Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-29 / 35. szám

Ä gyümölcsfák kettős csoportosítása (Lényeges változások a hazánk területén termesztésre javasolt gyümölcsfajtákban) A Szlovák és a Cseh Mező­­gazdasági és Élelmezési Mi­nisztérium mellett működő Gyümölcsfajta Meghatározó Bi­zottság 1970. április 22-én tar­tott prágai közös ülésén módo­sító javaslatot terjesztett elő a termelésre ajánlott gyümölcs­­fajták terén. Hazánk területén az eddig termesztésre javasolt fajtákat felosztották a nagyüzemi ter­melés javasolt fajtáira [az át­menetileg ajánlott alcsoporttal együtt) és a többi fajták cso­portjára (háztáji gyümölcsö­sökbe ). Az első csoportba — a nagy­üzemi termelésre javasolt gyü­mölcsfák közé — a fajtameg­határozó bizottság olyan fajtá­kat sorol, amelyek a két-, há­rom- sőt ötéves termelési cik­lusok II. fokozatú vizsgálatain is helytálltak. Ebbe a csoport­ba a későbbiek folyamán eset­leg bejegyezésre kerülhetnek az átmenetileg alcsoportba tar­tozó fajták is, ha majd a II. fokozatú termelési vizsgálatok ciklusain eredményesnek bizo­nyulnak a figyelt szempontok alapján. Az első csoportba olyan — vizsgálatoknak megfelelő — fajták kerültek, amelyek első­sorban termelési (rendszeres­és bőtermők, igénytelenebbek á metszésre, alkalmasak az in­tenzív termelésre stb,) és ét­kezési-piaci szempontból (a termések szép alakja, színező­dése, szállíthatósága, minősége és raktározása] kevés kifogá­solni valót hagynak maguk után hazai viszonylatainkban. A többi fajták csoportjába (második csoport) elég az I. vizsgálati fokozat eredménye. Főleg a kisebb területekre ajánlott fajták és az új kine­mesített hazai és külföldi gyü­mölcsök tartoznak ide (esetleg a II. fokozatú termelési ciklus­ban is kipróbált), amelyek nagyüzemi termelésre nem fe­lelnek meg, de a háztáji ön­ellátásnál hasznosíthatók. Ide kerülnek besorolásra az új per­spektivikus vagy törvénnyel vé­dett fajták is (védőbélyeg, Ul­­nemesített patent). A csehszlo­vák engedély gyűjteményben a licenciós kérdések tisztázásáig ezeket a fajtákat csillaggal je­lölik. A csehszlovák normák és faj­ták vizsgálatainak módszeré szerint készülnek vagy módo­sulnak a szőlő- és gyümölcsfa­iskola! szaporítóanyag fejlesz­tésének tervei. A nevezett gyümölcsfajta­­meghatározó bizottságok közös munkaértekezletükön a 61/64- es számú mezőgazdasági mi­nisztériumok által kiadott tör­vénycikkelyek alapján javasol­ták, 1970-es évvel kezdődően, az új termelésre ajánlott fajta­gyűjtemény elfogadását. ALMA Nagyüzemi termelés fajtái: James Grieve, Сох narancs re­net, Golden Delicious, Jonathán, Starking. Átmenetileg ajánlott nagy­nagyüzemi fajták: McIntosh, Idared, Spartan, Dukát, Bláhov narancs renet. Háztáji fajták: Kiár alma (Üvegalma), Albrecht pepin, Oldenburgl alma, Boscoopi pi­ros, Breuhahn pepin, Cistecká lahúdkové, Nonnetit (Matčino), Ontario, Téli arany parmen, Nemes sóvári (csak kelet-szlo­vákiai fajta), Szudétai renet, Watteroliettl márványozott (csak észak-morvaf és kelet­szlovákiai fajta), Pomme Cloche (Zvonkové), Babán alma, Stark Earlist, Redspur, Delicious, Goldenspur (Starkspur Golden Delicious), Wealthy, Double Red, James Brieve Red, Clivia*, Alkmena*, Freyberg*, Kido Orange Red*, Starkinson Deli­­cous*. (A csillagokkal jelöltek véd­jeggyel törvényesen védettek — vizsgálatok alatt.) Korlátozott fajták: Red Deli­cious, Wilhelm pepin, Wealthy, Wagener. Ezek kinevelt egye­­dei 1974-ben nálunk hivatalo­san is nagyobb létjogosultságot nyernek és csak 1975-ben ke­rülhetnek a hivatalos gyűjte­ménybe. Üj, további vizsgálatok alól felfüggesztett kinemesített faj­ták: Ontario rózsaalma, Strelka pepin, Semenáč 1. sz., Vetrov­ka. KÖRTE Nagyüzemi termelés fajtái: Clapp kedveltje, Solani körte, Vilmos körte, Bőse kobakja, Konferance, Thirriott körte, Lu­cas vajkörte, Madame Verté, Párizs leánya, Charneusi ízle­tes. Háztáji fajták: Júliusi espe­res, Drouard vajkörte, Grosde­­mange, Piros Vilmos körte (Max Red Barlett). ŐSZIBARACK Nagyüzemi termelés fajtái: Amsden, Elberta (Dél-Szlová­­kia), May Flower, Red Haven, South Haven. Ajánlott nagyüzemi fajta a Moravia. Háztáji fajták: Champion, Lednicei sárga, Burbank July Elberta, Fairhaven, Halehaven, Starking Delicious. KAJSZIBARACK Nagyüzemi termelés fajiái: Bredi barack, Magyar legjobb, Paviot, Rakovszky kajszi, Sabi­­novl kajszi, Nagypavlovicei kajszi. Korlátozott fajta a Késői ró­zsabarack (majd 1974-ben is­merik el). CSERESZNYE ropogósak: Germerdorfi óriás, Hedelfingeni óriás, Napóleoni ropogós, Téchlovicei ropogós, Thura Taxis, Troprichter cse­resznye. — Szív-cseresznyék: (julianna) Márki korai, Kare­­áovi korai, Kaštánka. Háztáji fajta a Winkler korai. MEGGY Nagyüzemi termelés fajiái: Körösi meggy, Kései morella, Vacek meggy. Háztáji fajták: Hortenzia ki­rálynő, Záhorácka. FEKETE RIBIZLI Nagyüzemi termelés fajtái: Karlšteini hosszúfürtű, Silver Gieter. Átmenetileg ajánlott nagy­üzemi fajta: Onyx. Korlátozott fajta a Hollan­di fekete (1971-ben lesz elis­mert fajta). ING. A. HLAVIČKA Értékes kerti növényeink a paradicsom és az uborka Az uborka és a paradicsom fogyasztása közben bizonyára sokan elgondolkoztak, honnan kerültek hozzánk, kinek köszön­hetjük elterjedésüket? Ezekre a kérdésekre válaszolunk az aláb­biakban. A PARADICSOM (Solanum lycopersicum) Mexi­kóból származik. Peruban az indiánok már az időszámítá­sunk előtti ötödik évszázadban ismerték, termesztették. Csak négy évszázada, hogy a spa­nyol hajósok révén Európába került ez1 a ma már nélkülöz­hetetlen termény. Évszázadokon át csak az európai botanikus kertekben tartották, s csupán körülbelül 150 éve vonult be szépanyáink konyháiba. Azóta zöldségféléink koroná­zatlan királya lett sokoldalú felhasználása következtében: nyersen, főzve, konzerválva egyaránt kedvelt. A nyers fta­­radicsom sok vitamint tartal­maz. A főzés után részben meg­maradó А-vitamin tartalma is jelentős. Cukortartalma mind­össze 2—5 %. A mai — hízásra hajlamos — nemzedék számára rendkívül hasznos, mert kilóin­kat nem gyarapítja, hiszen ka­lóriaértéke minimális, de annál több vitamin és ásványi só van benne. Különösen kedvelt a fű­szerekkel dúsított ételek ízesí­tésére használatos paradicsom­­sűrítmény, a kecsöp (ketchup). Gyermekeknek, betegeknek a nyers bogyókat hámozzuk meg. Nem kell megijedni ettől a munkától! Ha egy pillanatra forró vízbe mártjuk, a termés héja fáradság nélkül könnyen lehúzható. A só és a cukor kiegyenlített aránya teszi kedvelt, üdítő ital­lá is, szomjúságunkat különö­sen a kánikulai melegben ki­tűnően oltja, s nem kell szer­vezetünket sok víz ivásával terhelni. AZ UBORKA (Cucumis sativus) Kelet-Indiá­ból származó egyik' legrégibb kultúrnövényünk. Feljegyzések szerint eredeti hazájában már 3000 éve termesztik, onnan ke­rült Európába. Mostani nevén csak a 17. század óta emlege­tik, a rómaiak nevezték el cu-\ cumisnak. A régi egyiptomiak e külföl­di termést élvezeti cikk gya­­náht fogyasztották. Olyan érté­ke volt, hogy a földeken fegy­veres őrök vigyáztak rá. Még kedveltebb lett a rómaiak kö­rében, annyira, hogy a császá­rok, főurak télen sem akarták nélkülözni, ezért — miként Pli­­nius írja — hajtatásával is fog­lalkoztak. A franciák a 9., az angolok pedig csak a 14. századtól fog­lalkoznak termesztésével. Ame­rikába pedig a 16. században került. Élvezeti cikként fogyasztjuk egész évben. Nyáron nyersen, télen a házilag, gyárilag kon­zervált uborkákat. Ez sem hiz­lal — alacsony kalória-értéke folytán — de a benne levő víz­tartalom üdít, s a sok Bi és В2, valamint C-vitamin és ásvá­nyi anyagtartalma következté­ben fogyasztása egészséges. A két fő étkezés között vagy előtt kellene ennünk, mert a benne levő ásványi sók a gyo­morsavakat közömbösítik, s az emésztést elősegítik. Ä népgyógyászatban ma is ■használatos: a friss uborkából kászült saláta nyugtató hatású láz- és vérkeringési zavarok­nál. Megelőzi az izzadást és elősegíti a tüdő funkcióját. A kovászos uborka pedig javítja az emésztést. Puhított magjával láb-és kézfagyást gyógyítanak. Jelentős szerepű a szépség­­ápolásban is: az uborka-tej és uborka-pakolás a bőrt üdén tartja. A fejbőr korpásodása ellen készítsünk belőle kivona­tot: két rész uborkalé és egy rész glicerin keverékével dör­zsöljük be a fejbőrt. (11J A BOSZORKÁNYTEJ ÉS AZ ÖRDÖGVÉR HAZÁJÁBAN Magyarországra látogató kül­földi turisták ajándékvásárlási listáján szinte alig hiányzik a közkedvelt Boszorkánytej és Ördögvér. A mutatós palackok­ban árusított pezsgősített bor a Balatonboglári Állami Gazda­ság különleges készítménye. Tény, hogy az üzletekben nem­rég jelent meg, és máris meg­hódította a vásárlóközönséget. Az újdonság végett és néhány előzetes információ után kíván­csian látogattam el a főleg szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglakozó, 2971 hektáros, iga­zán korszerű, nagyszerűen fel­szerelt és ígéretesen fejlődő gazdaságba. Nagy volt a sürgés-forgás, külföldi küldöttségeket vártak, és mi, Bubelényi Zoltán főköny­velő kalauzolásával tekintettük meg az egyes gazdasági szaka­szokat, ahol a hozzáértő szak­emberek készségesen tájékoz­tattak addig, amíg az üzemi ti­tok megengedte. Mert ebben a gazdaságban ilyen is van. A gazdaság szakemberei elég gyakran látogatnak külföldre, és ellesnek egyet-mást, amit itthon hasznosíthatnak. Lénye­gében külföldi inspiráció alap­ján készítették el a Boszor­kánytejet, később pedig az Ördögvért, de teljesen hazai gyártási folyamat alapján. Bizony, a titokból igen keve­set tudtam meg. A Boszorkány­tej alapanyaga Leányka must, amihez többek között 20 száza­lék tejet, citromot és más íze­sítő anyagot adnak. Az Ördög­vér vörösborokból készül, fő­leg Burgundiból. Lényegében aromatizált borról van szó. Megtudtam azt is, hogy lerövi­dítették a pezsgő érlelési fo­lyamatát. Az úgynevezett tank pezsgő nagyobb tartályokban érlelődik, és három hónap múl­va iható. A pezsgősített, illetve dúsí­tott borfélék nem véletlenül keletkeztek Balatonbogláron. A gazdaság összesen 938 hektá­ron termel szőlőt és kezdetben ennek nagy része csemegeszőlő volt. Az értékesítés körül több-* szőr előadódó problémák, vala­mint az alacsonyabb hektárho­zam (borszőlőből elérik a 110 mázsás hektárhozamot, de a csemegeszőlő hektárhozama et­től jóval alacsonyabb) megdrá­gította a csemegeszőlő termesz­tését. Tehát, amint a főköny­velő is újságolta, gazdaságosab­bá kellett tenni a termelést. Ebből a célból született meg a Szalvádor deszertbor, az édes­kés Csabagyöngye, amely tíz maligán fokú szénsavas üdítő bor, a Chasselas szőlőlé, amely lényegében tartósított must és hideg szódával kitűnő ital. A gazdaság dúsított borai után külföldön is igen nagy a kereslet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 50 ezer hektoliter bort adnak el exportra a 70 000 hektoliternyi termésből. Sokat vitatkoztunk a borpa­lackozás kifizetődőségéről. Ök azt állítják, hogy öt-hat forint­tal többet kapnak literenként, mintha hordóból adnák el. Az első sikereken felbuzdulva egy 110 millió forintos beruházást igénylő, gázfűtéssel ellátott borkombinátot készítenek, amelyben üvegbetétes beton­hordókban raktározzák majd a szőlő levét, és éránként 6000 palackot töltenek meg borral. Az italok minőségére kedve­zően hat a csírátlanító beren­dezés, valamint a kénsavelvonó berendezés is. Ugyanis, mikor a hordóbői palackozni kezdik a bort, elvonják a kénsavat, és így a fogyasztónak nem okoz­nak a borfogyasztás után fej­fájást. Hatalmas, ultramodern kombinát lesz ez, amely párját ritkítja az egész országban. A gazdaság természetesen nemcsak a bor tárolására, il­letve feldolgozására fordít nagy gondot, hanem a szőlő termesztésére is. Kitűnően mű­ködő szőlőoltvány-szaporító te­lepük van, és a laboratórium, amelynek dr. Eifert József tu­dományos munkatárs a vezető­je, nagy segítséget nyújt a sző­lőtermesztéshez. Többek között az utóbbi időben megállapítot­ták, hogy a kálihiány miatt az egyes szőlőfajták gyengébb fagyállóképességűek. Viszont ha emelik a káli mennyiségét, ak­kor igen kicsi a fagyveszély. A környékbeli szőlőtermő par­cellákon a mostani kísérletek szerint a Leányka és a Rajnai Rlzling a legfagyellenállóbb. Ezért a már majdnem teljesen elfelejtett Király leányka sző­lőfajtát is felkarolták és sza­porítják. A laboratórium kísér­letei sokrétűek és igen haszno­sak, nem kell „tandíjat“ fizet­ni, mert előre meghatározzák, hogy melyik talajba milyen mű­trágya szükséges, vagy pedig (amint már említettük) me­lyik szőlőfajták a legéletképe­sebbek és azt is, hogy egyes szőlőfajtáknak milyen műtrá­gyaösszetétel a leggazdaságo­sabb. Nagyon hasznos Soós Árpád gépesítési főmérnök ta­lálmánya, aki olyan műtrágya­szórót szerkesztett, amely al­­talajlazítóra szerelve 40—45 cm mélyre juttatja a foszfor és kálium hatóanyagú műtrágyá­kat. A tápanyagot jórészt zöld­­trágyázással pótolják, amit szintén úgy vetnek, hogy meg­feleljen *a növény tápanyagfo­gyasztási szükségletének. Álta­lában fehérherét vetnek a sző­lősorközökben a meredekebb területeken, ahol eróziótól le­het tartani. A többi területeken mustár, napraforgó, köles és őszi árpa keverékből készítik a zöldtrágya tömegét, mégpedig a korán érő szőlőknél július végén, a későn érőknél pedig augusztus végén, szeptember elején. Az újdonságok gazdasága a Balatonboglári Állami Gazda­ság. Hatalmas, 500 holdas dió­erdőt létesítettek például, amit ha a kísérlet sikerül, helikop­terrel ráznak majd le. Az egész szőlőt szintén helikopterrel per­metezik. Kísérletképpen öntö­zik is a szőlőt, mégpedig 400 hektáron. Az alkalmas fajták 10 százalékkal nagyobb termést adnak. Boszorkánytej, Ördögvér, Ba­latonboglári leányka. Királyi leányka, Csabagyöngye, Szőlő­lé, Balatonboglári kékfrankos, Bogiári muskotály, Bogiári riz­­ling és még jónéhány kitűnő fajta bor dicséri az itteni sző­lészek, feldolgozók eredményes munkáját. Olyan hatalmas kom­plexum ez a gazdaság, amely jövedelmezőbbé teszi a máshol ráfizetéses termelési ágakat is, mégpedig oly módon, hogy ál­landó újdonságokkal tökélete­sítik a termelési folyamatokat. Ha az új borkombinát a szüret kezdetekor üzembe lép, akkor az új évben már 10 millió pa­lackot töltenek meg készítmé­nyeikkel és még többen ismer­hetik meg a kitűnő aromájú, zamatú italaikat. Balta József mulatja Bubelényi Zoltán főkönyvelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom