Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-18 / 29. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES .1970. július 18. Okszerű káderpolitikával a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének megszilárdításáért Bátran állíthatjuk, hogy a gondo­san alkalmazott káderpolitika, he­lyesebben mondva a vezető dolgozók megválogatása és elhelyezése, feltét­lenül hatással van egy-egy termelési szakasz kedvező fejlődésére. Az ér­sekújvári (Nové Zámky) járásból számos jó példát említhetek, melyek azt bizonyítják, hogy amikor a szö­vetkezetekben leváltottak néhány ve­zetőt s helyükbe jobbakat választot­tak, a helyzet rövidesen megválto­zott. Ugyanakkor' előfordult olyan eset is, hogy néhány vezető dolgozó az egyik helyen nem vált be, másutt viszont derekas munkát végzett. Ilyen eset történt például a ltpo­­vái szövetkezetben, ahol az elnök és más vezető dolgozók leváltása után új emberek kerültek az élre, s a gaz­dasági helyzet nagyban megjavult. Tehát az utolsók közt kullogó gazda­ság a jók közé sorakozhatott. Ha­sonlóan történt a dedinkai, a radval, a vlkasl, a N. Hrádok-i és más szö­vetkezetek esetében is. Ez azt bizo­nyltja, hogy minden a káderek hoz­­zállásán múlott. Ugyanakkor akadtak olyan esetek is, hogy a vezető dolgozók figyelmen kívül hagyták a járási pártbizottság tanácsait, intelmeit, mindentudóknak képzelték magukat ahelyett, hogy a dolgozók széles rétegére támaszkod­tak volna. Maguk döntöttek nagyon fontos kérdésekben, hamis népszerű­ségre törekedtek, ami a legtöbb eset­ben káros következménnyel járt. Ez történt az újfalusi (Nová Vieska) szövetkezetben is, ahol Cséplő mér­nök, a szövetkezet elnöke és néhány társa kifogásolható tevékenysége kö­vetkeztében amikor a járás más gaz­daságaiban magasan túlteljesítették a pénzügyi tervet, ők 600 ezer koro­nás ráfizetéssel zárták az évet. Aka­ratlanul is felvetődik a kérdés, le­het-e tovább hinni az ilyen vezetők­nek? Pártunk megbízott bennük, s visszaéltek a bizalommal. Nyíltan ki kell mondanunk, akik vonakodnak elismerni, hogy nálunk a vezető szerep a párt kezében össz­pontosul, nemcsak hogy tagjai nem lehetnek a pártnak, de fontos gaz­dasági vezető szerepet sem tölthet­nek be. Egyszerűen azért nem, mert nem szeretnénk hasonló helyzetbe kerülni, mint a múltban, amikor szö­vetségeseinknek kellett segítségül Év elején a terebesi járás (Trebišov) földművesei 4s fi­gyelemreméltó kötelezettség­vállalással kapcsolódtak a több termelésért folyó országos ver­senybe. A verseny végeredmé­nye azonban nemcsak az ős­termelőkön, hanem a velük kapcsolatban lévő partnereken is múlik. így például a hús, a tej és a tojás termelése nagy­ban függ a keveréktakarmá­nyokkal való rendszeres ellá­tástól. Tehát nem a véletlen műve, hogy a Terebesi Terményfor­galmi Vállalat ez év végéig 2000 tonna keveréktakarmány gyártását vállalta terven felül, hogy rendszeresen elláthassa partnereit a többtermeléshez szükséges keverékekkel. Az irányítása alatt levő öt keverőüzem jelenleg 2000 má­zsa különféle erőtakarmányt gyárt naponta, s ez a mennyi­ség fedezi a mezőgazdasági üzemek napi szükségletét. így a terményforgalmi vállalat dolgozói legutóbb 15 mezőgaz­dasági üzemmel kötöttek szer­ződést a keveréktakarmányok­kal való ellátásra, garancia mellett. A szóbanforgó gazda­ságokban szeptembertől ez év végéig 7000 mázsa sertéshús­többlet felvásárlását tervezik. A múltban évente 18 millió tojást vásároltak fel a járás mezőgazdasági üzemeiben, idén azonban 2 millióval kevesebb­sietni, hogy közösen megvédhessük szocialista vívmányainkat. Tehát a káderpolitika terén na­gyon komoly feladatok hárulnak ránk. Tudatosítanunk kell, hogy az ember nevelése nagyon felelősség­­teljes feladat, ezért a vezető káde­rek leváltását is gondosan kell elő­készíteni. Tárgyalnunk kell a párt szerveivel és a gazdasági vezetők­kel. Ez természetesen nem egyszerű dolog. Türelmesség, bizonyos meg­értés szükséges ehhez. Valakit előb­bi beosztásából lecserélni, nem né­hány nap, hanem hosszabb idő kér­dése. Hiszen a káderek leváltásánál vagy elhelyezésénél figyelembe kell vennünk a párt alapszervezeteinek és azon belül a párt-csoportok tag­jainak véleményét is, ahol az illető tevékenykedett. Ugyanakkor szüksé­ges, hogy a gazdasági szervek is megtegyék észrevételeiket. Járásunkban például évente érté­keljük a szövetkezeti elnökök tevé­kenységét, s ezzel párhuzamosan köszönetét mondunk azoknak, akik jó munkájukkal ezt kiérdemelték, így megszilárdítjuk a vezető dolgo­zók tekintélyét. Esetenként körzeti gyűléseket hí­vunk össze, ahol alapvető kérdések­ről tárgyalunk. Ha valami új dolog­ra törekszünk, mint például több szövetkezetnek a szakosítás céljából történő egyesítése, azt alapos tárgya­lás és közgazdasági elemzés előzi meg, hogy a szövetkezeti tagok elé nyílt kártyával állhassunk. A közgaz­dasági elemzés alapján az elképze­lésekről a párt alapszerveiben, a szö­vetkezeti gyűléseken tárgyalunk, s a politikai dolgozókon kívül jelen van­nak a járás gazdasági vezetői is. így közösen jól megindokoljuk a célki­tűzést. Járásunkban eddig hét egye­sített szakosított szövetkezet műkö­dik, melyek a járás földterületének egynegyed részén gazdálkodnak. Azt is el kell mondanom, hogy ná­lunk jól beváltak a párt által kezde­ményezett ellenőrző napok, melyek keretében esetenként egy-egy szövet­kezetben, illetve községben a párt alapszerveiben, a környező falvak vezető dolgozóinak jelenlétében el­lenőriztük, hogyan teljesítik felada­taikat. Ilyenkor bonckés alá kerül minden. re van kilátás. Felmerül a kér­dés, hogy miért? 1 Míg a szö­vetkezetek eleinte tojásterme­léssel is foglalkoztak, akkori­ban 70 ezer tojót tartottak, de amióta a tojástermelésre Járási társulást alakítottak, — mely­nek a terményforgalmi válla­lat is tagja — egyelőre csak 42 000 tojót tarthatnak, tehát 28 ezerrel kevesebbet, mégis majdnem fedik az előbb érté­kesített mennyiséget. A társu­lás még csak egy esztendeje kezdte a tojás termelését. Ha azonban a tojóházak építése befejeződik, sokszorosan túl­szárnyalják majd a szövetke­zeti és a háztáji baromfitartók tojástermelését. Idén a terményforgalmi vál­lalat a mezőgazdasági üzemek­től 2100 vagon gabonát vásá­rol fel állami szükségletre. Ezenkívül a takarmányalapra 63 vagonnal többet, mint ere­detileg tervezték. A szövetkezetek 9000 vagon gabonaterméssel számolnak. Ezzel szemben a terményfor­galmi a felvásárolt gabonának csupán 76 százalékát képes saját raktáraiban tárolni rövid időre. Ezért a takarmányalap­ra felvásárolt gabonát a ter­melőkkel való egyezmény alap­ján a mezőgazdasági üzemek­ben raktározzák, s a későbbiek folyamán onnan szállítják a takarmánykeverőkbe. (ír) Annak ellenére, hogy az utóbbi két esztendőben nem sikerült minden úgy, ahogy szerettük volna, bátran állíthatom, hogy a káderek nevelése és elhelyezése terén mégis pozitív eredményt értünk el, amit a legutób­bi évek gazdasági eredményei is bi­zonyítanak. A búza hektárhozamát az 1964-es évi valósághoz mérten tavaly 12,67, s a tavaszi árpa hozamát 11,97, a ku­korica hozamát 21,68, a cukorrépa hektárhozamát pedig 132,2 mázsával túlszárnyaltuk. Ennek természetes velejárójaként emelkedett az állati termékek hozama is. Ebben a vonat­kozásban az 1964—1969-es években a tejtermelés 11 millió 804 ezer 145 literrel, a sertéshúsnál az áruterme­lés 22,832, a marhahúsnál 14,209, a baromfihúsnál pedig 1542 mázsával emelkedett. Az árutermelés színvonalának fo­kozatos emelkedése hozzájárult a gazdaságok ökonómiai helyzetének megszilárdulásához, s ezzel együtt a szövetkezeti tagság életszínvonalá­nak emelkedéséhez. Bizonyításkép­pen érdemesnek tartom megemlíteni, hogy járásunkban az 1964—1969-es években a mezőgazdasági nyerster­melés 340 millió 745 ezer koronával emelkedett, s ez nagyban hozzájárult a termelést felújító alapok szükség­­szerű feltöltéséhez. Az említett idő­szakban egy-egy szövetkezeti dolgo­zó személyi jövedelme 4914 koroná­val emelkedett. Örvendetes, hogy mezőgazdasági üzemeink a múlt évben is kitűnő eredményeket értek el. Mezőgazdasá­gi nyerstermelésüket járási átlagban 106 százalékra teljesítették, ami nem kevesebb, mint 45 millió 67 ezer ko­rona többlettel járt, s ez hozzájárult a szövetkezetek helyzetének megszi­lárdulásához. A mezőgazdasági őster­melők erőtakarmányokből önellátóak lettek, s ezen a téren főképpen a szakosított egyesített szövetkezetek tüntették ki magukat. Jó példaként említhetném a Šurany-i szövetkezetét, ahol tavaly búzából 49,5 mázsás hek­tárhozamot értek el, s a tehenek egyedi tejelékenysége 3308 liter volt. Hudec Pavel mérnök, az Érsekújvári Járási Párt­­bizottság mezőgazdasági titkára Hasonló feltételek mellett eltérő eredmények A rimaszombati járásban a közel­múltban húsz földművesszövetkezetet szakosítottak marhahús termelésre. Ezeknek legtöbbjében az első negyed­évben kielégítő eredményt értek el. Az említett időszakban 2000 mázsa vágómarhát adtak el szerződésre a terményforgalmi vállalatnak. Az el­képzelések alapján azonban év vé­géig 12 ezer mázsa marhahús érté­kesítésével számolnak. A következő hónapokban persze még jobb eredményekre van kilátás, mert közel 800 szarvasmarhát állítot­tak hízóba, tehát jóval többet, mint eredetileg tervezték. A napi darabonkénti súlygyarapo­dás gazdaságonként eltérő. Addig, amíg néhány szövetkezetben 90 dkg­­os, másutt ezzel szemben csak 60—62 dkg-os súlygyarapodást értek el a marhahlzlalásban. Az óbásti szövet­kezetben például naponta darabon­ként alig érték el a fél kilós súly­­gyarapodást. Ez azt bizonyítja, hogy az említett gazdaságban nagyon drá­gán termelték a marhahúst. Egyes szövetkezetekben 19, mások­ban viszont 12 koronás költséggel termelték a marhahús kilóját. Örven­detes lenne, ha a mezőgazdasági üzemek és a terményforgalmi válla­lat zootechnikusai együttműködésé­vel megállapítanák, hogy a keverék­takarmány és a szakszerű gondozás mennyire befolyásolja' az állatok súlygyarapodását. -Sj-Takarmányellátás garanciával Mostanában sok szó esik a korszerű termőhelyek létesítésének szük­ségességéről. Olyan istállők építéséről, melyeknek belső berendezése már megfelel a nagyüzemi termelés követelményeinek. A képen látható szarvasmarha-állást úgy építették, hogy az etetéssel és az ürülék eltávolításával összefüggő kézi munkát a lehető legminimá­lisabbra csökenthessék. Az ilyen istállóban szolgálatot teljesítő gondo­zónak már a gépekhez is jól kell értenie, mert a követelménynek meg­felelő takarmánnyal együtt a gépek pontos működése is hozzájárul az állatok hasznosságának emelkedéséhez. 3» *** *j* *j* *3* *з» «3« «J« «3* «3« *3» *3» «з* *з* *з> «з* **♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *♦* Nem mindegy, mennyibe kerül Az andódi (Andovce) szövetkezet elnökével Ancsin Mátyás mérnökkel, és agronómusával Faludi Vince mér­nökkel a jövőt érintő dolgokról, az állattenyésztés, illetve a hústermelés hatékonyságát emelő kukoricater­mesztés korszerű módszereiről be­szélgettünk. Takarmányozási szem­pontból a kukoricát már hozamánál fogva is többre becsülik gabonafélék­től. S ez érthető. A múlt esztendőben még hagyomá­nyos módon termesztették ezt az ér­tékes szemestakarmányt, s hektáron­ként 42,3 mázsát értek el. Részben gépeket is használták, s így egy má­zsa termesztésének közvetlen költsége 122 korona lett. Eléggé drága kuko­rica ez, de hát kell a takarmány. Tavaly a kukorica vetésterülete a szövetkezetben 140 hektár volt, idén 20 hektárral bővítették, számolva a termesztés és a betakarítás komplex módszereinek alkalmazásával, és a nagyhozamú vetőmagvak hasznossá­gával. Idén például magyar, jugoszláv és román hibrideket vetettek, s ugyan­azon a területen a kukoricát 6 éven keresztül szándékoznak termeszteni. Az első évben 8 kg Zeazint, a to­vábbiakban pedig 1,5—1,5 kg Szelek­­tint adnak a talaj gyomtalanítására. Az utolsó esztendőben a föld nem kap gyomirtószert, hogy az utóvete­­mény ne károsodhasson. Természetesen mielőtt elkezdték volna a kukorica korszerű termesz­tését, előzőleg kalkulációt készítettek Ideális A tardoskeddi (TvrdoSovce) szö­vetkezet ökonómusával a partnerek­kel való kapcsolat sokrétűségéről beszélgettünk. Szóba került, hogy a szövetkezet vezetőségét erősen fog­lalkoztatja a pulyka nagyüzemi tar­tása, s ezért a következő ötéves terv­ben számolnak évi 18 ezer pulyka hizlalásával. Próbaképpen már idén megkezdték együttműködve a Nyitrán székelő Branko elnevezésű szövetkezeti vál­lalattal. Tőle kaptak 12 ezer széles­mellű, fekete húspulykát, s a jelek azt mutatják, hogy pulykahús-terme­léssel érdemesebb foglalkozni, mint valami mással. Olcsóbban, A Szovjetunió közgazdászai vizsgál­ták annak a lehetőségét, hogyan csökkenhetnék az állati eredetű ter­mékek önköltségét. Ennek egyik fon­tos előfeltételeként jelölték meg a takarmányok tápértékének kialakítá­sát, s a fogyasztás mennyiségét. Tehát a költségek csökkentésénél a takarékosságra, s a lehető legjobb kihasználásra kell törekedni, amit az eleség ésszerű adagolásával érhet­az eddig ismert módozatokról, s meg­állapították, hogy a hagyományos módszerrel drága a kukorica ter­mesztése, s már idejét múlta. Megvizsgálták továbbá a részben gépesített termelési folyamatot, és megállapították, hogy a termesztés­nek ez a módja a gyomirtás, valamint a szemenkénti vetés következtében lényegesen olcsóbb az előzőnél. Amit azonban megtakaríthattak a gyom­irtással és a vetéssel, a kézzel tör­ténő növényápolás kiküszöbölésével, azt elviszi a kézi betakarítás. Elhatározták ezért, hogy az idén beszerzik a kukorica betakarításánál jól bevált adaptért, így elkerülhetik a nagyobb költségmegterhelést. Szá­molnak azzal, hogy közepes termés­átlag esetén a szemeskukorica mázsá­ját 60—70 koronás költséggel ter­meszthetik. Ebben a körzetben a kukorica ter­mesztése szükségszerű, mert távlati terv alapján több mezőgazdasági üzem közreműködésével, a pénzesz­közök közös befektetésével ötezres sertéshizlaldát építenek, más terüle­teken pedig közös szarvasmarha-hiz­laldákat létesítenek. A jó takarmányra tehát szükség lesz, ezért nem a véletlen műve, hogy az andódi szövetkezet előre fölkészült s rátér a kukoricatermesztés és be­takarítás legkorszerűbb módszereinek alkalmazására, mert üzemgazdasági szempontból nem mindegy, hány ko­ronába kerül a kukorica mázsájának termesztése. -in­partner Az állatok növekedését és súly­­gyarapodását nagyban elősegíti, hogy a szállító speciális keveréktakar­mánnyal is ellátja partnerét, vagyis a tardoskeddi szövetkezetét, amely vele szerződéses viszonyra lépett. így érthető, hogy a szövetkezet ökonó­­musa elragadtatással beszélt a Bran­ko szövetkezetközi vállalatról, hiszen manapság nem igen hallani olyan partnerről, amelyik a hús termelésé­hez, természetesen megfelelő pénz ellenében, gabonavisszatérítés nélkül, speciális keveréktakarmánnyal is el­látja szerződő partnerét. Az ilyen kapcsolatot meg kell becsülni. (H) de hogyan? nek el. Megfigyelték például, hogy az igényeket kielégítő takarmányadagok a tejtermelésben 20—24, a marhahús termelésben 3—4, a sertéshús terme­lésben pedig 13—18 százalékos költ­ségmegtakarítást eredményeztek. A költségek csökkentését úgy érték el, hogy az eleségben emelték a sze­mes takarmányok mennyiségét a bur­gonya és a kapástakarmányok rész­arányának rovására. -ep-

Next

/
Oldalképek
Tartalom