Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-05 / 49. szám

♦ 8. SZABAD FÖLDMŰVES 1970. december 5. HASZNOS XUíttvűfoMc Az élet- és munkafeltételek fejlődé­sét az egész világon mellékjelensé­­• gek, az emberiség egészségére ártal­mas jelenségek kísérik. A termelő­erők mennyiségi és minőségi fejlő­dése, amelyet a gépesítés, az automa­tizálás és a kemizálás jellemez, az egyes szakágazatok, foglalkozások. megváltozását vonja maga után. Meg­nőnek a követelmények a lelki- az intellektuális tulajdonságokkal, vala­mint a szakképzettséggel szemben. Mindez azután a dolgozók egészségi állapotára is kihat. A szocialista tár­sadalom egyik alapvető jelentőségű célkitűzése következetesen gondoskod? ni a dolgozók egészségéről. A dolgo­zók egészségéről történő gondoskodás feltételezi az egyének, illetve a tár­sadalmi csoportok és a társadalom érdekei közötti összhangot, illetve feltételezi az ellentétes érdekek létre­jöttének és hatásának kizárását. Az említett összhang biztosítása érdeké­ben feltétlenül meg kell ismerni az egészség szempontjából jelentős té­nyezőket, valamint a konkrét feltéte-és térítések. A közigazgatási,eljárás­ról szóló Tt 71/1967 sz. törvény 71—79 § § alapján kiszabott pénzbírság be­hajtása hosszadalmas, a pénzbírságok összege pedig alacsony (polgárok ese­tében 500, szervezetek esetében foko­zatosan 20 000 koronáig). A kedvezőtlen élet- és munkafelté­telek, az egyéni életmód hiányosságai nemcsak munkaképtelenséget,. korai rokkantságot, de a munkaerő korai elhasználódását is maguk után von­hatják. Ez azután jelentős mértékben növeli a társadalombiztosításra fordí­tott eszközök összegét. A szervezet által fizetett biztosítási járulék össze­ge nem függ az alkalmazottak meg­betegedési vágy rokkantsági arány­számától. Ily módon a szervezetek és a vállalatok nincsenek közvetlenül érdekelve az egészségvédelemben. Megállapíthatjuk, hogy az élet- és munkafeltételek védelmének elhanya­golásával okozott gazdasági károk el­sősorban az egész társadalmat sújtják és csak elenyésző mértékben tükrö­ződnek vissza a károkat okozó válla­latok gazdasági eredményeiben. A szervezetek nemcsak hogy nin­csenek az egészségvédelemben érde­kelve, de a munkafeltételek javításá­val kapcsolatos kötelezettségeik nem­teljesítésével gazdasági eredményei­ket is javítják. Gazdasági eredmények az életszínvonal rovására? lek között jelentkező szükségletet és az egyének, csoportok, valamint az egész társadalom tevékenységében biztosítani kell a tényezők és szük­ségletek tiszteletben tartását. Közgazdászaink az egészségről tör­ténő gondoskodás követelményeit nem tartják mindig szem előtt. A munka­erőt elsősorban gazdasági-társadalmi összefüggéseiben vizsgálják. Az alap-, vető jelentőségű biológiai, fiziológiai és higiéniai szempontok vizsgálata nélkül azonban nem vonhatják le a helyes következtetéseket, nem érhet­nek célhoz. A munkaerőforrások és a népgazdaságfejlesztési távlati terv szükségletei közötti jelenlegi össz­hanghiány is indokolja, hogy a mun­kaerők extenzív kihasználásáról áttér­jünk ezek intenzív kihasználására. Társadalmunk további fejlődésének egyik előfeltételét ezért a jövőben a dolgozók egészségéről történő gon­doskodás (a munkaerő bővített újra­termelésével, a társadalmi munkater­melékenység emelésével, elsősorban pedig az élet- és munkafeltételek té­nyezőivel kapcsolatban) képezi majd. Az életkörnyezetre napjainkban az ipari termelés növekedése, illetve a nagyobb, városias jellegű települések létrehozása jellemző. A higiéniai el­vek és követelmények mellőzése, fi­gyelmen kívül hagyása szükségsze­rűen az adott terület biológiai egyen­súlya kérdésének elhanyagolása, ami a levegő szennyeződését, a termőföld leromlását, az egészséges lvóvízmeny­­nyiség csökkenését, a folyóvizek be­­szennyeződését és az ártalom növe­kedését vonja maga után. A foglalkoztatottság növekedése megkövetelte a közétkeztetés kibőví­tését, a félkész és a készételek töme­ges gyártását. A félkész áruk előállí­tásakor nem mindig tartják be a szab­ványokat, az előírt gyártási folyama­tot, valamint a higiénia szabályait. A bélfertőzéses megbetegedéseik jelen­tős száma is ezt bizonyítja. Az egyéni életmódban, az étkezésben, a racio­nális étkezés elveinek betartása terén, valamint a szabadidő kihasználásá­ban régen elavult szokások érvénye­sülnek. A munkafeltételek, a kétségtelen fejlődés ellenére, nem felelnek meg az egészségvédelem követelményeinek. A zaj, a levegő portartalma, a rossz világítás, a szennyezett levegő kb. 30 százalékkal csökkentik a teljesít­ményt és következményeikben a mun­kaerő gyorsabb elhasználódását von­ják maguk után. Az elégtelen állapot okát elsősor­ban abban kell keresni, hogy az élet- és munkafeltételek védelmére vonat­kozó jogszabályokat nem tartják be, nem biztosítják az egészségvédelem szempontjából szükséges gazdasági és műszaki feltételeket. A népgazdasági irányítás közvetlen, vagy közvetett eszközei nem biztosítják kellőképpen ' az összhangot a szervezetek, illetve egyének anyagi érdekeltsége és az élet-, illetve munkafeltételek védel­méhez fűződő társadalmi érdekek kö­zött. A további ok abban rejlik, hogy nincsenek pontosan megállapítva a folyóvizek és a levegő szennyezésé­vel, illetve a higiéniai előírások meg­szegésével járó szankciók, illetékek A vegyipar óriási fejlődése számos egészségügyi, higiéniai problémát ve­tett fel. Ezeket a problémákat követ­kezetesen az utóbbi időben üzembe helyezett új vállalatokban sem sike­rült megoldani. A vegyiparban első­sorban a bőrbetegségek okoznak je­lentős problémát. A bőrbetegségek okát a higiéniai előírások megszegé­sében kell keresni (nem használják a védőeszközöket, elhanyagolják a bőrápolást stb.). A mérgező anyago­kon kívül (amelyek gyakran képezik a foglalkozási megbetegedések okait) a vegyiparban dolgozó személyek to­vábbi káros tényezők hatásának is ki vannak téve (pl. zaj, elégtelen-mikro­­klimatizálás stb.). Ezek a tényezők tartós nyomot hagynak a dolgozók egészségében. A vegyianyagok használata az utób­bi időben a mezőgazdaságban is je­lentős mértékben elterjedt. A növény­védő szerek alkalmazásával elsősor­ban a termésveszteségeket igyeksze­nek megakadályozni. Ennek következ­tében megnőtt azoknak a dolgozóknak a száma, akik érintkezésbe kerülnek ezekkel a vegyianyagokkal. A másik oldalon az élelmiszercikkeket gyártó vállalatok feladata megállapítani a káros vegyianyagok megengedhető százalékarányát a mezőgazdasági ter­ményekben. A vegyszerekkel kapcsolatos egész­ségvédelem, amelynek feladata bizto­sítani a mezőgazdasági termények ár­talmatlanságát az egészségre, vala­mint a vegyszerek használatának sza­bályait megtaláljuk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által évente kiadott növényvédelmi mód­szertani kézikönyvben. A gyakorlati tapasztalatok viszont azt bizonyítják, 'hogy sem a vegyszerek alkalmazásá­val kapcsolatban megállapított védel­mi határidőket, sem a vegyszerek al­kalmazásával kapcsolatban megállapí­tott egészségügyi és munkabiztonsági előírásokat nem tartják be. Sok he­lyen a megengedettnél nagyobb mér­tékben szennyezik a környék levegő­jét, folyóvizeit és földterületeit. Az említett hiányosságok kiküszö­bölésének előfeltétele, hogy a nép­gazdaság irányítási rendszerében — beleértve a népgazdasági tervezést — megteremtsük az egészséges élet- és munkafeltételeikről történő gondosko­dás feladatai teljesítésének feltételeit? Biztosítani kell, hogy a népgazdaság­irányítás rendszerére vonatkozó sza­bályozásokat előkészítő szervek az említett szempontokból is figyelmet szenteljenek e kérdéseknek. Elsősor­ban meg kell teremteni az összhan­got a szervezetek gazdasági érdekelt­sége és az össztársadalmi érdekek kö­zött. A nagyobb iparvállalatokat kötelez­ni kell, hogy műszaki célokra külön kutakat fúrassanak. (Szlovákiában az ivóvíz 50 százalékát az ilyen ipar­­vállalatok használlák fel, aminek kö­vetkeztében nem jut elég egészségre ártalmatlan ivóvíz az iskolák, laká­sok, a közétkeztetési üzemek stb. szá­mára.1 A városokban és a nagy ipar­vállalatokban hatékony tisztító állo­másodat kell építeni. Az ipari vállalatoktól és a nemzeti bizottságoktól .(ezek kezelik a lakó­telepek fűtőberendezéseit, a fűtőanyag lenakatokat) meg kell követelni, hogy megfelelő kéményeket, porelszívó be­rendezéseket stb. hozzanak létre. Biz­tosítani kell a szükséges összegeket, anyagot és a dolgozók megfelelő Szá­mát, meg kell teremteni a gazdasági ösztönzők rendszerét, hogy az élet­­környezet aktív védelme vonzóbb le­gyen, mint a pénzbírságok fizetése. A figyelmet természetesen nemcsak az új üzemekre és az új lakótelepek­re kell fordítani, a már üzembe he­lyezett vállalatokban is meg kell ol­dani e problémákat. A nagyvárosokban biztosítani kell a szilárd tüzelőanyagok használatá­nak fokozatos megszüntetését és a gőzfűtésre való áttérést. E cél érde­kében már a lakótelepek tervezése folyamán gondoskodni kell a gázfű­tési kazánok beütemezéséről. A már üzembe helyezett szilárd fütőanyagú kazánokat pedig folyamatosan gőz­fűtésű kazánná kell átépíteni. Az egészségügyi létesítményekben, az is­kolákban stb. is át kell térni a gáz­fűtésre. A vállalatokat és az üzemeket köte­lezni kell, hogy oldják meg a por­elszívást (ipari porszívók alkalmazá­sával), és szervezzenek be megfelelő védőeszközöket a zaj ellen. Műszaki szempontból meg kellene oldani a bá­nyákban, a gép- és élelmiszeriparban, a fogyasztási cikkeket gyártó iparban a megengedettnél nagyobb zajt okozó gépek zajtalanításának problémáját.­­Azokban az üzemekben, amelyekben magas a foglalkozási megbetegedések száma, új gyártási eljárást kell, beve­zetni. f A mezőgazdaságban és az erdőgaz­dálkodásban fokozottabb figyelmet kell szentelni az egészségre ártalmat­lan ivóvíz kérdéseinek, . biztosítani kell a higiéniai előírások betartását a fejésnél, az állatok gondozásánál (ki kellene zárni annak lehetőségét, hogy a fertőző betegségeket az álla­toktól emberek is elkapják). Nagyon fontos, hogy a vállalatok a felelős dolgozóktól kártérítést köve­teljenek, amennyiben ezek megszegik az erre vonatkozó jogszabályokat, illetve levonják a következtetéseket az egészségvédelemre előirányzott összegek más célokra történő felhasz­nálásából vagy a kitűzött célokra tör­ténő felhasználásuk elmulasztásából. APRÓHIRDETÉS Eladok jó karban levő "; hálószobabútort '■ Bratislavában 2000 koronáért. Cím a kiadó­ban. /1/IqIORqS Mi legyen az autóval télen Nem könnyű eldönteni a kér­dést. Vannak, akik arra hivat­koznak, azért van az autó, hogy a tulajdonosa kényelmét szolgálja, már pedig erre télen van a legtöbb lehetőség. Mások úgy vélekednek, hogy ők ma­guk inkább szívesen tűrik a mostoha időjárást, csak az au­tójukat tudják biztonságban. Bebizonyított tény, hogy a téli üzemeltetés többet árthat a gépkocsinak, mint az egész évi használat. Véleményük szerint leghelyesebb, ha a két legke­ményebb téli hónapra búcsút mondunk kocsink volánjának. Ha fűtött garázzsal rendel­kezünk, néhány óvatossági in­tézkedés megtétele után sor­sára hagyhatjuk kocsinkat. Ha viszont nincs garázsunk? Sem­mi esetre sem javasoljuk, hogy valaki az utcán hagyja kocsi­ját, még ha ponyvával le is ta­karja. Feltétlenül nézzünk fe­dett vagy akárcsak félig fedett tárolóhely után, hogy gépko­csink biztonságban várja meg a tavaszt. A kényszerpihenőre való elő­készítésnél a következő szem­pontokat tartsuk szem előtt: Ha gépkocsink hűtőrendsze­rében megfelelő töménységű fagyálló folyadék van, helye­sebb ha az ott is marad télire. A tiszta vizet viszont le kell engednünk az utolsó cseppig a hűtőből, a motorblokkból és a fűtőberendezésből. (Ne feled­jük mindkét leeresztő csapot megnyitni!) Az akkumulátort szereljük ki a gépkocsiból, fagymentes he­lyen helyezzük el, vagy adjuk szakműhelybe. Az akkumulátor gondozásra szorul, havonta egyszer ki kell sütni, majd tel­jesen fel kell tölteni. Az üzemanyagtartályt töltsük színültig benzinnel. A félig üres tartályban ugyanis kicsapódik a vízpára a levegőből és a benzinhez keveredik; nem be­szélve arról, hogy a tartályt is ikorrózió '4 fenyegeti.: Szerel- , jük‘Ie a légszűrőt, s efporiasz- * tóiszfvótorkába» tömjünk * tiszta fľ rongyot.tUgyanígy járjunk el a " kipufogó J csővel ,is,- nehogy pá­­ra s kerüljön»bera) motorba. ^Csavarjuk ki a gyertyákat és af gyertyanyilásokon -j keresztül tőlteünkfegy-egy.gyűszünyi óla- „>■ jat-mindenik\hengerbe. Ezután j a ventillátorszíjjal forgassuk meg néhányszor, lassan, a fő­tengelyt, majd a gyertyákat csavarjuk a helyükre. A gépkocsi előzőleg lemosott és szárazra törölt krómozott felületeit vékonyan kenjük be savmentes zsírral. Az így elő-' készített gépkocsit, melynek alvázát előzőleg szervizben le­mosattuk és lefúvattuk, helyez­zük fabakokra. A kerekeket * szereljük le és lapjára fektetve száraz helyen tároljuk. A ke­rékagyak csavarjait ugyancsak kenjük be zsírral. A „felpócolt“ autót takarjuk le pokróccal vagy más híján csomagolópapírral, de semmi esetre se műanyagtakaróval. Tavasszal azután mást sem kell csinálni, mint visszaszerel­ni az akkumulátort és a lég­szűrőt, Ietörölgetni a rákent zsírt és a rárakódott port, visz­­szaszerelni a kerekeket. * Aki pedig úgy dönt, hogy a téli hónapokban is változatla­nul használja a kocsiját, ne feledkezzék meg annak rend­szeres ápolásáról. Lyukkereső Nagyon gyakori eset, nem csak járműveken, hogy egy tartály vagy csővezeték vala­hol kilyukad. A lyuk persze sokszor egészen pici, így bizony nem könnyű a helyét felfedez­ni. Ha a tartályt ehhez még ki is kell szerelni, akkor a fel­adat nemcsak nehéz, hanem időtrabló is. Most olvastuk egy külföldi szaklapban, hogy a vegyészek erre új szert fundáltak ki. A permetező dobozba töltött vegy­szer segítségével a legkisebb lyukakat is meg lehet találni gázzal vagy levegővel töltött tartályokon, csővezetékeken. A gyanús felületet a szerrel be kell permetezni, és ott, ahol hab képződik, ott van a lyukl A lyukkereső vegyszert szén­savval préselik a permetező­­dobozba, így nem tűzveszélyes. Az Ostrava-Karviná-i szénmedence leg­nagyobb építőipari vállalata a Výstavba ostravsko-karvinských dolu, n. p., Ostrava — Munkaérdemrenddel kitüntetett nem­zeti vállalat jól fizetett és állandó munkát kínál. A képesítéssel nem rendelkező dolgozókat be­tanítjuk. Az előnyös ke­reseti lehetőség mellett a követ­kező előnyöket biztosítjuk: — toborzási hozzájárulást egyéves szerző­dés esetén 2000 koronát, részle­tekben, hároméves szerződés ese­tén 6500 koro­nát részletek­ben, — betanulási hozzájárulásként 800 koronát, — különélési díjat, — rezsiszenet — családosok 54 má­zsát, nőtleneknek 27 mázsát, — nyereségrészesedést a gazdasági eredmények szerint, — családi lakás megszerzésének lehetőségét, — kölcsönt családi ház vagy szö­vetkezeti lakás építéséhez, — üdülési lehetőségeket az üzem üdülőiben, — a dolgozók kiküldését külföldi munkahelyekre. Ugyancsak felhívjuk az efsz-tagok, az állami gazdaságok alkalmazottai és egyé­nileg gazdálkodó földművesek figyelmét, hogy a tenyésznyugalom időszakában a nálunk vállalt munkával segítsenek üze­münk dolgozóinak. Az érdeklődők mielőbb jelentkezzenek a lakhelyük szerint illetékes járási nem­zeti bizottság munkaerőgazdálkodási ügy­osztályán, vagy a VOKD toborzási osztá­lyán, Ostrava, Sadová 39 címen. Töltse ki azonnal az alábbi szelvényt, tegye borítékba és bérmentve küldje el címünkre: Itt levágnll Výstavba OKD Náborové oddelení .Sadová 39 OSTRAVA I. Kérjük’ olvashatóan kitölteni. Érdeklődöm a VOKD üzemben végzendő munka iránt: Név: Pontos lakcím: m штшттттятя \

Next

/
Oldalképek
Tartalom