Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-14 / 46. szám

Bratislava, 1970. november 14. Ara 1,— KCs XXI. évfolyam, 46. szám. Szakmellékiet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Legfőbb szempont a társadalmi érdek A szövetségi kormány legutóbbi ülésén a népgazdaságban elért ered­mények értékelésével foglalkozott. Megállapította, hogy az utóbbi hónapok­ban a gazdasági konszolidáció elmélyült és jelentős eredményeket hozott a gazdasági élet számos szakaszán. Növekvő dinamika tapasztalható a források létrehozásában, fokozódik az ipari és az építőipari munka haté­konysága, javulás tapasztalható a mezőgazdasági termelésben és a köz­ellátásban. A kormány megállapította, hogy a gazdaságpolitika kitűzött alapelvei helyes irányban realizálódtak, ami gyakorlatilag a tervfeladatok sikeres teljesítésében tapasztalható. Ugyanakkor bírálóan kell szólni a beruházások területén tapasztalható nemtörődömségről. Ami a külkereskedelmet Illeti, bízhatunk abban, hogy a hátralevő heteket kihasználva eleget teszünk kereskedelmi és szállítási kötelezettségeinknek. A termelési-gazdasági egységek, gazdasági ágazatok 1971-re vonatkozó; tervjavaslatainak értékelésével kapcsolatban a kormány megállapította, ! hogy az egyes gazdasági ágazatok tervjavaslatai nem méltányolják eléggé a központi irányelveket, általában lassú az anyagi források növelésének kitűzött tempója, és még ez is aránytalanul igényes újabb beruházásokra, kiterjedt behozatalra, munkaerőre és anyagi eszközökre. Amennyiben a kormány elnézően járna el ezekkel az irányzatokkal szemben, tulajdon­képpen magára vállalná a felelősséget azért a fejlődésért, amelyik nem lenne képes megoldani a jelenlegi gazdasági problémákat és csak tovább rontaná a gazdasági élet hatékonyságát. E kérdés annál is Inkább komoly figyelmet igényel, mert a jövő évi népgazdasági terv ötéves tervünk ki­induló alapját képezi. Ezért a kormány határozottan kitart a központi irányelvek betartása mellett, az egyes rezortokat pedig utasította, hogy tervjavaslataikat a társadalmi szükségleteknek és lehetőségeknek meg­felelően dolgozzák át. Az új ötéves tervbe való átmenet kérdéseiben a kormány a szocialista gazdaság racionális, valóban tervszerű irányítását szorgalmazza. A gazda­sági reform megvalósítása igényes feladat, nem tette még lehetővé az állami költségvetéshez való hozzájárulás átgondolt, komplex rendszerének bevezetését. Halaszthatatlanul módosítani kell azonban a gazdasági élet néhány alapfeltételét, elsősorban a terv tekintélyének megerősítése érde­kében. Ezért a kormány megtárgyalta és a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti a gazdasági szervezetek adórendszerében javasolt változásokat és kiegészí­téseket, beleértve a szociális biztosításhoz való hozzájárulásokat is. A javasolt intézkedések összhangot teremtenek az anyagi és a pénzügyi folyamatok között, összefüggésbe hozzák a pénzforrások létrehozását és felhasználását a tervfeladatok teljesítése szempontjából. Elsősorban a jö­vedelmi adó rendszerének módosításáról van szó, amelyik méltányolja, és igyekszik kiegyenlíteni az egyes ágazatok között a források létrehozásának feltételeiben mutatkozó különbségeket. A kormány a továbbiakban foglalkozott a népgazdaság tudományos­technikai fejlődésének kérdéseivel. Értékelte a szakemberek tevékenységét ezen a területen és az eddig kidolgozott tanulmányok alapján konkrét feladatokat fogadott el. Tekintettel arra, hogy szocialista államok fejlesz­tési terveinek összeegyeztetésében jelentős eredményeket értünk el, a kor­mány felhatalmazta az illetékes szerveket a kölcsönös gazdasági kapcso­latok megtárgyalására az 1971—1975-ös évkre vonatkozólag. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójának hazai ünnepségei ★ ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS PRÁGÄBAN ÉS BRATISLAVÄBAN * ÜDVÖZLET A SZOVJET NÉPHEZ * KOSZORÍTZÄS A SLAVINON ★ MEGNYITOTTAK A SZOVJET FILMNAPOKAT ★ VASZIL BIĽAK ELVTÄRS NAGY JELENTŐSÉGŰ BESZÉDE ★ OKTOBER ÖRÖKÉHEZ HŰEN * A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 53. évfordulóját dolgozó né­pünk méltón ünnepelte. Prágában és Bratislavában az évforduló alkalmá­ból ünnepi nagygyűlést tartottak. De ünnepségekre került sor vidéki váro­sokban és falvakban is. Az ünnepsé­gek keretében többek között Bratisla­vában is megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Az SZLKP KB, az SZNT, a szlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának koszorúját Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára és Peter Colotka, a szlo­vák kormány elnöke helyezte el a Sla­­vinon. A Gsehszlovák—Szovjet Barát­ság Hónapja és az NOSZF alkalmából Bratislavában megnyitották a Szovjet Filmnapokat is. A prágai és bratislavai nagygyű­lésről a résztvevők üdvözletét küldtek a szovjet néphez, amelyben hangsú­lyozzák az NOSZF történelmi jelentő­ségét a csehek és szlovákok első ön­álló államának és Csehszlovákia Kom­munista Pártja megalakulására. Az ünnepségek egybeesnek hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadí­tása negyedszázados évfordulójával. Ebben az évben ünnepeltük V. I. Le­nin születésének 100. évfordulóját, és aláírtuk az új csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződést. A tör­ténelem megtanította népeinket arra, hogy a csehszlovák és a szovjet nép szövetsége ás testvéri barátsága sza­badságunk és szocialista fejlődésünk legmegbízhatóbb szavatolója. A szov­jet nép és kommunista pártja önzet­lenül segítette és segíti hazánkat a szocializmus építésében, és amikor szocialista hazánkat a belső és külső ellenforradalmi erők fenyegették, a szovjet hadsereg és a Varsói Szerző­dés többi testvéri szocialista országá­nak hadserege érkezett segítségünkre. Mindkét nagygyűlésen jelen voltak a szovjet nép képviselői, akik szintén felolvasták a szovjet nép üdvözletét a csehszlovák néphez. Vasil Biľak elvtárs, a CSKP KB el­nöksége tagjának a prágai nagygyűlé­sen mondott beszéde ideológiai tisz­tánlátásról, az osztályszemlélet he­lyes értelmezéséről és a Szovjetunió­hoz való ragaszkodásunkról, szerete­­tünkről tanúskodott. Bifak elvtárs hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megmutatta az egész világ előtt a szocializmus felé vezető utat, és fi­gyelmeztette a burzsoáziát, hogy ural­mának vége felé közeledik. Az első győzelmes proletár forradalom a vi­lágon nem ideális feltételek közt jött létre, hanem legyőzte a hazai és kül­földi burzsoázia dühödt ellenállását, a hosszantartó világháborútól, politi­kailag, gazdaságilag és erkölcsileg rettenetesen kimerült világ feltételei között. A szétrombolt és elpusztított Oroszországban az építés megkezdése mellett szembe kellett nézni a hazai és külföldi burzsoázia ellenállásával. A munkáshatalom fiatal szovjet álla­ma ellen mozgósítottak minden anya­gi, katonai és szellemi, világi és egy­(Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött a próbaüzemeltetés ф Egy idény alatt 32 000 vagon cukorrépát dolgoznak fel ® A közeljövőben kilencféleképpen csomagolnak cukrot ф Több fi­­gyelmet kíván az emberről való gondoskodás ^Tervek az egész évi üzemeltetésre. Д dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) cukorgyár magasbatörő ké­ménye már néhány hete füstölög, — megindult a próbatermelés. Ez a rég­óta „megálmodott“ cukorgyár azért jelentős, mert a csallóközi cukorrépa­termelő üzemek sokkal gyorsabban tudják rendeltetési helyére szállítani a „fehér arany“ alapanyagát. Ezernyi gond, utánjárás előzte meg, amíg az üzemet felszerelték. Nemcsak a beruházók, a kivitelezők, de a já­rási pártbizottság és a mezőgazdasági társulás dolgozói is sokat tettek, hogy ebben az évben meginduljon a termelés. Az új gyárat október elsején adták át rendeltetésének. Előtte hat napig tartott a mindent átfogó felülvizsgá­lás, s harminc napon keresztül folyt a próbaüzemeltetés. A dunaszerdahelyi gyár az ország legnagyobb cukorgyára. Naponta 4000 tonna cukorrépát dolgoz fel, vagyis egy idényben 32 ezer vagonnal, ami mintegy 34 ezer tonna cukrot jelent. Az üzem mintegy hatszáz dolgozója éjjel-nappal, vagyis három műszakban dolgozik, természetesen szombaton és vasárnap is. A lakatosok, villanysze­relők és műszerészek iskoláztatásáról jóelőre gondoskodtak, a aurányi szak­­tanintézetben képezték és képezik ki őket. A termelés megindításának első nap' jaiban az esős időjárás megzavarta a szállításokat. A próbaüzemeltetés alatt más gyárakból is kaptak cukorrépát. Ma már nincs ilyen gondjuk, mert a csallóközi mezőgazdasági üzemek bő­ségesen ellátják nyersanyaggal a gyá­rat. Az üzemen Cseh Vince mérnök ka­lauzolt végig. Először a hatalmas gép­házat tekintettük meg, amely nemcsak a cukorgyárat látja el árammal, ha­nem a szomszédos Prefa üzemen kívül még az állami hálózatba is juttatnak belőle. Aztán a cukorgyártás óriási pavilonjába vitt az utunk. Minél fel­jebb haladtunk a lépcsősoron, annál nyomasztóbb lett a hőség. Embert alig láttunk, majdnem mindent vezérlő­­asztalok mellől irányítanak. Az ott dolgozók egyike-másika panaszkodott, hogy nagyon meleg van, és várják a szellőztetés kérdésének minél előbbi megoldását. Kíváncsian fordultunk a kísérőnk­höz. — Nehéz a megoldás — válaszolta a fiatal mérnök. — A ventillátorok használata is árthatna a munkások egészségének, mert könnyen reumát okozhat. Az is baj, hogy nincsenek még megfelelő szociális berendezések sem, amit dolgozóink joggal kifogá­solnak. Végignéztük a termelési folyamatot, s megkönnyebbültünk, amikor meglát­tuk a futószalagon csillogó cukor­kristályokat, mert egyúttal hűvösebb levegőre kerültünk. Az új üzemben a csomagolás sincs még megoldva. Ezért a gyártott kris­tály- és porcukrot átmenetileg hatal­mas befogadóképességű cukorsilókban tárolják. Rövidesen üzembe helyezik azonban a csomagoló gépeket, és az automaták kilencféleképpen (V2 kg-Lül 50 kg-ig) csomagolnak majd kris­tály-, por- és kockacukrot, természe­tesen kávéházit is. A legyártott cukor többségét külföldre szállítják. A következő években maximálisan vagyis egész éven át ki akarják hasz­nálni az üzemet. Ezért azt tervézik, hogy a jövőben répaszeletet, herefélé­ket és más növényeket is szárítanak, idővel pedig áttérnek a kubai cukor finomítására is. A mezőgazdasági üzemekkel való kapcsolat általában jő. Ezt igazolja az is, hogy az üzemek dolgozókat bo­csátottak a gyár rendelkezésére. De mégis van valami, ami bosszantja az üzem irányítóit. A szövetkezetek nem tartanak igényt a répaszeletre, mert elegendő takarmánnyal rendelkeznek. A szeletet eladták tehát Csehországba, de nincs elegendő vagon, és így las­sanként már nem tudják hová raktá­rozni a répaszeletet. Mennyivel, egy­szerűbb és gazdaságosabb lenne, ha a répát szállító járművek visszafelé szelettel rakodnának meg, és nem lenne semmi torlódás. A többszínű, magas kémény füstöl­gése azt hirdeti, hogy új gyár üzemel Csallóközben. Ha egyelőre ezernyi is a gond, örvendetes tény, hogy a gyár a nyersanyagbázis közvetlen közelé­ben létesült, ami az ésszerű beruhá­zási politika ragyogó példája. Tóth Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom