Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-26 / 39. szám
1970. szeptember 26. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Trágyázás, de hogyan? © A kezdet első bizonytalan lépéseit bátrabbak kövessék ф A trágyaoldatok alkalmazásának agrokémiai előnyei Q Szakemberek közti személyes tapasztalatcsere az Üj Technika Napján # „Első kötelességünk, hogy minden adottságot kihasználva biztosítsuk országunk lakosainak ellátását. E feladatunk teljesítéséhez igyekeznünk kell a kutatás legújabb ismereteit és vívmányait felhasználni, s a siker igazolja törekvésünk helyességét“ — mondotta mint házigazda az Új Technika Napjának zárószavaiként Móry Michal, a Hájszkéi EFSZ elnöke. Keresetlen szavai sok igazságot tartalmaztak. Földműveseink minden igyekezete arra irányul, hogy a közellátás egyre növekvő igényeit, az ipar nyersanyagszükségletét maradéktalanul kielégítsék. Ez a hagyományos módszerekkel, a termelés régi rendszerével lehetetlen. Viszont az új csak nehezen tör utat, mert a gyakorlati tapasztalatok a szükséges gépi berendezések hiánya, valamint az, hogy az új módszerek alkalmazása által elérhető eredményeket csak kevesen ismerik, az általános alkalmazást nem segíti elő. Pedig a mezőgazdaság kemizálása és gépesítése egyre újabb lehetőségeket tár fel. A trágyaoldatok használatáról már évek óta hallunk, de hazánkban csak nagyon kevés mezőgazdasági üzem alkalmazza a tápanyagellátásnak ezt a módszerét. Pedig számtalan előnye van, amelyek esetleges hátrányait közömbösítve, hatását még jobban kidomborítják. Népszerűsítése azonban háttérbe szorult. Ezért örvendetes, hogy e hó 17-én a trágyaoldatok alkalmazási problémáinak megvitatására az érdekeltek, a vágsellyei Duslo vegyi üzem, a Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Nyltrai Mezőgazdasági Főiskolával karöltve a vendéglátó hájskéi szövetkezetben rendezte meg az 0| Technika Napját. Az előadók doc. Vladimír Benko mérnök, a tudományok kandidátusa, és prof. Ján Tomovéík mérnök, a tudományok kandiátusa több szempontból világították meg a trágyaoldat használatának kérdését, előnyeit, de nem titkolták a tápanyagellátás e módszerének nagyobb elterjedését pillanatnyilag még gátló hiányosságokat sem. A jelenlegi fejlődés nemcsak a termelővel, hanem a fogyasztóval szemben is komoly igényeket támaszt. A mezőgazdaság az igények növekedését termelésében a belterjesség fokozásával tudja csak ellensúlyozni. A gondolkodó ember már régebben rájött arra, hogy a talaj termőképességét bizonyos tápanyagok felhasználásával jelentősen növelheti. Kezdetben a csilisalétrom volt a hagyományos istálló trágya mellett . az ásványi trágyák képviselője. A kutatás egyre másra újabb anyagokkal gazdagította a mű-* trágyák választékát s mindinkább a nagyobb töménységű anyagok léptek a régiek helyébe. Ma már a kombinált trágyák kerültek előtérbe, mert gyártásuk olcsóbb, felhasználásuk egyszerű és hatásuk a tápanyagpótlás terén a természetes trágyákkal vetekszik. MIÉRT FOLYÉKONY ÁLLAPOTBAN? A trágyaoldatot és a tápanyagpótlás egyéb anyagait többféle formában lehet a talajba bedolgozni. Szilárd halmazállapotban por, illetve szemcsés formában elhintve vagy cseppfolyós halmazállapotban vízzel, esetleg más folyadékkal keverve oldat-, esetleg emulzió formájában permetezéssel, barázdás vagy csörgedesztető öntözéssel. A szilárd halmazállapot hátránya, hogy a talajban és a növényekben e tápanyagok felszívódása lassabban megy végbe,-* hiszen először a talajnedvességnek ezeket a hatóanyagokat fel (kell oldania. Cseppfolyós állapotban e tápanyagok már feloldva kerülnek rendeltetési helyükre, a talajba. Az a veszély sem fenyeget, hogy az esetleges szél a por-, vagy szemcsés halmazállapotú tápanyagot máshová fújná, hiszen azonnal beszivárog a talajba. A trá, gyaoldatok használatának előnye mellett szól az is, hogy alkalmazásának mélységét az erre szolgáló gép segítségével pontosan megszabhatjuk. A TRÄGYAOLDATOK LEGELTERJEDTEBB FORMAI A statisztikai adatok szerint jelenleg világviszonylatban a tiszta nitrogén évi termelése 27 millió tonna. E mennyiségnek csaknem 80 százalékát a mezőgazdaság használja fel. A nitrogéntartalmú hatóanyagok közül a hugyanyban a nitrogén 45 százalékos töménységben található. A száraz ammóniák nitrogén-töménysége nyolcvan százalék s mivel gyártási költsége aránylag csekély, kilogrammonként i,80 korona, nagyon alkalmas a talaj és a növények nitrogén-szükségletének kielégítésére. Az oldható ammóniák nagyüzemi előállítása tette lehetővé, hogy nagy nitrogénben gazdag anyagot folyékony állapotban lehessen a növények tápanyagellátására felhasználni. ELŐNYEI — HÄTRÄNYAI Az előbbiekben már részben utal-Az Üj Technika Napjának résrvavői a hajskéi EFSZ kísérleti cukorrépa parcelláján tunk a trágyaoldatok alkalmazásának előnyeire. Kiegészítésül talán még annyit, hogy az ammóniák a talajban levő kolloid részecskékhez kapcsolódik. s így kimosódásának lehetősége nem áll fenn. A trágyaoldatok bedolgozása a talajba annyiból is előnyösebb, hogy a műveletet végző dolgozó nem kerül közvetlen kapcsolatban az ammónia mérgező anyagával. A szállítótartályból' átszivattyúzzák a tároló tartályba, innen a felhasználásra kerülő mennyiséget az üzemelő gép tartályába, tehát az ember a méreggel közvetlen kapcsolatba nem kerül. A trágyaoldatok alkalmazásakor talán hátránynak vélhető, hogy egyes speciális berendezések, gépek, szivattyúk, tárolótartályok beszerzése és létesítése szükséges. Valóban a különleges gépek és egyéb berendezés beszerzése költségtöbbletet jelent. Ugyanis az ammónium rozsdásodást, korróziót vált ki, tehát a felhasználásra kerülő tartályokat, gépi berendezéseket rozsdaálló anyagból kell készíteni. A műanyagok, a szintétikus gumi, a rozsdamentes acél és az alumínium vegyületek felhasználása az olyan gépek és alkatrészek gyártására, amelyek az ammóniák rozsdakeltő hatásának lehetnek kitéve, ezt a kérdést is megoldja. A trágyaoldatok használatának előnye, hogy a tápanyag-utánpótlás alkalmával,^gy munkaműveietbep, több feladatot is*«! lehet végezni. Példáéi a trágyaoldatba a növényvédő vegyszereket, illetve rovarirtó hatóanyagokat is keverhetünk, s így a trágyázással egyidőben a kémiai növényvédelem műveletét is teljesítjük. Ugyanakkor azonban a trágyaoldat RS—09-es traktorra szerelt tartályból a saraboiókapák között elhelyezett merev kultivátorkésekhez csővezeték juttatja a frágyaoldatot, illetve hugyanyt a sorközi póttrágyázáskor. adagolásának műveletét egyaránt végezhetjük a vetés alkalmával úgy, hogy a vetőgép csoroszlyáihoz kapcsolják a trágyaoldat adagoló csővezetékét. De a saraboláskor is elvégezhetjük a póttrágyázást, ha a sarabolókapákhoz kapcsoljuk a hígtrágya elosztócsöveit. Mindebből az tűnik ki, hogy b'zonyos munkamegtakarítást lehet e mód szer alkalmazásával elérni. Az eddig végzett ellenőrző kísérletek kimutatták, hogy a trágyaoldatok használata az emberi munka szükségletét 60—69 százalékkal és az anyagkiadásokat 20—45 százalékkal lehetett csökkenteni. Mindezek után talán szükségtelen befejezésül összefoglalva levonni a tanulságot. A hájskéi szövetkezet kísérleti cukorrépa-parcelláin szemmel láthatóan mutatkozott meg a tárgyaoldatokkal kezelt és az ellenőrző parcella közötti különbség. A szőgyéni (Svodín) szövetkezetben 1700 hektáron folytatnak kísérletet a trágyaoldatokkal, és főagronómusuk, Jónás elvtárs szavai szerint az eredmény nagyon szépnek ígérkezik. Az Oj Technika Napján a szövetkezetek meghívott képviselői elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodva térhettek haza. Bizonyára saját földjeiken is megkísérlik, ha eddig nem alkalmazták, a trágyaoldatok használatát. Talán a szállítás és az elosztás problémáját kellene még a gyártó cégnek, a salai Dhslónek megoldani, hogy necsak a gyár közvetlen közelében levő mezőgazdasági üzemek, hanem a távolabbiak is alkalmazhassák a trágyázásnak, a tápanyag-utánpótlásnak ezt a haladó módszerét. Obenan Károly SZÉNABETAKARÍTÄS KÉZI MUNKA NÉLKÜL A Szovjetunióban a szénabetakarítás újabb rendszerű gépi, technológiai vonalát fejlesztették ki, amely teljesen kiküszöböli a kézzel végzett munka szükségletét. A gépsor traktorból, szénagyűjtö présből, bálarakóbői és egy újonnan szerkesztett szénaszállító berendezésből áll. Ez az utóbbi gép öt perc alatt 72 szénabálát rak fel a pótkocsira. A szénaszállító gépet billenő rakfelületű 2,5 tonna teherbírású tehergépkocsira szerelik és egyetlen dolgozó kezeli, aki egyúttal a gépkocsi vezetője ts. ÖTSZÄZ TRAKTOR • ÉS MEZŐGÉP Fennállásának 132 esztendeje alatt már több mint 500 külömbözö traktortípust és mezőgazdasági gépet fejlesztett ki a mezőgazdasági gépgyártásban legismertebb cégek egyike a John Deere mezőgépgyár. Aluminiumpor a gépkocsiabroncsban A Szovjetunióban új gépkocsiabroncsokat kezdtek gyártani. A kaucsukhoz bizonyos mennyiségű alumíniumot adnak hozzá. A szakértők azt állítják, hogy az efajta gumi ellenállóbb a megszokottnál, s hogy 100 000 kilométert is le lehet velük futni. A tapasztalatcsere egyik előadója V. Benko mérnök docens (a képen középen háttal) beszélgetés közben a szőgyéni szövetkezet föagronómusával (balról) és a résztvevők egyik csoportjával. KIHASZNÁLJÁK LEHETŐSÉGEIKET A Valakíky-i (aprófalvaki) Állami Gazdaság haniskai fényiekéi) gazdaságának a vezetője Pósa Gyula mérnök. Ez évben először vezette be gazdaságában a pelyvaszedést. A tapasztalatotkat ehhez a Nagyidai Állami Gazdaságban és a Perényi EFSZ-ben szerezte, ahol első ízben próbálta ki ezt az újítást nagy sikerrel. A pelyva nagyon értékes takarmány a gazdasági állatok szintetikus takarmányozásának szempontjából. A pelyvaszedö szerkezetet saját műhelyükben készítették a kombájnokhoz és azt ZV 2 típusú szedőkosárba gyűjtik, melyből összesen 6 darabbal rendelkeznek. Ily módon a gazdaságon több munkaerőt takarítanak meg a szalmabegyűjtésnél. mert a pelyva beszedése után a szalmát beszánthatják. pősű Gyula mérnök Andreas Sándor a gazdaság vezetője A gazdaság saját készítésű pelyvaszedő szerkezete üzemben A traktorra szereK tartályból az elosztón keresztül jut a trágyaoldat a kapák közé a merev kultivátor-késekre helyezett tölcséren keresztül a földbe SZÉLVÉDŐ VÉKONY ÜVEGBŐL Angliában újfajta szélvédő üveggel kísérleteznek, amelynek vastagsága, jobban mondva vékonysága mindössze 2 milliméter. A Pilkington gyár szerint ez az üveg kiválóan megfelel rendeltetésének, mert rendkívül rugalmas, hajlékony, ami baleseteknél, ütésnél rendkívül fontos. A gyár már 1952-ben megvásárolta az üveg szabadalmát, amelynek fajsülya könnyebb a víznél, tehát úszik a vízen. A gyártását csak hét év múlva kezdték el. Eleinte síküveget állítottak elő, és megállapították, hogy az semmiben sem különbözik a kristályüvegtől, de nem kell sem köszörülni, sem fényezni. Az évekig tartó kísérletekre hétmillió fontot költöttek, de a Pilkington-gyár vérmes kalkulátora szerint 1980-ig legalább 200 millió fontot fognak keresni rajta. A szabadalmat már sok ország megvásárolta, köztük a Szovjetunió, Csehszlovákia, Japán, Mexikó és mások. A gyár Kanadában is felállított egy üzemrészleget, az USA-baií pedig eddig négy nagy üveggyár vásárolta meg a szabadalmat. FIGYELEM I A Háztáji gazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze az új típusú kukoricamorzsológép Beszerezhető: Preuádzkáreň MNV DOLNÉ SALIBY, okres Galanta
