Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-21 / 47. szám
novemberi figyelmeztető Gyümölcsöseinkben a tél beállta előtt legfontosabb teendőnk az őszi talajmunkák, illetve tápanyagutánpótlás elvégzése. Termő gyümölcsöseinkben a várt termés nagyságához mérten állítsuk össze mind a szervestrágya, mind az ipari trágyák mennyiségét. Az őszi szántással, ásással vagy talajlazítással egyidőben a foszfor és kálitartalmú műtrágyákat dolgozzuk a talajba. A nitrogéntartalmú műtrágyákat tavasszal, majd a későbbiek folyamán kisebb adagokban adjuk. Kálisóból lehetőségünkhöz mérten klórmentes anyagot (kénsavaskáli, reformkáli) használjunk. E hónap végéig fejezzük be a fák ültetését a házikertekben és a nagyüzemi gyümölcsösökben. Ismételten felhívjuk a kiskertek tulajdonosainak figyelmét, hogy államilag ellenőrzött faiskolából szerezzék be a csemetéket. Emellett azt Is hangsúlyozzuk, mielőbb lássanak munkához, mert köztudomású, hogy az őszi faültetésnek számtalan előnye van a tavaszival szemben. Sok embernek gondot okoz, milyen fát telepítsen. Legelőször azt kell tisztáznunk, mekkora hely áll rendelkezésre, továbbá, hogy a gyümölcs értékesítésére törekszlk-e, avagy csupán a család évi szükségletét akarja kielégíteni. Ennek alapján állítható azután össze a gyümölcsfák neme, illetve fajtája. Piaci termelésre ajánlatos a kajszi- és őszibarack, továbbá a meggy, mivel ezek a gyümölcsök aránylag könnyen értékesíthetők, ugyanakkor a felvásárlási ár is megüti a kívánt mértéket. Emellett ezek a fák korántsem igényelnek olyan növényvédelmet, mint az alma vagy a körtefák. Téli almából az egyre szaporodó nagyüzemi gyümölcsösök fedezik a keresletet. Ezekben a gyümölcsösökben sokkal olcsóbban állítják elő az árut, hiszen nagy teljesítményű gépek segítségével végzik a legtöbb munkát igénylő növényvédelmet. Ha a család gyümölcsigényét akarjuk kielégíteni, akkor a korai májusi cseresznyétől a téli almáig, körtéig minden fajta fát telepítsünk. Az alábbiakban egy ötáras kert beosztását próbáljuk rögzíteni. Törpefákból darabonként 12 négyzetméteres területtel 30 fát ajánlunk. Ebből három darab cseresznye, (Májusi korai, Hedelfingen, Germersdorfi). Meggyből két db (Vacek, Körösi). Kajsziból négy db (Magyar legjobb, Rakovszky, Paviot, Korai rózsa). Őszibarack hat db (Amsden, Stacking del., Bársonypír, Aranycsillag, Redhaven, Elberta). Körte öt db (Clapp kedvelt je, Vilmos, Konferance, Drouard, Pásztorkörte). Alma hét db (Nyári üvegalma, Piros asztrahán, James Grieve, Sárga delicious, Starking, Jonathán, Jonared). Besztercei szilva egy db, ringló egy db, dió egy db. A fennmaradó 140 négyzetméterből harmincon négy fajta epret, tíz darab törzsre nevelt ribizkét és ugyancsak tíz darab törzsre nevelt egrest ajánlunk. Ezen kívül a visszamaradt helyen 30 db csemegeszőlőt ültethetünk, lugasra nevelve. Szőlőből a következő fajtákat ajánljuk: 5 db Csabagyöngye, öt Irsai Oliver, négy Pannónia kincse, négy Cardinal, négy Saszla, három Hamburgi muskotály, öt Kecskemét virága (ez utóbbi tavaszig raktározható). Szőlőinkben a szüret befejezését követően szintén hozzá kell látnunk a tápanyag utánpótláshoz. A sorok beszállásával vagy a szőlő fedésével egyidöben bedolgozzuk a szükséges foszfor és káli műtrágya-adagokat. A mennyiséget illetően, a termőszőlőben a 100 mázsán felüli hozammal számolva, hektáronként 180—200 kg kálit és 100—120 kg szuperfoszfátot (tiszta tápanyag) juttatunk a talajba. A nitrogéntartalmú műtrágyákat — akárcsak gyümölcsöseinkben — csak tavasszal, de egyes fajtáknál csupán virágzás után szórjuk ki. A szervestrágyát a kimélyített sorok közé a barázdákban egyenletesen elteregetjük, majd vékony földréteggel borítjuk. Homokos talajon vagy fagyveszélyes területen a termőcsapokat, kordonművelésnél pedig a biztosító szálakat leföldeljük. Fiatal szőlőben a tőkehiányokat az ősz folyamán pótoljuk. A gyökeres szőlővesszőket és oltványokat kiszedés és osztályozás után gondosan elvermeljük. Ezt a munkát mielőbb végezzük el, mert ha a vesszők sok vizet veszítenek, eredési százalékuk csökken. A vesszőket lehetőleg nagyobb páratartalmú, hűvös pincében vermeljük, de a helyiségben páralecsapódás legyen. A vermeléshez mindig friss, nyirkos homokot használjunk. A kötegeket gyökérrel egymással szemben rakjuk le úgy, hogy a gyökerek között 10—20 cm távolság maradjon. A kötegek tövét kissé széthúzzuk, hogy a gyökerek a homokkal tökéletesen érintkezzenek. Minden lerakott sor után a hézagokat megtöltjük homokkal, ugyanakkor a kötegeket is fedjük be vékony homokréteggel. Vermelés után a vesszőt gyakran ellenőrizzük és ha netán penészedne, a pince levegőjét többször kénezzük át. Az október nem kedvezett a szőlő feldolgozásához. A leszűrt must nehezen indult erjedésnek. Hidegebb pincében az is előfordulhat, hogy az erjedés megakad, leáll. Ily esetben a hőfokot a kellő szintre kell emelnünk, esetleg fajélesztő hozzáadásával segítsük az erjedés rendes lefolyását. Ennek befejeztével azonnal töltögessük fel a hordókat. Amíg az utóerjedés tart, a hordót lazán zárjuk le. Cserép-tabletta Meglepd találmány a kis korong alakúra összepréselt cserép, amit vízbe helyezve duzzasztanak meg, és így nyernek gyökereztetéshez, vetéshez alkalmas virágcserepet. A tőzegből és hozzá adagolt tápanyagokból készített cserép ritka hálószövésű anyaggal borított. Duzzasztás nélkül a korong alakú cserepek könnyen szállíthatók sérülésmentesen. Cserép alakúra duzzasztva szintén jól szállíthatók, és könnyű beléjük dugványozni, mert egyúttal a talajt is tartalmazzák. A tabletta alakú cserepeket a |iffy- Pot vállalat hozta forgalomba. Zierpflanzenbau Otthonunk díszítő Az ember ősidők óta növényekkel, növényi motívumokkal díszítette otthonát. A lakóépületekben már módja lett a növények tartósabb gondozására. A növények a lakásban az ember számára kellemes környezetet, változatosságot teremtenek. Alakjuk, formájuk változik, ha helyük megfelelő, és rendes ápolásban részesülnek. A legegyszerűbbnek látszó növény is igényes, az embernek tudomásul kell vennie, ellenkező esetben elpusztul. Ma már jelentős tervezőgárda alakítja körültekintő megfigyelő munkával a lakást az ember otthonává, a szebbnél szebb lakberendezési és célszerű használati felszerelések előállításával. A díszítő növény vonatkozásában, a ma emberéhez alkalmazkodó növényvilág megteremtésében nagy a lemaradás. Pedig a ma embere is érzi a díszítő növény szükségességét otthonában. A mai lakások levegője állandóan száraz. A növények, különösen fűtés idején, fokozottabb gondozást igényelnek az állandó szárazság miatt, növényei s ez a napjában többszöri permetezésből áll. A növényzet gyökerét és talaját magában foglaló hagyományos virágcserép nem a legalkalmasabb a száraz levegőjű lakásokba. A száraz levegő először a cserép falából szívja el a nedvességet, így a cserép belső oldalához tapadó hajszálgyökerek s a növény földje is kiszáradhat. A szükséges nedvességet csak fi gyelmes öntözéssel pótolhatjuk, mert túlöntözés esetén a nö vény elpusztulhat. A mai elfoglalt, dolgozó embernek nem sok ideje marad otthona növényeinek ípegfigye lésére és ellátására, helyes len ne, ha a kertészek is alkalmaz kodnának és megfelelő edé nyékben, tartós növényekor hoznának forgalomba. Állóképes, változatos, a ma: lakásviszonyokat bíró növények kellenek, megfelelő edényekkel. Az ilyen növények a ma emberének szellemi világát is kielégítik, formálják, a közösségi életihez szoktatják. Szántó István Két minta a lakásunkat díszítő ábrák közül. r A Bojnicei Gyümölcsnemesítő Állomás múltja és jelene (FLEISCHMAN ALEXANDER, a gyümölcsnemesítő vezetőjének cikke nyomán) A Bajmóci Gyümölcsnemesítő Kísérleti Állomás különféle gyümölcsfajták szaporítására, kínemesítésére és ezekkel kapcsolatos kutatásra szakosított. A volt Privigyei Állami Faiskola gazdag hagyományának folytatója, amelyik a Bratislava! Kertészeti Kutatóintézet egyik munkahelye volt. Ez az ismert faiskola még 1893-ban alakult dr. Sporzona E., az Osztrák—Magyar Monarchia képviselőjének kezdeményezésére. A Csehszlovák Köztársaság létrejötte után Cenék Zuna vette át a faiskola irányítását, és facsemeték szaporításán kívül zöldségmagvak termesztésével is foglalkozott. Ezerkilencszázhúszban részt vettek az első bratislavai gyümölcsészeti kiállításon, ahol elismerést és hírnevet szereztek faiskolájuknak. Ennek kapcsán besorolták a Bratislavai Kertészeti Kutatóintézet kísérleti telepei közé. Az aktív tudományos kutató munkába főleg 1924-től kapcsolódtak be, azután, hogy a Gyümölcs- és Zöldségkertészeti Kutatóintézet élére Viktor Buchta került. A faiskola kezdeményezésére 1925-ben megrendezték az első nagy Felső-Nyitra vidéki gyümölcsészeti kiállítást 174 termelő részvételével. A faiskola érdeme, hogy a Felső-Nyitra területén a gyümölcsfák száma elérte az egy milliót 3400 vagon évi terméshozammal. A telep munkakörébe került a külföldi fajtákon végzett kísérletezés és annak értékelése. Ezerkilencszázharmincban Martin Felešník vette át a faiskola vezetését. Újra fejlődésnek indult a gyümölcsészat népszerűsítése és a kísérletezés. A kitűzött gyümölcstermesztési tervfeladatok realizálására rendszeresítették a fiatalok (14—25 évesek) szakképző sét a kísérleti telepen (össze sen 640 személyt). Rendszeres iskolázásokat és tanfolyamokat rendeztek. A fakitermelés évi átlaga is elérte a 25 ezer darabot. Ezerkilencszázötvennyolcban a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal növénynemesítő igazgatója a Bajmóci Kísérleti Telep ve zetőjévé Fleischman Alexandert nevezte ki. Martin Felešník — a telep volt vezetője — megérdemelt nyugalomba vonult. Az 1959—60. években a kísér leti-nemesítő állomás Bajmóc város kataszterében 212,56 ha területtel bővült. Egyidejűleg megkezdték az igazgatósági és laboratóriumi épület, az üvegházak, a csomagoló és palántanevelő helyiségek, valamint a mechanikai és gazdasági udvarrészek kiépítését. Bővítették a szakemberek számát, valamint konkrétan megjelölték a S kísérleti, szaporítási és nemesír tő munkák feladatkörét. Ma a Bajmóci Gyümölcsnemesítő Állomás évente 100 ezer facsemetét, 500 ezer alanyt, 200 ezer bogyősgyümölcs-csemetét. 700 ezer szamócatövet és 50 ezer oltóágat állít elő. A technikai fejlettség hasznosításával a telepen valamennyi főbb gyümölcsfajok nemesítésével foglalkoznak — a kajszi és őszibarack kivételével —, főként más csontmagvúak, körtefajták, és bogyósgyümölcsűek nemesítésével, valamint almafélék, csontmagvúak és bogyósgyümölcsűek fajtavizsgálataival. Tekintettel a megoldandó feladatok sokrétűségére, külön munkakollektívák tanulmányozzák az egyes gyümölcsfajtákat és végzik a laboratóriumi teendőket. A folyamatos kísérletezések és megfigyelések céljaira 52 hektáros termő gyümölcsös áll a kutatók rendelkezésére. A laboratóriumokban folyik a vegetációs farészek, a termés minőségi és hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata, valamint itt végzik a talajelemző kutatásokat is. A labor munkaközössége évente kísérleteket folytat az egyes gyümölcsfajták sokféle feldolgozásának lehetőségére. Nagyon gyümölcsöző együttműködést tartanak fenn a gyümölcs- és zöldségfagyasztási eljárásokat vizsgáló kutatóintézettel, amellyel karöltve elemzik az egyes fajták, fajtahibridek fagyasztás-konzerválási mutatóit. A laboratórium biztosítja a virágpor-csírázási és cytogenetikai (sejtörökléstani) elemzéseket is. A kutatási feladatok közül a nemesítő állomás főleg a talajerőnlét, ültetési rendszerek és a fák térigényének kérdéskomplexumaival foglalkozik. A trágyázás hatásfokának vizsgálatainál megállapították, hogy foszfor- és kálitrágya alkalmazásakor a földben bizonyos tápanyagtartalékos, dúsítás lép fel, viszont a nitrogént hasznosabb a tenyészidő folyamán megosztva — kisebb adagokban — többszöri alkalommal juttatni a talajba. Meglepő, hogy 300 kg nitrogéntrágya hektáronkénti alkalmazása nem jelentette az almafélék esetében a fagyállóképesség csökkenését, sem annak fruktifikációját (növelését). Viszont a nitrogénmennyiség növelése a raktározásra kerülő gyümölcs fiziológiai betegségeit idézi elő. A talajtermekénység fenntartása érdekében végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a fasorok közötti gyepsávok pozitívan befolyásolják a termés színeződését, raktározhatóságát, de csökkentik a gyümölcsfák nagyságát. Kedvezőbbnek bizonyult a rendszeresen kaszált, füvesített sávok változtatása fekete ugarolással. A kísérleti állomás körte, ribiszke, szamóca, szilva, cseresznye és meggy új fajtáinak kinemesítésén munkálkodik. Bár ezzel csak 6—9 éve foglalkoznak, széleskörű vizsgálatokat végeztek, s az eredmények biztatóak. A Bajmóci Gyümölcsnemesítő Állomás már saját kinemesített szamócafajtákkal szerepel a pomológiai vizsgálatokon, s ez már körte és ribiszke fajták kinemesített változataira is vonatkozik. A klasszikus hibridizációnál nagy figyelmet szentelnek az örökletes tulajdonságoknak. A kombinációs nemesítési módszereken kívül alkalmazzák a mutációs (az élő szervezet tulajdonságainak ugrásszerű megváltoztatása) és tiszta szelekcióvonalak módszereit is. Kísérleti hibrid-telepeik figyelmet érdemelnek. Az állandósító nemesítésükben szerepel minden nagyüzemi telepítésre javasolt körte, szilva, cseresznye, meggy és bogyósgyümölcs. Munkásságuk termékeny — vírusos megbetegedésnek ellenálló — típusok szelektálására irányul. Az ilyen állandósító-fajtarögzítő eljárásoknak fontos szerepe van a további szaporításoknál, főleg a nagyüzemi gyümölcsösök vínusbetegségmentes ültetőanyag ellátásában. Az aktuális problémák köréből a nemesítő állomás a gyümölcsészeti ökonómiának, a gépesítés és öntözés kérdéseinek szentel nagy figyelmet. A tájékozódó jellegű öntözési kísérleteik bizonyítják, hogy fontos az öntözés alkalmazása még olyan helyeken is, ahol az évi csapadék mennyisége eléri a 700 mm-t. A Bajmóci Gyümölcsnemesítő Állomás termő gyümölcseinek öntözött parcellái kétszeres mennyiségű, kitűnő minőségű termést biztosítottak az öntözetlen területek terméséhez viszonyítva. A gyümölcsszüret gépesítésének fejlesztése is időszerű feladat, valamint a termésbetakarítás utáni korszerű raktározás is. Ezek megoldásán szintén dolgoznak az állomás szakemberei. Az állomás — miként a múltban is — a jövő céljául tűzte ki a gyakorlati gyümölcstermeléssel történő kapcsolataik szoros kiépítését, valamint rendszeresíteni akarják tanfolyamok és tanulmányutak szervezését is a nemesítő állomás körze'ébon. (J. Ä.) A Nagykeszi-i szövetkezet az idei termésből mintegy hat vagon almát adott a közellátás számára. A gyümölcsöt a szállításig sáncokban raktározták. Képünkön Czita Antal, a közös elnöke és Balogh Béla kertész látható, г Fotó: Nagy Rudolf
