Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-29 / 35. szám
Bratislava, 1970. augusztus 29. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam. 35. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója A termelés racionalizálását szorgalmazzák ф Termálkutakkal fűtik az üvegházakat ф Nagyobb teljesítményű traktorokat vásárolnak # Takarmánykeverők kellenének # A hektárhozamok fokozásával kevesebb területen több búzát termelnek ф Fokozzák a rétifű hektárhozamát is. Országszerta a mezőgazdaságban is felméréseket végeznek, hogy a 135-ös számú kormányhatározat értelmében milyen racionalizálási intézkedéseket kellene foganatosítani. A készülő tervekkel kapcsolatban három járás vezető funkcionáriusaival beszéltem. ÖLLÉ GYULA elvtárs, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság mezőgazdasági titkára elmondotta, hogy a múlt év decemberében a járási pártbizottság plénuma értékelte a mezőgazdaság fejlesztésének utóbbi tíz évét és kitűzte a feladatokat egészen 1980-ig. A terv funkciója náluk a múltban csak kisebb mértékben gyengült meg, ez abból is látszik, hogy a válságos időszakban is alárendelték a növénytermesztést az állattenyésztés fejlesztésének és annak ellenére, hogy a felsőbb szervek csak hozzávetőleges társadalmi megrendelést írtak elő számukra, mégis több árút termeltek. A plénum megállapította, hogy amíg a növénytermesztést sikerült majdnem teljesen gépesíteni — az egyes munkafolyamatokban alig szükséges már fizikai munkaerő — ezzel szemben az állattenyésztésnél az új technológia alkalmazása lemaradt és természetesen így csökkent az ott dolgozókra eső termelés és a munka termelékenysége nem érte el a kellő szintet. Ezért a távlati tervek szerint főleg az állattenyésztés gépesítését fokozzák. A ’ racionalizálási irányelveknek megfelelően és az Agrokombinát kívánalmaival összhangban fejlesztik a növénytermesztést. 1980-ig pl. a nagy hatósugarú öntözőberendezések 27 ezer, a középhatósugarú 12 900, a trágyaleves öntöző berendezések pedig 30 ezer hektárt öntöznek. Termálkutak vizével fütik majd az új üvegházakat. Nagyon figyelemreméltó, hogy a búza vetésterületét például 1800 hektárral csökentik, a kukorica és a hüvelyesek javára, de a hektárhozam növelése folytán mégis többet termelnek mint most. Mivel lényegesen nagyobb lesz a zöldség és gyümölcs termőterülete, 1975-ig további 10 ezer tonna befogadóképességű tároló és hűtőberendezést építenek. Az állattenyésztéssel kapcsolatban főleg a tehéntenyészetet és szarvasmarha-hizlalást gépesítik. Az Agrnkombinát keretében történő nagyarányú építkezések helyettesítik majd az elavult épületeket és korszerű berendezéssel lehetővé teszik a munkatermelékenység növekedését. A racionalizálási tervek fő vezérvonala, mint dr. Cséfalvay Gábor, a járási mezőgazdasági társulás föagronómusa mondotta, — a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségek jobb kihasználása minden téren. Pl. a mezőgazdaságban főleg nagyobb teljesítményű traktorokat vesznek, többek között 100 lóerőn felüli traktorokat, hogy így fokozódjon az egy dolgozóra eső termelés. JOZEF NOSKO mérnök, a nagykürtösi termelési igazgatóság vezetője is komoly tervekről beszél, elsősorban is a réti fű hektárhozamát növelik, hogy így a szántóföldön több gabonát és kukoricát termelhessenek. A szőlőterület 1970-re már eléri a 2800 hektárt. Az öntözés szolgálatában több víztárolót állítanak be. Az állattenyésztést a megkezdett úton szakosítják tovább. Azonban az a véleménye, hogy a racionalizálási tervek akkor valósulhatnak meg, ha elég és megfelelő gépet, korszerűsítésre alkalmas berendezéseket és megfelelő beruházásokat kapnak. A járásban pl. tejcsarnok, konzervgyár, vágóhíd és takarmánykeverő kellene. Amíg ők az első félévben 28,3 százalékkal fokozták a termelést, az ipar a szükségletnél jóval kevesebb gépet adott számukra. JÄN BARTO mérnök, a rimaszombati járási pártbizottság mezőgazdasági titkára az elmúlt időszakkal kapcsolatban azt mondotta, hogy a járásban a járási mezőgazdasági társulás megalkuvó álláspontja miatt lényegesen meglazult a tervfegyelem és ez okozta a malachiányt és a tehénállomány is 700 darabbal csökkent. A burgonyatermő terület is 600 hektárral kevesebb, pedig ideális feltételek vannak a járásban erre. Az újjászervezett járási mezőgazdasági társulással együtt most főleg a káderek politikai nevelésére, a tervfegyelem megszilárdítására, a szakosítás továbbfejlesztésére és szövetkezetek társítására fordítanak gondot. Mindhárom járás tapasztalatai azt mutatják, hogy az elmúlt időszak jobboldali opportunista politikája a mezőgazdaságban is sok kárt okozott. A mezőgazdasági üzemek nem fejlődtek a népgazdaság szükségleteinek megfelelően és ezért mutatkozott árúhiány. Viszont a racionalizálási tervek amint a gyakorlati példák is bizonyítják, ezt a problémát igyekeznek megoldani. BÁLLÁ JÓZSEF Készül az agrokomplexu fepesztésének koncepciója A mezőgazdaság és az élelmiszeripar üzemeinek vezető dolgozói, s persze mindazok, akik felelősséget éreznek népgazdaságunk fejlődéséért, gyakran hangoztatják, hogy ideje lenne már, ha az illetékes központi irányító szervek kidolgoznák és nyilvánosságra hoznák a mezőgazdaság és az élelmiszeripar távlati fejlesztésének irányelveit. Ez a kívánság persze nem véletlenszerű. Annak a ténynek a törvényszerű következménye, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában mindenki, aki érdeklődést tanúsít az említett termelési ágazatok fejlődése iránt, tudni akarja, hogy a mezőgazdasági termelés milyen jellegű szakosításával, összpontosításával és korszerűsítésével számolunk, s azzal párhuzamosan hogyan teremtjük meg az ipar részére termelt nyersanyagok maradéktalan feldolgozásának összes előfeltételeit. Állandóan növekszik tehát azoknak a dolgozóknak a száma, akik éppen az elmúlt évek tapasztalatai nyomán tudatosították, hogy a tervszerűséget nélkülöző, vagyis a keresletre és a kínálatra épülő „szabad verseny“ a gazdaságfejlesztés ösztönösségét, a beruházások hasznosságának labilis voltát és az össztársadalmi érdekek mellőzését eredményezi, de ugyanakkor aláássa a gaz; daságirányítás területén dolgozó emberek biztonságérzetét is. Meg kell mondani nyíltan, hogy az agrokomplexum irányító szerveinek nincs könnyű dolguk. A gazdaságfejlesztésben tapasztalható ösztönösség ugyanis annyira elburjánzott — az egyéni és a látszólagos csoportérdekek érvényesítése olyan méreteket öltött —, hogy az össztársadalmi érdekeket tiszteletben tartó gazdaságfejlesztési koncepció kidolgozása és gyakorlati érvényesítése igényes munkát követel. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság ötéves tervének irányelveivel összhangban sikeresen formálódik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének koncepciója. Ez a koncepció -minőségi szempontból is különbözik azoktól az egykori irányelvektől, amelyek meghatározták a gazdaságfejlesztés távlatait. Különbözik mégpedig abban, hogy nem általános alapelveket rögzít, hanem minden szempontból részletezi — egyes termelési szakaszok szerint — azokat a gyakorlati teendőket, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerűsítésével járnak. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumában tehát felelősségteljes munka folyik. Készülőben van: a burgonyatermesztés. a kukoricatermesztés, a sörárpa-termesztés, az étkezési és a takarmány-hüvelyesek termesztésének, a takarmánytermesztés, az olajosnövények termesztése fejlesztésének koncepciója. De készül a földalappal való ésszerű gazdálkodás, a szarvasmarha-tenyésztés, a baromfi ! és a juhtenyésztés fejlesztésének a koncepciója is, a sertéstenyésztés fej- j lesztésének koncepcióját pedig, mint ismeretes már lapunk is közölte. Készül a feldolgozó ipar fejlesztésének koncepciója is. Így különkülön, rövidesen megismerkedhetünk: a tejfeldolgozó, a húsipar, a dohányipar, a konzervgyártó ipar, a sörgyártás, a fagyasztó berendezések és az alkoholmentes italokat gyártó iparág fejlesztésének részletes koncepciójával. Lapunknak tehát rövidesen módjában áll teljesíteni az olvasóink széles rétegeinek azt az igényét, hogy a helyi jellegű problémák elemzése mellett ismertesse a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének hivatalosan körvonalazott és jóváhagyott koncepcióját is. Szerkesztőségünk ezt a munkát szívesen végzi annál is inkább, mert tudatosította, hogy azáltal a népgazdaságunk fejlődésére károsan ható ösztönösség felszámolását is szolgálja. (pa) Az SZNF hagyatékának szellemében Most, amikor a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulóját ünnepeljük tudatosítanunk kell, hogy ez az össznépi megmozdulás a német fasizmus elleni nemzetközi fegyveres harcnak elválaszthatatlan részét képezte, s így történelmi jelentőségét éppen az a tény domborítja ki, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújának szövetségeseként szervezte és bontakoztatta ki hazánkban a német fasiszta megszállókkal szembeni fegyveres ellenállást. Ez a körülmény egyben félreérthetetlenül jelezte azt is, hogy a szlovák nép nemzeti érdekei nemcsak az idegen megszállók feletti győzelem tekintetében, hanem a társadalmi fejlődés irányának meghatározásában is azonosak a világ haladó erőinek, elsősorban is a szocialista társadalmat építő és védelmező szovjet nép érdekeivel. Ez, valamint az a tény, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelésben a szlovák harcosok mellett cseh, magyar és más nemzetiségű antifasiszták is részt vettek, s hogy ezek mindannyian támaszkodhattak a gazdag harci tapasztalatokkal rendelkező szovjet partizánok példás együttműködésére és segítségére, e fasisztaellenes felkelésnek internacionalista jelleget adott. A jobboldali opportunisták és nacionalisták — főleg 1968-ban, s még 1989-ben is — minden lehetőt elkövettek annak érdekében, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékát nacionalista — szakadár céljaik szolgálatába állítsák. Amellett, hogy lebecsülték a szovjet partizánok szerepét és ellenséges magatartást tanúsítottak a hazánk felszabadításában elévülhetetlen érdemeket szerzett szovjet néppel szemben, olyan törekvésekkel is jelentkeztek. amelyek a SZNF alapvető küldetésével — az egységes és szilárd Csehszlovák Köztársaság megteremtését szolgáló alapelvekkel — a szó legszorosabb értelmében ellentétben vannak. Igaz ugyan, hogy a nacionalista irányzatok szószólói nem hirdették teljes nyíltsággal szakadár célkitűzéseiket. Olyan fronton igyekeztek aláásni hazánk és népeink egységét, ahol tényleges célkitűzésük leleplezése körülményes munkát igényel. S ez pedig a gazdasági front volt. A SZNF hagyatékára hivatkozva — a szlovák nemzet egyenrangúságának érvényesüléséért jelszó jegyében — bizonygatták az önálló, tehát a cseh országrészektől független, szlovák nemzetgazdaság megteremtésének szükségességét. Kétségtelen, hogy ennek a gondolatnak eszmei szerzői — nem vonatkozik ez a megállapítás a megtévesztett emberek népes csoportjára — tudták, hogy a gazdasági elszigeteltség, illetve elzárkózottság sorozatos ellentétekhez és a több nemzetiségű társadalmunk bomlásához vezet. S ezért határozottan állíthatjuk, hogy mindennemű elszigetelodési törekvés, amely napjainkban a központi irányítás szükségességének tagadásában, a cseh és a szlovák népgazdaság hatékony integrálásának megnehezítésében nyilvánul meg, fékezi népgazdaságunk fejlődését és ellentétben van a cseh és a szlovák nemzet és az egész dolgozó társadalmunk érdekeivel. A dicső Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékát akkor fejlesztjük méltóan, ha a sajátos nemzeti és nemzetiségi érdekek tiszteletben tartása mellett — következetesen törekszünk az egységes szocialista gazdaságunk megszilárdítására, az esetenként felmerülő nézeteltérések felszámolására, ha következetesen respektáljuk az egész ország társadalmi és gazdasági életét átfogó központi politikai és államhatalmi szervek intézkedéseit, s ha a legmesszebbmenően támogatjuk és aktívan veszünk részt abban a törekvésben, amely a tervszerűség, illetve a népgazdaságunk fejlesztését szolgáló állami terv tekintélyének felújítását és elmélyítését tűzte napirendre. Tudatosítanunk kell, hogy a nemzeti és a nemzetiségi érdekeket összehangoló központi irányítás és az össztársadalmi célokat tükröző egységes fejlesztési terv, a fejlődés és a sokat emlegetett gazdasági kiegyenlítődés, egyik legfontosabb előfeltétele. PATHÓ KÁROLY Banská Bystrica főtere, az SZNF kirobbanásának egykori sztnneiye. Foto: Tóth D. Látogassa meg a hagyományos Szlovákiai Aratási Ünnepélyt Nyitrán 1970. szeptember 5-6-án. gazdag kulturális ét sportműsorban is gyönyörködhet!
