Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-06 / 9. szám

1971. március 6

.SZABAD FÖLDMŰVES

.15

A garázsok tűzrendészet!

I /# S / ■ #1

előírásairól

Tekintettel arra, hogy az utóbbi evekben nagyon gyors a gépjármű szaporulat, ami maga után vonta a garázsok számának rohamos növekedését, fel kell hívni a figyelmet a ,CSN 73 6055 számú, a gépjárműszínek, garázsok, géptároló helyek és parkoló területek tűzrendészetl előírásairól szóló szabványra. E szabvány szerint a garázsok Is attól függően miből épültek a falak, a mennyezet és a födém, öt tűzbiztonsági fokozatba sorolják. Ezt fontos tudni azért, mert nem lehet a garázsok létesítésekor figyelmen kívül hagyni, hogy ezek milyen épületben vagy épületek mellett, milyen távolságra és hogyan legyenek elbelyezve.

A garázsok építésénél és üzemeltetésénél szükséges általános tudnivalók:

— a garázsok padlózata legyen tűzálló és folyadékot át nem engedő anyagból;

— a padlózatot úgy kell kiképezni, hogy onnan se ki, se be ne folyhasson semmilyen folyadék, esővíz;

— a garázsban a gépkocsi tartályában levő üzemanyagon kívül

' két darab 20 literes benzines kannában folyékony üzemanyag tárolható;

— a garázs falában szellőztető nyílás legyen, amelyet kívülről vasráccsal, belülről dróthálóval, lyukasztott bádoglemezzel védünk;

— a garázsban tilos a dohányzás és a nyílt láng használata;

— a garázsban csakis a CSN 341440 számú szabványnak megfelelően kizárólag villanyvilágítás lehet.

Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban a termelés biztosításához több melléküzem fenntartása szükséges, valamint a gépi berendezések sokrétűsége és nagysága megköveteli az egyre szélesebbkörű javítások, szerelési munkák elvégzését, amelynél nyílt lánggal hegesztenek, Illetve oxigénnel vágnak, erről is érdemes néhány szót ejteni.

A lánghegesztésre és az oxigénnel történő vágásra vonatkozó biztonsági előírásokat a CSN 05 0610 számú szabvány tartalmazza. Sajnos, a gyakorlatban ezt a szabványt sem nagyon tartják be, amit kézzelfoghatóan bizonyítanak az elmúlt év komoly tűzesetei, amelyek éppen a hegesztésnél a szabályok be nem tartásából és gondatlanságból keletkeztek, nemzetgazdaságunknak komoly károkat okoztak.

Elöljáróban meg kell említeni, hogy hegeszteni vagy oxigénnel vágni csak olyan személynek szabad, aki:

— elmúlt 18 éves;

— akit a hegesztésre vagy vágásra szolgáló készülék kezelésére kiképeztek;

— akit az orvosi vizsgálat alkalmasnak talált a hegesztés vagy a vágás elvégzésére;

— akit az Ilyen munkák elvégzésére az üzem vezetősége Jelölt ki;

— aki olyan Igazolvánnyal rendelkezik, amely bizonyítja, hogy a szükséges szakismereteket elsajátította és a vizsgát sikeresen letette.

Az ilyen jellegű munkáknál ügyelni kell az alábbiakra is:

— az acetilén palackot a gáz felvételezésénél függőlegesen, illetve kissé ferdén lehet felállítani, viszont a vízszintestől legalább 30 fokos szögben;

— az üzembe helyezett palackoknak a hegesztés vagy a vágás helyétől legalább három méternyire kell lenniük;

— a hegesztést vagy a vágást végző személyek ügyeljenek arra, hogy munkaruhájuk ne legyen zsíros, olajos, vagy egyéb könnyen gyúlékony anyaggal szennyezett, amely könnyen lángralobbánhat.

Harmadszor — de nem utolsó sorban a következőkre Is ügyelni kell:

— amennyiben a hegesztésre, illetve az oxigénnel történő vágásra olyan helyen kerülne sor, ahol fulladás, mérgezés, tűz vagy robbanás veszélye forog fenn, úgy e fokozott veszéllyel járó munkákat csakis a biztonsági technikus és a tűzrendészen közeg engedélye után és a felelős mester felügyelete alatt szabad elvégezni. Ilyen esetben a munka megkezdése előtt az üzem vezetője vagy a mester kötelessége meggyőződni a szükséges biztonsági intézkedések megtételéről és munka közben ellenőrizni szigorú betartásukat. Szükség szerint a lehetséges tűzveszélyre való tekintettel megfelelő tűzoltó eszközöket kell előkészíteni;

— a munkahelyen a gázpalackokat feldőlés ellen biztosítani kell stabil- vagy gördülő állványokon elhelyezve, amelyhez a

v palackokat lánccal, illetve szíjjal erősítik. A palackok rögzítésére dróthuzalt nem szabad használni;

— amennyiben ugyanazon munkahelyen egyidejűleg több gázpalackkal dolgoznak, ezeket egymástól legalább három méternyire kell elhelyezni, vagy pedig tűzálló szilárd válaszfallal kell egymástól elválasztani;

— a palackoknak tárolásukkor a fűtőtesttől egy méternél távolabb, használat közben a nyílt lánggal égő fűtőtestektől legalább tíz méter távolságra kell lenniük;

— a hegesztés helyétől legalább öt méterre minden gyúlékony anyagot el kell távolítani. A hegesztés helyének közeléből el nem távolítható gyúlékony anyagokat tűzálló anyaggal kell befedni;

— a hegesztés helyszínét a munka befejezése után nyolc órán át, de legalább addig, amíg a hegesztett vagy oxigénnel vágott tárgy ki nem hűl, ellenőrizni kell az esetleges tűzveszély elkerülése érdekében.

SÜMEGH LAJOS

A Közlöny

legújabb

számából

A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az SZSZK pénzügyminisztériumával megegyezve a népgazdaság tervszerű Irányításáról szóló Tt 100/1966 számú kormányrendelet 58. §-ának 1. bekezdése értelmében az 1971-es évre a beruházási építkezések terén adott állami dotációk (szubvenciók) következő feltételeit szabja meg:

A beruházási építkezések céljaira dotációkat, szubvenciókat, tehát állami hozzájárulást a mezőgazdaság ágazatában az újonnan megkezdett akciókra (beleértve az újjáépítéseket Is) lehet adni, ha az építkezés szükségessségét a kiválasztási eljárás során alaposan megtárgyalták (tekintet nélkül arra, hogy az építkezést vállalattal végeztetik vagy önerejükből végzik) és ugyanakkor megoldják az építkezési beruházás pénzügyi fedezését a beruházó saját forrásaiból, esetleg a beruházási hitelből, Illetve az állami költségvetésből merített hozzájárulás alapján a következő elvek betartása mellett.

0 Az Ígért dotáció teljes összegét pénzlimit formájában állapítják meg. Ha a megszabott összeggel túllépnék a dotáció összterjedelmét, úgy az újonnan megkezdett építkezések esetében csökkenteni kell a hozzájárulással létesített akciók számát, illetve az egyes akciókhoz adott dotációk arányát.

• A dotációt az állami költségvetésben megszabott pénzeszközök keretén belül adják meg. Az állami hozzájárulás megadásának feltétele azonban az, hogy az üzemnek nincs elegendő saját pénzforrása, és kimerítette a hitellehetőségeket. A szubvenció megadására általános Jogigényt nem lehet formálni.

• Dotációt csakis a közvetlen beruházónak csupán konkkrét akcióra adnak. A társult építkezésekre dotációt csak a

. fő beruházó kaphat. A tervek, projektumok kidolgozására állami hozzájárulást csak olyan akcióknál adhatnak, amelyeket teljes egészében dotációval létesítenek. A többi esetben a dotációt -csak az akció tervbevétele után adják meg.

• A hozzájárulás teljes öszszegében az építkezés egész időszakára állapítják meg a dotáció terjedelmének elosztása és a többi pénzfedezet! forrás arányában.

0 Az újonnan kezdett akciókra megszabott hozzájárulást fokozatosan, részletekben adják meg. Feltételt képe* a* építkezés összes kitűzött feladatának elvégzése, valamint az új akciók megkezdése feltételeinek teljesítése.

A mezőgazdasági terményfelvásárlás szervezeteinek a következő beruházásokra engedélyezhetnek állami dotációt, hozzájárulást:

1. a takarmánykészítö Ipar kiépítésére (felvásárló központok, gabonasllók, takarmánykeverő üzemek, Ipari takarmányokat előállító üzemek, ásványi takarmányadalék előállító üzemek, csontfeldolgozó és enyvfőző üzemek) a költségek 60 %-ig,

2. burgonya- és takarmányszárítók építésére a költségek

50 %-lg,

3. a mezőgazdasági üzemek számára nyújtott szolgáltatások fejlesztését célzó építkezésekre

(vetőmagtisztító állomások, burgonyaosztályozó üzemek, műtrágya keverők és raktárak stb. építésére) a költségek 50 százalékáig.

A második és harmadik pontban említett létesítményekre a mezőgazdasági üzemek, Illetve társulásaik Is kaphatnak állami hozzájárulást.

A mezőgazdasági szervezetek a következő hozzájárulásokat Igényelhetik:

A növénytermesztés ágazatában:

1. a belterjes gyümölcsösök telepítésekor, ha meghaladják a 30 hektárt, a költségek 40 %-lg,

2. az új szőlőkertek telepítésekor lejtős területeken a 40 hektárt meghaladó szőlők esetében a költségek 50 %-ig,

3. a szakosított, klímaberendezéssel ellátott gyümölcsraktárak építésekor, beleértve az üvegházak műszaki felszerelését, a költségek 50 %-ig,

4. a komlótermesztés fejlesztését célzó beruházásokra, komlószárítő, és egyéb komlóbetakarításl létesítmény építésére a költségek 50 %-lg,

5. a burgonyatermesztés fejlesztését célzó beruházásokra, valamint burgonyatárolók és osztályozők létesítésére a költségek 50 %-lg,

6. a gabonatermesztés fejlesztését elősegítő beruházásokra a költségek 40 %-lg,

7. a szenázstomyok építésére, valamint a takarmánybegyűjtés technológiai vonalainak kompletlzálására a költségek 50 %-lg.

Az állattenyésztés szakaszán:

a nagy befogadóképességű létesítmények építésére különösen a közös szövetkezeti vállalkozásokban a szarvasmarha, a sertés, a juh és я baromfi tenyésztésével foglalkozó mezőgazdasági üzemekben.

Az állattartás céljait szolgáló épületek létesítésekor a többi mezőgazdasági üzemben, valamint a szükséges alapeszközökkel nem rendelkező üzemekben.

A rendelet továbbá felsorolja az egyes termelési körzetekben a nagy üzemi termelés céljait szolgáló lstállőtérségek létesítésére adható dotációk felső határát.

Deviza ígéretek külföldi utakra

A Csehszlovák Állami Bank 1971. március 15-ig fogad el kérvényeket a kapitalista államokba és Jugoszláviába irányúié egyéni utazások deviza Ígéretének igénylésére. Az igénylést a Csehszlovák Állami Banknak a kérvényező lakhelye szerint illetékes kirendeltségén lehet benyújtani az ott beszerezhető hivatalos űrlapon, amelyen a kérvényező munkaadója, esetleg az iskola, a nemzeti bizottság ajánlással adja beleegyezését a külföldre utazáshoz. Ugyanakkor hitelesíti a kérvényben foglalt adatok, elsősorban az előző évek során megvalósított külföldi utakra vonatkozó adatok helyességét.

A kérvény kedvező elintézéséről a

Csehszlovák Állami Bank legkésőbb április 15-ig értesíti a kérvényezőt a deviza Ígéret kézbesítésével. Az elutasító döntést a kérvényezővel írásban nem közlik.

Az egyes üzemek vezetősége és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságai által a kapitalista külföldre és Jugoszláviába irányuló társasutazások deviza Ígéretének megadására irányuló tömeges kérvényeket nem fogadják el. Az üzemek és egyéb szervezetek deviza igénylő kérvényét *— amely üzemeknek Jugoszláviában üdülőjük van — egy később kibocsátásra kerülő rendelkezés szabályozza majd.

ÉRTESÍTÉS

Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola értesíti az érdeklődőket, hogy az 1971/72 tanévben iskolánkon az oktatás

mezögazdasägi

Ökonómiai

szakon indul meg. Megfelelő érdeklődés mellett levelező tagozatot is nyitunk, a felvételi feltételek erre a tagozatra a következők:

0 a kilencéves iskola, vagy hasonló típusú alapiskola elvégzése,

0 hároméves mezőgazdasági gyakorlat, melybe beleszámítanak

e szaktanintézeti tanulmány évei is,

0 a munkaadó beleegyezése.

A levelező tagozaton a tanulmányi idő öt év. Havonta két napos konzultációk vannak, amelyre a munkaadó köteles minden tanulót a munkájából felmenteni. A tanulók minden félév végén vizsgáznak az előírt tananyagból.

Kérjük az érdeklődőket, hogy írásban vagy személyesen jelentkezzenek az iskola igazgatóságán, legkésőbb április 20-ig.

Riaditefstvo SPTŠ v Šahách, okres Levice

M

OTOROS

TANÁCSOK

a véleménye ?

Nemrég a napi sajtóból egy rövid hír formájában értesülhettünk arról, hogy a Cseh Szocialista Köztársaság területén megkezdték az első 10 ezer papírjelvény szétküldését, amelyen zöld alapon piros szegélyű háromszögben egy piros színű „Z“ betű látható. Ez a jelvény van hivatva figyelmeztetni a motorosokat, hogy a megjelölt kocsi vezetője kezdő. Eddig fehér kör alapon zöld jávorfalevél volt hazánkban főleg Szlovákia területén a kezdő gépkocsivezetők általánosan használt jelzése.

A jávorfalevél több országban is a

Il^en volt a kezdő gépkocsivezetők Jávorleveles megjelölése és mellette láthatjuk az új figyelmeztető emblémát.

Talán így nézhetne ki inkább a kezdő gépkocsivezetőkre figyelmeztető embléma, amelyet az öszszes szocialista országban egységesen lehetne alkalmazni.

kezdő gépkocsivezetők meghonosodott jelölése. Ezzel a közúti forgalom résztvevőit figyelmezteti, hogy nagyobb óvatossággal és körültekintéssel közlekedjenek az így megjelölt gépkocsi közelében. Szlovákia területén elég gyakran találkoztunk e jelzéssel. Természetesen más országokban különféle egyéb jelzéssel találkoztunk. Romániában például egy háromszögben elhelyezett felkiáltójellel, Magyarországon egy nagy T betűvel jelölik meg gépkocsijukat a kezdők. Mindnyájan tudjuk, hogy különösen nyáron jelentős a motoros forgalom az egyes országok között. Hazánkból sokan mennek gépkocsival külföldre és hozzánk is sok külföldi motgros látogat el. E motorosok között sok a kezdő is, de vajon ki tudja Magyarországon vagy Romániában, hogy a csehszlovákiai rendszámú kocsikon levő „2!“ betűs jelvény a kezdő gépkocsivezetőket jelöli. Viszont nálunk is kevesen tndják, hogy mit jelent a T jelzés a magyarországi kocsikon.

Ezért talán célszerűbb lenne, ha legalább a szocialista országokban egységes jelzést használnának a kezdő gépkocsivezetők jelölésére. Így sok félreértés elkerülhető. Mi a véleménye erről gépkocsivezető, motoros olvasóinknak?

„Beteg“ kipufogócsövek

Sokan nem fordítanak gondot a gépkocsi kipufogócsövére. Pedig a sérült kipufogóból mérgező gáz szüremlik a kocsi utasterébe. Ez a veszély fokozódik, ha eltömődött, a koromlerakódás miatt összeszűkült. Különösen a füstölő, kétütemű motorok kipufogója szennyeződik el, de nem kevésbé a kopott, olajat fogyasztó négyütemüeké is.

A kétütemű motoroknál erőveszteséget jelent a kipufogó eltömődése. Nemcsak az erőveszteség, hanem a motor kismértékben megváltozott hangja is jelzi a hibát. A motor egészségtelenül felmelegszik, működése egyébként a dús keverék tüneteit mutatja. (Ez félrevezeti sokszor még a szakembereket is, amikor a porlasztó szegényebb keverékre állításával próbálják a hibát elhárítani.)

A hangtompító eltömődését a szétszerelhető berendezéseknél könnyen elháríthatjuk a hangtompító kitisztításával. Nehezebb a helyzet az összehegesztett hangtompító edényeknél. Ha nem krómozott a berendezés, a hangtompítót lánggal felmelegítjük és így égetjük ki a kormot. Sokszor célra vezető az is, ha acéldróttal vagy vékony vaspálcikával, a két végződésen keresztül távolítjuk el a kormot. Néha azonban csak a hangtompító edény szétfürészelésével, és az így szabaddá tett felsőrész kiégetésével lehet segíteni. Bizonyos idő múlíán nemcsak a hangtompító, hanem a kipufogócsatorna, valamint a beömlőcsatornák is eltömődnek. Annyira, hogy az eredeti keresztmetszetnek sok esetben csak a fele marad szabadon. Ezeket a lerakódásokat is el kell távolítani.

A lerakódások a különböző rendszerű motoroknál különböző kilométerszám megtétele után jelentkeznek. Ez függ a motor rendszerétől, s jelentősen befolyásolja keletkezésüket a használat, a vezetés módja, kétüteműeknél a benzin—olaj keverék százalékaránya, az olaj minősége, illetve a benzin—levegő keverési aránya. Ha a kipufogó állapotát — hangját — figyelemmel kísérjük, megelőzhetjük a nagyobb mérvű, káros eltömődést. Ha pedig a kipufogócső már nagyon kiégett, csőfala elvékonyodott, hégesztgetés, foltozás helyett a legjobb kicserélni.