Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-19 / 38. szám
6 ■SZABAD FÖLDMŰVES .1970. szeptember 13. А клей (rurncjók taj\üA*Mütü&bt A Sasad Tsz sikereinek titka A gazdaságtan is azt vallja, hogy egy-egy vállalat, vagy gazdaság csak a maga sajátos természeti és közgazdasági környezetének képes megfelelően kibontakozni. Ennek a megállapításnak a helyességét többszörösen igazolja a budapesti Sasad Tsz példája. A Sasad sikereinek egyik titka, hogy vezetői felismerték a kétmilliós világváros nyújtotta lehetőségeket. De e felismerés gazdasági előnyeinek kihasználása csak az egyik oldal. A másik oldalon kegyetlen versenyt is kellett vívniuk a mezőgazdasági munkaerő megtartásáért, olyan szociális és kulturális körülmények között, amit Budapest jelenthet a dolgozó ember számára. Senki előtt sem lehet vitás, hogy csakis a budapesti nagyiparokban dolgozó munkások bér-, jövedelem-, szociális és kulturális igényeivel azonos, vagy azt meghaladó színvonalon lehet Budapest területén mezőgazdasági termelést folytatok Hogyan sikerült tehát a vezetőknek és tagságnak ezt a kettős feladatot megoldani? Erre x a kérdésre kértünk választ a Sasad állami-díjas vezetőitől. BUDAPEST PIACA ÉS A GAZDASÄG TERMELÉSI SZERKEZETE Egy kétmilliós főváros és a benne kialakult életfeltételek és körülmények a mezőgazdasági termelés szinte valamennyi területén piaci keresletet támasztanak. A Sasad ennek a nagy felvevő piacnak és e piacon jelentkező keresletnek kíván eleget tenni. A baromfitenyésztésben a termelés minden fázisa az üzem keretein belül található. így a Sasad Termelőszövetkezet szülőpárokat tart, üzemen belül végzik el a keltetést és a húsbaromfi előállítását. A tojástermelést pedig — az ő szavaikkal élve, — „kihelyezték a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságába“ A termékelőállítás sorát az értékesítés zárja le. amely szintén a Tsz jól szervezett üzlethálózatának és értékesítési csatornáinak a feladata. Különösen figyelemre méltó és példamutató a háztáji tojástermelés megszervezése. A termelőszövetkezet vállalkozott az intergátor szerepére, alapanyagot, takarmánykeveréket. szakmai felügyeletet és állategészségügyi feladatot vállal magára. Az alapanyag a termelés időszakára a tag tulajdonába megy át. és a termelőszövetkezet a tagtól vásárolja meg az árút. A tojástermelésre vállalkozó tag a termelt tojás kétharmadát a Tsz-en keresztül köteles értékesíteni színvonalat jelentő legkorszerűbb csomagolástechnikát, rossz magyarsággal „kiszerelést“ alkalmazzák. A szó igazi értelmében pénzt és fáradságot nem (kemény valutát sem) kímélve, igyekeznek beszerezni az Európában található legkorszerűbb csomagoló anyagot és technológiát. Különösen a városi ember életkörülményei számára kedvezőbb eldobó-csomagoiást igyekeznek meghonosítani a zöldség-, gyümölcs- és a tejipari termékek esetében. A Sasad üzlethálózata jelenleg 28 virágüzletből, 10 zöldség-, 2 tejárudából, 1 füstölt-árú értékesítő boltból és 1 borkimérésből áll. Az árúellátását a Sasad saját termékeiből nem tudná biztosítani, ezért 140 termelőszövetkezettel tartanak kapcsolatot, és ezekből a közös gazdaságokból szerzik be a boltok folyamatos árúellátásához, a választék bővítéséhez szükséges árúkat. TÁRSULÁSOK, VÁLLALKOZÁSOK A Sasad Termelőszövetkezet az üzem határain kívül is részt vállal olyan termelési vagy értékesítési tevékenység szervezéséből, illetve végrehajtásából, amelyekre a megalapozott, jogos társadalmi elvárások és igények lehetőséget nyújtanak. Így többek között tagja a MEZÉPSZER nevű építőipari Tsz-közi közös vállalkozásnak, a FLÓRA virágmagtermelő közös vállalkozásnak, amelynek rajta kívül tagja a dobozi Petőfi Tsz, a HERMES és a Kertészeti Kutató Intézet, tagja a Tej Együttműködési Irodának, a MABRO baromfi-vállalkozásnak, tagja a HUNGAROFLOR szövetkezeti dísznövény export-import irodának. A termelőszövetkezet 12 millió forint forgóeszközzel társult a felsorolt vállalkozások, társulások alapjához. A felsorolt vállalkozásokban és társulásokban népgazdasági, vállalati és lakossági igényeket elégítenek ki. HOGYAN VEZETIK A, SASAD TERMELŐSZÖVETKEZETET Egy másfélszáz millió forint termelési értéket előállító mezőgazdasági üzem, 100 milliós áruforgalmat lebonyolító hálózat és sok ágú termelés vezetése sajátos módszereket kíván. A Sasad sikereinek egyik titka, hogy a termelést 31 önelszámoló egységbe szervezték, az egységekben költségeredmény és hozamtervek alapján dolgoznak. így nemcsak a felső szintű vezetés által megadott feladatokat oldják meg, hanem módjuk nyílik az egyéni kezdeményezőkészség, a rátermettség, a racionális szervezőkészség kibontakoztatására is Ebben érdekeltek, hiszen jövedelmük, anyagi érdekeltségük a tervek túlteljesítésére ösztönzik az önelszámoló egységek vezetőit és dolgozóit. A már ismertetett 4 főágazat élén az ágazatvezetők állnak, akik tovább kapcsolódnak a számvitel vezetőjéhez, az elnökhelyettesekhez és végül az üzem egy személyben felelős vezetőjéhez, a termelőszövetkezet elnökéhez. Ág István, a termelőszövetkezet Államdíjas elnöke 1951 augusztusától, alakulásától tagja a Sasad jogelődjének, a XI. kerületi Március 15. Tsznek. Az általa vezetett szövetkezeti kollektíva 5 alkalommal ért el helyezést a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos gazdálkodási versenyében. Példamutatóan szervezett a Sasad Termelőszövetkezet számvitele. Teljesen gépesített és teljes mértékben kielégíti az ilyen nagygazdaságok vezetéséhez szükséges információ-szükségletet. A számviteli munka gépesítésében és megszervezésében az érdem a Sasad vezetői szerint elvitathatatlauul Nyitrai Mihálynét illeti. Vajon, egy ilyen nagyüzemben, ahol közel 1000 embert foglalkoztatnak, nem szürkül-e az egyén szerepe, és egyáltalán, hogyan foglalkoznak a tagság üzemen-belüli életével? Takács Imre, a Sasad függetlenített párttitkára, elsősorban és joggal a szocialista brigádokra és a brigádtagok munkájára büszke. Harminchárom szocialista brigád dolgozik a Sasad Termelőszövetkezetben, közülük egy aranykoszorús, 6 pedig ezüstkoszorús brigád. Szinte példa nélkül álló a Sasadban folyó szakmai oktatási munka. A szakképesítést megszerzők száma évről évre nő. Összesen 150 szakember dolgozik a Tsz-ben, 38 egyetemet, vagy főiskolát, a többi felsőfokú technikumot, illetve technikumot végzett. A szakmunkások száma 516, ez a szám önmagáért beszél. Czinczok Györgyöt, a Tsz elnökhelyettesét a jövő terveiről kérdeztük. A jelenlegi keretek között a rekonstrukció megvalósítása a feladat. Tovább kívánnak lépni a termelésfejlesztés területén és a kooperációk, együttműködések szervezésében. A nagy terv pedig a Százhalombattán megépülő 20—30 hektáros üvegház, amely természetesen csakis nagyarányú tőkekoncentrációval, több Tsz összefogásával valósulhat meg. Illés Tibor Kedvezmények a mezőgazdaságnak Dr. B. Večera miniszter, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottság elnöke tájékoztatta az újságírókat azokról a változásokról, amelyek a CSKP KB elnökségének és a szövetségi kormány határozata értelmében 1971. január 1-vel — a mezőgazdaság ökonómiai ösztönzői szakaszán bekövetkeznek. Bár a módosítások mérete nem terjed ki mindazoknak a problémáknak a megoldására, amelyek a mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerében megoldásra várnak, mégis arra a következtetésre jutunk, hogy az új intézkedések elősegítik gazdasági életűnk konszolidálódását. A mezőgazdaság alapvető kérdéseinek megoldását szolgáló koncepción az illetékes szervek dolgoznak és a közeli években napirendre kerül majd több kérdés, illetve a mezőgazdaság problémáinak koncepcionális megoldása is. A mezőgazdaság ökonómiai rendszerében jóváhagyott változtatások felölelik az árpolitika, a különbözeti járadék és a jövedelmi adó módosításának kérdését. Nagy jelentőséggel bír elsősorban is az, hogy az új intézkedések értelmében 1971. január l-töl emelik a marha- és a sertéshús felvásárlási árát. Lényegében arról van szó, hogy az eddigi felárakat az alapárba iktatják be. Ez a tény komoly jelentőséggel bír elsősorban is a mezőgazdasági üzemek termelési irányzatának meghatározásakor, mert világosan tudtára adja mindenkinek, hogy az egyes termékekért mennyi bevétellel számolhat. Például a hízóbika, tinó, illetve ökör és az üsző élősúlyi felvásárlási ára az „A“ minőségi osztályban 15 koronáról, 16 koronára emelkedik, míg a tehenek felvásárlási ára 12,50-ről, 13,50 koronára. Az „A—l“-es minőségi osztályba sorolt fiatalabb hízómarhák felvásárlási ára az eddigi 14 koronáról, 15,50-re, a teheneké pedig 12-ről, 13 koronára emelkedik. Hasonló arányban rendezik a húsformában felvásárolt szarvasmarhák árát is. A jövő évben továbhra is érvényben maradnak a különböző prémiumok. Ogymint prémium a normán felüli súlyban kihizlalt szarvasmarha után. felár a vágómarhák közé besorolt első laktáció után lévő tehénért, prémium a speciális körülmények között nevelt borjú után, felár a lejen nevelt vágóborjak után, amennyiben súlyuk meghaladja az előírt mennyiséget, és megmarad továbbra is a tejprémium. Hasonló módosítások lesznek a sertéshús felvásárlási árában is. Ezek a módosítások országos méretben 115 millió koronával több bevételt biztosítanak a mezőgazdaságnak. Az árszínvonal rendezésének következtében már a jövő év folyamán rentábilisabbá válik a sertéstenyésztés, illetve a sertéshús termelése is. A malactenyésztés fejlesztését az árrendezés mellett az is segíti, hogy garantálva lesz a malacok felvásárlása. A napraforgótermesztést azáltal kívánja a kormány fokozni, hogy mázsánként 150 Kčs-ig terjedő felárat juttat a termelőknek. Ez kedvezően hat főleg a dél-szlovákiai mezőgazdasági üzemek gazdálkodására, tekintettel arra, hogy napraforgót hazánknak ezen a részén termesztünk. A további termékek, valamint a mezőgazdaság részére gyártott termelési eszközök és a mezőgazdaságnak nyújtandó szolgáltatások ára változatlan marad. Némi módosításra sor kerül — a kedvezőtlen természeti adottságok mellett termelő gazdaságok esetében — a különbözeti járadékokban is. Nem alapvető változásról van szó. csupán arról, hogy a vágómarha és a hízósertés felvásárlási árával arányosan emelik annak az összegnek a határát is, amely alapul szolgál a különbözeti járadék összegének meghatározásakor. Ugyanis a különböző felárak eddig nem voltak figyelembevéve a különbözeti járadék kiszámításakor. Lényeges változást jelent ezen a téren az is, hogy a különbözeti járadék alakulásának tekintetében nemcsak az állatvásárlásra fordított öszszeget lehet a kiinduló pontként szolgáló bevételi alapból leszámítani, hanem a vásárolt takarmánykeverék értékét is függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági üzem azt az állami takarmányalap terhére, vagy az általa kitermelt és leadott gabona ellenében vásárolta. Eddig ugyanis azok a mezőgazdasági üzemek voltak előnyben részesítve, amelyek a központi takarmányalap terhére vásároltak takarmány-keverékeket. A mezőgazdasági adórendszerben foganatositott módosítások érintik a szövetkezetek társtulajdonát képező összes vállalatokat, illetve vállalkozásokat, a mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat, amelyek a készülőben lévő törvény értelmében a jövőben jövedelemadót fizetnek és hozzájárulnak a szociális gondoskodás állami alapjához. A változások előreláthatólag nem érintik majd a tervező intézeteket, a baromfitenyésztő vállalatokat, az állami halgazdálkodás vállalatait, stb. Az adórendszer módosításának következményeként emelve lesz a nem mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem utáni adó is, vagyis az ilyen jellegű bevétel minden százaléka után 1—2 százalék jövedelmi adó lesz kivetve. Azok a vállalatok azonban, amelyek tanoncokról gondoskodnak, illetve szakembereket képeznek, adókedvezményben részesülnek. Adókedvezményt élveznek továbbá az új vállalatok és ki lesz zárva annak lehetősége is, hogy adóztatási alapul szolgált bizonyos termelési ágazat, vagy termék, kétszer legyen megadóztatva. A baromfitenyésztés a gazdaság bruttó termelési értékének (144 millió forint) mintegy 22—25 százalékát szolgáltatja. A Sasad egyik jelentős ágazata ez. amelynek kiépítése már évekkel ezelőtt megtörtént A bruttó termelési érték mintegy IÁ-ét a dísznövény-kertészet szolgáltatja. A termékelőállítás, csomagolás és értékesítés láncolata ebben az ágazatban is teljesen kiépített. Budapest lakói jól ismerik a Sasad Termelőszövetkezet virágboltjait, hiszen 28 olyan boltban vásárolhatnak virágot, amelyet a Sasad emblémája díszít. A dísznövény és a virág ezenkívül még mintegy 600 állandó kereskedelmi partnerhez jut el a'' ország minden területén A Sasad földrajzi fekvése, természeti adottságai kiválóan kedveznek az őszibarack-termesztésnek. Ma 500 hold őszibarackosa van a Tsz-nek, a gyümölcsös összterülete 600 hold Ez az ágazat a termelési érték 10—12 százalékát képviseli A gazdaságfejlesztés tervei szerint a jövőben 22 — 25 százalékra növelik a gyümölcs részarányát a termelési érték előállításában. A felvevő piac közelsége szinte korlátlan lehetőségeket nyújt az áru elhelyezésére, kulturált értékesítésére. A feldolgozó tevékenységet szándékosan hagytuk utoljára, ez korlátlan lehetőségeket nyújtó, fejlődőképes ágazat. A feldolgozó tevékenységen a Sasad vezetői elsősorban a gyümölcs a zöldség és a tej feldolgozását értik. Mindezt azonban megtetézik azzal a feltett szándékkal, hogy az európai Integráció a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban VII. A vertikális integráció Az integráció egy tagadhatatlanul bonyolult gazdasági folyamat. Alapjában véve két formáját különböztethetjük meg. a) a közvetlen integrációt, b) a közvetett integrációt. Közvetlen integráció alatt olyan folyamatot értünk, amikor az integráló vállalat saját eszközeivel szervezi a mezőgazdasági termelés, a végtermékek feldolgozásának és forgalmazásának egész folyamatát. A közvetett integráció egy olyan normális szerződéseken alapuló folyamat, amelyik a mezőgazdasági termelő vállalatok, élelmiszeripari vállatok és kereskedelmi szervezetek között zajlik le. A vertikális integráció folyamata a mi viszonyaink között túlnyomórészt a második, vagyis a közvetett integráció formájában fog érvényesülni. A vertikális integráció komplexumában elméletileg a termelési viszonyok láncolatának valamennyi folyamata egybekapcsolódik, vagyis a mezőgazdasági őstermelés — a felvásárlás — az élelmiszeripar és a kereskedelem. Az integrátor szerepét betöltheti bármelyik a partnerek közül, amelyik részt vesz ebben a termelési körforgásban. FORMÁI ÉS ESETEI A fejlett külföldi országok tapasztalatai — mint már előzőleg rámutattunk — arról tanúskodnak, hogy az integrátor szerepét a mi viszonyaink között is legjobban a magasan koncentrált és szűkén szakosított feldolgozó ipar vállalhatja. Ez a társadalmi szükségletek tökéletes ismerete alapján (piackutatás, a közélelmezés racionalizálása, az egyes körzetek egyenletes ellátása] a legjobban szabályozhatja a nyersanyagbázis fejlődését, a felvásárlás, a feldolgozás és az eladás folyamatát. Ebben a tevékenységében a tudományos analógia módszerével a külföldi tapasztalatokat is felhasználhatja a mi konkrét viszonyainknak megfelelően. Ismételten ki kell hangsúlyozni, hogy az integrációs folyamatokban szocialista termelési viszonyok mellett nem lehet szó fölérendeltségi és alárendeltségi viszonyokról, hanem a szocialista kooperáció bizonyos fajtájáról, ami a résztvevő felek egyenrangúságán alapszik. Néhány megjegyzést fűzünk az ellátó iparral kapcsolatos integrációhoz is. A gazdaságilag fejlett országokban a vertikális integráció bizonyos formái kialakulhatnak a mezőgazdasági illetve élelmiszeripari vállalatok, és a termelőeszközöket gyártó főleg gépipari és vegyipari vállalatok között. E viszonyoknak eltérő formájuk és tartalmuk lehet. Gyakran hitelek nyújtásáról, részletre való értékesítésről van szó, különösen technikai berendezések vásárlásánál. Terjednek azonban a mezőgazdasági termelésben való tárgyi részvétel egyéb formái is. Például a műtrágyát gyártó, vagy forgalmazó vállalatok talajelemzést végeznek a mezőgazdasági vállalatoknál, hogy optimális összetételű és hatékonyságú műtrágyát szállíthassanak a megrendelőknek. Elvégzik továbbá a műtrágya szétszórását, ami a mütrágyaszóró berendezések jobb kihasználását jelenti és megszabadítja a mezőgazdasági vállalatot az ilyen berendezések karbantartásának gondjától. Nem hiányoznak a magasabb hektárhozamokra kötött jótálló szerződések sem, beleértve a jobb eredményben, illetve a nyereségben való részesedést is. A takarmánygyártó vállalatok az l kg súlygyarapodáshoz, illetve 1 darab tojáshoz szükséges takarmányfogyasztásra vállalnak jótállást. Gyakran különböző anyagok beszerzését is vállalják, és pénzeszközeikkel részt vesznek a beruházási építkezésekben. Ebben az irányban mi is értünk el pozitív eredményeket. A gépipar garantálja az eladott gépek üzemelési megbízhatóságát. Általában teljes szerviz-szolgáltatást nyújt, és ezzel tehermentesíti a mezőgazdasági vállalatokat ez alól a fontos, igényes és drága tevékenység alól. E progresszív tevékenység anyagi alapját az az objektív gazdasági irányzat képezi, amelyik az illető ipari termékek értékesítési lehetőségeinek kibővítését szorgalmazza. Az ilyen integrációs viszonyok keletkezesének alapvető feltétele az, hogy a kínálat nagyobb legyen a keresletnél. Az ipari termelő csak akkor folyamodik ilyen eszközökhöz, ha érdekében áll a keresletet növelő gazdasági feltételek fejlesztése. Nálunk e tekintetben még csak a kezdetnél tartunk, mert a kisüzemi mezőgazdasági termelésről a nagyüzemi termelésre való áttérés következtében rendkívüli mértékben megnövekedett a gépesítési eszközök és berendezések iránti kereslet, ami ezidáig állandóan meghaladta a kínálatot. A termelőeszközöket gyártó vállalatok tehát nem voltak gazdaságilag ráutalva az értékesítési lehetőségek kibővítésére, sőt ellenkezőleg, elég nagy gondot . okozott nekik a megrendelők igényeinek kielégítése. (Folytatjuk) Ladislav Spačinský, mérnök, CSc. I
