Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-27 / 8. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1971. február 27,

6

a mezőgazdasági üzemben és létszükségleteinek kiegészítése

Ha meg akarjuk határozni a mezőgazdaság munkaerő-kérdésében mutatkozó hiányosságok okait elsősorban nem szabad szem elől tévesztenünk mezőgazdasági üzemeink történelmi fejlődését, létrejövetelük körülményeit, a mezőgazdasági munka jellegét, mert ezek jelentős mértékben hatnak az emberek munka- és életkörülményeire, az irányító és szervező tevékenység színvonalára stb. Ez utóbbi tényező közé kell sorolni többek között azt is, hogy a mezőgazdasági üzemekben bensőségesebb kapcsolat alakul ki a munkaközösség tagjai között (még a munkán túlmenően is). Abból a tényből kell itt kiindulni, hogy a termelési feladatokat állandóan változó szakmai ismeretekkel, módosuló teljesítményben és egyéni képességekkel rendelkező emberek állandóan változó objektív adottságok között oldják meg. A munkaerők kérdésében az elemző tevékenység súlypontja az irányító alany és az irányított, vezetett objektum közötti kapcsolat megfigyelése és elemzése, amit a mezőgazdaságban dolgozó emberek szükségleteinek kielégítését e szükségletek rangsorát és keletkezésük sorrendjét szem előtt tartva kell végrehajtani.

Az egész említett kérdéscsoportot, ami az emberekben a mezőgazdasági üzem iránti viszonyt kialakítja és eredményei által egyéni szükségleteinek kielégítését segíti elő, eddig a mezőgazdaság megszokott irányítási rendszerében vagy a vezető dolgozók csekély ismeretei következtében vagy jelentőségének lebecsüléséből kifolyólag mellőzték.

A legtöbb esetben a mezőgazdasági üzemek számára az összes többi kérdés (gyakran még a másodrendű kérdések is) sokkal fontosabb volt, viszont az ember, aki a szocialista társadalomban akar él ni, aki itt szeretné elérni elképzeléseinek, vágyainak és eszményeinek beteljesülését, ebben az időrendi és érdekköri rangsorban az utolsó helyen maradt. Így alakult ki az a helyzet, amelyben ennek az eddig nem vonzó ágazatnak dolgozói hamarosan észrevették, hogy elképzeléseik csupán elképzelések, vágyaik csupán vágyak maradnak és igyekeztek a maguk módja szerint megoldani a helyzetet. Az idősebbek kitartottak, mert megszokták a helybeli környezetet és a hosszú évek megszokásának láncai az ismerős környezethez fűzték őket. A fiatalabbak az önértékesítés könnyebb útját keresték.

Sajnos, ez a megállapítás inkább mint szabály, semmint kivétel érvényes, habár elmondhatjuk, hogy olyan mezőgazdasági üzem is szép számmal akad, ahol az adott napirendi problémát hozzáértéssel kezelték és sikerrel meg is oldják. Kétségtelen, hogy e problémakör megoldása minden egyes mezőgazdasági üzemben sajátos, de még így is van bizonyos általános lehetőség, amellyel az irányítás tárgya megközelíthető a kialakuló szükségleteken és ezek kielégítésén keresztül.

Ez a cikk jellemezni kívánja a dolgozó ember egyes szükségleteit, amit az irányítás összes fokán álló vezető dolgozóknak természetszerűleg ismerniük kellene. Ugyanakkor tájékoztató módszereket szab meg, amelyekkel e szükségleteket ki lehet elégíteni. Mielőtt azonban sorra* vennénk az ember egyes szükségleteit, meg kell jegyezni, hogy lényegében minden társadalmi osztály, réteg, csoport és bizonyos mértékben mlnaz ember biológiai létét biztosító szükségletek összességét ölelik lel. Nem soroljuk ide az étkezés szükségletét, amelyre az üzem nagyobb mértékben hat, mivel még mindig szabályt képez, hogy mindenki úgy étkezik, ahogy ezt lehetőségei megengedik. Csupán azokat a szükségleteket soroljuk ide, amelyekre az üzemnek nincs befolyása.

Az anyagi szükségleteket a mezőgazdasági üzem különféle anvagl

Sok szövetkezetben ma már korszerű lakóházakat építenek a fiatal, újházas tagoknak, hogy kedvező' életkörülményeket biztosltnak számukra.

(Foto: Tóth)

den egyén is kialakítja szükségleteinek rangsorát és sorrendjét. Hazat adottságaink között valóban döntő szerepet játszanak még azok a szükségletek, amelyeket pénzzel lehet kielégíteni, (habár a többi szükségletet is számításba kell venni.

Minden szükségletnél meg lehet figyelni bizonyos előnybehelyezést. Ez azt jelenti, hogy minél alantasabb a szükséglet, tehát történelmileg a szükségletek rangsorában minél idősebb, annál erősebben uralkodik a felsőrendűbb szükséglet fölött abban az esetben, ha mindkettő kielégítetlen.

A szükségletek felosztásánál Maslový közismert szükséglet-felosztását vettem alapul, amelyeket munkával lehet kielégíteni, s ezt e cikjf különleges céljához alkalmaztam. Ezek szerint a szükségletek felosztása a következő.

— Organikus (szerves) szükségletek — amelyekre az üzem lényegesen nem tud hatni.

— Anyagi szükségletek — amelyekre az üzem közvetlenül hat.

— Szociális szükségletek — a többi megszerzett szükséglet.

Ez utóbbi csoportba tartoznak a biztonság, a társadalmi kapcsolat, a társadalmi érvényesülés, a személyes függetlenség, az általános munkafeltételek, az esztétikai szükségletek stb. •

A szerves (organikus) szükségletek

ÉRTESÍTÉS

Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola értesíti az érdeklődőket, hogy az 1971/72 tanévben iskolánkon az oktatás MEZÖGAZDASÄGI ÖKONÓMIAI

szakon indul meg. Megfelelő érdeklődés mellett levelező tagozatot is nyitunk, a felvételi feltételek erre a tagozatra a kővetkezők:

0 a kilencéves iskola, vagy hasonló típusú alapiskola elvégzése,

• hároméves mezőgazdasági gyakorlat, melybe beleszámítanak

a szaktanintézeti tanulmány évei Is,

0 a munkaadó beleegyezése.

A levelező tagozaton a tanulmányi idő öt év. Havonta két napos konzultációk vannak, amelyre a munkaadó köteles minden tanulót a munkájából felmenteni. A tanulók minden félév végén vizsgáznak az előírt tananyagból.

Kérjük az érdeklődőket, hogy írásban vagy személyesen jelentkezzenek az iskola igazgatóságán, legkésőbb április 20-ig.

Riaditeľstvo SPTŠ v Šahách, okres Levice

okadatolás alapján biztosítja. Ide tartoznak: az étkezés szükséglete

(amely tulajdonképpen organikus, viscerogén szükséglet), a lakás, az öltözködés stb. szükséglete.

Az említett szükségleteket pénz segítségével lehet kielégíteni és ezért a rangsor alján levő szükségletek közé tartoznak. Társadalmunkban egyelőre elsődleges szerepet játszanak és pozíciójukat csupán az esetben veszthetnék el, ha tökéletesen kielégíthetjük, azaz ha megoldásuk a dolgozók számára már nem jeient problémát. Milyen igyekezetét fejtenek ki e szükséglet kielégítésének megoldására:

1. Az efsz-ben elsősorban az e csoportba tartozó szükséglet kielégítését a megfelelő havi munkajutalom biztosítja, amely až alapjutalomból, a rendkívüli jutalmakból, a prémiumokból és az osztalékból tevődik össze. A bérpolitikának körülbelül az alábbi elveket kell betartania:

— a jutalmak színvonalának összhangban kell lennie a más, hasonló tevékenységet folytató üzemben hasonló munkáért adott jutalmakkal,

— a jutalmazás politikája álljon összhangban az egyéb személyzeti politikával. A alkalmazottak írásban kapjanak tájékoztatást a bérprogram miden fejlődési fázisáról.

— szükségszerű a közös alap fenntartása a jutalmazás viszonylatainak meghatározásánál a mezőgazdasági üzemen belül,

— a teljesítmény-normák ne legyenek túl magasak (bizonyos munkáért — megfelelő bér),

— a teljesítmény-normákat egészítse ki kellő ösztönző rendszer, amely értékeli a dolgozóknak a feltételezett szintet meghaladó igyekezetét.

2. Az okadatolás további tartozéka a háztáji, amely, bár lényegesen bizonyos többletmunkát jelent a munkanapok alatt, évente átlagosan (a statisztikai adatok szerint) körülbelül 5000 korona pénz- és természetbeni jövedelmet ad fél hektárról. Szükséges lesz, tekintettel a pihenés és a szabad idő iránti egyre növekvő igényekre, meggyorsítani a háztáji földek felszámolását és ezek jövedelmét más pénz- és természetbeni bevétel biztosításával helyettesíteni.

3. Az egységes földművesszövetkezetek tagjainak az alapjutalom arányában igényük van bizonyos menynyjségű természetbenire, választott malacra, baromfira stb. a házirendben meghatározott áron.

4. A szabadságot bizonyos feltételek teljesítése után 2—3 hétben állapítják meg, főképp a házirendben leszögezett időpontban. Szükséges az, hogy az egész népgazdaságunkban bevezetett szabadságrendszer a mezőgazdasági üzemekben is meghonosodjék.

5. A mezőgazdasági üzemnek indokolt és halaszthatatlan valamint

rendkívüli esetekben (orvosi vizsgáját, kezelés, esküvő, költözés-, haláleset, gyermek születése stb.) a szükség szerint munkaszabadot kell adnia.

6. A mezőgazdasági üzem (efsz) a szociális alapból fedezi tagjainak következő szükségleteit:

— a bölcsődék és óvodák üzemelésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket,

— a családnak adott támogatást, amíg az efsz-tag hadgyakorlaton van,

— az alacsony nyugdíjak feljavítására adott juttatást,

— a balesetek és a foglalkozásból eredő betegségek alkalmával adott kártalanítást.

7. Az efsz-nek kell fedeznie a betegbiztosítás, az anyasági illetmény, a beteg gondozásakor adott pénzsegély stb. költségeit.

8. A dolgozók, különösen a fiatal munkaerők vándorlásának meggátlása és a tagok stabilizálása érdekében szükséges, hogy a mezőgazdasági üzem figyelmet fordítson:

— a lakáskérdés megoldására vagy lakások kiutalásával, vagy stabilizációs juttatásokkal,

— toborzási juttatással,

— a munkábalépéskor adott juttatással,

— stabilizációs juttatással, hűségpénzzel,

— az újházasoknak adott anyagi

segítséggel stb.

9. Az étkezés biztosítása érdekében a mezőgazdasági üzemeknek saját kifőzdét kellene létesítenie, ahol az étkezést rezsiköltségben nyújtanák a tagoknak. A nagyobb telepeken falatozót, büfét rendezhetnek be, amelynek üzemelését a munkaszünetekhez idomíthatnák, valamint ételeket és italokat szolgáltató automatákat állíthatnak fel. Ide sorolhatók a házhoz szállításos bevásárló-szolgálat, valamint a tagoknak nyújtott egyéb szolgáltatások is.

Az anyagi szükségletek kielégítésével kapcsolatban meg kell említeni, hogy megvalósításának alapját a társadalmi termelés képezi, viszont minőségi és mennyiségi fejlődését a társadalmi termékek összességének felosztása szabja meg, a csoportok és az egyének jutalékának formájában.

Végezetül ne feledkezzünk meg arról, hogy az anyagi szükségletek kielégítése minden dolgozót személy szerint érdekel, az első pillantásra is világosak és tüzetesebb vizsgálatakor közérthetők az alapjait képező összefüggések is. Ezért az emberi szükségleteknek ez a csoportja hamarább kerül a vezető dolgozó figyelmének középpontjába. , - "•(

OSKÄR WINKLER, mérnök

0 Egymillió pár férfi és női bőrcipőt szállítanak a csehszlovákiai cipőipar üzemei a -Német Demokratikus Köztársaságba. Az erről szóló keretszerződést az Exico külkereskedelmi vállalat kötötte meg •az NDK-beli Interpelz külkereskedelmi vállalattal.

0 Az INCHEBA 71 vegyipari nemzetközi vásárt lényegesen nagyobb kiállítási területen rendezik meg. A bratislavai kultúra és Pihenés Parkjában levő kiállítási területet legalább még 2000 m2 területtel bővítik ki. Maga az újonnan épülő kiállítási csarnok csaknem 1500 m2 területet biztosít. Az előregyártott elemekből szerelt 18 X 78 m alapterületű csarnokót légkondicionáló berendezéssel látják el és az egyes kiállítási bódékba vízvezetékeket szerelnek. —en—

0 Az Észak-csehországi Vegyi Müvek lovosicel üzemében új termelési vonalat létesítet«tek az általánosan kedvelt és keresett szemcsésített szuperfoszfát előállítására. Az új termelési vonal üzemelésével megkétszerezik a gyártott mennyiséget. Ezt az észak-, a közép-, a dél- és a kelet-csehországi kerületek 19 egyeséges földművesszövetkezetével létesített gyümölcsöző együttműködés tette lehetővé; E szövetkezetek ugyanis a termelési vonal kiépítésére 10 millió 350 ezer koronát kölcsönöztek a- gyárnak. —en—

0 Szibéria és a távol-keleti országrészek az ötéves terv éveiben gyorsabb ütemben fejlődnek majd, mint a Szovjetunió európai területei. Az 1971/75-ös években nemcsak a beruházások, hanem az Uraitól keletre eső területek lakosainak reáljövedelme, a kiskereskedelmi forgalom és a lakásépítkezés is nagyobb arányban növekszik. —au—-a koncentráció

Általános értelemben a termelés összpontosítása nagyüzemekben. Beszélhetünk telephelyi koncentrációról, amikor a termelőeszközöket koncentrálják, valamint az irányítás koncentrációjáról, amikor az irányító tevékenység összpontosul. A koncentráció mértéke a termelés volumenével, térfogatával, az állóalapok nagyságával és a munkáslétszámmal fejezhető ki.

A kapitalizmusban a koncentráció a tőke összpontosítása, amelyen azt értjük, hogy egyéni tőkék az értéktöbblet felhalmozása alapján nőnek, ennek következtében növekszik a társadalmi össztőke is. A tőke koncentrációja során a nagyobb tőkék gyorsabban nőnek, mint a kisebb tőkék, mivel a nagytőkések az egységnyi értéktöbblet nagyobb hányadát halmozzák fel, másrészt, mivel ezeknek a tőkéknek a szerves összetétele magasabb (a társadalminál nagyobb termelékenység extraprofitot eredményez), s végül, mert a nagyüzem fölényben van a kisüzemmel szemben. A tőke koncentrációjával egyidőben megvalósul a tőkék bizonyos szétforgácsolódása is. A koncentráció nagymértékű növekedése egyik gazdasági feltétele a monopóliumok ki-, alakulásának. A koncentráció a centralizációval összefonódó folyamat. A szocializmusban a koncentráció lényegében az alapok és az eszközök összpontosítása.

A centralizáció (központosítás) általános értelemben a tevékenységek és föltételek összpontosítása. Elsősorban gazdasági irányitó és termelő tevékenységre vonatkozik. Egy-egy üzem, üzemág, vagy termelési folyamat azonos vagy hasonló tevékenységének összevonása munkamegosztással oly módon, hogy valamely tevékenység csak egyetlen helyen (üzemben, üzemiészben, vállalatnál) folyik.

A centralizációt egyaránt alkalmazzák a termelési folyamatok és a vezetés munkájának szervezésében. Túlságba vitele a népgazdaság minden ágában és bármely vonatkozásban kockázatos, részint az áttekinthetetlenség, részint a jelentős kockázat miatt (például a mezőgazdaságban). Nálunk a szocializmus építésének kezdeti szakaszában erősebb koncentráció érvényesült. Jelenleg a szükséges mértékűvé csökkent.