociáldemokrata párt kongresszusán a baloldali erők nyomására nálunk is elfogadták a Komintern 21 feltételi pontját. Ennek ellenére a marxista baloldalban nem nőtt olyan gyorsan a forradalmi öntudat, mint azt a nemzetközi és bel­politikai helyzet megkívánta. Ezért a döntő összecsapás a bur­zsoáziával — a decemberi általános sztrájk — vereséggel végződött. Ezután világossá vált, hogy csakis szilárd, marxista alapon álló párt vezetheti győzelemre a munkásosztályt. Ogy a burzsoázia győzelmi mámorára az* volt a felelet, hogy Európa szivében olyan tömegszervezet létesült, amely célul tűzte ki a kapitalizmus megdöntését. Hazánkban a CSKP tömegpártként alakult. A bolsevizálás útján című fejezet azt fontolgatja, hogyan kísértett a szociál­demokrata múlt, az opportunista álláspont. Két válságon is keresztülment a párt, míg végül a Komintern VI. kongresszu­sán meghatározott jelszó alapján: „Opportunista passzivitásból bolseviki aktivitásba“ olyan új vezetőséget választott, akik marxista alapon vezették tovább a pártot. A gottwaldi vezetés a gazdasági válság idején Is Jól vizs­gázott és sokoldalúan védte a nyomorban tengődő munkások érdekét. A CSKP a szocializmusért vívott harcban című részben a munkásosztály diktatúrőjának történelmi szükségszerűségével és küzdelmével foglalkozik a kiadvány, A Nemzeti Front szer­vezetére támaszkodva elhatározta a kommunizmusba vezető fejlődés útjának az építését. Ezt lényegében a szocialista ter­melési viszonyok győzelmével alapozták meg. A falu szempont­jából legjelentősebb volt a szövetkezetesítés, amelynek a polti tikai jelentőségét igazolták földműveseink állásfoglalása az 1968/69-es események idején. A gazdasági fejlődés eredményei és a dolgozók szociális biztonsági tudatával foglalkozó fejezetek igazolják az állandó felfelé ívelést a fejlődésben. Az életszínvonal folyamatos emel­kedését elősegítette a kibontakozó kulturális forradalom, A megalakult tudományos akadémiák, a kiszélesített iskola­­hálózat, ideológiai nevelés sokat tett azért, hogy a dolgozók tudásában győzelemre vigyék a tudományos világnézetet. A CSKP 1958-ban megtartott XI. kongresszusa sajnos ezen a té­ren téves következtetésre jutott, mivel nem gondolkoztak marxi-lenini alapon, elfelejtették, hogy a szocialista forrada­lom legigényesebb harca a továbbiakban is ideológiai vonalon van. А XI. kongresszus azt is elhatározta, hogy rendet kell te­remteni a nemzetiségi kérdésben. A csehek és szlovákok viszonya részben alaposan elemezve van, s a legjelentősebb az, hogy valójában létrejött a csehek és szlovákok állami szövetsége. Csehszlovákia nemzetközi helyzete című fejezetben azt indo­kolják, miért fontos a szocialista államok együttműködése és mi késztette a szocialista tábort a varsói katonai és politikát szerződés megkötésére. 4 A párt vezető szerepe Csehszlovákia szocialista építésében cím alatti részben az anyag azt tárgyalja, mennyire lényeges, milyen meggyőződésű személyek kezében van a hatalom. Hogy miért következett be a párt és a társadalom válsága 1968/69- ben, az az 1948 utáni évekre vezehető vissza. A párt tömegi jellegének buktatói közé tartozik az a tény, hogy 1948 feb­ruárja után- tízezrével kerültek a pártba olyanok, akik sem szociális származásuk, sem meggyőződésük alapján nem tar­toztak a munkásosztály élcsapatába. A pártban ők tették lehe­tővé az opportunizmus terjedését, amely végül is 1968-hoz vezetett. Ebben a részben levonják a tanulságot, azt a tényt, hogy csakis a marxizmus-leninizmus alapján álló szilárd osz­tályharcban megedzett párt tud ellenállni az opportunizmus és a revizionizmus mindennemű befolyásának. Az alapanyag mély lehetőséget ad a munkásosztály szerepéi nek megismerésére és arra, hogyan tudja győzelemre vinni a marxizmus-leninizmus forradalmi elméletét. Viszont атга Is választ kapnak a kommunisták és párton kívüliek, hogy mii lyen káros az opportunizmus, revizionizmus, szektásság és a nacionalizmus. A párt 50 éves munkájának még alaposabb elemzése most már csak azon múlik, kik lesznek a propagandisták, össze tudják-e kapcsolni a marxizmus-leninizmus elméletét a gyai korlattal, megtudják-e határozni a jelenlegi politika hogyanját.-tt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom