Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-06 / 9. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. március B. A fölimüveíek múlt évi fik Hozzájárulás a gazdasági konszolidáláshoz W A d m S k a Vály völgyében Ahány ház, annyi szokás. Tehát nem elfogadott elv, hanem szokás dolga, hol, hogyan kezdik és végzik el a szövetkezetek egyesítését, a termelés koncentrálását. A Veiké Valice néven egyesített gazdaság három kisebb környező szövetkezetből kovácsolődott egy nagyobb egységgé. Alsó- és Felső Vály, Valamint Gömörmihályfalva földművesei ez év január elején házasságra léptek. Hogy ki a szerencsés vőlegény? Ez esetben nem lényeges, hanem az a fontos, hogy az új nevet viselő egyesített gazdaság a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével úgy szervezze a termelést, hogy a tagság és a népgazdaság igényeit a lehető legjobban kielégítse. Alapjában véve a belüzemi szakosítás nem újdonság a szóbanforgó üzemekben. Az alsóvályi gazdaság például már huzamosabb ideje tejtermeléssel és sertéshizlalással foglalkozott. A gömörmihályfalvai pedig a marhalhizlalást és a tejtermelést részesítette előnyben. Felsővályon mar-, hahizlalással és malacneveléssel foglalkoztak. Az egyesítésnél persze figyelembe kellett venni a fennálló helyzetet. Ezért alapos vizsgálat tárgyát képezte, hogy melyik gazdaságban mi lenne a legkifizetődőbb. Végeredményben ehhez kell igazodni a továbbiak folyamán, mert ez a helyes eljárás. Ugyanakkor a három gazdaság egyesítése előtt juhtartással is. foglalkozott. Az lioo hektárt felölelő egyesített szövetkezet ökonómusa Mikó Rudolf tájékoztatott a következő évek elképzeléseiről. Az erre az évre szóló termelési-pénzügyi tervet most készítették el, tehát egészen friss házasságról van szó. A gazdaságok képviselőinek értekezletén mindenekelőtt leszögezték, hogy a társult gazdaság részlegei önelszámoló egységek maradnak, s aszerint osztják majd el a tiszta jövedelmet, ^bonyolítják le a részlegek közti árúforgalmat. Mindamellett a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt szüksége lesz a termelés korszerű körülmények közti összpontosítása. A növénytermesztésben például egy-egy növénykultúránál az eddiginél nagyobb táblák kialakítására kell majd törekedni, mert ez közgazdasági vonatkozásban az önköltségi tényezőkre végtelenül nagy befolyással van. Az állattenyésztést pedig az eddigi jő tapasztalatok figyelembevételével kell összpontosítani, mivel a rendelkezésre álló gazdasági épületek már nem nagyon felelnek meg a korszerű termelés feltételeinek, új termelőcsarnokok építésére lesz szükség belátható időn belül. Feltehetné valaki a kérdést, hogy ha már bizonyos mértékben amúgy is szakosították ezeket a gazdaságokat, miért volt szükség az egyesítésre? Nos, éppen azért, hogy az egyesített gazdaság minden vonatkozásban önellátó lehessen. Elsősorban is takarmányfélékből, s a hizlaláshoz szükséges állatokból. Ez pedig nem más, mint az önelszámoló részlegek ,közti belüzemi integráció megteremtése. így biztosítva látják a fő tervbe beütemezett feladatok, a lehető legkedvezőbb feltételek melletti teljesíthetőségét anélkül, hogy az egyes részlegek önállóságában lényeges változás történne. A legfontosabb feladat természetesen a korszerű tehenészet megalapozása lesz. A távlati tervben számolnak egy új, 300 férőhelyes korszerű tehénistálló építésével. Azonban még nem döntötték el, mikor és hol kerül sor kivitelezésére. A jelek szerint a sertéshizlalás Alsóvályban marad, mert ott rendelkeznek a hizlaláshoz szükséges legjobb tapasztalatokkal. A napi átlagos súlygyarapodás eléri a 70—80 dekagrammot, s a múlt évi átlag megközelítette a 70 dekát. Marhahizlalással, malacneveléssel és juhtartással előreláthatólag a felsővályi részleget bízzák meg, s a borjúneveidét a kitűnő természeti adottsággal rendelkező Gömörmihályfalvára helyezik. Az állattenyésztést tehát belüzemi, zárt forgóban képzelik el. Az egyesített gazdaság ötéves távlati tervében számol a sertéshústermelés progresszív emelkedésével, vagyis azzal, hogy 1975-ben 100 százalékkal több sertéshúst értékesít majd, mint 1971-ben. A növénytermesztésben főképpen a takarmánytermesztést, a szőlészkedést és a gyümölcsészetet kívánják fejleszteni. Ugyanis részvényesei a Gyümölcs- és ZöldsW’értékesítő Járási Társulásnak, mely a közeljövőben tárolót is épít a társüzemek termékeinek elhelyezése céljából. Az alsó- és felsővályiak nagyon is érdekeltek a dologban, mert szőlészettel és gyümölcsészettel nagyban foglalkoznak. A felsővályiak már régebben gyümölcskertté varázsolták községüket. A régi telepítésű, elszórt gyümölcsös talán a 100 hektárt is meghaladja, azonban a szövetkezet már 10 hektár új telepítéssel rendelkezik. Tehát érdemes tovább haladni a hagyományos jó úton, mert ez haszonnal jár. A magam részéről még annyit, hogy évekkel ezelőtt már jártam Gömörnek ezen a vidékén. Egyesek lent, a lankás vidéken kézlegyintéssel válaszoltak, ha valaki megemlítette a Vály völgyét. Örülök, hogy a völgyben most mást láttam, mint évekkel ezelőtt. Megváltozott a termelés, a termelés színvonala és a falu arculata egyaránt. Most még többet akarnak tenni, megmutatni, hogy mi mindent el lehet itt érni. Bizonyítani akarják, hogy őket nem lehet csak úgy kézlegyintéssel elintézni, félvállról venni. Ez pedig a fejlődésnek, az állandó mozgásnak aktív megnyilvánulása. Tenniakarás, az emberek jólétének biztosítására a társadalom érdekszféráján belül. Hogy ide eljuthatott a Vály völgyének népe, ezt nagyra kell értékelnünk. HOKSZA ISTVÁN több mint 50 mezőgazdasági üzem és élelmiszeripari vállalat jelentkezett. ígéretesen bontakozik ki a CSKP megalakításának 50. évfordulója tiszteletére Indított kötelezettség-vállalási mozgalom is. Ezzel kapcsolatban a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, az illetékes szakszervezeti szövetségek Központi Tanácsával valamint a Parasztszövetséggel karöltve kinyilvánította álláspontját, amelyben felsorolta azokat a legfontosabb szempontokat és problémákat, amelyekre a dolgozók kezdeményezésének fejlesztését 1971-ben irányítani kell. Jelenleg már több olyan üzemet és vállalatot találunk, amelyek e jelentős évforduló tiszteletére értékes szocialista kötelezettségeket vállaltak. Egyes üzemek a párt megalakulásának évfordulója tiszteletére vállalásokat tesznek és egyúttal az összes többi üzemet szocialista versenyre hívják ki. Az eddig szerzett tapasztalatok, valamint az‘ elért eredmények alapján feltételezhető, hogy a dolgozók kezdeményezésének jelentős fejlődése 1971-ben még nagyobb sikereket hoz, mint amilyent 1970-ben — éppen a szocialista verseny és a vállalások mozgalma segítségével elértünk. A nemes versengés továbbfejlesztése érdekében a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma szlovákiai viszonylatban például a tejtermelés és a tejeladás, a kukoricatermesztés, a burgonyatermesztés fokozására, továbbá az állattenyésztésben és a termelés egyéb ágazataiban is versenyt hirdet. A verseny győzteseinek jutalmazására 1971-es költségvetéséből 12 millió koronát tűzött ki. A legfontosabb lesz, hogy ezt a pénzösszeget azoknak adják, akik a legnagyobb érdemeket szerzik a tervezett termelési feladatok teljesítése és túlszárnyalása terén és akik vállalásaikkal elősegítik mezőgazdasági termelésünk és szocialista társadalmunk fejlődését. Az ötéves terv feladatai Szlovákia mezőgazdasága és élelmiszeripara számára is<nagyon igényesek. A termelés fokozásának egyik nem beruházás jellegű tényezője a szocialista munkaverseny és a vállalások mozgalma. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói már nem egyszer bizonyították, hogy a legigényesebb feladatokat is sikerrel teljesítik. Ezért már most minden erőt és eszközt mozgósítanak, hogy ötödik ötéves tervünk feladatait teljesíthessék, sőt túlszárnyalják. Ľudovít ZELISKA mérnök MUNKAERŐ,-GAZDÁLKODÁS,-HULLÁMZÁS A MUNKAERŐ azoknak a fizikai és szellemi képességeknek az összessége, amelyeket a termelők mozgásba hoznak a használati értékek előállításakor. A kapitalizmusban a munkaerő csupán áru, tehát használati értéke és névleges értéke van. A szocializmusban a munkaerő alapvetően nem áru, bár megtartja bizonyos árusajátosságait. (A bérek hatása a munkaerő keresletére, kínálatára és fordítva is.) A munkaerő forrásainak feltárására, elosztására a munkaerő-mérleget használják. Ez lényegében a népgazdasági mérleg egyik fő alkotóeleme. A MUNKAERÖGAZDÁLKODÁS a szocialista gazdaságban a társadalom munkaerejének és munkaerőszükségletének tervszerű mennyiségi és minőségi összehangolása. A munkaerőgazdálkodás jellemzői a szocializmusban: a) a szakadatlan és gyors gazdasági növekedés elősegítése; b) a munkaerő bővített újratermelésének biztosítása; c) mindenki számára a foglalkoztatottság biztosítása. A MUNKAERÖHULLÄMZÄS a munkaerő mozgásnak az a formája, amikor ugyanazon a munkahelyen a dolgozók kicserélődnek. Tehát kilépés és egyidejűleg felvétel is történik. A munkaerőhullámzásnak többféle oka lehet, például a munkakörülmények, a kereseti viszonyok, a szociális klíma stb. Pillanatnyilag a munkaerő hullámzás átmeneti növekedésével számolunk. Másfelől viszont az üzemeknek, vállalatoknak törekedniük kell arra, hogy gazdasági és nevelési eszközök igénybevételével törzsgárdájukat kialakítsák. A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE A Mongol Népköztársaság ipari termelése 1970-ben az előző évvel összehasonlítva 10 százalékkal növekedett, — jelentette nemrég a MONCAME mongol hírügynökség. A fejlődés leggyorsabb ütemét az energetikai Ipar, a tüzelőanyag- és az építőanyagelőállító ipar érte el. A villanyáram termelése tavaly 15 százalékkal emelkedett, 21,3 százalékkal több szenet fejtettek és az építőanyagok előállítása az 1969-es évhez hasonlítva 38,6 százalékkal növekedett. Ebben az évben a Mongol Népköztársaság Ipari nyerstermelése további 9,2 százalékkal emelkedik majd. A legnagyobb figyelmet a mongol Ipar legfontosabb ágazataira, elsősor!ban az energetikai, továbbá a gyapjúszövő és a bőrfeldolgozó ipar fejlesztésére fordítják. A KUBAI CUKORGYÁRTÁS Kubában az Idei kampány során januárban előállított cukormennyiség egy millió tonnát tett ki. Az ország 152 cukorgyára teljes üzemben van. A múlt év ugyanezen Időszakában 2,3 millió tonna cukrot gyártottak. A cukortartalom ez évben átlagban 11,01 százalékot tesz ki a múlt évi 9,63 százalékkal szemben. Már eddig a cukornád 15 százalékát takarították be. Az idei cukornádtermés a becslések szerint hét millió tonna cukor előállítását teszi lehetővé. OLASZORSZÁG BURGONYATERMÉSE A legutóbbi becslés szerint Olaszország múlt évi burgonyatermése három millió 667 ezer tonnára tehető. Az 1969-es évvel. összehasonlítva ez 300 ezer tonnával több burgonya kitermelését jelenti. A burgonyatermesztő terület 1970-ben 288 ezer hektárt tett ki, ebből korai burgonyafajtákat 27 660 hektáron termesztettek. Az 1969-es esztendőben kereken 26 000 hektáron termesztettek korai burgonyát. A GÁZELLÁTÁS FEJLESZTÉSE SZLOVÁKIÁBAN 1 öt év múlva, 1975-ben Szlovákiának csaktttem 390 ezer háztartását látják majd el földgázzal (az elmúlt évben a gázhálózatba 127 ezer háztartás volt bekapcsolva). A propánbután gázt használó háztartások száma az 1970-es évvel összehasonlítva megkétszereződik, és eléri a 200 ezret. A gázzal ellátott háztartások számaránya a jelenlegi 22,5 százalékról az ötödik ötéves terv utolsó évében 40 százalékra emelkedik. TRAKTORGYÁR INDIÁBAN A Motokov külkereskedelmi vállalat és az indiai Hindustan Machino Tools Ltd.. Bangalore cég képviselői egy traktorgyár építéséről szóló egyezményt írtak alá. Az Indiában építendő gyár évi kapacitása 12—15 ezer traktor előállítását teszi lehetővé. Terjedelmét tekintve ez a gyár India egyik legnagyobb gépipari üzeme lesz. Az új gyárban csehszlovák 2Ietor típusú traktorokat gyártanak majd. —n— « A CSKP Központi Bizottságának a múlt év szeptemberében a dolgozók munkaigyekezete és kezdeményezőkészsége fejlesztését célzó felhívására Szlovákia mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozói között a vállalások mozgalma, valamint a szocialista verseny széles alapokon bontakozott ki. Az elmúlt évben elért eredményekből kiindulva elmondhatjuk, hogy a szocialista verseny és a vállalások mozgalma a mezőgazdasági, valamint az élelmiszeripari dolgozók sorában tartós helyet vívott ki. Ugyanakkor nagy mértékben segítette elő országunk gazdasági konszolidálódását is. Az egyes üzemek, vállalatok, szervezetek, munkaközösségek, de a dolgozók egyedileg is büszkék lehetnek az egész évi munkájuk által elért eredményekre. A szocialista verseny és a vállalások mozgalma 1970-ben a termelési tervfeladatok teljesítésére és túlszárnyalására ösztönző, mozgósító tényezővé vált. A múlt évben mezőgazdaságunk dolgozói a hazai piacot jelentős mennyiségű hússal, tejjel, tojással és más alapfontosságú élelmiszerrel tették gazdagabbá. A tervezett piaci árutermelés mennyiségét 230 millió korona értéket meghaladó termésmennyiséggel szárnyalták túl és a legtöbb egyéb fontos termékekből is többet adtak piacra, mint amennyit a terv megszabott. Mezőgazdaságunk dolgozói a szocialista vállalások keretében a tervezett mennyiségen felül 22 880 mázsa sertéshússal, 8Ž 350 mázsa marhahússal és 79 320 mázsa baromfihússal többet adtak a közellátás céljaira. A tojástermelés terén vállalták, hogy; a tervezett tojásmennyiséget 33 millió 921 ezer darabbal toldják meg. Ezt a vállalást jóval túlszárnyalták, hiszen 50 millió 519 ezer tojással többet adtak piacra. Ugyanígy a tejtermelésben is a szocialista vállalások segítették elő, hogy a tervezett mennyiséget nemcsak teljesítették, hanem 4 millió 621 ezer literrel túlszárnyalták. Szocialista vállalásaik arra is irányultak, hogy az 1969-es év tényleges helyzetéhez mérten a gazdasági állatállományt számszerűleg is növeljék. Végső eredményében ez is sikerült, hiszen Szlovákiában a szarvasmarhaállomány 53 400 állattal, ebből a tehenek száma 14 099-cel növekedett. A sertésállomány összesen 184 507 darabbal, ebből 14 505 kocával gyarapodott. Mezőgazdaságunk dolgozói vállalásaikkal nemcsak a tervezett feladatok teljesítését és túlszárnyalását igyekeztek elérni, hanem a kiadások csökkentését is szorgalmazták. S ami szintén örvendetes, vállalásaik a dolgozók munka- és életkörülményeinek feljavítására irányultak. Az 1970-es évben mezőgazdasági dolgozóink vállalásaik keretében a tervezett anyagi kiadásoknak, költségeknek 13 millió 691 ezer koronás csökkentését tűzték ki. E vállalásukat nagyszerűen teljesítették, hiszen a költségeket 14 millió 423 ezer koronával csökkentették. A dolgozók munka- és életkörülményeinek javítását célzó szocialista vállalásuk keretében tervbe vették, hogy erre a célra 133 millió 835 ezer koronát fordítanak. A valóságban azonban erre csak 109 millió 343 ezer koronát adtak ki. Ez vállalásuk viszonylagos nem teljesítését jelenti, habár több mezőgazdasági üzemben még nem fejezték be az évi mérleg elkészítését, úgyhogy ez a szám esetleg még módosulhat. Az élelmiszeripari ágazatban is jelentős eredményeket hozott a vállalások és a szocialista munkaverseny mozgalma. Ennek egyik bizonyságaként 1970-ben a tervezettel szemben 422 millió koronával (nagykereskedelmi árban számítva) növekedett a termelés térfogata, a költségeket sikerült a tervben megszabott összegen felül 17 millió koronával csökkenteni s a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására a tervezettnél 12 millió 28 ezer koronával többet fordítottak. A termelési-gazdasági egységek nagyobb része a kitűzött exporttervet is túlszá.rnyalta. Ha a munkakezdeményezés fejlődésének eddigi alakulását az előző évekhez viszonyítva szemléljük, látjuk azt, hogy a vállalások és a szocialista munkaverseny mozgalmára az egyes vállalatok, üzemek és szervezetek vezetősége rendkívüli figyelmet fordítottak. A múlt évfien a szocialista munkabrigádok megalakítására is jelentős figyelmet szenteltek. Sok üzemben a már létező szocialista munkabrigádokat átértékelték, legtöbbjüket felújították és egyre újabbakat alakítottak, de még jelenleg is alakítanak. A szocialista munkabrigádok kollektívái vállalt kötelezettségeiket példásan teljesítették mind a termelésben, mind a társadalmi élet szakaszán is. Napjainkban igen'sikeresen bontakozik ki a „Mindenki szocialista módon“ versenymozgalom. Ebbe a mozgalomba a két kezdeményező üzemen, a Gyulamajori Állami Gazdaságon és a bratislavai Palma gyáron kívül már
