Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-28 / 48. szám
TEJ HALBÓL A Santiago de Chile-i Halgazdálkodási Kutatóintézet „haltej“ elnevezéssel új hallisztterméket hozott forgalomba. A vízben oldódó halpor szagtalan, fehérjékben dús és olcsóbb a tehéntejnél. Elsősorban a borjak szoptatására fejlesztették ki, mert a FAO jelentése szerint Chilében évente 850 ezer borjút kell levágni a túlságosan nagy tejdeficit elkerülésére. A haltejből más termékek, sajt, fagylalt is készíthető. CSUKÄZÄS A MAZURI TAVAKBAN „Horgászvakáciő Lengyelországban“ cím alatt írja a Le pecheur beige: A Mazuri tavak különösképpen vonzzák a belga horgászokat, akiknek itt inkább, mint bárhol, alkalmuk kínálkozik arra, hogy „életük nagy csukáját“ megfogják. A keszegezők pedig, akiknek száma nálunk légió és akik aligalig jutnak valami kiadósabb fogáshoz, Lengyelországban, ahol a tavak egészen valószínűtlen mennyiségű nagy és igen nagy bodorkával és dévérrel vannak tele, egy nap alatt annyit foghatnak, hogy azt életükben el nem felejtik. PISZTRÄNGOSOK SZÖVETSÉGE A francia haltenyésztők szindikátusának kezdeményezésére, a Deutscher Fischerei Verband, Belgium és Olaszország haltenyésztőinek részvételével Genfben megalakult — Párizs székhellyel — az Európai Pisztrángtenyésztők Szövetsége. A most megalakult szövetség világviszonlatban is a legnagyobb: évi termelése 250 millió pisztráng, üzleti forgalma 35 milliárd régi frank. (Le pecheuer beige) A MENYHALAK SZAGLÄSA Az angolna mellett a menyhal is azon halfajok egyike, amely az élelmet elsősorban szaglása révén kutatja fel. A menyhal látása köztudomásúlag gyenge, szaglása ezzel szemben igen fejlett. Ezen képessége te,szi alkalmassá arra, hogy a sötét vízszakaszokban, vagy éjszaka is beszerezze élelmét. A nagyobb, ragadozó ^életmódot folytató menyhalak táplálékszerzésénél még oldalvonaluk is szerepet játszik, amelynek révén a mozogó zsákmány által előidézett ^leggyengébb rezgéseket és [legkisebb áramlásváltozásojkat is észleli. A kisebb monyhalak azonban, amelyek elsősorban a fenéken fekvő feozdulatlan élelmet fogyasztják, szaglásuk segítségével'. Jutnak táplálékhoz. ;,ÍEisch ung Fang) i A ponty áttelelése A halak a mi éghajlatunk alatt kemény teleket is át tudnak vészelni. Ezt a viz fizikai tulajdonságai teszik lehetővé. A befagyott tavak jégrétege alatt a víz hőmérséklete nem süllyed 0 °C alá, a jég alatti vízfelszíni réteg hőmérséklete 0 °C körüli, a mélyebben fekvő vízrétegé +4 °C, ezen a hőmérsékleten legsűrűbb a víz. A kétnyaras 'és az idősebb pontyok alacsony hőmérsékleten teljesen beszüntetik a táplálkozást. Az egynyarasok +5 °C-tól kezdve már táplálkozni kezdenek,^az idősebbek +8 °C- tól kezdve. A halak áttelelését (az ábrán látható) készülékkel lehet megfigyelni. A jégbe vágott léken át a tó mélyébe süllyesztik a kályhacsőszerű berendezést. A rövidebb cső végéhez villanylámpát szerelnek, amelyet fentről lehet kapcsolni. A kép a tükörre esik és onnan a néző szemébe. A jég hőmérséklete a környezet hőmérsékletétől függően akár pl. —20 “C is lehet. A jég alatti levegőréteg hőmérséklete 0 "C, a víz felső rétege 0 °C körüli, a víz alsó rétege + 4 °C a tófenék felett. Megfigyelések végezhetők télen át fütetlen üvegházban, akváriumokban is, ha az akváriumok elég erősek. Igen fontos a halak áttelelése alatt a megfelelő víztérfogat. A jégtakaró alatt elegendő víz legyen. Ha a jégkéreg vastagsága 40 cm—1 rn közötti, akkor a vízmélység legalább 1,5— 2 m legyen. A' tavakban kinthagyott halak fagykárt szenvedhetnek, ha nem elég a vízmenynyiség. Biztosítani kell a telelők vizének oldott oxigéntartalmát. Az állandó vízátfolyás, lassú áramlással, kellő oxigént biztosít. A gyors áramlás azonban megzavarja a halak nyugalmi állapotát. Veszélyezteti a telelők oxigénellátását, ha a tavak-Nyitott csőszerű készülék a ponty megfigyelésére telelőkben. ban sok a rothadó iszap vagy a növényi maradvány. A rétek, erdők, tözeges területek savanyú vizét nem szabad a telelőkbe vezetni. A savanyú vízzel szemben különösen az egynyaras halak érzékenyek. A telelőkbe közvetlenül nem szabad melegebb vizet vezetni, ha a tápvíz hőmérséklete magasabb, először kiegyenlítő tóba kell vezetni. Különösen az egynyarasok érzékenyek a hőmérsékleti ingadozásokra. A tápláló csatornát meg kell védeni a befagyástól, Katasztrőfális pusztulás következhet be a telelőkben, ha a tápcsatorna teljesen befagy és nem szállít oxigéndús vizet a telelőkbe. Különösen az egynyarasok teleltetéséhez fontos, hogy a telelők évközben szárazon álljanak és növényzet borítsa őket, amelyet a feltöltés előtt le kell kaszálni. HaltáplálékálLatok elszaporodását segíti elő a jól előkészített teleltető. Az is fontos, hogy a telelőkbe ne jusson vastartalmú víz, mert vashidroxid képződik és ez a rozsdás üledék ellepi a halak kopoltyúját. A téli fagykárok közé tartozik a halak bőrének, uszonyainak, kopoltyúinak megfagyása, ennek következtében a kopoltyúpenész fellépése. A téli nyugalmukban megzavart halak a + 4 °C hőmérsékletű vízből a jég alatti 0 °C körüli vízbe jönnek fel ilyenkor, és az így szenvedett fagyás komoly károkat okozhat. Wunder W. Közeledik a Karácsony, a halászok keze tele van munkával. (Kucsera Szilárd felvétele) AMUR A HALÓBAN Dunaradványon (Radvafi nad/ Dun.) a halászbrigád sikeresen a hálóba kerített egy 6 kg os amurt. A ritka példány nagy élményt nyújtott a halászoknak. Amikor a háló belső vége is kiért, erőteljes futamokat végzett a vízben. Mihelyt egészen öszszeszűkült a kör, neki-neki rohant a hálónak úgy, hogy a párák egészen felemelkedtek. Néha évek is eltelnek, amíg egy kisebb, kilós, másfélkilős amur a hálóba kerül. Vörös Gyula, aki munkaideje után a halászcsoport vezetője, szerette volna kísérleti célokra vagy a múzeumnak eladni a ritka példányt. Sajnos erre nem volt sem mód, sem idő. A bárkában úgy össze törte magát az amur, hogy várni nem lehetett, fgy kénytelenek voltak értesíteni a dunamocsi csárda vezetőjét, hogy vigye el a halat, míg él, amíg nem késő. A halra ugyan volt sok egyéni igénylő, akik szerették volna megízlelni ezt a nálunk ritkán előforduló halat, azonban jobb, hogy a csárdába került, mert itt sokan nyalhatták meg a szájuk szélét a Margit-néni által elkészített amur hústól. Trenka Tibor V, A Szabad Földműves szakmelléklete VADASAT es HAIASMT E gyes szocialista államok kisállattenyésztői szervezeteinek részvételével ez év november hatodika és nyolcadika közötti időben került sor — a Csehországi Kisállattenyésztők Szövetségének, valamint a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének közreműködésével — a BRNO 70 Nemzetközi Galambkiállítás megrendezésére, amelyet pontverseny előzött meg. Ezen nemzetközi rendezvény időpontja és helye egybeesett a Csehországi Kisállattenyésztők Szövetségének kisállat kiállításával. A két kiállítás titkárával és a magyarországi egészségügyi zárlati okokból kénytelen volt lemondani. — Milyen sorrend alakult ki a pontverseny után? — Csehszlovákia 159 pontkülönbözettel az első helyre került. Második helyezett Magyarország, amelyet egy pont különbséggel az NDK követ. — Melyek a pontozási rendszer leglényegesebb feltételei? — Minden állam kétszáz galambbal nevezhet be, amelyből százötven galamb pontértékét érvényesítheti. A négytagú bírálóbizottságokban minden érdekelt állam képviselője helyet kapott. A legnagyobb pontszám — A csehországi kisállattenyésztők nemzeti kiállításán milyen állatfajok szerepelnek és akad-e közöttük különlegesség? — Megtalálhatók itt a nálunk tenyésztett nyulak és a baromfi összes fajtái, a haszon- és díszgalambok összes fajtái, valamint a postagalambok különféle változatai. Fajképviseletben, de csak kisebb fajta- illetőleg változatbemutatőval kiállításra kerültek kutyák, macskák, kecskék, juhok, nutriák, nyércek, kanári és egzotikus madarak. Különlegességként a kék nyestnyulat, francia nevén zibelint 11. SZÄM 1970. NOVEMBER 28. » A TARTALOMBÓL + Vélemények két kiállításról A nutriagerezna kezelése és értékesítése + jó tudni-4- A baromfitenyésztés fejlődése külföldön és hazánkban (II.) 0 Vadász sokat fárad, halász ritkán száraz 0 Jöhetnek, megérte ... 0 Vaddisznólesen A Mit szeret a csuka? A Külföldi vizeken A A ponty áttelelése Д Amur a hálóban Vélemények két kiállításról küldöttség tagjaival folytatott beszélgetés alapján kívánunk betekintést nyújtani a számok és a problémák szövevényébe a rendezők és. a résztvevők szempontjából. Elsőként LÜDVIK František kiállítási titkártól kértem tájékoztatást. — Mely államok vesznek részt a BRNO 70 Nemzetközi Galambkiállításon? — A résztvevő államok között szerepel a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. A Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság részvételét állat-100. A kitűnő minősítés eléréséhez 94—100 pontszám szükséges, a nagyon jó minősítés 86— 93 pontértékkel érhető el, a jó minősítésre 78—85 pont jogosít, a kielégítő minőségi megjelölés elnyeréséhez pedig 70—77 pont megszerzése kell. — Mi jellemző fajta szempontból a nemzetközi galambkiállításra? — Minden állam főként saját fajtáival igyekszik a versenyen részt venni, hiszen ezeket kívánja mindenekelőtt propagálni. Oj fajta nem jelent meg a kiállításon, de az különben is ritka esemény, mivel egy új fajta kialakulásához legalább néhány évtized, sőt évszázad szükséges. és a kék orosznyulat említhetném. Az előbbinek ezidáig nálunk csak barna változatát, az utóbbinak pedig csupán fehér változatát ismertük. — Meghatározhatná a nemzeti kiállításon állataikkal résztvevő tenyésztők számát és az állatok hozzávetőleges számát a nagyobb mennyiségben képviselt fajok csoportjában? — Összesen kétezerhatszáz kiállító nevezett be. Kiállításra került háromezernégyszáz házinyúl, kétezer baromfi és ötezerhétszáz galamb. Ebkiállítást önállóan szoktunk rendezni nemzetközi részvétellel, ezért csak mutatóban szerepel néhány kutyafajta. A jelenlegi időpont például a kecskék kiállítására nem alkalmas, pedig sok olyan egyedet lehetne bemutatni, melyeknek évi tejelékenysége ezerötszáz-ezernyolcszáz liter. — Milyen időközökben szándékoznak hasonló kiállítást rendezni? — Minden két évben, tehát legközelebb 1972-ben rendezünk nemzeti kiállítást, de januárban. A legközelebbi nemzetközi kisállattenyésztési kiállítás megrendezésére pedig 1974-ben kerül nálunk sor, tehát a galambtenyésztésnél szélesebb témakörben és ugyancsak januárban. — Mekkora látogatottságra számítanak a jelenlegi kiállításon? — Harmincezer látogatóval számolunk. Az első, pénteki napon hatezren tekintették meg a kiállítást. A mai napot megítélésem szerint tizenötezer látogatóval zárjuk, de vasárnap is (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar óriási házigalamb, fekete babos színváltozatban Magyar hegyes, színváltozata fekete-fehér csapos (tenyésztő: Dr. Tussay János, Pap iközség, Szabolcs megye, (tenyésztő: Marsai Lajos, Makó, Petőfi park 8, Magyarország) Magyarország) (Foto: Kucsera SzilúríJ
