Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-28 / 48. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. november 28. ÉPÍTKEZIK? BIZONYÁRA SZÜKSÉGE LESZ szigetelő és tetőfedő lemezekre (kátránypapírra) Gyártmányaink közül az alábbiakat ajánljuk: .,*$ 9 A/5B0/B gyártmányt, amely az alapok szigetelésére, átmeneti tetőszigetelésre stb. alkalmas. • R 500/SH kátrányozott lemezt, amelyet különböző szigetelésekre, elsősorban öt százaléknál nagyobb lejtésű tetők fedésére használnak. • PEBIT R, amely olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az R 500/SH, de ezenfelül tökéletesen páraszigetelő, mivel ezt a lemezt polietilén fóliára dolgozzák. 9 IPA 500/SH a leggyakrabban használt kátrányozott szigetelőszalag öt százaléknál kisebb lejtésű lapostetők fedésére. Előnye még, hogy lerakásához nem kell kátrányozott alap, mert vastagsága (kb. 4 mm) lehetővé teszi a fedőanyag egyszerű felragasztását a tető betonrétegére, illetve egyéb fedőanyagára. 9 PEBIT S hasonló az IPA 500/SH-hoz, de további előnye páraszigetelő képessége, amit a szigetelőlemezbe bedolgozott polietilén betét biztosít. ★ Az említett szigetelőanyagokat nem négyzetméterenként, hanem súlyra számítjuk. Részletesebb tájékoztatást és árjegyzéket kérésre készségesen küldünk! MEGRENDELÉSEKET FELVESZ A GYÄRTÖ CÉG: Juhoslovenské celulózky a papierne n. p. . fl obchodné oddelenie STÜR OVO Äz Ostravá-karviná-i szénmedence legnagyobb építőipari vállalata a Výstavba ostravsko-karvinských dolu, n. p., Ostrava — Munkaérdemrenddel kitüntetett nemzeti vállalat jól fizetett és állandó munkát kínál. A képesítéssel nem rendelkező dolgozókat betanítjuk. Az előnyös kereseti lehetőség mellett a következő előnyöket biztosítjuk: — toborzási hozzájárulást egyéves szerződés esetén 2000 koronát, részletekben, hároméves szerződés esetén 6500 koronát részletekben, hozzájárulásként 800 VOKO VOLÁ — betanulási koronát, — különélési díjat, — rezsiszenet — családosok 54 mázsát, nőtleneknek 27 mázsát, — nyereségrészesedést a gazdasági eredmények szerint, — családi lakás megszerzésének lehetőségét, — kölcsönt családi ház vagy szövetkezeti lakás építéséhez, — üdülési lehetőségeket az üzem üdülőiben, — a dolgozók kiküldését külföldi munkahelyekre. Ugyancsak felhívjuk az efsz-tagok, az állami gazdaságok alkalmazottai és egyénileg gazdálkodó földművesek figyelmét, hogy a tenyésznyugalom időszakában a nálunk vállalt munkával segítsenek üzemünk dolgozóinak. Az érdeklődők mielőbb jelentkezzenek a lakhelyük szerint illetékes járási nemzeti bizottság munkaerőgazdálkodási ügyosztályán, vagy a VOKD toborzási osztályán, Ostrava, Sadová 39 címen. Töltse ki azonnal az alábbi szelvényt, tegye borítékba és bérmentve küldje el címünkre: Itt levágni! Výstavba OKD Náborové oddelení Érdeklődöm a VOKD üzemben végzendő munka iránt: Név: Sadová 39 OSTRAVA I. Pontos lakcím: Kérjük olvashatóan kitölteni. Már most rendelje meg az 1971-es évre kiadott NAPTÁRT Megtalálja benne minden napra a legkiválóbb ételrecepteket. Tanáccsal szolgál a kisállattenyésztőknek, kertészkedőknek. Horoszkóp és álomfejtő mindenki számára. Rövid krimik, keresztrejtvények, érdekességek a gépkocsikról, híres színésznőkről és színészekről, kiváló sportolókról. Jó tanácsokat tartalmaz a gyümölcsök tartósítására, a borkészítésre és terjedelmes a naptári része. , Megrendelését küldje az alábbi címre: SLOVENSKÁ KNIHA, n. p., služba čitateľom Rajecká č. 7. ŽILINA N СЛ >u 'Cô H Dá '< H cu < 2 СЛ CD O* 05 0 "S 43 qp • C > 0 '0 te. 2 r n im m m Üzemi baleset kártalanítása az efsz-ben K. L., naszvadi olvasónk levelében írja, hogy 1970. szeptember 29-én az efsz-ben munkája teljesítése közben baleset érte és ennek következtében valószínűleg hosszabb ideig betegállamányos lesz. Kérdi ki köteles az üzemi balesetet kártalanítani, mire van igénye, végül kérdi, hogy milyen befolyással van minderre az a körülmény, hogy részese a dolgozók társas balesetbiztosításának, (amelynek biztosítási díját sajátmaga fizeti). A Munka Törvénykönyv 206. paragrafusának -2. bekezdése értelmében a Munka Törvénykönyvnek az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek kártalanításáról szóló 190—203 paragrafusig terjedő rendelkezései vonatkoznak az efsz tagjaira, valamint az efsz-ben munkatevékenységet kifejtőkre (rendszeresen az efsz utasításai szerint dolgozó személyekre, akik nem tagjai a szövetkezetnek). Az adott esetben a Munka Törvénykönyv idézett rendelkezései értelmében az efsz — a törvényben előírt (objektív, azaz a vétkesség felróhatóságára való tekintet nélkül) felelőssége alapján kijteles az üzemi (munka) balesetet kártalanítani. Ez a kötelezettség csak akkor csökkenthető, vagy zárható ki részben, esetleg teljesen, ha az üzemi baleseteket a dolgozó részben vagy egészben saját maga — a munkabiztonsági előírások be nem tartásával okozta, illetve, ha a baleset kizárólag a dolgozó ittasságának következménye. Az általános munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások be nem tartását nem lehet még a munkabiztonsági előírások megszegésének tekinteni. — A munkakockázattal járó szokásos gondatlanságot és cselekményt nem lehet a dolgozó könnyelmű magatartásának tekinteni azzal a következménnyel, hogy az efsz mentesülne kártalanítási kötelezettsége alól. Az említett keretben az efsz köteles lesz megtéríteni 0 a baleset okozta fájdalmakat, • a baleset tartós következményeit (az ún. társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó térítést), 9 a kezeléssel kapcsolatos célszerű kiadásokat (pl. az ellátás, étkezés feljavításét, ha ezt sérülés indokolttá tette), • a betegállomány ideje alatt a baleset előtti átlagkereset és a kifizetett táppénz közötti különbséget. • rokkantság esetében a rokkantsági járadék, (hozzászámítva az esetleges keresetet a rokkantság után) és a baleset előtti átlagkereset közötti különbséget (havi járadék formájában), 9 végül az esetleges dologi károkat (ruházat, jármű stb.). Halálos kimenetelű baleset esetén a család hozzátartozóinak igényük van a temetési költségek megtérítésére (beleértve a szokásos halotti tort és a sírkő felállításának költségeit, de legfeljebb 5000 korona öszszegig, továbbá a közvetlen családi hozzátartozók gyászöltözéke árának 1/3-át): a tartási díj kiegészítésére — ha azt az özvegyi és árvasági járadék agm fedezi teljesen, végül igényük van a járadékra jogosult gyermekeknek fejenként 5000 korona, az özvegynek pedig 3000 korona egyszeri juttatásra a volt munkaadóval szemben. A fájdalomdíj és a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó térítés összegét a kezelő orvos, illetve a kórház által megállapított pontok száma szerint szabják meg. Egy-egy pont értéke 10 korona. Az elesett kereset kiszámítása azonban az efsz-ekben, amelyek még nem tértek át a pénzbeli díjazásra, eltérő a többi esettől: a munkabaleset előtti átlagkereset megállapításának alapját ugyanis az abban az időben ledolgozott munkaegységek száma képezi. Ha ebben az időszakban, ill. egy részében az efsz-tag, illetve az itt munkát végző személy komoly okból nem dolgozott, kiszámítási alapul azon munkaegységek száma szolgál, amelyet tekintettel személyi képességeire és a szövetkezet munkalehetőségeire ledolgozott volna. A munkaegység díjazását minden évben a szövetkezet többi tagjainak munkaegységért járó díjazás összegének megfelelő mértékben állapítják meg. Attól a naptól kezdve,, amikor a szövetkezet megszűnik tagjait munkaegységek szerint díjazni, a baleset előtti átlagkereset az a kereset, amelyet a károsult ebben az időben pénzbeli díjazás esetén valószínűleg elért volna. A szövetkezet évzáró taggyűléséig az elesett keresetért járó térítést előlegként fizetik és az elszámolást a szövetkezet többi tagjának elszámolásával egyidejűleg foganatosítják. A munkahalesetből származó kártalanítási igények azok keletkezésétől számított egy éven belül évülnek el. A bírósági gyakorlat szerint az egyes részigények elévülése különböző időpontban kezdődik. így pl. a fájdalomdíjra szóló igény rendszerint az utolsó orvosi közbelépés napjával kezd elévülni, míg a dologi kár rendszerint a károsodás napjával, az elesett kereset a betegállományi idő után rendszerint a rokkantságot megállapító társadalombiztotísási végzés kézbesítésének napjával kezd elévülni. A dolgozók társas bizotsításából olvasóinknak külön Igénye van az állami biztosítóval szemben a biztosítási szerződésben megállapított térítésre. Ezt a térítést az efsz nem. számíthatja be abba a kártalanításba' amelyet a Munka Törvénykönyv értelmében köteles folyósítani. Az efsz-ek azelőtt az állami biztosítóval kötelező biztosítási szerződést kötöttek, amely szerint az állami biztosító fizetett kártalanítást az efsz-ben történt munkabalesetekért bizonyos csekély összegű részesedési megterhelés mellett. Újabban (több mint két éve) ez a kötelező biztosítási forma már megszűnt és helyébe önkéntes biztosítási lehetőség lépett. Ha az efsz ilyen felelősségbiztosítást kötött az állami biztosítóval, akkor a biztosítási szerződés értelmében az efsz helyett az állami biztosító köteles a kártalanítást kifizetni. Minden Ilyen esetben azonban az efsz köteles a munkabaleset megtörténtéről az állami biztosítót értesíteni, továbbá köteles értesíteni az állami biztosítót a dolgozó által érvényesített kártalanítási igényről. A legtöbb esetben az állami biztosító egyezség formájában kártalanítja az igényjogosultat. Esetleges per során az állami biztosító az efsz-nek jogi képviseletet biztosít azáltal, hogy mint mellékbeavatkozó szintén perbe lép és hozzájárul az ügy tisztázásához. Ha az ügy bonyolultabb, érdemes ügyvédhez fordulnia. Dr. F. J.
