Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-21 / 47. szám

novemberi figyelmeztető Gyümölcsöseinkben a tél be­állta előtt legfontosabb teen­dőnk az őszi talajmunkák, illet­ve tápanyagutánpótlás elvégzé­se. Termő gyümölcsöseinkben a várt termés nagyságához mér­ten állítsuk össze mind a szer­vestrágya, mind az ipari trá­gyák mennyiségét. Az őszi szán­tással, ásással vagy talajlazítás­­sal egyidőben a foszfor és káli­tartalmú műtrágyákat dolgozzuk a talajba. A nitrogéntartalmú műtrágyákat tavasszal, majd a későbbiek folyamán kisebb ada­gokban adjuk. Kálisóból lehető­ségünkhöz mérten klórmentes anyagot (kénsavaskáli, reform­káli) használjunk. E hónap végéig fejezzük be a fák ültetését a házikertekben és a nagyüzemi gyümölcsösök­ben. Ismételten felhívjuk a kisker­tek tulajdonosainak figyelmét, hogy államilag ellenőrzött fa­iskolából szerezzék be a cseme­téket. Emellett azt Is hangsú­lyozzuk, mielőbb lássanak mun­kához, mert köztudomású, hogy az őszi faültetésnek számtalan előnye van a tavaszival szem­ben. Sok embernek gondot okoz, milyen fát telepítsen. Legelő­ször azt kell tisztáznunk, mek­kora hely áll rendelkezésre, továbbá, hogy a gyümölcs érté­kesítésére törekszlk-e, avagy csupán a család évi szükségletét akarja kielégíteni. Ennek alap­ján állítható azután össze a gyümölcsfák neme, illetve faj­tája. Piaci termelésre ajánlatos a kajszi- és őszibarack, továbbá a meggy, mivel ezek a gyümöl­csök aránylag könnyen értéke­síthetők, ugyanakkor a felvá­sárlási ár is megüti a kívánt mértéket. Emellett ezek a fák korántsem igényelnek olyan nö­vényvédelmet, mint az alma vagy a körtefák. Téli almából az egyre szapo­rodó nagyüzemi gyümölcsösök fedezik a keresletet. Ezekben a gyümölcsösökben sokkal olcsób­ban állítják elő az árut, hiszen nagy teljesítményű gépek se­gítségével végzik a legtöbb munkát igénylő növényvédel­met. Ha a család gyümölcsigényét akarjuk kielégíteni, akkor a ko­rai májusi cseresznyétől a téli almáig, körtéig minden fajta fát telepítsünk. Az alábbiakban egy ötáras kert beosztását pró­báljuk rögzíteni. Törpefákból darabonként 12 négyzetméteres területtel 30 fát ajánlunk. Ebből három da­rab cseresznye, (Májusi korai, Hedelfingen, Germersdorfi). Meggyből két db (Vacek, Kö­rösi). Kajsziból négy db (Ma­gyar legjobb, Rakovszky, Paviot, Korai rózsa). Őszibarack hat db (Amsden, Stacking del., Bár­sonypír, Aranycsillag, Red­­haven, Elberta). Körte öt db (Clapp kedvelt je, Vilmos, Kon­­ferance, Drouard, Pásztorkörte). Alma hét db (Nyári üvegalma, Piros asztrahán, James Grieve, Sárga delicious, Starking, Jo­­nathán, Jonared). Besztercei szilva egy db, ringló egy db, dió egy db. A fennmaradó 140 négyzet­­méterből harmincon négy fajta epret, tíz darab törzsre nevelt ribizkét és ugyancsak tíz da­rab törzsre nevelt egrest aján­lunk. Ezen kívül a visszamaradt helyen 30 db csemegeszőlőt ül­tethetünk, lugasra nevelve. Sző­lőből a következő fajtákat ajánljuk: 5 db Csabagyöngye, öt Irsai Oliver, négy Pannónia kincse, négy Cardinal, négy Saszla, három Hamburgi mus­kotály, öt Kecskemét virága (ez utóbbi tavaszig raktározható). Szőlőinkben a szüret befeje­zését követően szintén hozzá kell látnunk a tápanyag után­pótláshoz. A sorok beszállásá­val vagy a szőlő fedésével egy­­idöben bedolgozzuk a szükséges foszfor és káli műtrágya-ada­gokat. A mennyiséget illetően, a termőszőlőben a 100 mázsán felüli hozammal számolva, hek­táronként 180—200 kg kálit és 100—120 kg szuperfoszfátot (tiszta tápanyag) juttatunk a talajba. A nitrogéntartalmú mű­trágyákat — akárcsak gyümöl­csöseinkben — csak tavasszal, de egyes fajtáknál csupán vi­rágzás után szórjuk ki. A szer­vestrágyát a kimélyített sorok közé a barázdákban egyenlete­sen elteregetjük, majd vékony földréteggel borítjuk. Homokos talajon vagy fagyveszélyes te­rületen a termőcsapokat, kor­donművelésnél pedig a bizto­sító szálakat leföldeljük. Fiatal szőlőben a tőkehiányo­kat az ősz folyamán pótoljuk. A gyökeres szőlővesszőket és oltványokat kiszedés és osztá­lyozás után gondosan elvermel­jük. Ezt a munkát mielőbb vé­gezzük el, mert ha a vesszők sok vizet veszítenek, eredési százalékuk csökken. A vessző­ket lehetőleg nagyobb páratar­talmú, hűvös pincében vermel­jük, de a helyiségben párale­csapódás legyen. A vermeléshez mindig friss, nyirkos homokot használjunk. A kötegeket gyö­kérrel egymással szemben rak­juk le úgy, hogy a gyökerek között 10—20 cm távolság ma­radjon. A kötegek tövét kissé széthúzzuk, hogy a gyökerek a homokkal tökéletesen érintkez­zenek. Minden lerakott sor után a hézagokat megtöltjük homok­kal, ugyanakkor a kötegeket is fedjük be vékony homokréteg­gel. Vermelés után a vesszőt gyakran ellenőrizzük és ha ne­tán penészedne, a pince leve­gőjét többször kénezzük át. Az október nem kedvezett a szőlő feldolgozásához. A leszűrt must nehezen indult erjedés­nek. Hidegebb pincében az is előfordulhat, hogy az erjedés megakad, leáll. Ily esetben a hőfokot a kellő szintre kell emelnünk, esetleg fajélesztő hozzáadásával segítsük az er­jedés rendes lefolyását. Ennek befejeztével azonnal töltögessük fel a hordókat. Amíg az utó­erjedés tart, a hordót lazán zárjuk le. Cserép-tabletta Meglepd találmány a kis ko­rong alakúra összepréselt cse­rép, amit vízbe helyezve duz­­zasztanak meg, és így nyernek gyökereztetéshez, vetéshez al­kalmas virágcserepet. A tőzeg­ből és hozzá adagolt tápanya­gokból készített cserép ritka hálószövésű anyaggal borított. Duzzasztás nélkül a korong ala­kú cserepek könnyen szállítha­tók sérülésmentesen. Cserép alakúra duzzasztva szintén jól szállíthatók, és könnyű beléjük dugványozni, mert egyúttal a talajt is tartalmazzák. A tab­letta alakú cserepeket a |iffy- Pot vállalat hozta forgalomba. Zierpflanzenbau Otthonunk díszítő Az ember ősidők óta növé­nyekkel, növényi motívumokkal díszítette otthonát. A lakóépü­letekben már módja lett a nö­vények tartósabb gondozására. A növények a lakásban az ember számára kellemes kör­nyezetet, változatosságot terem­tenek. Alakjuk, formájuk vál­tozik, ha helyük megfelelő, és rendes ápolásban részesülnek. A legegyszerűbbnek látszó nö­vény is igényes, az embernek tudomásul kell vennie, ellenke­ző esetben elpusztul. Ma már jelentős tervezőgár­da alakítja körültekintő megfi­gyelő munkával a lakást az em­ber otthonává, a szebbnél szebb lakberendezési és célszerű használati felszerelések előállí­tásával. A díszítő növény vonatkozá­sában, a ma emberéhez alkal­mazkodó növényvilág megte­remtésében nagy a lemaradás. Pedig a ma embere is érzi a dí­szítő növény szükségességét otthonában. A mai lakások le­vegője állandóan száraz. A nö­vények, különösen fűtés idején, fokozottabb gondozást igényel­nek az állandó szárazság miatt, növényei s ez a napjában többszöri per­metezésből áll. A növényzet gyökerét és talaját magában foglaló hagyományos virágcse­rép nem a legalkalmasabb a száraz levegőjű lakásokba. A száraz levegő először a cserép falából szívja el a nedvességet, így a cserép belső oldalához tapadó hajszálgyökerek s a nö­vény földje is kiszáradhat. A szükséges nedvességet csak fi gyelmes öntözéssel pótolhatjuk, mert túlöntözés esetén a nö vény elpusztulhat. A mai elfoglalt, dolgozó em­bernek nem sok ideje marad otthona növényeinek ípegfigye lésére és ellátására, helyes len ne, ha a kertészek is alkalmaz kodnának és megfelelő edé nyékben, tartós növényekor hoznának forgalomba. Állóképes, változatos, a ma: lakásviszonyokat bíró növények kellenek, megfelelő edények­kel. Az ilyen növények a ma emberének szellemi világát is kielégítik, formálják, a közös­ségi életihez szoktatják. Szántó István Két minta a lakásunkat díszítő ábrák közül. r A Bojnicei Gyümölcsnemesítő Állomás múltja és jelene (FLEISCHMAN ALEXANDER, a gyümölcsnemesítő vezetőjének cikke nyomán) A Bajmóci Gyümölcsnemesítő Kísérleti Állomás különféle gyümölcsfajták szaporítására, kínemesítésére és ezekkel kap­csolatos kutatásra szakosított. A volt Privigyei Állami Faiskola gazdag hagyományának folyta­tója, amelyik a Bratislava! Ker­tészeti Kutatóintézet egyik mun­kahelye volt. Ez az ismert fais­kola még 1893-ban alakult dr. Sporzona E., az Osztrák—Ma­gyar Monarchia képviselőjének kezdeményezésére. A Csehszlovák Köztársaság létrejötte után Cenék Zuna vet­te át a faiskola irányítását, és facsemeték szaporításán kívül zöldségmagvak termesztésével is foglalkozott. Ezerkilencszáz­­húszban részt vettek az első bratislavai gyümölcsészeti kiál­lításon, ahol elismerést és hír­nevet szereztek faiskolájuknak. Ennek kapcsán besorolták a Bratislavai Kertészeti Kutatóin­tézet kísérleti telepei közé. Az aktív tudományos kutató mun­kába főleg 1924-től kapcsolód­tak be, azután, hogy a Gyü­mölcs- és Zöldségkertészeti Ku­tatóintézet élére Viktor Buchta került. A faiskola kezdeménye­zésére 1925-ben megrendezték az első nagy Felső-Nyitra vidé­ki gyümölcsészeti kiállítást 174 termelő részvételével. A fais­kola érdeme, hogy a Felső-Nyit­ra területén a gyümölcsfák száma elérte az egy milliót 3400 vagon évi terméshozammal. A telep munkakörébe került a külföldi fajtákon végzett kísér­letezés és annak értékelése. Ezerkilencszázharmincban Martin Felešník vette át a fa­iskola vezetését. Újra fejlődés­nek indult a gyümölcsészat népszerűsítése és a kísérlete­zés. A kitűzött gyümölcster­mesztési tervfeladatok realizá­lására rendszeresítették a fiata­lok (14—25 évesek) szakképző sét a kísérleti telepen (össze sen 640 személyt). Rendszeres iskolázásokat és tanfolyamokat rendeztek. A fakitermelés évi átlaga is elérte a 25 ezer dara­bot. Ezerkilencszázötvennyolcban a Mezőgazdasági Megbízotti Hi­vatal növénynemesítő igazgató­ja a Bajmóci Kísérleti Telep ve zetőjévé Fleischman Alexandert nevezte ki. Martin Felešník — a telep volt vezetője — megér­demelt nyugalomba vonult. Az 1959—60. években a kísér leti-nemesítő állomás Bajmóc város kataszterében 212,56 ha területtel bővült. Egyidejűleg megkezdték az igazgatósági és laboratóriumi épület, az üveg­házak, a csomagoló és palánta­nevelő helyiségek, valamint a mechanikai és gazdasági ud­varrészek kiépítését. Bővítették a szakemberek számát, vala­­mint konkrétan megjelölték a S kísérleti, szaporítási és nemesír tő munkák feladatkörét. Ma a Bajmóci Gyümölcsneme­sítő Állomás évente 100 ezer facsemetét, 500 ezer alanyt, 200 ezer bogyősgyümölcs-csemetét. 700 ezer szamócatövet és 50 ezer oltóágat állít elő. A tech­nikai fejlettség hasznosításával a telepen valamennyi főbb gyü­mölcsfajok nemesítésével fog­lalkoznak — a kajszi és őszi­barack kivételével —, főként más csontmagvúak, körtefajták, és bogyósgyümölcsűek nemesí­tésével, valamint almafélék, csontmagvúak és bogyósgyü­mölcsűek fajtavizsgálataival. Tekintettel a megoldandó fel­adatok sokrétűségére, külön munkakollektívák tanulmányoz­zák az egyes gyümölcsfajtákat és végzik a laboratóriumi teen­dőket. A folyamatos kísérlete­zések és megfigyelések céljaira 52 hektáros termő gyümölcsös áll a kutatók rendelkezésére. A laboratóriumokban folyik a vegetációs farészek, a termés minőségi és hasznosítási lehe­tőségeinek vizsgálata, valamint itt végzik a talajelemző kutatá­sokat is. A labor munkaközös­sége évente kísérleteket folytat az egyes gyümölcsfajták sok­féle feldolgozásának lehetősé­gére. Nagyon gyümölcsöző együttműködést tartanak fenn a gyümölcs- és zöldségfagyasz­­tási eljárásokat vizsgáló kuta­tóintézettel, amellyel karöltve elemzik az egyes fajták, fajta­hibridek fagyasztás-konzerválá­­si mutatóit. A laboratórium biz­tosítja a virágpor-csírázási és cytogenetikai (sejtörökléstani) elemzéseket is. A kutatási feladatok közül a nemesítő állomás főleg a talaj­erőnlét, ültetési rendszerek és a fák térigényének kérdés­komplexumaival foglalkozik. A trágyázás hatásfokának vizsgá­latainál megállapították, hogy foszfor- és kálitrágya alkalma­zásakor a földben bizonyos tápanyagtartalékos, dúsítás lép fel, viszont a nitrogént haszno­sabb a tenyészidő folyamán megosztva — kisebb adagokban — többszöri alkalommal juttat­ni a talajba. Meglepő, hogy 300 kg nitrogéntrágya hektá­ronkénti alkalmazása nem je­lentette az almafélék esetében a fagyállóképesség csökkené­sét, sem annak fruktifikációját (növelését). Viszont a nitro­génmennyiség növelése a raktá­rozásra kerülő gyümölcs fizio­lógiai betegségeit idézi elő. A talajtermekénység fenntar­tása érdekében végzett kísér­letek azt bizonyítják, hogy a fasorok közötti gyepsávok pozi­tívan befolyásolják a termés színeződését, raktározhatósá­­gát, de csökkentik a gyümölcs­fák nagyságát. Kedvezőbbnek bizonyult a rendszeresen ka­szált, füvesített sávok változ­tatása fekete ugarolással. A kísérleti állomás körte, ri­biszke, szamóca, szilva, cse­resznye és meggy új fajtáinak kinemesítésén munkálkodik. Bár ezzel csak 6—9 éve foglal­koznak, széleskörű vizsgálato­kat végeztek, s az eredmények biztatóak. A Bajmóci Gyümölcs­nemesítő Állomás már saját kinemesített szamócafajtákkal szerepel a pomológiai vizsgála­tokon, s ez már körte és ribisz­ke fajták kinemesített változa­taira is vonatkozik. A klasszikus hibridizációnál nagy figyelmet szentelnek az örökletes tulajdonságoknak. A kombinációs nemesítési mód­szereken kívül alkalmazzák a mutációs (az élő szervezet tulajdonságainak ugrásszerű megváltoztatása) és tiszta sze­lekcióvonalak módszereit is. Kísérleti hibrid-telepeik figyel­met érdemelnek. Az állandósító nemesítésük­ben szerepel minden nagyüzemi telepítésre javasolt körte, szil­va, cseresznye, meggy és bo­gyósgyümölcs. Munkásságuk termékeny — vírusos megbete­gedésnek ellenálló — típusok szelektálására irányul. Az ilyen állandósító-fajtarögzítő eljárá­soknak fontos szerepe van a további szaporításoknál, főleg a nagyüzemi gyümölcsösök ví­­nusbetegségmentes ültetőanyag ellátásában. Az aktuális problémák köré­ből a nemesítő állomás a gyü­mölcsészeti ökonómiának, a gé­pesítés és öntözés kérdéseinek szentel nagy figyelmet. A tájékozódó jellegű öntözé­si kísérleteik bizonyítják, hogy fontos az öntözés alkalmazása még olyan helyeken is, ahol az évi csapadék mennyisége eléri a 700 mm-t. A Bajmóci Gyü­mölcsnemesítő Állomás termő gyümölcseinek öntözött parcel­lái kétszeres mennyiségű, kitű­nő minőségű termést biztosí­tottak az öntözetlen területek terméséhez viszonyítva. A gyümölcsszüret gépesíté­sének fejlesztése is időszerű feladat, valamint a termésbeta­­karítás utáni korszerű raktáro­zás is. Ezek megoldásán szin­tén dolgoznak az állomás szak­emberei. Az állomás — miként a múlt­ban is — a jövő céljául tűzte ki a gyakorlati gyümölcster­meléssel történő kapcsolataik szoros kiépítését, valamint rendszeresíteni akarják tanfo­lyamok és tanulmányutak szer­vezését is a nemesítő állomás körze'ébon. (J. Ä.) A Nagykeszi-i szövetkezet az idei termésből mintegy hat vagon almát adott a közellátás számára. A gyümölcsöt a szállításig sáncokban raktározták. Képünkön Czita Antal, a közös elnöke és Balogh Béla kertész látható, г Fotó: Nagy Rudolf

Next

/
Oldalképek
Tartalom