Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-06 / 9. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. március 6, Kopogtat a tavasz A Besenyői (Bešeňov) Egységes Földművesszövetkeáet gépesítő csoportja Takács Ferenc vezetésével a tavaszi mezőgazdasági munkákra időben és alaposan felkészült. Míg a műit esztendőben saját; eszközeikkel csak 60 százalékra végezték el a tavaszi munkát, addig ez évben szinte teljes egészében saját gépeikkel készülnek fel a talajelőkészítésre és a vetésre. (J. Y.) Az átiitőbb sikerek záloga A fél évszázados pártjubileum olyan évforduló, mely megmozgatja a tömegeket, nagyobb aktivitásra serkenti a dolgozókat. Ezenkívül Jó alkalom arra, hogy tiszteletére a tervfeladatok túlteljesítését, a tartalékok feltárását vállaljuk. Az érsekújvári (Nové Zámky-i) járásban már nincs is üzem, szövetkezet vagy szervezet, mely * ne tűzte volna célul e történelmi esemény méltó megünneplését. Ezúttal a SLOVLIK érsekújvári (Nové Zámky) üzemében ismerkedünk az alkalmazottak lelkesedésével, kezdeményező készségével. Kollektív kötelezettségük a termeléssel, az áruforgalommal, az önköltségcsökkentéssel, a termékek jobb minőségével és a munkabiztonsággal kapcsolatos feltételek javítását szorgalmazza. Pénzeszközökben kifejezve a nyerstermelés emelésének, az áruforgalom bővítésének, az exportfeladatok túlteljesítésének, a félkészárú javításának, a norma által engedélyezett veszteség csökkentésének, a tüzelőanyag, az elektromos energia és hajtóanyag megtakarításának, újítási javaslatok érvényesítésének, az üzem 8 szépítésének és a technikai-adminisztrációs erők társadalmi munkájának közös értéke 4 millió 756 ezer 850 korona. A lehetőségek felmérése után az üzem vezetősége arra kérte a vállalatot, hogy az első mutatók többletértékével egészítse ki a gazdasági egység tervét. AZ ÜZEM KISTERMELŐKKEL IS SZERZŐDÉST KÖT Ottjártamkor Juhász Béla mérnök-ökonómus arról tájékoztatott, hogy a Slovllk nemcsak szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, de a Gyümölcs- és Zöldségkertészek Szövetségének közvetítésével kistermelőkkel is szerződést köt fűszerpaprika termelésére, illetve bármilyen mennyiségben való felvásárlására. Ez a lehetőség a magasabb termelési tervből és a megnövekedett exportfeladatokból következik; ami a hagymatermelőkre is vonatkozik, akiktől tisztított állapotban ugyancsak átveszik az egész termést. KERESKEDELEM, KONTRA SAVANYÜKÄPOSZTA Ezen a helyen említjük meg azt a helyzetet is, amely a savanyúkáposzta eladása körül alakult ki. Ebből a vitamindús termékből az üzem jelentős készlettel rendelkezik, de a kereskedelem nem igényli, pedig Pásztor Adél és kollektívája jóvoltából a negyed! (Neded) részleg savanyúkáposztával egy ideig egész Szlovákiát el tudná látni. EXPORTRA IS FUTJA EREJÜKBŐL Az üzem idei tervfeladatai jelentősek, alkalmazottai mégis legalább olyan mértékben szeretnék teljesíteni azokat, mint az • elmúlt esztendőben, amikor árutermelési kötelezettségüknek 103,8, a nyers jövedelem előirányzatnak pedig 122 százalékban tettek eleget. Erre felhasználnak minden lehetőséget, mint pl. a hagyma- és zöldségszárítást (zeller, sárgarépa, burgonya), valamint a fűszerpaprika és más fűszer feldolgozását. Amellett, hogy biztosítják a hazai piac folyamatos ellátását, exportra is futja erejükből. A kiviteli áru nagyobb részére osztrák megrendelővel kötöttek szerződést. ? A fűszerpaprika jő minőségéről elsősorban Gajdoé Jozef főmolnár gondoskodik, aki egyúttal a párt alapszervezet elnöke is. Kajaba Michal és kollektívája viszont a mányal részlegen végez derekas munkát. És ha már az élenjárókról beszélünk, nem feledkezhetünk meg Markovics Magdaléna szocialista munkabrigádjáról sem, mely a többi kollektívával együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy az üzem idén is kitegyen magáért, mert a pártjubileum tiszteletére adott szó teljesítése a becsület dolga. Tóth János További jó munkát Dedinkai látogatásunk során találkoztam Liptáková Éva elvtársnővel a Nőszövetség helyi szervezetének elnökével. A hnb egyik helyiségében beszélgettünk, ahol az elnöknő adminisztrátori tisztséget tölt be. Szervezetünk 39 tagú — mondotta. — Mindnyájan egyforma lelkesedéssel végzik feladataikat, így senkit sem tudok kiemelni közülük. Vagy talán — tette hozzá nevetve — mindegyiket ki kell hogy emeljem. Nálunk, ha valakinek szüksége van szervezetünk segítségére, az bejelenti és mi már a többit saját hatáskörünkben megoldjuk. — A CSKP 50 éves évfordulójának tiszteletére szocialista munkavállalás keretében 500 brigádóra ledolgozását ajánlottuk fel. Beszélgetésünk közben jöttek a polgárok ügyes-bajos dolgaikkal, ezért elbúcsúztam és további sikeres munkát kívántam a Nőszövetség dedinkai tagjainak. J. Š. Farsang Napjainkban majdnem teljesen feledésbe merültek a régi farsangi népszokások, és már csak a jelmezbálok, zenés teaestek hirdetik a farsang idejét. A farsangi vigadalom a régebbi időben a hamwazó szerda előtti vasárnapon kezdődött és húshagyó kedden csúcsosodott ki. A falubeliek három napra szerződtették a cigányzenekart, mely minden nap más-más lányos háznál étkezett. A mulatság vasárnap délután kezdődött és éjfélig tartott. Hétfőn egész nap muzsikaszótól volt hangos a falu. Ismét éjfélig lehetett vigadni. Kedden indultak a legények „koledálni“. Ez a farsangi szokás már psaknem teljesen feledésbe merült, csupán néhány idősebb falusi ember emlékezik rá. A fiatalok közül ki-ki hentesnek, molnárnak, péknek stb. öltözött és zeneszó, éneklés közben gyűjtötték a mesterségüknek megfelelő anyagot, vagyis húst, lisztet, tojást, fánkot, és sok másfélét. Volt aki a húst kosárba, volt aki nyársra gyűjtötte. A legények az egész falut bekoledálták. Az így szerzett nyereségből fizették ki a cigányokat. Erre az időre az Iskolás gyermekek is szabadnapot kaptak, és a maguk módján ünnepeltek. Az egész farsangi mókázást egy megválasztott vezetőség irányította, melynek tagjait céheseknek nevezték. Mózes Imre Nem akarnak megtorpanni Már hagyománnyá vált, hogy •mezőgazdasági üzemeink minden Iév végén — függetlenül a jó vagy kevéssé sikeres eredményektől — felmérik eddigi munkájukat, levonják az elmúlt esztendőben szerzett tapasztalataikat, melyek aztán a továbbiak során fontos szerepet játszanak, hiszen az elkövetkező időben erre támaszkodnak. A jól bevált módszereket tovább fejlesztik, az előfordult negatívumokat pedig igyekeznek elkerülni, s így nemcsak a köznek juttatnak többet, de saját maguknak is. A 868 hektáron gazdálkodó Bödöllői (Budulov) Egységes Földin űvesszövetkezet is azok közé a gazdaságok közé sorolható, ahol az eredmények ha nem is rohamosan, de emelkedő irányzatot mutatnak. Persze, ez a képzeletbeli grafikon nem halad töretlenül, egyenletesen felfelé. Itt-ott akadnak kisebb megtorpanások, kilengések, de ennek ellenére az egyre fokozódó fejlődés elvitathatatlan. Az 1970-es esztendő sem volt, elsősorban a növénytermesztés szempontjából, a bödöllőiek részére a legsikeresebb, mert hiszen az aszályos időjárás következtében minden mezőgazdasági munka megkétszereződött. Aratáskor vi- 8 szont a gyakori esőzések, az el-Évzárókról jelentik EGY ÉV FELMÉRÉSE A Kürti (Strekov) Egységes Földművesszövetkezet is felmérte és értékelte az 1970-es évben végzett munkáját. A nagyszabású évzáró ünnepélyt Sipos Lajos, a közös elnöke nyitotta meg, majd a helybeli magyar iskola diákjai kultúrműsorral szórakoztatták a megjelenteket. Fazekas Sándortól, a szövetkezet üzemgazdászától megtudtam, hogý az állattenyésztésben 104 százalékra teljesítették a kitűzött tervet. A tervezett tejhozamot 38 ezer literrel lépték túl. A növénytermesztésnél az egyes kiemelkedő eredmények ellenére a tervet mindössze 96 százalékra sikerült teljesíteniük. Elsősorban a gyenge aratási átlagok miatt (pl. árpa 23,5 ba/q), ezenkívül a jég is nagy károkat okozott a szövetkezetnek. Lucernából az igen kedvező gazdasági év hatására a tervezett 40 mázsa helyett 73 mázsát takarítottak be hektáronként. Burgonyából 130 mázsás átlagot értek el. A szőlészetben .mennyiségben elérték a várt eredményeket, ám az egyik részlegen a hőguta okozta károk lerontották a bevételt. Cukorrépából a tervezett 400 helyett 441 mázsa, kukoricából pedig 48 mázsa volt a hektáronként betakarított mennyiség. összegezve: az elmúlt gazdasági év a kürti szövetkezetben anyagilag kielégítő, gazdaságilag azonban már kevésbé mondható sikeresnek, ugyanis az alkatrészhiány és a gépek hiányos felszerelése sok nehézséget okoz. (Pénzes István) EGY ÉVZÁRÓ MARGÓJÁRA Kevesen remélték azt, hogy a lévai (Levice) járásban a legkisebb szövetkezetek közé tartozó, mindössze 580 hektáron gazdálkodó Középtúri (Stredné Turovce) Egységes Földművesszövetkezet ilyen sikeresen zárja az 1970-es gazdasági évet. A középtúriak az állattenyésztés és a növénytermesztés terén 101 százalékra teljesítették a tervet. Búzából 13 vagonnal adtak a közellátásnak. Burgonyából a tervezett 90 mázsa helyett 145 mázsát értek el hektáronként, ami nagy részben annak köszönhető, hogy az 1970-es évben a szövetkezetben 250 hektáron üzembe helyezték az öntözőberendezést, melynek lefektetése 1,5 millió korona beruházást igényel. Az elért eredmények azonban azt bizonyítják, hogy a befektetés nem volt hiábavaló, mert az öntözőberendezés nemcsak a burgonyánál, de a szálastakarmányoknál is nagyobb hektárhozamokat biztosít Az elért eredmények nem lebecsülendők, de ha még odaadóbban dolgozunk, biztatóbban nézhetünk az 1971-es év elé. (Antal István) SIKERES ÁLLATTENYÉSZTŐK A Páldi (Pavlová) Egységes Földművesszövetkezet 86 tagot számlál és mindössze 493 iia-on gazdálkodik. Érdekes, hogy míg másutt a növénytermesztés „diktálja“ az iramot, itt fordítva van. Az állattenyésztésben elért jő eredmények ezt bizonyítják, hogy hozzáértő emberék végzik ezt a munkát. A tejtermelésben a tervezett 282 ezer liter helyett 315 ezer liter tejet termeltek ki. A szarvasmarha súlygyarapodásánál a tervezett 669 gramm helyett 799 grammot értek el. Az állatállománynál a tervezett egész évi bevétel 2 millió 423 ezer Kčs volt, a valóságban a páldiak 2 millió 644 ezer koronát értek el. Egyetlen gondjuk, hogy nem tudják a 85 mázsa heremagot értékesíteni. (D. M:] A ZÁRSZÁMADÁS TÜKRÉBEN A 903 hektáron gazdálkodó Kisgyarmati (Sikeniőka) Egységes Földművesszövetkezetben Jónás József elnökkel folytatott beszélgetésem során megtudtam, hogy a szövetkezet erőssége a növénytermesztés. A szépen elkészített kimutatásokból nem volt nehéz feljegyezni az elért eredményeket. Búzából a tervezett 34 mázsa helyett 41,5 mázsát, árpából 32 helyett 33,1 mázsát, kukoricából 42 helyett 60, és lucernaszénából 50 helyett 70 mázsát értek el hektáronként. Szépen fizetett még a törnivaló pirospaprika, mely a tervezett 10 mázsa helyett 15 mázsát adott, szárított állapotban. (id.) ISMÉT A LEGJOBBAK KÖZÖTT Az 1220 hektáron gazdálkodó Lakszakállasi (Sokolce, okr. Komárno) Egységes Földművesszövetkezet évzáróján Cseh Károly szövetkezeti elnök beszámolójából szép eredményeket tudtam meg, hiszen a növénytermesztésben az 1970-es évben minden növényfajtánál túlteljesítették a tervezett hozamot. Kukoricánál egy hektárról 56 mázsa száraz állapotban levő morzsolt szemet kaptak, és ezzel 120 százalékra teljesítették a tervet. Az árpa a tervezett 35 mázsa helyett 42 mázsát adott. Szép eredményeket értek el még a lucernatermesztésben is. Egy hektáron 100 mázsa szárított lucernalisztet termeltek ki, ami 16 ezer koronának felel meg. Bajcsi Imre agronómus érti a munkáját, s nem sajnálja a földtől, amit az megkíván. — Évente nagymennyiségű műtrágyát használunk fel — mondotta. — Az egy ha-га eső műtrágya tiszta tápanyagban elérte a 300 kg-ot. Ezenkívül területünk 20—25 százalékát évente istállótrágyázzuk. ázott talaj és a rengeteg megdőlt és dudvával átnőtt termény hátráltatta jelentőben a munka menetét. így el lehet mondani, hogy ez az év próbaköve volt a mezőgazdasági dolgozók tevékenységének, akik a nehézségek ellenére is derekasan helytálltak, és nagy részben nekik is köszönhető, hogy a szövetkezet nem zárt veszteséggel. — Községünk határának természeti fekvése és annak adottságai a répatermesztő körzetnek felel meg, ezért szántóterületünk több mint felét kalászosokkal vetjük be — mondotta Takács Béla, a szövetkezet elnöke. Ezt a területet, azaz 410 hektárt a távlati tervek szerint fokozni kívánjuk. A kalászosok összhektár hozamát 34 mázsára terveztük, ezt azonban az elmúlt évektől eltérően, mikor ezt jóval túlteljesítettük, ezúttal meg sem közelítettük. —• Az évről-évre emelkedő tiszta tápérték adagolása annyira hozzájárult a növényzet buja növekedéséhez, hogy kalászosaink nagy része még idő előtt megdőlt. Ezt még a termény gyenge állóképessége is befolyásolta. Mindez a jövőben arra késztet bennünket, hogy főleg azokat az állóképes terményfajtákat termeljük (Bezosztája, Kaukázus, Aurora), melyek ilyen körülmények között is megfelelnek tervezett hektárhozamaink eléréséihez. — A takarmányrépa a többi terménytől eltérően jobban sikerült. A tervezett 550 mázsa helyett 650 mázsát takarítottunk be hektáronként. — A sertéshús eladásnál lemaradás történt, elsősorban azért, mert decemberben a felvásárló üzem már nem vette át az előállított sertésmennyiséget. Többletbevételünk volt viszont a marhahús eladásából, mert a tervezett 200 mázsa helyett 280 mázsát adtunk el. — Az 1971-es esztendőre kidolgozott terveink nem alacsonyak — mondotta befejezésül Takács elvtárs — ezért ha azt akarjuk, hogy mindez ne csak papíron maradjon, hanem meg is valósuljon, szükséges az újonnan bevált technológia bevezetése és annak teljes mértékben való alkalmazása. O. V. Cseh Károly A lakszakállasiak az állattenyésztésben csak szarvasmarha és sertés tenyésztésével foglalkoznak. A múlt évben 3480 liter tej volt a fejési átlaguk. A szövetkezet az elmúlt évben a tervezett 1073 mázsa marhahús helyett 1350-et adott el. A malacelválasztásban is szép eredményedet értek el, 17,2 malacot választottak el egy anyától. A szövetkezet vöröshagymája is híres. A múlt évben hagymájuk nagy része exportra ment, s a bevétel 2 millió korona volt. Egy dolgozó átlagkeresete, a kertészetben dolgozó lányokat is beleértve, 27 ezer Kčs volt. A Munkaérdemrenddel kitüntetett elnök, Cseh Károly elvtárs immár 16 éve áll a szövetkezet élén. Ö a sikert a tagság odaadó és becsületes munkájának tulajdonítja. Dávid Nándor
