Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-22 / 34. szám

Naposcsibe, -kacsa. -liba. -pulyka és gyöngytyúk igénybejelentés 1971 re

Minden tavasszal előtérbe lép a naposbaromfi-hiány, j amit 1971-re vonatkozóan a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége igyekezik kiküszöbölni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium utasította a SZKSZ Központi • Bizottságát, hogy végezzen a tagság körében, esetleg azon kívül is kutatást, hogy milyen mennyiségű napos vagy növendékbaromfira tartanak a kislenyésztök igényt. Az érdeklődök az igénybejelentést az SZKSZ helyi szervezeteinél végezhetik el ez év augusztus végéig, mert a helyi szervezetek legkésőbb ez év szeptember 4-én a szövetség illetékes járási bizottságárak továbbítják az igénybejelentésre vonatkozó kitöltött kérdőívet.

Aki tehát igényt tart kaparó vagy víziszárnyas naposbaromfira, illetőleg növendékbaromfira, az késlekedés nélkül válassza ki a nézete szerint legmegfelelőbb fajtát, esetleg hibridet és az SZKSZ helyi szervezetének vezetőinél jelentse be igényét, nehogy kimaradjon az összesítésből. Az olyan községekben, ahol a kisállattenyésztők helyi szervezetét még nem alakították meg, ott a legközelebbi szervezethez csatlakozhatnak az érdeklődők. Ahol a helyi nemzeti bizottságon községük lakosait segítő vezetőség van a választmányban, ott bizonyára vállalják az esetleges szervezési gondokat az ezidáig meg nem alakult helyi szervezet helyett. Mindenütt tanácsos lenne a helyi hangosbemondóban figyelmeztetni a lakosságot erre az adódó lehetőségre.

A SZKSZ járási bizottságai mindeneklőtt a Járási Mezőgazdasági Társulások vagy Járási Mezőgazdasági igazgatóságok illetékes tisztségviselőivel és az Állami Tenyésztési Felügyelőség erre hivatott dolgozóival tárgyalják meg a szükségletek kielégítését, amit elsősorban járáson belül intéznek majd. A SZKSZ járási bizottsága azután a kijelölt mezőgazdasági üzemekkel a megküldött mintapéldány szerint szerződést köt.

Az igénybejelentés kérdőívén a darabszámot három csoportba sorolják, mégpedig a tojó, a húshasznosítású és a kombinált jelleg szerint. A jelentkezőtől kérdezni fogják, hogy melyik hónapban kéri a szállítmányt, milyen idős vagyis hány napos, hetes, Jiónapos növendékállatokat kíván, ezek szexáltak (ivarilag csoportosítottak), vagy szexálatlanok legyenek, a szállításról ki gonkoskodjék és milyen a kívánság a göngyöleggel kapcsolatban.

*

Tájékozódásképpen hasznosnak találjuk közölni, hogy milyen baromfifajták illetőleg hibridek igénybejelentése lehetséges 1971-re.

A TYtJKOK tojófajtái közül igényelhető a fehér leghorn (LB); a nyúhemsir (NH), a rodejlend (Rí). A kombinált tojóhibridek közül igényelhető a Chick-Nick, a Sexalink, a DeKalb, a Ross és egyéb tojóhibridek, köztük a gödöllői típusokkal. A tojóhibridek zömében Magyarországról behozott típusok. A húshasznosításúak közül számításba jöhet a Ross I. és a Golden típus.

KACSÁK esetén a pekingi fajta igényelhető (Pb).

LUDAK nevelésekor kislibát az olasz és a rajnamenli fajtából választhatnak az érdeklődők.

PULYKA igénybejelentéskor a választék a bronzpulykából (BrM) és az Angliából származó szélesmellű fehér pulykából (BMšp) áll.

GYÖNGYTYŰK esetén csak egy fajta áll rendelkezés- I re, amely félvad módszerrel tartható.

Az igénybejelentés során jegyzékbe veszik és összpontosítják a sportfajták, a díszbaromfi nevelőinek névsorát, hogy az érdeklődőknek a SZKSZ rendelkezésére állhasson, útbaigazítást nyújthasson.

Ez alkalommal kérik bejelenteni a naposbaromfi neveléséhez szükséges infralámpák szükségletét is.

A naposbaromfi és növendékbaromfi ellátást az egyes járásokban koordinációs bizottságok végzik majd, amely bizottságok értékelni fogják az elosztás eddigi helyzetét és felkészülnek a SZKSZ helyi szervezeteinél végrehajtott Igénybejelentések teljesítésére. Tanácsos lenne, ha már most kiépítenék a szállítást lebonyolító szerviz szolgálatot.

A takarmányellátást a tenyésztők nagyobbrészt maguk biztosítják háztáji gazdaságukból. Reméljük, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1971-ben is megtalálja annak módját, hogy a kistenyésztőket bizonyos takarmányjuttatással segítse, hiszen például a tojásfelvásárlás fokozása ezt megkívánja.

Mašura Emma

Lengyel kék babos hiúz haszongalamb -ksz-Pártatlan tanács kezdő galambtenyésztők részére

A szabadkai galambpiac vasárnapi nyüzsgésében hétről hétre akadnak, akik először vásárolnak galambot. Ezek az új galambászok. Rendszerint csak a szándék született meg bennük, hogy ők is beállnak a galambtenyésztők népes táborába, de amikor meglátják sok szép galambot, egyszeriben tanácstalanná válnak: nem tudják melyiket vásárolják még.

A döntés annál nehezebb, mert a galambtenyésztők fanatikusok. Mindegyik a maga fajtájára esküszik. Kétségtelen, hogy a galambászat minden ága érdekes, rendszerint mindegyik eladónak igaza van, amikor a maga galambfajtáját dicséri, mégsem mindegy, hogy a kezdő milyen galamb mellett dönt.

Öreg galambászokkal beszélgettünk erről a kérdésről a legutóbbi piacon. íme mi az ő pártatlan tanácsuk:

Ahhoz, hogy valaki eredményesen galambászkodjon, eleget kell tennie a tenyésztés néhány alapfeltételének. Olyan dúcot kell létesítenie, amely minden szempontból megfelel: meg kell óvni a galambot ellenségeitől, a menyéttől, görénytől, patkánytól, macskától, karvalytól, mert ezek megjelenése tönkreteheti az induló tenyészetet. A dúcnak könnyen tisztántarthatónak kell lennie, könnyen fertőtleníthetőnek a tetvek és más rovarok ellen, hogy így biztosítsa a költőpárok nyugalmát.

Ugyancsak fontos feltétel, hogy az új tenyésztő csak jó szaporító-képességű, egészséges tenyészpárokat vásároljon, tehát csak megbízható helyről szerezze be azokat.

Nem kevésbé fontos a szakértelem.

A kezdő galambász legjobb, ha haszongalambbal kezdi a tenyésztést. Ez kíván legkevesebb szakértelmet. Elég a jó takarmányozás, a tisztántartás, és máris eredményes a tenyésztés. A galambász így gyakorlatot szerez a tenyésztésben, s idővel rátérhet a sportgalambök vagy díszgalambok tenyésztésére is.

Ha a kifizetődőség a fontos tényező, akkor húsgalambot kell tenyészteni. Ez legkevésbé kényes mind gondozás, mind takarmányozás terén, és leggyorsabban fizeti vissza a befektetést. Ez az oka annak, hogy a galambászok túlnyomó többsége meg is marad tenyésztése mellett. Sokféle fajta van belőle, tehát az állomány is változatos lehet. Egyes fajtájuk szépségre is vetekszik a díszgalambokéval. A húsgalambok csoportján belül is azt a fajtát válassza az új tenyésztő, melynek legkönnyebben beszerezheti a takarmányt, hiszen igényeik eltérőek, s vannak közöttük egészen igénytelenek is.

Aki pedig nem a legegyszerűbb megoldásnál akarja kezdeni, hanem posta-, magasröptű vagy díszgalamb tenyésztésre vágyik, az előbb szorgalmasan tanulmányozza a szakkönyveket, és szerezzen magának olyan barátokat az öreg galambászok közül, akiktől elsajátíthatja a tenyésztés gyakorlati fortélyait, tanácsot kérhet, ha szaktudásra van szüksége.

Aki így kezdi, megkíméli magát a kiábrándulástól. Mert az igen gyakori. Főleg azoknál, akik azt hiszik, hogy elég elengedni a padláson néhány pár, galambot, és máris sikeres a tenyésztés. (esi)

Hogy méltók legyenek

régi hírnevükhöz

Örvendetes, hogy az utóbbi években vadgazdálkodásunk színvonala a megkívánt- ütemben emelkedik. Sőt, egyik-másik vadnemből elértük a csúcsot, illetve az állomány létszáma meghaladja amit az adott terület károsodás nélkül elbír. Az apróvadas revírekben a legkedvesebb vádunk, a foglyok száma is évről-évre növekszik. Hä a fogoly jövőbeni szaporulatát nem zavarja komolyabb beavatkozás (újabb vegyszerek stb.), nemsokára visszaérünk a régi kerékvágásba, amikor egy-egy vadászat alkalmával százszámra kerültek terítékre ezek a mezőgazdaság számára is hasznos állatok. Ma már azt is elmondhatjuk, hogy az emlékezetes árvíz óta (1965) Csallóköz vadászterületei is visszanyerték régi jellegüket, elszaporodott rajtuk a vadállomány.

Ügy gondolom nem kell külön hangsúlyozni, hogy mindez a szakavatott vezetés által létrejött tervszerű munka következménye. Vonatkozik ez a felsőbb szervektől a vadászgazdákig, a vadőrtől a legifjabb vadászig. Ezt a nézetet vallja többek között Vajas János, a Dunaszerdahelyi Járási Vadászszövetség titkára is, akivel meghánytuk-vetettük a gondjaira bízott vadásztársaságok munkáját.

A dunaszerdahelyi járás 93

ezer hektáros területén 72 vadásztársaság tevékenykedik 760 taggal. A múlt évi kimutatások összegezéséből kiderült, hogy az említett területen 62 darab szarvast, 1203 őzet, 12 700 fácánt, 18 ezer 842 nyulat és 40 ezer 212 foglyot tartanak nyilván törzsállományként. Az évi szaporulat kiváló vadászzsákmányt eredményez Tavaly pl 17 szarvas, 405 őz, 19 ezer 588 nyúl, 6873 fácán és 4804 fogoly került terítékre. (Ennyit mutat a jelentés, de valószínű, hogy a valóságban jóval több.) Ha ehhez hozzáadjuk az élővad árát, a járás vadászai tavaly mintegy 800 ezer korona érté két hoztak létre revír jeikböi

Ami az élővad fogását illeti főleg a fogollyal remekeltek a vadászok. A tervezett négyezei helyett 4450 darabot kerítettek hálóba, és darabjáért 50 кого nát kaptak a kamarázó álló mástól. A nyúlfogás már nem volt ilyen sikeres, bár ezer da rabot értékesítettek. Szép eredménnyel járt a külföldiek száméra felajánlott őzbakok lövése, amelyből 54-et ejtettek el a vendégvadászok. A legértékesebb trófeát a hodosi vadásztársaság revírjében szerezték. Az őzbak agancsát az illetékes szervek 137 pontban állapították meg, s ezért 6730 koronát kapott a vadásztársaság. A tavalyt eredményeket értékelve idén mintegy tíz darabbal több őzbakot ajánlottak fel a külföldieknek (eddig 40 darab került puskavégre).

Ám nemcsak a haszonvadból, de a kevésbé értékes vadkacsából is szép hasznot húznak a vadásztársaságok. A közelmúltban pl. tizenkét francia vadász négy napig élvezte a Dunán a vadkacsázás örömeit, s ezt busásan meg is fizették. Minden kacsáért ötven koronát adtak a vendéglátó vadászoknak. Jól jönne, ha többször ismétlődhetnének ezek a vadászatok, hiszen idén jóval több a vadkacsa, mint tavaly. Amíg я jelzett létszám 2130-at mutat, addig becslések szerint a dupláját is meghaladja.

A vaddisznók száma szintén növekedik a járás revírjeiben. Vajas elvtárs véleménye szerint — ha az 1965-ös árvíz nem apasztja számukat — jelenleg már nagy károsodásnak néznének elébe. így is akad panasztevő, aki követeli lövésüket. A közelmúltban pl. a kulcsodi szövetkezet elnöke kérte, csináljanak valamit a disznókkal, mert sok kárt tesznek a kapásnövéhyekben. A becslések szerint kb. 60—70 db tanyáz a járás területén.

Az elmondottakból ítélve oly vadbő a csallóközi róna, hogy párját ritkítja. A vadásztársaságok többsége a helyzet magaslatán áll, és kifogástalanul sáfárkodik a birtokában levő

vadállománnyal. Ezt elmond hatjuk elsőként a bősi Korín-rán nevet viselő vadásztársa ságról. melynek tagjai télvi idején példamutatóan gondoz zák, etetik a vadakat. Az apu vad számára pl. 25 etető va- Továbbá dicséretet érdemelne a felsöpatonyi vadásztársas-' tagjai, élükön Füle Sándor v< dászgazdával. A jó vadvédelmi: révén ők is gazdag állomány nyal rendelkeznek. Abszoioi Anton, a nagypakai vadásztai saság gazdája is példásan irá nyitja a tagság munkáját, ezen kívül a kinológia terén is jeleskedik.

Természetes, hogy a sok jó mellett gyöngébben működő társaságok is akadnak a járás, területén. Erre vonatkozóan hadd említsek egy példát: amíg a nádasdi vadásztársaságnak (603 hektáron gazdálkodik) 23 ezer 600 koronája van a takarékpénztárban a fejlesztési alapon, addig a čalovói szövetkezet mellett működő társaságnak — amely 2491 hektáros területet mondhat magáénak — csupán 2000 koronát mutat a bankbetétje. Ez rányomja bélyegét évi bevételük nagyságára, illetve vadgazdálkodásuk helyzetére.

Mindamellett elmondható, hogy az előző évekhez viszonyítva általában nőtt a vadásztársaságok aktivitása, amely a kártékonyok pusztításában is megmutatkozik. Jellemző erre az a tény, hogy amíg az elmúlt években ötezer mérgezett tojást vásároltak a társaságok, addig idén hétezer is kevésnek bizonyult.

Fácánvadászat a nádasdi vadásztársaság területén. Felvételünk 1969 őszén készült. Fotó: nk-A jó vadvédelmet jréldázza továbbá, hogy a kártevők pusztítására kiírt versenyben a járás területén gazdálkodó felbári vadásztársaság tagja Sós Károly szlovákiai méretben harmadik helyre került. Összesen 91 kártevőt (közöttük 15 kutyát és 4 rókát) kapott puskavégre az elmúlt esztendőben. .

A vadgazdálkodás színvonalának emelését nemcsak a jó szervezés és becsületes munka segíti elő, de azon intézkedések sorozata is, amelyek a vadásztörvények és rendeletek betartása serkentik az embereket. Mi tagadás, a példásan gazdálkodó, bő vadállománnyal rendelkező járásban is akadnak vadászok, akik. „félre lépnek“, illetve elhanyagolják kötelességeiket.. Az előforduló kihágásokról részben jelentés alapján szerez tudomást a vezetőség, részben pedig adminisztrációs úton jönnék rá az egyes tagok mulasztásaira.

Az előforduló eseteket a járási vezetőség mellett működő fegyelmi bizottság tárgyalja. A tavasz folyamán Tóth Károly személyében új elnök került az említett bizottság élére. Tóth elvtárs felelőssége tudatában látott munkához. )ó néhány ügyet kellett tárgyalniuk, amelyek időközben a járás területén felmerültek. A kihágást elkövető vadászokat részben pénzbírságra, részben fegyverük- bizonyos időre történő bevonására sújtották. A bizottság a vádlott jelenlétében szigorú, de igazságos büntetést szabott. Remélhető, 'hogy ez is csökkenti a kihágások számát és hozzájárul a fegyelem megszilárdításához, mely a további jó munka követelménye.

Mindent egybe vetve elmondhatjuk, a dunaszerdahelyi járás vadászai évről-évre többet tesznek azért, hogy Csallóköz vadászterülete méltó legyen régi hírnevéhez. Sándor Gábor