Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-29 / 35. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES Л970. augusztus 29. Az új kenyér ünnepe v m m m K Az aratás befejezése, az új kenyér ünnepe mindig a legnagyobb, legjelentősebb esemény falvainkon. Ilyenkor az ember elfelejti a verejtékes munkát, a rengeteg nehézséget, az időjárás viszontagságait, és örül, hogy tető alá került az életet jelentő gabona. Az aratási ünnepség, a koszorú átadása, régi szép hagyomány. A vezetőség kiértékeli az elért eredményeket, szól az elkövetkezendő feladatokról, a tagság is megvitatja a problémákat, de a fő hangsúly, ahogy az elnevezésből is kitűnik, ilyenkor már az ünnepélyen van. És minél jobbak az eredmények, minél nagyobbak az átlagos liektárhozamok, annál jobb a hangulat, , őszintébb az öröm. A kissárói szövetkezet dolgozóinak augusztus lián volt elegendő okuk örülni, ünnepelni. Közel 450 hektárról 9 és fél aap alatt takarították be a gabonát. A munka jelentős részét hat kombájnnal végezték el. Az egész idő alatt sem az embereknél, sem a gépeknél nem történt komolyabb kiesés. És az eredmények? Azok, figyelembe véve a rendkívüli kedvezőtlen időjárást, minden várakozást fölülmúltak. A Mironovszkája búzából, melyet 131 hektáron termeltek, 45,5 mázsás hektárhozamot,......a Bezosztája fajtából nyi széke gazdára talált. Á zsúfolásig megtelt helyiségben, előbb a szövetkezet ökonómusa üdvözö.lte a megjelent tagokat és vendégeket, majd Kajtár Ernő mérnök, a közös elnöke tartotta beszámolóját. — A mi részünkről a becsületes munka a legnagyobb ajándék, melyet társadalmunknak ajándékozunk a felszabadulás 25. és Lenin elvtárs születésének 100. évfordulójára — mondotta beszéde során Kajtár elvtárs. Becsületes munka, így igaz! Mert csak becsületesen, lelkiismeretesen x о aí :Q X a M (/>' о a о 09 GO Szegem a Kenyeret. Első karéjt elkéri fiam. A másodikat kisebbik- lányom. Már- a harmadik másik lányomnak futhat csak. Tovább, szelem, anyám kap s hitvesem majd тоЦб fiam újra s hü kutyám. Szelem — s végre, enyém a nyolcadik, egész a közepéből.... fő a friss kenyér! (119 ha) pedig 40,6 mázsa átlagot értek el. összesítve az átlaghozam 43,26 mázsa volt és ez egy mázsával Jobb, mint a műit évben elért eredmények. .r r Az árpára sem lehetett panasz; 158 hektáron átlagosan 38,35 mázsát takarítottak be_ Legjobban a Dvoran fajta vált be, melyből átlag 40,70. mázsát arattak. Az említett napon a kissárői kultúrház és környéke egy óriási kaptárhoz hasonlított. Mire sor került a megnyitóra, a tágas terem valamenydolgozva lehetett leküzdeni a nehézségeket és elérni a fent említett eredményeket. De még így is vannak és lesznek olyan tényezők, melyek kilengéseket, meglepetéseket okoznak, mert az időjárást sajnos ma még nem igen tudjuk befolyásolni. És a kissáróiak ezúttal nem dicsérhették szent Pétereket. Tavaly ősszel nagy szárazságban vetették el 250 hektáron a búzákat. Noha a földet jól megdolgozták, az ősz folyamán nem keltek ki a vetések. Az ég csatornái csak november közepén eredtek meg, és ennek eredményeképpen egyszerre kezdett vegetálni, csírázni az összes elvetett búza. A tavaszi vetéseknél sem kedvezett a szerencse. A hosszú tél miatt csak április 8-án kezdhették az árpa vetését. A májusi eső pedig, mely tudvalevőleg aranyat ér, is jócskán megkésett. A rövid vegetációs idő és csapadékhiány ellenére is azonban sikerült elérni a tervezett hektárhozamokat. Kajtár mérnök beszámolója után felszólalt Botka István hnb és Bagócsi Gyula pártelnök, továbbá Szűcs Béla zootechnikus, Pásztor Lajos agronómus, és Szabó Béla, a termelési igazgatóság dolgozója, majd közben sor került a koszorú átadására. Ennek az ünnepélyes aktusnak fő szervezője már tizedik éve Paulik Pál csoportvezető. A koszorú átadása közben a nyolcéves Kiss Giziké verses köszöntőt mondott, végül pedig a vitafelszólalásokra került sor. Az utolsó műsorpont után elbeszélgettem Kajtár elvtárssal, akinél elsősorban a siker titka iránt érdeklődtem. — Jó eredményeinket — válaszolt a szövetkezet elnöke — elsősorban az agrotechnikai idő betartásának, a jól előkészített, megművelt földnek és a repülőgéppel történő kellő menynyiségű műtrágyázásnak köszönhetjük. Állításom igazát az is bizonyítja, hogy nem egy helyen ugyanilyen feltételek mellett, jóval kisebbek voltak az átlagos hektárhozamok. Természetesen — folytatta Kajtár Ernő — nem szabad megfeledkeznünk a javítóműhely dolgozóiról és kovácsainkról sem, akik, ha elromlott egyegy gép, egész éjjel dolgoztak, hogy reggelre minden ismét rendben legyen. Fáradságos munkájukat a pótalkatrészhiány nehezítette. Előfordult, hogy egy alkatrészért 1200 km-t tettünk meg, csakhogy beszerezzük. — Hogy álltak helyt a nők a munka dandárjában? — Csak a legjobbakat mondhatom róluk is. Egytől egyig kilenc napon keresztül éjt nappallá téve tisztították a gabonát. Tizenkétórás műszakokban dolgoztak, és egyszer sem j fordult elő, hogy valamelyikük elké- j redzkedett volna. — Kik voltak a legjobb kombájno- ! sok? — Kiss Lajos és Duba László kerültek az első helyre, akik a szövetke- j zet kombájnján több mint 24 vagon j gabonát csépeltek ki. Az ünnepély hivatalos része után | jó borocska került az asztalokra, és j a szót, a nagyölvedi pedagógusok ki- j tűnő zenekara vette át, és reggelig j szórakoztatta az összegyűlteket. ORDÖDY VILMOS ÖRÖKBEFOGADÁSI problémák T. V. olvasónk szeretné örökbefogadni öccse egyik fiát, aki az apa beleegyezésével már hosszabb idő éta náluk nevelkedik, (az apa megözvegyült és újból megnősült és még három gyermek neveléséről gondoskodik; olvasónknak és feleségének gyermekük nincs.) Olvasónk és a gyermek között nagyon jó érzelmi kapcsolat van. Olvasónk és felesége szej retnék a gyermeket tovább taníttatni és szeretnék, ha a már hosszabb ideje fennálló érzelmi kapcsolatot betetőzné az örökbefogadás is. A gyermek atyjának nincs kifogása az ellen, hogy a gyermeket bátyja és felesége nevelje, de az örökbefogadáshoz egyelőre nem adja beleegyezését. Olvasónk kérdi, vajon lehetséges-e az örökbefogadás a gyermek nagykorúságának elérése után annak beleegyezésével, lehetséges-e az örökbefogadás az apa beleegyezése nélkül is? Az örökbefogadást a családi törvénykönyvünk 63.—77. paragrafusai Szabályozzák. Örökbefogadni csak egy évnél idősebb kiskorút, tehát 18 j évnél fiatalabb gyermeket lehet. Kö! zös gyermekként csak házastársak i fogadhatnak örökbe gyermeket. — i Nagykorút örökbefogadni nem lehet, i A törvényes gyám, a szülő bele- I egyezése nélkül csak a családról j szóló törvény 68. §-a feltételeinek ! teljesítése esetében lehet: ha a szü- i lök legalább egy éven keresztül nem j érdeklődnek és törődtek gyermekük- I ről, úgy ahogy az a szülőktől elvárható lett volna, a másik eshetőség, ha a szülők előre bíróság előtt felvett jegyzőkönyvben kijelentették, hogy az örökbefogadással egyetértenek az örökbefogadó személyre való tekintet nélkül. — Ebben az esetben az apa beleegyezése feltétlenül szükséges. A családi pótlékot az jogosult felvenni, aki a gyermekről tényleg saját maga gondoskodik. A családi pótlék a betegbiztosításból folyó juttatás. — Olvasónk jogosult kérni, hogy a gyermek atyjának munkaadó vállalata (a nemzeti biztosítási bizottság — KNP —) a gyermekre eső családi pótlékot nekik utalja át. — A családi törvény 101. paragrafusa értelmében, mivel Önök az apa helyett teljesítették annak eltartási kötelezettségét a kiskorú gyermekkel szemben, legfeljebb három évre viszszamenően kérhetik, hogy a gyermek apja térítse meg ezt a tartást. Az esetleges ilyen keresetről a járásbíróság döntene. A SZOMSZÉD KESERÍTI ÉLETÉT Mencsik Gizella paüai olvasónk, ellenálló harcos özvegye panaszkodik, ! hogy öregsége napjait elkeseríti a szomszéd azzal, hogy az árnyékszé\ két, a tyúkólat és kamráit közvetlenül háza közelében helyezte el, méghozzá úgy, hogy a piszkos lé az ö telkére folyik és ettől a házai falai is átnedvesednek. Az ilyen jellegű ügyekben ajánlaj tos először a hnb-hez fordulni, amely ! ideiglenes intézkedéssel megoldhatja ! a vitás kérdéseket. Ha a szomszéd á I hnb utasításait nem tartaná be, a já! rásbírósághoz fordulhat, hogy az fő! ként a polgári törvénykönyv VI. és VII. alapelve, valamint a 417. paragrafus 2. bekezdése értelmében ítéletben kötelezze a szomszédot a helyzet megszűntetésére. Az ilyen ítéletet annak jogerőre emelkedése után — végrehajtással ki lehet kényszeríteni. Kettős siker Késő délután érkeztünk meg Da másdra, ahol az új kenyér ünnepét tartották, Ezért mozgalmas volt a falu. Megtudtuk, hogy már hagyományosan, a sikeres gabonabetakarítás után a garamnádasdi és a garamvezekényi szövetkezetesek a labdarúgópályán is összemérik erejüket, szorgalmukat. Szinte a mérkőzés utolsó pillanataiban érkeztünk a labdarúgó pályára, ahol pár percen belül Medik Juraj, a helyi nemzeti bizottság elnöke, a mérkőzés játékvezetője véget vetett a nagy csatának. A damásdi szövetkezet labdarúgói diadalmaskodtak, éspedig 9:2 arányban. A mérkőzésről mint érdekességet emlfthetjük meg, hogy a két szövetkezet elnöke volt a két kapuvédő. A nagy labdarúgó-eseményt, az ünnepi vacsora és a megérdemelt szórakozás követte. Elfoglaltsága ellenére B a r t a Dezső, a damásdi szövetkezet agronőmusa számunkra is szakított néhány percet. — Milyen volt az idei termés? — érdeklődöm. — A 173 hektár búza átlagosan 39,5 mázsát termett hektáronként — mondja meggyőzően az agronómus. — De akadt egy 28 hektáros búzaparcella, amely hektáronként 46,7 mázsát termett a Mironovszkája fajtából. Árpából 36,5 mázsa az átlagos hektárhozam. A Dvoran fajtából 41 hektáron azonban átlagosan 39 mázsát értünk el. Mielőtt az agronőmustól elbúcsúztunk volna, még röviden megemlítette, hogy az idei kenyércsata nyolc napig tartott és két saját, továbbá két brigádos SK—4-es kombájn (a žiari járásból) vett részt a gabona betakarításban. Bátran állíthatjuk, hogy a damásdi Szövetkezetesek nemcsak a labdarúgó pályán, hanem a kenyércsatában is sikeresen helytálltak. -kp-Derekas munka volt ,A fűri (Rubaií) földművesszövetkezet elnöke, František Slezáček mérnök elmondta, hogy idén búzából 338 hektáron 33,4 mázsás termésátlagot értek el. Beszélt továbbá a csúcshozamokról, s a minimális eredményekről. Az egyik parcella például 38,8 mázsa maximális, a másik pedig 29,6 mázsa minimális termésátlagot adott. Búzából tehát 1,6 mázsával értek el kisebb hektárhozamot, mint tavaly. Ha azonban a legutóbbi négy esztendő terméseredményét összegezzük, azt láthatjuk, hogy nincs ok az aggodalomra, mert a növénytermesztő részleg dolgozói élen Ondódy Imre agronómussal, valóban derekas munkát végeztek, mert a négy év búzatermésének az átlaga 33,5 mázsa, tehát jobb, mint az idei. Hasonló ® helyzet az árpánál is. Kisebb terméseredményt értek el, mint tavaly. Ha azonban az eltelt négy év termésének az átlagát veszszük alapul, azt láthatjuk, hogy egy negyed mázsával nagyobb termésátlagot értek el, mint ebben az évben. Tehát nincs miért szégyenkezniük, mert az idei mostoha természeti fel- I tételek ellenére az 526 hektárnyi ga- j bona vetésterületen 31,46 mázsás átlagos, azaz 171 vagon 39 mázsa teljes | hozamot értek el. A készletből 59,5 vagonnal az állami gabonaalapra adtak, 18,5 vagonnal a vetőmagalapon tartalékoltak, 30 vagon gabona a tagok évi részesedése, 63 vagon gabona pedig megmaradt a takarmányalapon. A szövetkezet növénytermesztését több speciális, munkaigényes terményre és ágazatra szakosították, így érthető, hogy a növénytermesztés az üzemi jövedelemnek 60 százalékát adja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állattenyésztés maradhat jelenlegi helyzetében. Társadalmi szempontból szükséges, s az üzem távlati érdeke is azt követeli, hogy az állattenyésztés az összüzemi jövedelem előteremtésében, még az erősen szakosított növénytermesztés -mellett is többet vállaljon magára. -hai-KI KÖTELES A GYERMEKÉRŐL GONDOSKODNI? „Tanácstalan“ jeligére egyik olvasónk írja, hogy nem kap 17 hónapos nyomorék gyermekére senkitől sem segélyt. Helyzete súlyos, mivel a gyermeke miatt nem tud újból állásba lépni. A gyermek tényleges apja nem azonos olvasónk férjével, aki jelenleg szabadságvesztés büntetését tölti le és akitől olvasónk válófélben van. A gyermekre most senki sem fizet sem a „formális apa“, a férj, sem a tényleges apa és az anyasági pénzsegély eltelte után, olvasónk nem kap sem családi pótlékot, sem ehhez a gyermek nyomorék volta miatt 150 korona összegű pótlékot. hét a gyermek tényleges apját — ha önként nem ismerné el a gyermek apaságát bíróságon, vagy anyakönyvvezető előtt — hogy a bíróság Ítéletben mondja ki, hogy ő a gyermek atyja és kötelezze őt — legfeljebb a kereset beadása előtt 3 évre visszamenően — a gyermek részére való tartásdíj fizetésére. Addig is, míg mindez tisztázódik, a jnb gyermekgondozási osztálya engedélyezhet hozzájárulást a gyermek tartásához. A gyermek tényleges apja amíg apaságát törvényes módon meg nem állapították, nem kötelezhető ítélettel a gyermektartásra, — habár erkölcsi kötelessége nem kétséges. A férj, mivel a gyermek a házasság tartama alatt született, a gyermek apjának számít. Ezt attól az időponttól kezdve, hogy az apa a gyermek születéséről tudomást szerzett, hat hónapon belül a járásbíróságon az anya és gyermek ellen beadott keresetben megtámadhatja. Ezen határidőn belül, az anya is kérhette volna, hogy a bíróság ítéletben állapítsa meg, hogy nem a férj a gyermek apja. — Az említett 6 hónapos határidő eltelte után valamelyik érdekelt fél kérelmére csak a legfelsőbb ügyész adhatna be ilyen keresetet a járásbíróságon. A legfelsőbb ügyész azonban nem köteles ilyen keresetet beadni. Minden esetben figyelembe veszi a gyermek és a társadalom érdekét. — Ha a legfelsőbb ügyész ilyen keresete alapján a bíróság kimondaná, hogy a férj (esetleg a volt férj) nem apja a gyermeknek, az Ítélet jogerőre emelkedése után perelni le-MIRE TARTHAT IGÉNYT? Továbbá addig, míg az említett módon a tényleges apát bírósági Ítélet nem kötelezi tartásra, addig míg a férj apaságát az említett jogerős bírósági Ítélet ki nem zárja, a férj köteles még az ilyen tőle nem származó gyermek tartásáról is gondoskodni. Ha már jogerős ítélet állapítja meg, hogy nem ő a gyermek apja, perelheti a tényleges apát, esetleg az anyát, aki helyett viselte a gyermektartás költségeit, hogy ezt neki megtérítsék (a családról szóló törvény 101. paragrafusa értelmében). Dr. F. J. К. M. olvasónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a szövetkezetnek átadott földjeiért igényt tarthat-e vételárra vagy használati díjra? Slezáőek mérnök az új kenyér ünnepén köszönetét mondott a szövet-, kezet dolgozóinak.. . . ...........; i : I Amennyiben valóban úgy van, mint ahogy írja, hogy a három hektár szántóját betegsége miatt adta az efsz használatába, de ugyanakkor nem vált szövetkezeti taggá, csupán olyan szociális juttatásokra tarthat igényt, amilyeneket a földek átadásáról, illetve átvételéről készült írásbeli megegyezés tartalmaz. Persze feltételezzük, hogy az átadás alkalmából szerződést nem kötöttek és földjeit „Az elhagyott és rosszul művelt területek felkarolásáról“ szóló kormányrendelet alapján használja a szövetkezet. így tehát sem az egyik, sem a másik esetben a föld pénzben! ellenértékére vagy pedig bérletre nem tarthat igényt. Azt írja, hogy a szövetkezet nem akar adni „záhumienkát“, tehát háztáji földet sem. Ez is arra hagy következtetni, hogy a földjeit nem önkéntesen adta át az efsz-nek, hanem az a kormányrendelet értelmében használatba vette. Ugyanis, ha betegsége miatt önként adta volna át, úgy senki nem gördített volna akadályt az elé, hogy háztáji „záhumienka“ földként vissza tartson legalább fél hektárnyi területet, illetve annyit, amennyit meg bír dolgozni. Ezeket a következtetéseket a levelében ismertetett tények alapján vontuk le. Hiteles álláspontot természetesen csak abban az esetben tudnánk elfoglalni, ha a másik felet, tehát a szövetkezét vezetőségét is meghallgatnánk. (pa)
