Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-20 / 7. szám
1971. február 20, SZABAD FÖLDMŰVES !5 A statisztikai hivatal nagyarányú felmérést rendez Kormányzatunk fontos feladatának tekinti a lakosság életszínvonalának állandó fejlesztését. A tervszerű fejlődés elképzelhetetlen a családok helyzetének átfogó ismerete nélkül. Az egész ország területén 1970 decemberében népszámlálás volt. Statisztikailag 110 adatot mértek fel. Azonban egyes adatok belső szerkezetére vonatkozóan nem kaptunk kielégítő választ. Kormányunk úgy határozott, hogy 1971. február 8—17. között háztartásainkban újabb részadatok megállapításával bízza meg A Karvai Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőiket, hogy az 1971/72-es tanévre 1971. szeptember 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felveszi (3 éves tanoncviszonyba) azcrtcat a fiúkat és lányokat, ekük 1971. július 1-ig a kilencéves iskolát sikeresen elvégezték. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, gyümölcskertészet) 3. Kovács szak (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szak (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákotthonában étkeznek és nyernek elhelyezést, A szakgyakorlatokat az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és a tangazdaság igazgatóságán. Kravany nad Dunajom, okres Komárno a statisztikai hivatalt. Összesen a háztartások 2 százalékát érinti a felmérés. Szlovákiában 27 ezer, Csehországban pedig 90 ezer lakást látogatnak meg a statisztikai hivatal képviselői. Tehát minden 50. háztartás szolgáltat adatokat. A felmérés főként jövedelmi és népesedési jellegű kérdésekre vonatkozik. Az említett mutatókból megállapíthatjuk, hogy néhány részadat az utóbbi években hogyan fejlődött. Ezek a részadatok tartalmasabbá teszik statisztikai kimutatásainkat. A családokban végbemenő szociális és gazdasági folyamatok így konkrét formákat öltenek. A jövedelmi kérdések mellett néhány demográfiai adatot is megállapítunk, pl. a családtagok neme, száma, kora stb. Minden Szociális csoportnál, főként a jövedelem képezi majd a vizsgálat tárgyát. A mezőgazdaságban dolgozók jövedelmét is felmérik. A pénzbeli jövedelem mellett megállapítják a természetbeni juttatások értékét is. Továbbá megállapítják a családtagok által kitermelt élelmiszerek fogyasztását a családon belül s az áruba bocsátásból származó jövedelem nagyságát is. Az egységes földművesszövetkezetek tagjainál felmérik az 1970-es jövedelem mellett a szociális biztosításból származó bevételeket, a táppénz és e családi pótlék nagyságát is. A nyugdíjasoknál az 1970-es évben kifizetett nyugdíj képezi a felmérés részét. Az egyszeri felmérés lényeges pontja az 1970 novemberében befizetett lakbérek összege is. Lakosságunk megértő magatartására van szükség a teljes siker érdekében. Ugyanis csak akkor kaphatunk pontos adatokat, ha lakosságunk ÖRVÉNYEK ^RENDELETEK A Munka- és Szociális Ügyek Szövetségi Minisztériumának 1970. december 29-én kelt Tt 159/1970 számú hirdetménye a jelentős munka- és életkor-évfordulók alkalmából adható jutalmak feltételeit rendezi a szövetségi minisztériumok hatásköréről szóló Tt 133/ 1970 számú törvény 43. §-a 1. bekezdése b) pontjának meghatározásai szerint a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság Munka- és Szociálisügyi Minisztériumaival, valamint a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsával történt megegyezést követően. A hirdetmény kimondja, hogy a szocialista társadalom fejlesztése érdekében végzett sokéves, érdemdús munka elismerése- és értékeléseképpen a munkáltató szervezet ilyen elismerésre érdemes dolgozóinak, akiknek munkaviszonya a szervezetben megszakítás nélkül legalább öt esztendő, az alábbi alkalmakkor adhat jutalmat. a) abban az évben, amikor az első munkábalépés óta a munkában eltöltött 25. évet dolgozza le, bizalommal viseltetik a felmérést végző személyek iránt. Az akcióban a népszámlálást végző tapasztalt szakemberek vesznek részt. A háztartások kiválasztása sorsolás útján történik. A szolgáltatott adatok bizalmas jellegűek. Az adatokat a statisztikai hivatal a felmérés során rendszerezi szociális és egyéb szempontok szerint. Az adatok kiszolgáltatása magánszemélyek vagy intézmények részére tilos. A főcél az, hogy a család szociális helyzetére vonatkozóan átfogó, a valóságos struktúrát hűen tükröző adatokat kapunk. Az akció két részből áll. Előre meghatározott és megszabott időben a számlálóbiztos meglátogatja a családot. A személyazonossági igazolvánnyal és meghatalmazással köteles igazolni magát. Ellenőrzi a decemberben kitöltött népszámlálási ív néhány adatát. Nyomtatványt nyújt át a jövedelemre vonatkozóan, amelyet a család alkalmazásban lévő tagjai munkahelyükön, a nyugdíjasok a postahivatalokban, az egységes földművesszövetkezetek tagjai pedig az egységes földművesszövetkezetek irodáiban stb. töltetnek ki és hitelesítteknek. Második látogatása alkalmával az említett íveket összegyűjti és további adatokat vesz fel, mint például a lakbér magassága, az egységes földművesszövetkezeti tagoknál a természetbeni jövedelem értéke stb. Ilyen jellegű felmérés 1966-ban volt. Azóta lényeges változások következtek be társadalmunkban. Egy hatékonyabb gazdasági és szociálpolitikai megalapozása érdekében reméljük, hogy lakosságunk tudatosítja ezen felmérés nagy jelentőségét. WIMMER ZOLTÁN Házhely és földek cseréje P. R. olvasőhk levelében írja, hogy 1951-ben szántóföldet cseréltek házhelyekre, amelyen családi házakat is építettek. Hosszú évek után a csereszerződés érvényességét a szerződés azon résztvevői, akik szántóföldet kaptak cserébe, kifogásolják azzal, hogy azt annak idején az egyik eltűnt társtulajdonos nem irta alá. A csereszerződés ezen részesei csak a mostani magasabb telekárak megfizetése ellenében lennének hajlandók az ügyet rendezni. (Időközben az eltűnt volt társtulajdonost holtnak nyilvánították és utána öröklési eljárást kértek.) Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataikkal forduljanak ügyvédhez. Mivel még 1951-ben jőhiszeműleg léptek a telkek birtokába és azon családi házakat építettek, a vitatható érvényességű csereszerződésen kívül valószínűleg hivatkozhatnak arra, hogy a házhelyek tulajdonjogát az űn. „elbirtoklással“ megszerezhették. Az elbirtoklás jogi előfeltétele, hogy 1964. április 1-ig bezárólag legalább tíz éven keresztül ab-' ban a hiszemben, hogy tulajdonosok, békésen és zavartalanul használták a kérdéses telkeket. Az elbirtoklás útján való tulajdonjog szerzését az új polgári törvénykönyv ugyan nem szabályoza, de ha az elbirtoklás az említett módon az új polgári törvénykönyv hatályba lépéséig, azaz 1964. április 1-ig bekövetkezett, ezt a járásbíróság megállapító ítéletben kimondhatja és az ilyen jogerős ítélet alapján a tulajdonjogot bevezetik a telkek nyilvántartásába, amelyet a Földmérési és Térképészeti Hivatal kirendeltsége vezet. — Az elbirtoklás alapján történő tulajdonjogszerzésen kívül — ha a családi házakat még 1964. április 1-e előtt építették fel, hivatkozhatnak a régebben ismert feldolgozás (spracovanie) alapján való tulajdonjogszerzésre is. (Lásd az 1950. évi, már megszűnt érvényű polgári törvénykönyv 125—129 sz. paragrafusait, valamint a Csehszlovák bíróságok döntvénytára 1953/155 sz. döntvényét is). Dr. F. J. A Törvénytár legújabb számából b) ha betölti 50. életévét, ej a nyugdíj illetve rokkantsági nyugdíjigény elérése után a munkaviszony első megszűnésekor. Ilyen jutalmat a dolgozónak csakis abban az évben adhatnak, amelyben a munka- illetve életjubíleumot megünnepli. A szervezetben a megszakítás nélküli munkaviszony idejébe beszámítják azt a munkában eltöltött időszakot is, amelyet olyan szervezetben dolgozott le, amelynek munkajogi kapcsolatait tekintve jogai és kötelességei az alkalmazottat átvevő szervezetre szálltak át a Munka Törvénykönyv 249—251. §-ainak értelmében. A munka-jubileum alkalmából az előbbi meghatározások szerint' elismert jutalmat nem lehet megadni az olyan dolgozóknak, akik stabilizációs jutalmakat kapnak az üzemben ledolgozott évek után, amit más előírások rendeznek. Jutalom címén az évfordulót ünneplő dolgozónak 2500 koronáig terjedő összeget ismerhetnek el. A jutalom megadásénak egyéb feltételeit és a jutalom nagyságát a szervezet vezetője ■ esetenként szabja meg, szem előtt tartva milyen érdemeket szerzett és milyen régen munkatársa a szervezeteknek a jubileumát ünneplő dolgozó. Ilyen jutalmakat a gazdasági szervezetek a jutalmazási alapból, a költségvetési és egyéb szervezetek a béralapból fizetnek ki. A szervezet vezetője a Jutalom megítélésekor szem előtt tartja a szakszervezeti szervek küldetését és jogait szabályozó előírásokat. Ezzel a rendelkezéssel, amely 1971 január elsején lépett életbe, hatályát veszíti a Tt 201/1968 számú, a költségvetési szervezetek dolgozóinak jutalmazásáról szóló hirdetmény 4. §-a. (0-) ÉRTESÍTÉS Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola értesíti az érdeklődőket, hogy az 1971/72 tanévben iskolánkon az oktatás MEZŐGAZDASÁGI ÖKONÓMIAI szakon indul meg. Megfelelő érdeklődés mellett levelező tagozatot is nyitunk, a felvételi feltételek erre a tagozatra a következők: • a kilencéves iskola, vagy hasonló típusú alapiskola elvégzése, О hároméves mezőgazdasági gyakorlat, melybe beleszámítanak a szaktanlntézeti tanulmány évei is, ф a munkaadó beleegyezése. A levelező tagozaton a tanulmányi idő öt év. Havonta két napos konzultációk vannak, amelyre a munkaadó köteles minden tanulót a munkájából felmenteni. A tanulók minden félév végén vizsgáznak az előírt tananyagból. Kérjük az érdeklődőket, hogy írásban vagy személyesen jelentkezzenek az iskola igazgatóságán, legkésőbb április 20-ig. Riaditeľstvo SPTŠ v Šahách, okres Levice csap vagy csavar végén egy kis átmérőjű furat, a rögzítő csavaranyán pedig hornyok (koronásanya) és a furatban egy szétnyitható szeg, úgynevezett sasszeg van. Ha a megvizsgált helyek valamelyikén hiányzik a Ellenőrzés javítás után, túrák előtt A gépkocsiknál minden olyan szerkezet csatlakozást vagy rögzítést, amely közlekedésbiztonsági vagy üzembiztonsági okokból fontos, kilazulás ellen biztosítanak. A műszaki hibákból keletkezett balesetek száma lényegesen kisebb az egyéb okokból származó baleseteknél, de még tovább lehetne csökkenteni, ha minden autóvezető az új gépjármüvét, nagy javítások után és főként túrák előtt maga is ellenőrizné. Legfontosabb a kormányszerkezet és a futómű, illetve ezek csatlakozó alkatrészeinek ellenőrzése. A kormányszerkezetnél a kimenő tengelyvégek, az összekötő rudakat mozgató karok csapvégeinek, az összekötő rudak gömbcsapszegeinek, az első kerekeket tartó, úgynevezett tengelycsonk függőcsapszegvégek biztosítását ellenőrizzük. Itt kivétel nélkül sasszegbiztosítást találunk. A sasszegbiztosítás — a menetes sasszegbiztosítás, akkor az anya utánhúzásával ellenőrizzük, hogy nem lazult-e le; a csap vagy csavar furatába megfelelő méretű sasszeget helyezzünk el és hajlítsunk szét. A futóműnél a kerékagyakat és a keréktárcsákat kell rögzíteni. Ha a dísztárcsát — néhány típusnál, például a Moszkvicsnál, a porvédő sapkát is — levesszük, jól látható a menetes tengelyvég, a kerékagyat rögzítő koronásanyával. Ezt általában sasszeggel, a horony nélküli (sima) anyát lemezalátétellel biztosítják. A lemez egyik része a kerékagy peremére, a másik része a vele szemben levő oldalon az anya egy vagy két lapjára van ráhajlítva. A keréktárcsák rögzítőanyáit is ellenőrizni kell. (Itt általában nem alkalmaznak külön biztosítást, mert valóban csak a rögzítés célját szolgálják.) Üj kocsiknál a keréktárcsák anyáit az első 50—100 km megtételével utána kell húzni. Üzembiztonság szempontjából alkalmazott biztosításokat általában szétszerelés (megbontás) nélkül nem ellenőrizhetjük. Ezeknél a szervizmunka minőségét, új gépkocsiknál a gyári, javításnál pedig a javítóüzem garanciájára kell magunkat bízni. A kormányszerkezetre és a futóműre is vonatkozik ugyan a gyári garancia, sőt ezeket a szerkezeti részeket a gyárakban, a javítóüzemekben fokozott gondossággal szerelik, de a balesetek megelőzése és a biztonságos közlekedés szempontjából az igazi garancia minden autós számára az, ha személyesen meggyőződik mindkét főegység szerkezetének biztosításáról. Ez az ellenőrzés növeli a gépkocsi vezetőjének biztonságérzetét. Melyik a helyes megoldás ? Azok számára, akiknek még nincs kellő tapasztalatuk a forgalom különböző helyzeteiben, a közúti forgalomban, de azok számára is, akik nem egészen szabályszerű ténykedésükkel gépkocsijuk sárhányójának behorpadását okozták, szolgáljon az alábbi gyakorlati tanács. Mikor kapcsoljuk be a világítást Nagyon sok gépjárművezető úgy véli,hogy jobban lát akkor, ha csak a teljes sötétedés után kapcsolja be a kocsija világítását. Szürkületben, vagyis a legkedvezőtlenebb látási körülmények között tehát úgy vezet, hogy az utat csak sejti. (Különösen veszélyes ez az időszak a farkasvakságban szenvedők számára.) A Nemzetközi Balesetelhárítási Szervezet szakembereinek az a véleménye, hogy már a szürkület beálltakor kell a tompított fényt bekapcsolni, mert így a szembejövő is könnyebben észreveszi a háttérbe, esetleg teljesen beolvadó kocsit. ..A.. szÍÜrk.“let ^álltakor ugyanis az egyes gépjárművezetők látőképességét különbözőképpen lehet megítélni. Függ ez az évszaktól, a felhőzettől, a környezet kontraszthatásától, a környező világítástól, vagy megvilágítottságtól, a horizont beszűkülésétől, a vezető mozgásától, a szélvédő ablak állapotától, illetve tisztaságától, továbbá számos pszichikai és fizikai tényezőtől. Annak érdekében, hogy mindezen tényezőkből adódó nehézségeket csökkenteni lehessen, a tompított fényt korán — inkább túl korán, mint túl későn — kell bekapcsolni! (D) — Az út melletti parkolóhelyről való távozás helyes elvégzése, ha az ellenkező irányba akarunk tovább haladni. Előszűr is a kocsival kissé farolunk, majd balra betérünk a mellékutcába, megkerüljük a háztömböt és ismét a főútra jövünk ki és az ellenkező irányba folytathatjuk útunkat. Jobbra — a parkolóhelynek az ellenkező irányba történő továbbhaladás esetében történő elhagyása helytelenül. Szabálytalan, ha az út bal oldalára hajtunk ki, majd onnan ismét a jobb oldalra kanyarodással a forgalomban nagy zavart okozhatunk és komoly forgalmi balesetet is idézhetünk elő. Tehát csak a helyes megoldást válasszuk.
