Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-08 / 32. szám

A baromfigümőkórról Nagyon sok háztáji baromfi­tartó megkérdezte már tőlem: mi okozhatja, hogy a tyúkjaik között egyesek sántítanak, s ha tevágják őket, a májuk beteg. A májak, lépők tele van sárga, vagy szilrkéssárga kiemelkedő foltokkal.. Válaszomra a legtöbb eset­ben elcsodálkoztak. Hogyan te­hetne ez gümőkór, mikor a tü­dőn legtöbbször semmi elválto­zás nem látható. És miért sán­títanak? Bármilyen hihetetlennek lát­szik is, ez a betegség baromfi­­gümőkór. S azért sántítanak sok esetben a tyúkok, mert az esetek 90%-ban gümőkóros gó­cok keletkeznek a csöves cson­tokban is, többnyire a csontve­lőben. A gümőkóros állat má­jában szinte mindig találunk kisebb-nagyobb gócokat; az esetek kétharmadában a 1 ó,pben is felfedezhetők a gócok s az Ilyen lép erősen megnagyobbo­dott. Gócokat találunk a bél falában is, viszont a tüdőn sza­bad szemmel sokszor nem lá­tunk semmiféle különösebb el­változást. Az ilyen tyúkok jó étvággyal esznek, s ennek ellenére foko­zatosan soványodnak, tojáster­melésük csökken, majd abba­marad, s végül is néhány hét alatt teljesen senyvedt állapot­ban pusztulnak el. Van olyan eset is, hogy egy-kettő hirtelen hullik el közülük, a máj ugyan­is törékennyé válik, megreped, ilyenkor belső elvérzés okozza a hirtelen elhullást. A baromfigümőkór a háztáji állományokban meglehetően el­terjedt betegség. Irodalmi ada­tok szerint egyes vidékeken a háztáji gazdaságokban tevő tyúkok 20%-a, vagy még ennél nagyobb hányadp is fertőződött. Főként az idősebb tyúkok be­tegsége ez, de előfordul, hogy az állomány első éves tyúkjai közül több betegszik meg, mint a másodévesek közül. A fertő­zés forrásai ebben az esetben is az idősebb tyúkok, de vala­milyen ok miatt (például túl korai ivarérés, helytelenül al­kalmazott világítási program, nem megfelelő összetételű ta­karmány következtében) a fia­tal tyúkok ellenállóképessége gyengébb, s így olykor erőt vesz rajtuk a betegség. Hogyan gyógyítható ež a bef tegség — teszik fel a követke­ző kérdést. Sajnos, a barbmfigümőkor gyógyítása a gyakorlatban nem vehető számításba. Nem gyógyí­tani kell a beteg állatokat, ha­nem minél előbb eltávolítani őket, hogy ne 'fertőzhessék a többieket. A betegség kezdeti stádiumát nehéz felismerni, mert az állatok jó étvággyal esznek, egy ideig tojnak is és egyébként sem szomorkodnak. Egyedüli megbízható mód­szer: megbízható helyről fer­tőzésmentes csibék beszerzése s (lehetőleg kotló nélküli) min­den más baromfitól elkülönített felnevelése. Időközben (lehető­leg akkor, amikor a legjobb árat kaipja érte az ember) ad­juk el a régi tyúkállományt, majd alaposan takarítsuk, me­szeljük ki, fertőtlenítsük az ólakat. A trágyát hordjuk ki, a kifutót legalább 2—3 hétig hagyjuk üresen, baromfi nélkül, hogy a napfény fertőtleníthes­se, s csak aztán telepítsük be az új, egészséges csibeállományt s azokat továbbra is elkülönít­ve tartsuk a szomszéd baromfi­tól. E módszerrel egycsapásra nagyon sok más baromfibeteg­ség is megszüntethető. Maga a baromfigümőkór pe­dig sokkal veszedelmesebb be­tegség, mint amilyennek lát­szik! Kórokozója, a tüdőbecilus madár-típusa (Mycobaktérium tuherkulósis typus gallineceus) Használata előnyös vonva, ami lehetővé teszi a lá­dák 2%-os chluramin oldatban történő fertőtlenítését. (Kucsera Szilárd felv.) a világirodalom szerint eddig 3 esetben emberi megbetegedést okozott. Az is igen nagy veszedelmet jelent, hogy „a sertés nagyon fogékony a madártípusú gümő­­bacilus iránt, helyenként a ser­tések összes gümőkór eseteinek harmadát vagy akár nagyobb hányadát madár-típusú fertőzés okozza“. (Dr. Derzsy.) „A szarvasmarha szervezete áthangolódik a madár-típusú kórokozóval történt fertőzés után és többé-kevésbé erős re­akciót kapunk emlős-tuberku­­linra is.“ A falusi udvarokban a ba­romfi, a sertés és a szarvas­­marha együtt él, sok helyen a baromfi éjszakai szállása is a szarvasmarha istállóban van. Ha a tyúk gümőkóros, megfertőzi a szarvasmarhát. Az nem beteg­szik meg ugyan, de a tuberku­­lin-próbán pozitív reakciót mu­tat, így csökkent értékűvé vá­lik, s továbbra is nehezíti a szarvasmarha állomány mente­sítését a gümőkórtól. A sertések pedig meg is be­tegednek a madár-típusú gü­­mőbacilussal történt fertőzés következtében. Cs. J. Kritikus időszak a tojótyúk életében legkritikusabb időszaknak a beólazást követő 12 hetet tekin­tik, amely alatt a tojástermelés 0-ról 80°/o-ra növekszik. Ebben az időszakban napi 17 gramm fehérjét kell biztosítani az ál­latoknak. A takarmányfogyasz­tást úgy kell irányítani, hogy az állatok ezt a mennyiséget feltétlenül elfogyasszák. A ta­karmányfogyasztást a fajta, az emésztőrendszer nagysága, a takarmány formája (granulált vagy lisztes), a világos órák száma és a világosság inten­zitása befolyásolják. (Poult. Trib., Mount Morris) A baromfi kromoszómái Gjabb vizsgálatok szerint a tyúknak 39 pár, a pulykának 41 pár kromoszómája van. A puly­ka és a fácán kromoszómái­nak fizikai jellemzői sokkal kö­zelebb vannak egymáshoz, mint a tyúkéhoz, aminek fajhibridi­­zálás vonatkozásában van je­lentősége. A kromoszóma tanul­mányok esetleg olyan lehetősé­geket is feltárhatnak, hogy a steril fajhibridek helyett ter­mékeny fajhibridek nyerhetők, jelenleg azonban ezeknek a ta­nulmányoknak nincs közvetlen gyakorlati hasznuk. (Poult. Meat, Mount Morris) Megalakult a vadászképviseleti szövetségi szerv Mindkét nemzeti vadászati szövetségünk — a cseh és a szlovák — közötti megegyezés alapján sor került a vadász­képviseleti szövetségi szerv megalakításéra. E szerv alap­­szabályzata értelmében, ame­lyet mindkét szövetség közpon­ti bizottsága jóváhagyott, a szerv hivatalos megnevezése „A CSSZK Vadászszövetségei­nek Föderatív Bizottsága“. Fel­adata képviselni a csehszlová­kiai vadásztársadalom érdekeit köztársaságaink szövetségi szer­vei, országos szervezetei felé. Feladata továbbá a csehszlová­kiai vadászat képviselete a külföldi szervekben és szer­vezetekben, valamint az ezekbe történő jelöltek kinevezése és a külföldi akciókon való rész­vétel kérdéseinek megoldása. Ezen felül hatáskörébe tarto­zik a nemzeti vadásszövetségek közös akcióinak szervezése, il­letőleg az országos jellegű ren­dezvények koordinációja, a szövetségek egységes eljárásá­nak javaslása a csehszlovákiai Budapesten 1971 augusztusá­ban rendezik meg a vadászati világkiállítást, amelyen részt­­vesz Csehszlovákia is. Hazánk méltó képviselete érdekében ezen a nagyjelentőségű rendez­vényen megegyezésre került sor a két nemzet vadásszövet­­sége — a cseh és a szlovák — között, hogy főpróbaképpen előbb egy hazai kiállítást ren­dezünk. Ez a főpróbának szánt tró­feakiállítás 1971 február 27— március 6-a közcftti időben bo­nyolódik te Brnóban, mégpedig a Brnői nagyvásár n. v. kiállí­tási pavilonjaiban. A szervezé­si előkészületek az elmúlt év novemberétől vannak folyamat­ban. Megalakították a kiállítási bizottságot is, melynek élére igazgatónak prof. V. Zásméta mérnök került, helyetteseivel dr. Št. Terennel, J. Duračinský­­val és J. Macourek mérnökkel. Továbbá létrehozták az egyes bizottságokat is, mégpedig az értékelő bizottságot, melynek elnöke V. Richter mérnök, a vadgazdálkodási bizottságot, melynek elnöke Bureš mérnök, a művészeti és propagáciős bi­zottságot J. Duračinský elnök­kel, valamint az ökonómiai bi­zottságot, melynek . elnöke P. Pavle vadásztárs. A kiállítási bizottság, valamint az egyes szakbizottságok már tevékeny működést fejtenek ki, hogy a 5 kiállítás lefolyása zökkenés­mentes legyen. A kiállításon bemutatásra vadászat kérdéseinek, főleg fejlesztési problémáinak meg­oldása során. Nem utolsó sor­ban ajánlással él a nemzeti va­dászszövetségek felé olyan kér­dések és intézkedések megvi­tatására, amelyeket valamelyik szövetség központi bizottsága terjeszt elq. A föderatív bizottság a nem­zeti vadásszövetségek központi bizottsági tagjaiból alakult egyenértékű, vagyis paritásos képviselet alapján. A föderatív bizottság elnöke mindig egyike a nemzeti szövetségek elnökei­nek, a másik nemzeti szövetség elnöke az alelnöki tisztséget tölti be, miközben föderatív tisztségükben kétévenként vál­takoznak. A föderatív bizottság­nak hattagú elnöksége van, gazdálkodni pedig a jóváha­gyott pénzügyi terv alapján, fog. Az adminisztratív munkákat a nemzeti szövetségek titkársá­gainak egyike végzi, mégpedig a föderatív bizottság határozata szerint, emennyibeen ez esetleg nem talál más megoldást. kerülnek azon csülkösvad-tró­­feák, amelyek a CIC nemzetkö­zi pontozómódszer alapján arany-, ezüst- vagy bronzérem elnyerésére érdemesek. Ez mindazon trófeákra vonatkozik, amelyeket 1965—1970 közötti időben ejtettek, valamint a ko­rábban ejtett trófeákra, ameny­­nyiben ezek nem szerepeltek az 1965—ben Brnóban rende­zett kiállításon. Ezen kívül ki­állításra kerül számos fej és bőr, nevezetesen hiúzok, far­kasok, medvék és vadmacskák. A kiállítás bemutatója tesz egyúttal a csehszlovákiai va­dászat utóbbi 25 évben elért si­kereinek, valamint a vadászat­hoz fűződő kiváló művészi al-A tárgyalt föderatív bizott­ság megalakítására ez év jú­nius 25-én került sor Bratisla­­vában. A föderatív bizottság elnökéül egyhangúlag prof. V. Zásméta mérnököt választották meg, míg az alelnöki tisztség betöltése e bizottságon belül dr. Št. Térén osztályrésze tett. A föderatív bizottság elnöksé­gének választott tagjai: prof. Zásméta mérnök, Patrman és Siegl a CSVSZ KB képvisele­tében,' dr. Térén, Kollár és Du­račinský elvtársak pedig a SZVSZ KB nevében. Az alakuló közgyűlésen elhatározták a munkaterv és a pénzügyi terv gyors kidolgozását 1970-re, to­vábbá a föderatív bizottság szervezeti rendjének kialakítá­sát. Ezen kívül további kérdé­seket is megtárgyaltak, főként a szocialista államok vadász­szövetségei elnökeinek részvé­telét a hazánk felszabadulásá­nak 25-ik évfordulója alkal­mából nálunk októberben ren­dezett ünnepségeken. —fr— kotásoknak. Egyes nemzeti vál­lalatok olyan gyártmányaikat állítják ki a bemutató kiegészí­téseképpen, melynek a vadászok részére tehetnek öltözék, fel­szerelés, fegyver formájában hasznos szolgálatokat. A kiállítás iránt már most is nagy az érdeklődés a vadász­társadalom körében, amiből nagy látogatottsággal tehet szá­molni, főleg a munkaszüneti napokon. A belépőjegyek bizo­nyos számai kisorsolásra ke­rülnek, és akinek kedvez a szerencse, a szerzett élménye­ken kívül értékes nyeremény­tárgyakkal térhet haza a nagy­szabású kiállításról. Ralbovský Ferdinand Az anyai szeretet és a bátorság Egy elsenborni vadász arról számolt be, hogy egy nyúl és egy róka a réten egymáshoz közeledtek, anélkül, hogy lát­ták volna egymást. Amikor a nyúl felfedezte a rókát, fel­állt és magára vonta a róka figyelmét. A vörös bundás azon­nal támadásra készült. Néhány pillanatig mindkettő mozdulat­lanul figyelte a másikat. „Azt vártam,“ mondta a vadász, „hogy a róka ugrik támadásra, de a legnagyobb meglepetésem­re a nyúl rontott rá a ravasz­dira. Az, a váratlan támadásra farkát behúzva elmenekült.“ A nyúlnak nyilvánvalóan valahol ott a réten voltak a kölykei. Ismét bebizonyosodott, hogy az állatvilágban az anyai szeretet és a kölykök megvédésének bá­torsága egy és ugyanaz. • • • Érdekes történetet mesélt el egy vadász egy hősies nyúl­­anyáról. A nőstény nyúl úgy véd­te meg kölykeit a foxterrierrel szemben, hogy felugrott a ku­tya hátára és mellső lábaival annak a fején dobolva igye­kezett kikaparni a szemét. Ami­kor a kutya ledobta magáról és ellentámadása ment át, akkor ügyesen, hosszú ugrásokkal csalta maga után. (Der Anblick) Festett madérijesztok Észak Carolina (USA) útügyi szakembereit különös probléma foglalkoztatja az utóbbi időben. A tengerpart mentén levő au­tópályákon igen gyakoriak a durdefektek, gumisérülések. Ki­derítették, hogy ennek okozói egy ott őshonos sirályfaj kép­viselői. Ezek a madarak ugyan­is a tengerparton élő kagyló­kat összeszedik, majd csőrükbe véve a műút felé repülnek. Negyven-ötven méter magasból kiejtik, s a kemény héjú kagy­ló a földre érve darabokra tö­rik. Ezután már csak az ízle­tes kagylótestért kell leszáll­­niuk. A nagy mennyiségű, éles izélű kagylótörmelék okozza a ok gumisérülést. Mnst kísérlet­képpen az úttestre sok sirályt — ugyanolyan fajút — festet­tek, azt remélve, hogy a kagy­­, lódobáló madarak mind messzi­re elkerülik ennek hatására a magasból táplálékkonkurrens­­nek látszó madarakat, tgy talán a műút kagylómentes marad. (Herald Tribune) Szarvasvágta — J. Židlický pasztellrajza. (Kucsera Szilárd felvétele) Vadásztrófeák országos kiállítása Brnóban A tardoskeddi (Tvrdošovce) EFSZ melléküzemében ötven napos csibe szállítására alkal­mas, kétrekeszű ládákat készí­tenek, amelyeket huszonötkoro-I nás áron értékesítenek. Elő­­> nyük, hogy betegség behurcolá­- sának veszélye nélkül több al­- kálómmal is használható, mivel- latex festékréteggel vannak be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom