Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-14 / 46. szám

1970. november 14. SZABAD FÖLDMŰVES 9 Ismét a régi szinten? Az utóbbi években szövetkezeteink­ben egyre nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a tagság necsak szakmai, de 'kulturális téren is fejlődhessen. Az e célra rendeltetésre álló összeget úgy osztják be, hogy összeköthessék a kellemeset a hasznossal. Falvaink­­ban ma már mindenütt jól berende­zett könyvtárak találhatók, a szövet­kezet gondoskodik, hogy a tagság el­jusson az érdekesebb kultúrrendezvé­­nyekre. A legtöbb helyen újságra is előfizetnek, és hogy az emberek látó­köre bővüljön, külföldi kiránduláso­kat, tanulmányútokat rendeznek, az arra rászorulóknak pedig ingyenes gyógykezelést biztosítanak. Az Abafalai (Abovcej Egységes Földmüvesszövetkezet kultúralapját is, mely évi 50—60 ezer Kčs, főleg ilyen célokra fordítják. A tagság évente egyszer néhány kellemes napot tölt a Balaton partján, Budapesten, eset­leg más külföldi vagy hazai kirándu­lóhelyen. Minden szövetkezeti tag in­gyen járathat egy újságot. Ezenkívül még a sportegyesület támogatósára is jut a pénzből. Ez a szövetkezet abban a kedvező helyzetben van, hogy itt, a környező falvaktól eltérően, aránylag sok fiatal dolgozik. És ez nemcsak a termelé­kenységet, de a falu kultúréletét is befolyásolja. A községben pl. már 1965 óta működik egy ifjúsági klub, mely különösen az első három eszten­dőben igen agilison tevékenykedett. A klub elnöke Ko­vács Lajos, a szö­vetkezet ökonómu­­sa és kultúrfelelő­­se volt, akitől nem­csak a klub akkori és jelenlegi tevé­kenysége iránt ér deklődtünk, de a? > iránt is, vajon mi nek köszönhető az az örvendetes tény, hogy ők nem küz­denek fiatal mun­kaerőhiánnyal. — Miért marad­nak meg nálunk a fiatalok? A titok nyitja egyszerű. A falunkban minden téren megtalálják számításukat. Ezenkívül aki bevonul, az utolsó havi fizetésének dupláját kapja. Nősülő tagjainknak egy mázsás sertést ajándékozunk. Építkezési se­gélyt is folyósítunk, melyet nem kell visszatéríteni. Ezek a legfőbb ténye­zők, melyek visszatartják fiataljain­kat, akik mindezt jó munkával igye-Kuvacs Lajos keznek meghálálni. Hogy ez nem puszta frázis, bizonyítja azt a Mező­­gazdasági Minisztériumtól kapott két díj is — egy első és egy második —, melyet mint a mezőgazdaságban leg­jobban működő ifjúsági munkacsopor­tok nyertünk. Az említett díjakból az ifjúsági klubba magnót vettünk. A já­rási nemzeti bizottság és a helyi nem­zeti bizottság 10 ezer koronával tá­mogatta a klubot. A pénzből berende­zést, asztalokat, székeket, szekrényt, társasjátékokat, ping-pongasztalt stb. vettünk. A rendelkezésünkre bocsá­tott helyiséget kifestettük, rendbetet­­tük, és nagy lelkesedéssel láttunk munkához. Ebben a két-három évben jelentősen fellendült községünkben a kultúrtevékenység. A rendszeres tea­estéken kívül, melyeken a helyi „Mo­soly“ zenekar szolgáltatja a zenét, Andrejcsák Nándor vezetésével a fia­talok évente 2—3 színdarabot tanul­tak be. Csaknem valamennyi előadás­sal a szomszédos községekbe is ellá­togattak. Legnagyobb sikerüket az Űri muri, Huszárvágás, Nadrág, Ka­kukk Marci és a Bikaviadal c. dara­bokkal érték el. Noha, mint említettem, három év után stagnáció, sőt bizonyos fokú hanyatlás állt be, a múlt évben hús­­vétkor és karácsonykor is felléptünk egy-egy esztrádműsorral. Az idén már ez is elmaradt és a klub tevékenysége jóformán a nullával egyenlő. Az ifjú­ság érthetetlenül passzív lett. Azelőtt örültek, ha összejöhettek, próbálhat­tak, most hetekig a klub felé sem néznek. Pillanatnyilag nem akad egyén, aki ismét megpróbálkozna a múltban oly sikeres színielőadások felújításával. Ma már mindenki csak azt csinálja, amiből haszna származik. Egy színdarab betanítása pedig négy­öt hétig tart, s rengeteg idővesztesé­get jelent. — Természetesen a szövetkezetnek sem, éppúgy, mint a helyi pártszerve­zetnek és a HNB-nek, nem közömbös ez a tétlenség. A legutóbbi pártgyű­­lésen is foglalkozunk ezzel a kérdés­sel, ahol leszögeztük, hogy fel kell élénkíteni a tevékenységet, aktivizálni kell a fiatalokat, hogy ismét vegyenek részt a kultúrmunkában. Ahhoz, hogy mindez sikerüljön, elsősorban nagyobb fegyelemre lesz szükség. Egy község kultúréletét mindig nagyban befolyásolják a lehetőségek, elsősorban a kultúrház. Ahogy meg­győződhettem, e téren Abafalán nem eszményi a helyzet. — Kultűrházunk öreg és kicsi. Még apáink építették, és ma már nem felel meg a kor követelményeinek. Kisebb összejövetelekre túl nagy, táncmulat­ságok rendezésére kicsi, mert csak az érdeklődők fele fér be. így a MA­TESZ эет jár hozzánk. Kifűteni szin­te leheteteln. Sajnos, a jelenlegi hely­zet olyan, hogy a közeljövőben nem jöhet számításba egy új kultúrház építése. Ezek szerint minden marad a régi­ben? — Nem egészen. Szórakozás szem­pontjából részben megoldódik a te­remhiány. Szövetkezetünk 1973-ig a Vámhivatal mellett felépít egy csár­dát, melyben kulturális célra is lesz helyiség. Ezzel nem azt akarom mon­dani, hogy 1973-ig ölhetett kézzel ülünk majd. A fiataloknak megvan a berendezett klubhelyiségük, és remél­hetőleg, ha az idén már nem is, de januártól ismét munkához látnak. Befejezésül még egy kérdés. Mit vár az SZISZ-től? — Az én nézetem az, hogy nem az a fontos, milyen név alatt dolgo­zunk, hanem, hogy mit csinálunk. A tartalom a lényeg, nem a „burok“. Remélhetőleg ez az új szervezet már végleg megoldja az ifjúság problémá­ját. Ordódy V. Vállkendő áttöri csíkokkal Anyaga 60 deka kötőfonal, ötös kötőtűvel és hármas horgolótűvel dol­gozunk. 78 szemmel kezdjük (60 cm). 7 sort kötünk oda-vissza simán, majd min­tásán. 1. sor: (visszája) 1 szélszem, *1 sima. A fonalat háromszor a tűre csavarjuk. Az *-tól ismétlődik a minta végig a soron. A sort 1 szélszemmel fejezzük be. 2. sor: 1 szélszem, *a kö­vetkező 4 szemet a jobb tűre szedjük, közben a ráhajtatásokat leejtjük. A 4 szemet, amit átvittünk a jobb tűre, magasra húzzuk és visszatesszük a bal tűre, majd a 4 szemet összeköt­jük, egyszer simán, majd újra fordí­tottan. Az *-től ismételjük a mintát végig a soron. A sor végén 1 szélszem van. 3. sor: végig sima. 4. sor: 1 sima, 1 fordított váltakozik a sorban. A sor elején és végén 1 szélszem van. 5. sor: 1 szélszem, 1 sima, *2 fordított, 2 si­ma. Az *-től ismétlődik a minta végig a soron. A sor végén 2 fordított, 1 si­ma és 1 szélszem van. 6. sor: 2 for­dított, 2 sima váltakozik a sorban. A sor elején és végén 1 szélszem van. 7. sor: 1 szélszem, 1 fordított, *2 si­ma, 2 fordított. Az *-től váltakozik a minta végig a soron. A sor végén 2 sima, 1 fordított és szélszem van. 8. —11. sor: azonos a 4.—7. sorral. 12. sor: azonos a 4. sorral. 13.—14. sor: végig sima. 15.—17. sor: azonos az 1.—3. sorral. 2 fordított, 2 sima váltakozik végig a soron. A sor ele-Dii/at jen és végén 1 szélszem van. 19. sor: 1 szélszem, 1 sima, *2 fordított, 2 si­ma. Az *-től váltakozik a minta a* végig a soron. A sor végén 2 fordított, 1 sima és 1 szélszem van. 20. sor: 2 sima, 2 fordított váltakozik. A sor elején és végén 1 szélszem van. 21. sor: 1 szélszem, 1 fordított, *2 sima, 2 fordított. Az *-től váltakozik a minta végig a soron. A sor végén 2 sima, 1 fordított és 1 szélszem van. 22.—25. sor: azonos a 18.—21. sorral. 26. sor: azonos a 18. sorral. 27.—28. sor: vé­gig sima. Ez a 28. sor adja a mintát. A 4. áttört minta után, kb. 96 cm egész hossznál még 7 sima sort kö­tünk, majd lazán befejezzük a szeme­ket. A 2 keskeny oldalt rövidpálcával behorgoljuk. Az alsó hosszú sort is behorgoljuk: az első szélszembe 1 szoros szemet, majd 5 láncszem után a következő 4. szembe ismét 1 szoros szemet; újabb 5 láncszem után így folytatjuk a sort. A rojt szálai 32 cm hosszúak. 5—5 szálat összefogunk, át­bújtatunk egy láncszem-íven és meg­­csomőzzuk. Minden láncszem ívbe te­szünk egy rojtot. K. É. M \ eNo No ^ lagyimír Iljics Lenin jellegzetes gyermekkori tulajdonságai kö­zé tartozott az erős akarat. Munkáját mindig maradéktalanul elvégezte. A rendszerességet és pontosságot úgyszintén megkövetelte másoktól is. Vlagyimir Iljicsnek szigorú napirend­je volt. Erről leánytestvére emlékira­taiban így ír: „Nyáron együtt voltunk az akkori Szamarszk tartomány Alakajev falu­jában. Most Lenin nevét viseli az itte­ni kolhoz. Idejét mindig pontosan beosztotta. Minden reggel korán kelt, megregge­lizett, vette a füzeteket, a könyveket (А. I. ULJANOVA) ОДИОМ АШЛТЕШ1 és a kertbe ment. A kert egyik sarká­ban asztalt és padot készített magá­nak. Oda leült és dolgozott. Reggel a nehezebb tantárgyakkal foglalkozott: matematikát és történel­met tanult. Itt töltötte idejét egészen délig. Nem telt el egy nap sem, hogy ne olvasott volna. Csak ebéd után pi­hent, sétálni járt. A fiatal korban megszokott pontos­ságot felnőtt korában is betartotta. Ez végig kísérte egész életében. Ezért tudott sokat alkotni. így alakította ki magában a kemény akaraterőt. Sza­vára mindig lehetett adni. Egy alkalommal cigarettázni kez­dett. Meglátta ezt az édesanyja, aki nagyon megharagudott és kérte őt: „Vologyuska, ne dohányozz!“ Mivel Vlagyimir Iljics nagyon szerette édes­anyját, megígérte, hogy többet nem fog cigarettázni. Többet nem is vett kezébe cigarettát.“ Kövessétek példáját, legyetek erős akaratú emberek! Fordította: Nyustyin Ferenc ▼ A ▼ A legbiztonságosabb közlekedési eszköz LÓ ÉS LOVASA A rajzon látható zsoké éppen most próbálja ki új lovának képességeit, például milyen gyorsaságot képes el­érni. Ennek érdekében a versenytávot mindig a vonal mentén kell lovagolnia, és persze köz­ben a kijelölt számtani mű­veleteket is el kell végezni. Mi azonban azt is szeret­nénk tudni, hány éves a zso­ké? Két kérdésre várunk te­hát választ. 1. Hány kilomé­tert fut a ló két óra alatt? Számolása a ló fejétől kez­dődik.) 2. Hány éves a zso­ké? (Ezt a számolást a ló farkánál kezdjétek.) Vigyá­­zatl A kereszteződéseknél mindig egyenesen, — kitérő nélkül haladunk tovább! 9 AZ IGAZ BARÄT! VÍZSZINTES: 2. A függőleges 1. folytatása. 6. Tova. 8. Szlovák táj. 9. Angol szeszes ital. 11. Nem oda. 12. Több mint jó. 14. Mátyás Tamás. 15. Lágy fém. 16,- Erna Anna. 18. Menet­rendi rövidítés. 19. Izomkötő. 20. B. S. ■22. A gin betűi felcserélve. 23. Mula­tóhely. 25. Idegen isten (DEO). FÜGGŐLEGES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a vízszintes .2. sorban 3. Saját kezűleg röv. 4. Felfordulás. 5. Kevert móda. 7. Város Franciaor­szágban (i—y). 10. Nemzeti Bizottság. 13. Város Svájcban. 17. К-betűvel az elején: papagájfajta. 19. Helyeslés. 21. Latyak. 24. Föléje. fry* t '•fi t /* ' * . Маль i- FflNA? SADÓ Az eres lábak Mai témánk legyen „az eres lábak problémája“, miután ez a betegség nagyon sok embert érint, részben a már kifejlődött és kezelt, részben a még nagyobb számú nem megfelelő életmód következtében kialakulni ké­szülő eres lábak szempontjából. Lássuk tehát mi az eres lábak ke­letkezésének az oka? Kiknél és ho­gyan keletkeznek az eres lábak? Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, ismerkedjünk meg a lábak, érrendsze­rével. Ugyanis ennek ismerete magya­rázatul szolgál, hogy miért éppen az alszárakon alakulnak ki a tágult erek. Mint minden szervünknek, úgy a két lábunknak is megvan a vérkeringése. Itt is az artériás — verőeres — rend­szer szállítja a vért a lábakba és a vénás — vivőeres — rendszer szállít­ja visszafelé a szívbe. Ez a visszafelé szállító vivőeres rendszer kettős: az egyik a felszínes, a másik a mély vé­nás rendszer. A felszínes a bőr alatt fut, a mély az izmok között. Ezt a két rendszert sűrű erek, az ún. „össze­kötő erek“ hálózata kapcsolja egy­máshoz és ezáltal biztosítja szoros együttműködésüket. Ez a visszafelé szállító kettős érhálózat a comb tövé­től csaknem a bokáig van elhelyezve, de a bokák fölött az alszár belső fel­színén az erek rendszere a többitől eltérő, mert itt a felszínes érhálózat összekötőrendszer nélkül megy át a mély érrendszerbe. Ez nagyon fontos jelenség és egyben magyarázata an­nak is, hogy az eres lábak megbete­gedése miért csaknem kizárólag ép­pen itt a bokák tájékán szokott kez­dődni. A kifejlődésnél a következő tényezők játszanak közre: 1. Üröklés (némely családban csak­nem minden tagnak eresek a lábai). 2. Nyomás. A vér mindenkor egy bizonyos nyomással kering az ereink* ben. Ha ez a nyomás a normálistól magasabb, úgy ez az erek falára be­lülről ható állandó nyomás tágítja az ereket. 3. Izom-tevékenység. Főképpen á mély rendszerre hat. Működés közben az izmok összehúzódnak, elernyed­­nek, ami pumpáló hatásként érvénye­sül és segíti a vért a szív felé továb­bítani. 4. Vénabillentyűk. A vivőerek falá­ban olyan billentyűrendszer van, ami nem engedi a vért visszafelé áramla­­ni. Ilyenkor a véroszlop súlya növek­szik, ami fokozza a nyomást, s ez vi­szont kedvez a tágulásnak. 5. Hasüregi helyzet. Terhesség, da­ganatok akadályozzák a vénák kiürü­lését, és ezáltal elősegítik a pangást, ami nyomásemelkedéshez vezet és a tágulást segíti. S. A szív állapota. A jól működő szív képes hajtani a véroszlopot a szív felé is, amíg a rosszul működő szív erre nagy részben képtelen. Az eres lábak kezelése mindenkor orvosi fel­adat. Minél előbb kezdik el a szak­kezelést, annál jobb eredmény vár­ható. A megelőzés viszont kizárólag az érintett feladata. Mire legyünk külö­nös tekintettel a megelőzésben? 1. Megfelelő munkahely és munka megválasztása. Követelmény, hogy ne kelljen egész nap álldogálni. Nehezet emelni végképp nem szabad. 2. Megfelelő cipősarok viselése (legjobb a 3—4 cm-es sarok). 3. A kialakuló eresedés állapotá­ban rugalmas kötést kell hordani. Legjobb a széles gumipólya, kevésbé jó a gumiharisnya. 4. Hasüregi műtétek után különös gonddal kell figyelni a láb ereit, va­jon nem jelentkeznek-e a nehezített keringés jelei? 5. Óvjuk a lábakat minden sérülés­től, főképpen a mezőgazdasági mun­káknál, a tarlókon történhetnek sérü­lések. 6. Bőrgombás megbetegedéseket fel­tétlenül kezelni kell, mert legtöbb­ször ezek az apró ereken jelentkező gyulladások elindítói. 7. Lehetőleg rendszeresen tornász­­tassuk a lábakat. Legjobb eredményt az úszástól várhatjuk, annak minden fajtája igen jól hat. 8. Óvakodjunk az elhízástól, és ne féljünk az esetleges operációtól sem. 9. Tanácsadásért legjobb a kezelő orvoshoz fordulni, mert ő tudja leg­jobban irányítani az esetleg szüksé­gessé vált szakorvosi közreműködést is. Dr. Tóth Lászlő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom