Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-10 / 41. szám
1970. október 10. SZABAD FÖLDMŰVES Az üzemi megfontolások nagy jelentőséget tulajdonítanak — a tej önköltségének csökkentése és a munka termelékenységének növelése miatt — a tehenenként! átlagos tejhozam fokozásának. Ezért a legnagyobb figyelmet a tehenek jó takarmányozása és a tartási viszonyok megjavítása mellett az állomány minőségi fejlesztése, illetve a tenyészüszö korszerű felnevelése érdemli. A korszerű üszőnevelés rendkívüli jelentősége — azonkívül, hogy csökkenti a selejtezés mértékét, és lehetővé teszi a korábbi tenyésztésbevételt — abban összegezhető, hogy elősegíti a tehenészet egyidejű számbeli fejlesztése mellett az állomány minőségi javítását. Ugyanakkor az elóhasiak nem a harmadik laktációban érnek el normálteljesítményt, hanem nagy részük már az első évben, miáltal nő az átlagos tejtermelés és a tehenek használati ideje meghosszabbodik. Mindez a tehénállomány pótlásához kevesebb növendéküszö felnevelését és ugyanarra a takarmányalapra több tehén tartását teszi lehetővé. A felnevelés gazdaságossága azért különösen fontos, mert rosszul értelmezett takarékosság, helytelenül alkalmazott kalkuláció a felnevelés elhanyagolásához, illetve az üsző fej-A brucellózisfertőzés veszélye A szarvasmarhák járványos elvetélése a szaporulat kiesése, a meddőség miatti kényszervágások, a tejhozam csökkenése folytán évről évre jelentős kárt okoz a népgazdaságnak. A brucellózisnak három változata ismeretes: a Brucella bovis a szarvasmarhák, a Brucella melitensis (máltai láz), a juhok, és a Brucella suis a sertések jársványos elvetélését okozó baktérium. Az állategészségügyi rendelkezések és a munkaegészségügyi előírások elhanyagolása, be nem tartása, nemcsak a betegség elterjedését mozdítja elő, hanem veszélyezteti a fertőzött állatok gondozóit, a fertőzött állatok vágásával, feldolgozásával foglalkozókat is. Az állatok legtöbbnyire a baktériumokkal fertőzött takarmány vagy itatóvíz, ritkábban a tőgy bőrén keresztül fertőződnek. Nemcsak a szarvasmarhák, juhok és sertések közt fordulhat elő brucellózis-fertőzés, hanem valamennyi háziállat, vadállat és a patkány is fertőződhet. Legutóbb például erős fertőzést állapítottak meg egyes helyeken mezei nyulakon. Az ember legtöbbször a bőrön keresztül fertőződik. A betegség átvitelét emberről emberre eddig még nem észleltük. A fertőzött állatok gondozói, az elvetéléskor közreműködők, vagy segédkezök, ha nem tartják be a munka-higiéniai előírásokat, könynyen megbetegedhetnek brucellózisban. A betegség tünetei az influenzához hasonlítanak, de kórházi kezelést kíván. A brucellózisos tehén fejésekor, a tejben levő brucellák a kéz bőrén keresztül (különösen, ha seb van a kézen) könnyen bedörzsölödhetnek, behatolhatnak a bőrbe, majd onnan vándorolnak a szervezet belső részeibe. A gyomron keresztül a felnőttek általában nem fertőződnek, kivéve ha fertőzött nyerstejböl készült ételeket (pl. fagylaltot) esznek, vagy alkoholfogyasztás után, amikor a gyomorsav felhígul. A gyermekek azonban a gyomron keresztül is könynyebben fertőződhetnek, a fertőzött nyerstej fogyasztása után, vagy kevésbé ellenálló bőrükön keresztül. A fertőző elvetélés korlátozása és a dolgozók védelme végett elsősorban könnyen tisztítható és fertőtleníthető ellető istállókat kell építeni minden nagyüzemben. Az ellésben segédkezének lehetőleg vállig érő gumikesztyűt keil húznia, gumicsizmát, gumikötényt és védőszemüveget kell használnia. Ha nincs gumikesztyű, akkor a kezet és a kart vastagon be kell kenni csukamájolajos cinkkenöccsel. Rendes ellésnél is, de vetéléskor különösen kerülni kell a magzat, a magzatburkok felesleges fogdosását, a inagzatvíz érintését. Az ellés vagy vetélés levezetése után savas hatású, fertötlenítöszeres meleg vízben kell megmosakodni, és minden tárgyat, műszert gondosan lemosni. Mivel a bruccelózis-baktériumok 60 C fokon felüli hőmérsékleten gyorsan elpusztulnak, a fertőzött vagy fertőzésre gyanús állományokból származó tejet csak pasztőrözve szabad forgalomba hozni. Az eddigi megfigyelések szerint az ember csak abban az esetben lehet a betegség terjesztője, ha fertőzött állománytól mentes állományhoz megy dolgozni, alapos fertőtlenítés nélkül. Krüger — Töpplich 5 lődésének lelassításához vezethet. Sok mezőgazdasági üzemben a helyzet e tekintetben kedvezőtlen, és ez a szarvasmarhatartásban további bajok előidézője: kevés előhasi válik be, nagyarányú az üsző-, illetve tehénselejtezés, rövidebb a tehén használatban tartásának az ideje, és sok a kishasznosságú tehén, valamint a tehénállomány pótlását szolgáló üsző. Azokban a gazdaságokban, amelyekben az eredmények számszerűen nyomon követhetők, megállapítható a felnevelés és teljesítmény között a pozitív öszszefüggés. A tehénállomány pótlásáф A tehenek ivarzásának megállapítása Legelőn vagy szabadon, kifutókban tartott húsmarhák között az ivarzás vasectomizált bikával, naponta háromszor! megfigyelés alapján az esetek 68—93 százalékában megállapítható volt. Annak eldöntésére, hogy melyik tehenet ugrotta a bika, a hasát titándtoxid és földi dióolaj keverékével kenték meg. Ennnek a festékfoltja a tehénen jól felismerhető volt. ф Versengés a borjak között Azok az üszőborjak, amelyek kénytelenek versengeni a helyükért és takarmányukért, a születéstől fogva hat hónapos korukig, a későbbiek során rossz borjúnevelők lesznek. Gyakori közöttük a nehezen kezelhető tehén. oly fontos ásványi anyagokat kedvező arányban és mennyiségben tartalmazzák, a tenyészérettség fiatalabb korban következik be, mint ahol azok hiányéval kell számolnunk és mesterséges pótlásukra nem fordítanak elég gondot. A korai tenyésztésbevételének azonban előfeltétele a fiatalkori jó tartás és takarmányozás. Az olcsó felnevelésnek jó minőségű legelő, bőséges olcsó gazdasági takarmány az előfeltétele. Növendékmarhákkal távoli legelők is jól hasznosíthatók, ha ott számukra van elegendő ivóvíz. A jó tartás, illetve takarmányozás az állatok örökletes alapjának kifejlesztése céljából döntő fontosságú. Éves korra el kellene érniük a kifejlődött súlyuknak csaknem felét. Amennyire előnyös a jól tartott, korán kifejlődött üsző korábbi tenyésztésbevétele, annyira hátrányos a roszszul tartott, fejletlen állat idő előtti megtermékenyítése. Ez utóbbi esetben az üszőknek csak kis hányada ad már a leellés évében elegendő tejet, sőt közülük sok még a harmadik laktációban sem. A rosszul tartott és rosszul fejlődött üszők korai tenyésztésbevétele tejhozamkieséssel is jár. A későbbi korban történő ellés a tejhozamot növeli. Minden hónap késés a termelésben mintegy 100—200 literrel növeli az első laktáció termelését. A tejhozam növekedés a 33 hónapos borjazást időpontig nő. (A későbbi korban való első borjaztatás már nem jár hozamnövekedéssel.) A jól tartott, törésmentesen fejlődött növendéküszőnek (a korábbi teilyenhez nem jutnak. Egyes megfigyelésekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a farokrágás a biológiailag csekély értékű fehérjék etetése, a takarmány mikroelem-, elsősorban vas és jód hiánya, kevés és ballasztban szegény takarmány etetése esetén következik be. Olyan megfigyelések is vannak, hogy a nem megfelelő tartási viszonyokban rejlik a farokrágás oka. Így a rekeszek túlzsúfoltsága, az almozás hiánya, a teljesen rácsos padozat lehet a kiváltó ok, vagypedig a bélférgesség, tetvesség, amely izgatja a sertéseket. A sertés természeténél fogva aktív állat, így ösztönös cselekedeteinek láncolatába tartozik, hogy szeret idegen tárgyakat rágcsálni. Eme ösztön kielégítésére és a következményeinek megelőzésére javasolják a láncok felakasztását a rekeszekben, továbbá vödrök, rossz zsákok, dobozok benntartását, hogy a sertések ezeket rágcsálják és ne szokjanak a farokrágásra. A farokrágás megelőzésére ajánlott sokféle eljárás közül a gyakorlatban legjobban bevált a hízóba fogott malacok farkának megkurtítása. Konkrét kísérlet során a hizlalásra szánt malacok farkát három napos korban tövig levágták. A vérzés csilф Jó-e vagy rossz az ikerellés? A tenyésztők jobban kedvelik az egyes borjakat, mert azok általában erősebbek, egészségesebbek. Ha a tehén Ikrekkel vemhes, akkor az elléshez több energiára van szüksége, ezért tejtermelése csökken. Gyakoribbak ilyenkor az ellési nehézségek is. Különösen 5—6 éves teheneknél fordul elő ikerellés, leggyakrabban június és július hónapban. ф Alig vannak már „vadlovak“ 1870-ben még 3,5 millió vadló (musztáng) élt az USA-ban, ma azonban már csak 15 ezer, a számuk állandóan fogy. Legfőbb ellenségük az ember, aki autók és repülőgépek segítségével tömegesen befogja őket és húsukból kutyaeleséget készít. Utóbbi nyésztésbevétel folytán) a csökkent felnevelési költségén kívül az is előnye, hogy több üsző marad állománynövelésre, csökken a selejtezés mértéke, több tehén tartható ugyanarra a takarmányalapra, a befektetett költségek gyorsabban megtérülnek, és az első laktációban növekedik a tejtermelés. Ezzel viszont szorosan összefügg a tehén használati idejének kinyújtása. Az NDK-ban végzett megfigyelések arról számolnak be, hogy a fiatalkori jó tartás esetén a teljesítmény az első laktációban nő. Ebben az esetben az eddigi felfogás, mely szerint a tehenek a harmadik laktációban érnek el normálteljesítményt, revízió alá veendő. Külföldi kíi'"lelek és egyes hazai megfigyeléseink szerint — helyes felnevelés és előkészítés esetén — a tehenészetbe belépett elöhasiak az állomány tejhozamára kedvezően hatottak. Nőtt az egy tehénre vonatkoztatott teliesltménv annak ellenére, hogy több előhasit állítottak be, mint amenynyi tehenet selejteztek. Ezekben a tehenészetekben megvan a lehetőség ahhoz, hogy állományunkat gyorsan fejlesszék, a jó teheneket a lehetőség határáig tartsák, a rosszakat pedig gyorsan kimustrálják. Ha az állomány pótlására kevesebb üszőt kell tartani, akkor csökken az állományforgó üres járata, vagyis az egy tehenet terhelő üszőnevelés költsége. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy a tehénlétszám optimális felújításénak, egyben a tejtermelés növelésének a tenyészüszők korszerű felnevelése az egyik legdöntőbb előfeltétele, miért is az eredmények javítása érdekében érdemesnek látszik a szarvasmarhatenyésztés eme legelhanyagoltabb területének nagyobb figyelmet szentelni. Persze, amint a nagy tejhozamú tehenek tartása, úgy a tenyészüszők korszerű felnevelése is csak jó takarmányozással, a takarmányok hozamának növelésével, illetve a gazdaság takarmányalapjának megjavításával párhuzamosan oldható meg. Dr. László László lapítására vessesquichloridot használtak és a vérszegénység megelőzésére a farizomba 1,5 ml Pecuferolt injekcióztak. A csonkított farkú malacok rövid idő múlva szopni kezdtek, utóvérzés nem fordult elő és a sebzések átlag 10 nap alatt gyógyultak. 895 csonkított és 861 csonkítatlan farkú malac az elválasztás után hízóba került, s ezeket a hizlalás végéig megfigyelés alatt tartották. A 895 csonkított farkú malacból hizlalt sertések közül levágás után csak egynél találtak áttételes tyúktojás nagyságú daganatot a hasüregben. A farokcsonkítás nélkül 861 malacból a 18 rekeszben hizlalásra elhelyezett sertésekből összesen 82 sertésen fordult elő farokrágás. Ezekből 18-at idő előtt kellett értékesíteni, 8 esetben bénulás következett be, 9 esetben kényszervágásra került sor, egy sertés pedig elvérzett. A csonkított farkú malacokat 14,9 kg átlagsúllyal állították hízóba és 153 nap alat 111 kg-mal kerültek vágóhídra. A farokcsonkítás nélküli csoport 15,16 kg átlagsúllyal ment hízóba és 158 napi hízás után 109,46 kg súllyal került vágásra. Az előbbiek napi súlygyarapodása átlag 625, az utóbbiaké 595 gramm volt. Inaugural — Lliss ЛГ/ЛГ/ЛГ/ДГ/Ж/jr/jr/JV/» időben történt ugyan intézkedés a védelmükre, de bizonyos körülmények között még most is engedélyezik egyes területeken (Montana és Wyoming tájain) a musztángok befogását, elsősorban a legelők védelmében. ф Kórokozóktól mentes malacnevelés Egyes államokban az eljárást más és más névvel jelölik, s az állatokat különböző céllal nevelik. Az NDK-ban a címben megjelölt elnevezést fogadták el, amennyiben a malacoknak a fertőző tüdőgyulladás, a torzító orrgyulladás okozóitól és mycoplazmáktól kell menteseknek lenniük. Az állatorvosi, az orvosi és a laboratóriumi kísérletekhez a jövőben csíramentes, illetve egy bizonyos baktériumflórájú malacokat is kell nevelni. Jelenleg a malacokat vagy az anyaméhhel együtt, vagy császármetszéssel távolítják el. Előbbi esetben az anyát értékesítik, az utóbbiban — ha a seb jól begyógyul — továbbszaporításra felhasználják. Mindkét eljárás körülményes, munka- és költségigényes. Az erőszakkal világra hozott malacok életképessége gyengébb. Emiatt az eljárás az országos sertéstenyésztésben nem gazdaságos. Az Ipolysági (Sahy) Egységes Földművesszövetkezet a lévai járás átlagosan jó szövetkezeteinek egyike, összesen 588 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, amiből 328 hektár a szántóterület. Ebből mintegy kétszáz hektáron termesztenek gabonaféléket, főleg búzát és árpát. Az idei év eredményeire itt is kedvezőtlen hatással volt az időjárás szeszélyessége. Búzából a Bezosztáját és a Mironovszkáját termesztik, s ebben az évben 38,12 mázsás átlaghozamot takarítottak be egy hektárról. Az árpafajták közül a Dvorant részesítették előnyben, de itt is gyengébb volt a hozam az átlagosnál. Mindössze 28,5 mázsát adott hektáronként. Jónak ígérkezik a kukorica és a cukorrépa. Molnár István agronómus 40, illetve 400—450 mázsás hektárhozamra számít ezeknél a növényeknél. Az eredmények margójára Takarmányféleségek szempontjából a szövetkezetben nincs probléma, hiszen jelenleg már 5551 mázsa teriméstakarmányuk és 3151 mázsa silótakarmányuk van, ami teljes mértékben fedezi a nem túl nagylétszámú állatállomány szükségleteit. Az állattenyésztés szakaszán elért eredményekről Balia István, a szövetkezet zootechnikusa számolt be. Az 1965-ös évig kiváló állatállománnyal rendelkeztek, de egy hirtelen betegséghullám teljesen tönkretette azt. Azóta nem tudnak visszazökkenni a régi kerékvágásba. A félévi mérlegeléskor a következő eredményeket mutatták ki ezen a termelési szakaszon. Az átlagos napi súlygyarapodás hfzómarháknál 0,745 kg, sertéseknél pedig 45 dkg. Egy fejőstől átlagosan 7,9 liter tejet fejtek naponta. Az 1989-es évben több mint 3000 liter tejet fejtek egy tehéntől, s ezt az átlagot ebben az évben is szeretnék elérni. A malacnevelésben is szép eredménnyel dicsekedhetnek, hiszen az év végéig 17 db malac elválasztását tervezik anyánként. A sertések takarmányozását nedvesített speciális abrakkeverékekkel végzik, míg a hízómarháknál a szintetikus takarmányozást részesítik előnyben. Egy közepes testsúlyú hízómarha napi takarmányadagjába 5—6 kg szénát és 6 kg tekarmányszalmát vagy darált kukoricatorzsát is besorolnak. Az említett takarmányokat szecskázott formában összekeverik, majd pácolják. A pácolás a karbamid, melasz és etilalkohol vizes oldatával történik. Egy hízóra 45—50 dkg karbamidot, 50 dkg melaszt, és 0,017 liter etilalkoholt számítanak. A pácoldatot úgy készítik el, hogy 180 liter vízben feloldanak 45— 50 kg karbamidot, 50 kg melaszt, és 1,7 liter etilalkoholt. A szövetkezet fiatal szakemberei nincsenek megelégedve az elért eredményekkel. Molnár elvtárs, a gyenge hektárhozamok miatt, Balia István pedig a rossz súlygyarapodások végett bosszankodik. Számolnak, gondolkodnak, de egyelőre nem sok siker koronázta törekvéseiket. Sok bosszúságot okoz a munkaerőhiány is. Egyre kevesebb a fiatal dolgozó a szövetkezetben. Ennyit talán1 a szövetkezetről, s befejezésül még azt szeretném hozzátenni, hogy bár a feltüntetett eredmények nem a legjobbak, mégsem olyan kritikus a helyzet a gazdaságban. Én hiszem azt, hogy ha a vezetőség közös erővel a termelés gazdaságosabbá tételén és a felmerülő nehézségek megoldásán munkálkodik a jövőben is, akkor pár év múlva egy kitűnő, vagy legalábbis jó gazdaságot varázsolnak a jelenlegi átlagos helyébe. (Kádek) Korszerű üszőnevelés hoz szükséges elöhasiakkal (számukat és minőségüket tekintve) ez idő szerint még korántsem lehetünk elégedettek. A tehénállomány pótlását szolgáló, jól tartott elöhasiak számának növekedése lehetővé teszi — az állomány minőségének egyidejű javítása mellett — a tehenek számbeni növekedését. A tehénállomány létszámának növelése és minőségének javítása — maradó üszöállomány esetén — csak az üszők korszerűbb felnevelésével, s ennélfogva a tenyésztésbevétel idejének lerövidítésével biztosítható. Az üszők tenyésztésbevételének legkedvezőbb ideje akkor következik be, amikor az állat eléri várható testfejlődésének négyötödét. Ez függ a fajtától, a fiatalkori felneveléstől, a röghatástól (ami alatt az értendő, hogy a talaj ásványi összetétele biztosítja-e kívánt mennyiségben — a termesztett takarmánynövényeken keresztül — az állat számára a különböző ásványi sókat, vitaminokat és nyomelemeket). Egyes vidékeken, ahol a takarmányok a test felépítéséhez A malackorban intenzív hizlalásra beállított sertések gyakori rossz szokása egymás fülének és farkának harapdálása. Néha annyira elharapódzhat ez a rossz szokás, hogy a kényszervágások, idő előtti selejtezések miatt a hizlalás jövedelmezőségét is veszélyezteti. Amerikai, angliai és főleg dániai vágóhídi megfigyelések szerint a vágásra kerülő sertések 2— 4 százaléka rágott farkú, s ezek egyötöde az áttételes belső tályogok miatt fogyasztásra alkalmatlannak minősül. A farokrágás kezdetben fájdalmas. Helyi kezeléssel és antibiotikumokkal nehezen gyógyítható gyulladásban nyilvánul meg. Később a szabaddá vált farokcsigolyákon genynyesedés keletkezik, amely átterjed a gerincoszlopra, gerincvelőre, sőt a belső szervekben a tüdőben, májban, lépben, vesében és az ízületekben tályogokat képezhet. Sokan foglalkoztak e rossz szokás okaival. Egyesek szerint a minőségileg nem megfelelő takarmány az oka. Mások (így Hutyra professzor) szerint a sertések nyalakodási vágya, és az állati eredetű takarmány hiánya okozza a farokrágást. Míg a legelőre járó állatok turkálásukkal elegendő rovart, csigát stb. szednek össze, a malackorban hízóba álló sertések г/ж/аг/лг/аг/ж/ж/ж/ж/^/аг/^/лглж/лг/ягж^/лг/ Érdekességek A sertések kannibalizmusának megelőzése
