Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-11 / 28. szám
Szakmelléklet Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának Hetilapja Bratislava, 1970. július 11. Ara 1,— KCs XXI. évfolyam, 28. szám. Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat „A szocializmusért, a barátságért és a békéért" A borús napok után verőfényes vasárnapon került sor a dévényi nagyszabású békeünnepélyre, mely az idén a szocializmust építő nemzetek és nemzetiségek összefogása jegyében zajlott le. Az ország minden tájáról sok ezer ember érkezett az óriás amfiteátrumba. Eljöttek, mert őszintén óhajtják, hogy hazánk fiai megbonthatatlan barátságban építsék a szocializmust. Az ünnepség jelentőségét emelte, hogy magasrangú párt- és kormányküldöttség érkezett a nagy találkozóra. Az ünnepi beszéd, amelyet dr. Gustáv Husák a CSKP KB első titkára mondott, sokakat megnyugtatott. „Megteremtettük a feltételeket népünk alkotó munkájához“ — volt a magva a mondanivalójának. A következő felszólaló В. V. Volinov űrhajós a szovjet és csehszlovák nép fegyverbarátságáról és arról beszélt, hogyan szerette meg hazánkat, amikor mint űrhajós először látta azt a kozmikus magasságból. Kijelentette, hogy sikerük a szocialista országok együttműködésének, barátságának is az eredménye. Az ünnepi aktus után a közönség színvonalas népművészeti műsornak tapsolhatott. A cseh, szlovák, szovjet és magyar együttesek szereplése is a népek, nemzetek barátságát jelképezte. A szovjet Vörös Zászló elnevezésű Fekete-tengeri flotta dal- és táncegyüttese, a magyarországi „Duna“ együttes és a hazai SĽUK, valamint a prágai Állami Dal- és Táncegyüttes sokszor érdemelte ki a közönség vastapsát. A nagy manifesztáció után műkedvelő hazai együttesek szórakoztatták a közönséget. Dr. Gustáv Husák elvtárs beszédéből — Minden nemzetnek vannak emlékezetes, mondhatnánk felszentelt helyei — kezdte bevezetőként. — Dévény nemzeteink és államunk ilyen helyeinek egyike. Történelmünkben Dévényt számos összefüggésben említhetjük. Elsősorban a Nagymorva Birodalommal kapcsolatban, a csehek és a szlovákok nagy közös államának akkori időszakával, a cseh és szlovák nemzet elődjeinek korszakával kapcsolatban. Megemlíthetjük továbbá nemzeti kultúránk születésével, Cyril és Metód nevével párhuzamosan. Dévény lett a nemzeti felszabadulásért, s ugyanakkor a dolgozó nép új i ч!уzetéért vívott küzdelem jelképe. 1945-ben, 25 évvel ezelőtt ezen a helyen alapozták meg a dévényi ünnepségek új hagyományát, új tartalmát. Sokan talán 25 évvel ezelőtt is itt voltak, amikor tízezres tömegek fejezték ki a nemzetünk felszabadulásából, a csehszlovák állam felújításából, annak Európában való új helyzetéből, a Szovjetunióval és a többi baráti országgal való szövetségből, barátságból fakadó örömüket. Ebből az alkalomból főleg három kérdésről szeretnék megemlékezni. Az első a cseh és szlovák nemzet, a nemzeteink dolgozó népe közötti kölcsönös kapcsolat megszilárdítása. Hangsúlyozhatom, hogy nemzeteink kölcsönös kapcsolatainak kérdése már megoldódott. A föderáció biztosítja a nemzetek teljes egyenjogúságát, teljes nemzeti érvényesülését, a nemzeti kultúra és a közgazdaság fejlesztését. Ugyanakkor nagy iehetőséget nyújt dolgozó népünknek a közös csehszlovák állam mindenirányú felvirágoztatásáért kifejtett igyekezete megsokszorozására. A jelen időszakban ezért főleg arra kell fektetni a hangsúlyt, ami erősbíti a két nemzet kölcsönös kapcsolatait. A második kérdés, amelyet ma az átélt tapasztalatok után hangsúlyoznunk kell, a szocialista rendszernek hazánkban való megszilárdítása, a [Folytatás a ? oldalon.) Jó termést érlel a határ Ф Július közepétől újra meleg idő ф Ötszáz új kombájn indul az aratásba ф Az aratók étkeztetéséről sem feledkeznek meg # Vasárnapi brigádok országszerte ф Emelkedett a burgonya és cukorrépa termőterülete. A júniusi meleghullámot lehűlés követte, aminek ugyancsak megörültek az agronómusok. Azt mondogatják, hogy minél később kerül sor az aratásra, annál jobb. A szem hoszszabb ideig, egyenletesebben fejlődik, viszont a nagy forrőságban besülnek a gabonaszemek, tehát csökken a termés. A forrőság eddig főleg a bratislavai, dunaszerdahelyi, komáromi és érsekújvári járás homokosabb területein okozott károkat. A viharral járó esőzések pedig a közép- és keletszlovákiai kerületben hátráltatták a növényápolást és tönkretették a szálastakarmányok egy részét. A meleget főleg a kukorica köszönte meg, mert szinte ugrásszerűen fejlődött. Az időjárás tehát ad a terméshez, de vesz is belőle. Remélhetőleg júliusban a földművesek mellé szegődik és jóváteszi a kései tavasz által keletkezett károkat, illetve elősegíti a növények további gyors fejlődését. A szakemberek véleménye szerint ugyanis a kapások az utóbbi időben behozták a lemaradást. Bíztató, hogy július első felében a hőmérő higanyszála csak húsz, huszonkét fok fölé emelkedik, és csak később emelkedik 26—30 fokra. Amint az júliusban lenni szokott, gyakori záporok, zivatarok keletkeznek és a hónap végén pedig általában újból 26—30 fokos meleg várható. Ha így sikerülne, akkor jó termést gyűjthetnének be a földművesek. Feltéve, ha nem jön közbe olyan csapadékos időjárás, ami a megtermett gabona egy részét tönkreteszi, vagy lényegesen késleltetheti a gabonafélék begyűjtését. A gabonafélék későbbi érése lehetővé tette a zavartalan szénabegyűjtést, tehát ez a munka nem okoz majd gondot aratás idején. Bár az alkatrészhiány kedvezőtlenül befolyásolta a gépek javítását, kisebb-nagyobb hibáktól eltekintve a gépek készen állnak az aratásra. Egyes üzemek gépparkjai annyira ütőképesek, hogy még más üzemeknek is segíthetnek. Idén tehát a múlthoz képest jobban elmélyül a szomszédi kisegítés. Az aratási felkészülést bizonyos nyugodtság jellemzi. Ehhez hozzájárul az is, hogy a mezőgazdasági üzemek 520 új, nagyteljesítményű kombájnnal többet állíthatnak az aratási munkákba, mint tavaly. A vezetőségek körültekintően készülnek a termés begyűjtésére. Ez megmutatkozik a szociális gondoskodásban is. Számtalan szövetkezet rendelkezik már üzemi konyhával, de az aratás idejére több helyen átmeneti üzemi konyhákat is létesítenek. Ahol erre nincs lehetőség, a fogyasztási szövetkezetek vendéglátó szolgálatait veszik igénybe. Nagyon jó jelenség, hogy a vasárnapi brigádok alkalmával majd minden esetben közös étkezést nyújtanak a szövetkezetek a tagságnak. Többek között például Ipolyvisken, Deménden, és még más szövetkezetekben is. Az emberek a munka lázában élnek. Nemrég, mikor Százdon jártunk, Bartal Lajost, a szövetkezet elnökét is a kazalon láttuk. De hasonlóan fogják meg a dolog végét szinte minden mezőgazdasági üzemben, vezetők, tagok egyaránt. Kell is ez az igyekezet, mert az országnak nagy szüksége van a föld termésére. Amíg a határ általában jó termést Ígér, a raktározási gondok az idén sem maradnak el. Mégpedig azért, mert sajnos, nagyon sok a befejezetlen gabonasiló. A kimutatások szerint idén 28 gabonasilót kellett volna átadni a terményforgalmi üzemeknek, de csak hatot helyeztek üzembe. Emiatt bizony a felvásárlóknak és a termelőknek egyaránt fáj a feje. Még az a szerencse, hogy a leleményesebb üzemek átmeneti raktárakat építenek, és így enyhítenek a raktározás gondján. Az illetékes szervek szakemberei alaposan felbecsülték a határt és általában az a vélemény, hogy a repce is jó termést Ígér, és megközelítőleg annyi termést ad, mint tavaly. A búza ritkább, de a kalászok több szemet érlelnek, mint máskor. Ezeket a becsléseket alátámasztják az üzemek vezetőinek nyilatkozatai is. Bodzsár István, a szécsénkei EFSZ elnöke ottjártunkkor azt mondotta, hogy jobb a búzájuk, mint tavaly. Bartal Lajos a százdi EFSZ elnöke, szintén ezt bizonyítja. De szerinte az árpa még jobb. Cibula János, a csatai EFSZ agronómusa azt mondja, hogy nagyon erős a gabona, árpából több mint 35 mázsás hektárhozamot vár. így, aratás elején, örömmel tölt el minket az is, hogy burgonyából 3000 hektárral, cukorrépából pedig 4000 hektárral emeltük a termőterületet. Tehát ez a növekedés is hozzájárulhat a kapások nagyobb árútermeléséhez. Nincs tehát ok a csüggedésre, eléggé jó termést igér a határ. Remélhető, hogy a begyűjtés is sikerül. Balia József Beszélgetés JOZEF MUDROCH mérnökkel, az Érsekújvárt Mezőgazdasági Társulás főagronómusával Mi lesz a 11 ezer vagon gabona raktározásával? # Ismétlődik a tavalyi gond: a gabonatermés egyharmada kerülhet csak korszerű, s ugyanennyi ideiglenes, szükség-raktárakba ф Hát a többivel mi lesz? • Bár az idei terméskilátás nem oly jó, mint tavaly, ám azért nem kétségbeejtő a helyzet, mint általában gondoljuk. Igaz, június végi forró napok kedvezőtlenül hatottak a tavaszi árpa szemképződésére, több helyütt ideje előtt „besültek“, ám az időjárás hűvösebbre fordulása kedvez, különösen a búzának. Mudroch mérnök, főagronómus távolról sem oly gondterhelt, mint hinnők. — Háromszáz kombájnt állítunk az idén csatasorba — kezdi a beszélgetést. — Ebből mintegy nyolcvan kisegítő, jobbára a cseh és morva vidékekről. Kombájnos is lesz elegendő. Csak az alkatrészhiány kicsit aggasztó. Az igazi aratás az idén mintegy 10—14 nappal később kezdődik, mint más években. Gondolok főleg a búza kombájn alá érésére .. Mire e sorok nyomdafestéket látnak, valószínű már felzúgnak a kombájnok az árpatáblákon. — A gabonabetakarítás nem okoz ma már nagy gondot. Legfeljebb két hetet vesz igénybe. Első számú gond — komorodik el az előbb még derűs arc —, a learatott és kicsépelt gabona raktározása. Fordított a helyzet, mint egy évtizeddel ezelőtt. Akkor az volt a jelszó: „A gabonamezőkről az állami raktárakba a gabonátl Ma? A terményfelvásárló üzem csak 3800 vagon gabonát képes tárolni saját raktáraiban, valamint bérelt, elavult gabonaraktárakban. Ha nekik szegezik a kérdést a szövetkezeti vezetők, mi lesz a többi gabonával, hát annyi a válasz: „Raktározzátok, ahogy tudjátok!“ Igenám, de erre a szövetkezetek fizetnek rá. Köztudott, a szövetkezetek is csak jobbára ideiglenes tárolóhelyekkel rendelkeznek. Az effajta gabonatárolás viszont veszteségekkel jár, aminek a közös gazdaságok látják kárát. Mert mi volt az irány? A szövetkezetek ne építsenek gabonaraktárakat. A köbölkútí (Gbelce) gabonasilót már a múlt esztendőben át kellett volna adni rendeltetésének, amely 2100 vagon gabona tárolási gondjától mentesítené a mezőgazdasági üzemeket. De ... Igen, csakhogy az Építésügyi Minisztérium úgy látszik nem képes az ügyet minél előbb kézbe venni, s intézkedni. Állítólag a kivitelező vállalat a ludas, amely a gabonasiló gépesítését halogatja. S ha minden jól megy, talán a jövő esztendőben elkészül... — A gabonatárolás helyzetét súlyosbítja az is, ma mintegy 4000 hektárral nagyobb az újvári járás gabona vetésterülete, mint tíz évvel ezelőtt. Ehhez még hozzá kell tenni: hektáronként 10 mázsával több gabonát termelünk átlagosan, mint nyolc-tíz évvel előbb. — A járás főagronómusa még hozzáfűzi: — A raktározási terület jóval kevesebb, mint tíz évnek előtte. Végül egy jó ötlettel rukkol ki: „A szövetkezeti agronómusok július 3-i járási értekezletén a gabonatermesztés jövőjéről vitatkozunk majd. A Janíar és Sladár árpa, valamint a Bezosztája és a Mironovi búzafajtákat szeretnénk bőtermőbb fajtákkal helyettesíteni két-három éven belül. Előtérbe helyezzük, sőt annyira elszaporítjuk az Auróra és a Jubileum 50. búzafajtákat, hogy csakis ezt szeretnénk termeszteni. Természetesen ezt helyi kisparcellás termesztési kísérletek előznék meg. Alacsony, erős szalmájú gabonát szeretnénk, jobb agrotechnikával, több műtrágya alkalmazásval, új gabonafajták meghonosításával az eddiginél is gazdagabb termést akarunk elérni, amihez közösen, a járás agronómusai tapasztalatainak összegyűjtésével, kölcsönös együttműködéssel teremtjük meg az előfeltételeket. (nki)
