Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-07 / 6. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE AHOL MEGBECSÜLIK A LEGNAGYOBB ÉRTÉKET, AZ EMBERT ф Munkába állni csak ruhaváltás után lehet ф A fial­­tatót egy hónap alatt építették ф A tejhozam már meg­haladja az évi 4000 litert tehenenként ф Anyakocán­ként 19 malac ф Központi fűtéssel ellátott szociális épület ф A SZILASI SZÖVETKEZET gazda­sági udvarán kimenőbe öltözött szö­vetkezeti tagokkal találkoztam. Elő­ször azt gondoltam, hogy csak láto­gatóba Jöttek, szabadságolnak. Elvég­re a földműves is ünnepelhet. Meg is szólítottam Fehér László anyakoca gondozót, mikor mellém kerékpáro­zott: , — Ünnepelnek? Kissé csodálkozva nézett rám. — Miből gondolja? — A gazdasági telepeken általában munkaruhás emberekkel szoktam ta­lálkozni. — Nálunk ez megszokott dolog, kérem. Ünneplósen érkezünk, aztán az öltözőben ruhát váltunk. — Nem cserélném el a munkahelye­met egyetlen Ipart dolgozóéval sem — mondogatta plpázás közben Bu­­sdnszky István. Amíg eddig Jutunk a beszélgetés­ben, Busánszky István fejő érkezik hozzánk, szintén kerékpáron, nagy bodor füstöket eregetve pipájából, ö is ugyancsak kihúzta magát. Bőrka­bátja csak úgy ragyogott a tisztaság­tól. — Maga is az öltözőbe igyekszik? — Természetesen Még néhányat pöfékelek, aztán átöltözöm, mert vár a munka. — Nem unják az örökös ruhavál­tást? — Hát bizony eleinte kissé idegen­kedtünk tőle. De beláttuk, Igaza volt a vezetőségnek. Pedig rossznéven vet­tük, mikor egyeseket közülünk meg róttak. Ekkor már Győri László elnök is bekapcsolódik a vitába. — Mi tagadás, nehéz volt! Elég nagy költséggel megépítettük a szo­ciális épületet mosdóval, zuhanyozó val, öltözővel ellátva, de blzonv a ta gok többsége elkerülte, mert kényel­metlen volt nekik az átöltözés. A ve­zetőség úgy döntött, hogy aki nem használja a zuhanyozót és nem vált ruhát, azt megbüntetjük. Kicsit anti­demokratikus volt szerintem is az intézkedés, de a tagok érdekében tet­tük. A két állattenyésztési dolgozó meg­­bocsátóan mosolyog. — Igaz, akkoriban rosszul esett. De nem haragszunk már a vezetőség­re. Rájöttünk, hogy elsősorban a ml érdekünkben hoztak ilyen határoza­tot. Most utólag már örülünk neki. Szövetkezetünk állattenyésztői bármi­kor beülhetnek a vendéglőbe, mert zuhanyozás és ruhaváltás után senki sem érzi rajtuk, hogy istállóban dol­goznak. A gazdasági udvaron rend és tisz­taság van mindenfelé Jókedélyű em­berek szorgoskodnak a magas hasz­nosságit állatok körül. Elsősorban a Jugoszláv típusú sertéshizlaldát te­kintjük meg. Az első felében tágas abraktakarmány-tároló hely van, de sok levegőt biztosit a sertésól a hí­zók számára is. Előnye, hogy még a legnagyobb hidegben is, annak elle­nére, hogy minden harmadik ablakot nyitva tartottak, 16 fokos meleget biz­tosított. A levegő száraz, alig van nyoma az ammóniáknak és páralecsa­pódásnak. Győri László nagyon örül ennek a hizlaldának és elmondja, hogy a jövőben hasonló megoldású ólakat építenek majd Már most is kísérleteznek egv újabb típuson, de még alaposan meghányják-vetik a dolgot, hogy a külföldről ellesett terv­rajzon mit lehetne Javítani az ész­­szerüség és a higiénia szempontjá­ból. Egyelőre meg is kért, hogy ne írjak róla honnan szerzik a tervraj­zot és milyen típusú lesz, mert csak akkor akarnak vele kirukkolni, ha már a szakemberekkel együtt meg­vitatva hozzáfognak az építkezéshez. Egyébként a szilasiak leleményes­sége szinte csodálatos. Lépten-nyo­­mon mennyit hall az ember a befeje­zetlen építkezésekről. Tény, hogy ezek Jelentős nehézségeket okoznak a népgazdaságnak, de úgy látszik az Horváth László, a kiváló zootechnlkus állami cégek ezt megengedhetik ma­guknak. A szilasiak viszont nem, mert ők saját zsebükre gazdálkodnak. An­nak idején őket is arra ösztönözték, hogy csökkentsék az anyakoca állo­mányt. Csak komoly nehézségek árán tudták eladni a malacokat. Most, ami­kor arról volt szó, hogy újra emelni kell az anyakoca állományt, bár ők Is szidták a felületes tervezést, az átgondolatlan mezőgazdasági politi­kát, azonban a múlt hibáin keveset rágódtak és inkább a tettek mezejére léptek. Beállítottak 38 átmeneti anya­kocát és ezek számára egy hónap alatt elkészítettek egy minden köve­telménynek megfelelő fialtatót. Hát ilyenek a szilasiak! Ezért mondják róluk a komáromi járásban, hogy gazdaságuk Csallóköz egyik fénylő csillaga. Ezen Jelző nem vé­letlenül illeti őket. Már a kezdet kez­detén meglátták az embert, aki ter­meli a javakat, és messzemenően — íme, ezt a fialtatót egy hónap László elnök. gondoskodtak róluk. Ennek tetőfoka a központi fűtéssel ellátott fürdő, át­öltöző, tisztálkodó helyiség. Az embe­rek látták, hogy a vezetőség törődik velük, igyekszik megkönnyíteni élet­­körülményeiket, intézkedéseket tesz a munka kultúrájának megjavítására, és ezért minden szakaszon szorgal­masan dolgoznak. Korábban értették meg a haladó termelési módszereket is, mint más szövetkezetekben. Azt is észrevették, hogy a vezetőség azokon a szakaszokon, ahol a munka terme­lékenysége megfelelő szinten van, nem sajnálja a bért Az anyakoca­gondozók például csakis a malacsza­porulat után vannak díjazva, de az éjjeliőr is érdekelve van a termelés­ben, mégpedig oly módon, hogy az éjjeli szoptatásért és az őrködésért minden ellés után 20 koronát kap. A többtermelésre serkentő díjazásnak köszönhető, hogy az elmúlt gazdasági évben 19 malacot választottak el anyakocánként. A tehéntenyészetben is termelés szerint bérezik a tagokat. Amikor a rendkívüli magas tejbozamról érdek­lődünk Horváth László zootechnikus­­tól, Így fejtegeti az eredmények okát: — Remek fejőink vannak. Megfele­lő a takarmányadag is. De a siker főleg annak köszönhető, hogy idejé­ben felújítjuk a tehénállományt. Min­den tizedik évben cseréljük őket és csak azoknak a teheneknek hagyjuk meg a borját továbbtenyésztésre, ame­lyek legalább 3000 liter tejet adnak évente. Az emberről való gondoskodás mel­lett ebben a szövetkezetben mindenütt az ésszerűségről, a rendkívüli ered­ményekről beszélhetünk. A növény­­termesztésből elég említeni néhány adatot. Gabonából átlagosan 50 má­zsás hektérhozamot értek el. Az eszé­ki Jugoszláv kukoricából pedig sze­mesen 82 mázsát. Ilyen eredmény alig van a komáromi Járásban. Természetesen a Jó termelési ered­mények megmutatkoznak a rendkívül alatt építettük... — mondja Győrt nagy bevételben is. Elég megemlí­teni, hogy az 585 hektáros szövetke­zetben 18 millió koronás piaci terme­lést értek el. Amikor a bérekre tere­lődik a szó, Győri elvtárs azt mond­ja, hogy inkább ne írjak róla, mert még mindig sok lrigye van a mező­­gazdasági dolgozóknak. A múlt évben annak ellenére, hogy 780 ezer korona adót fizettek, igen szépek voltak a bérek. Ezt egyébként az állattenyész­tők mondták a már említett Fehér László, Busánszky István és még so­kan mások, hogy keresetüket nem cserélnék fel akármelyik ipari dol­gozóéval sem. Jő kereset, kellő gon­doskodás. Ez mind jobb munkára ser­kenti a tagokat. Ezért teljesíthette túl a szövetkezet kötelezettségvállalásait is, és az új évben piég többet akar­nak termelni. A tehenenkénti évi tel­­hozamot például 4300 literre akarják emelni és a múlt évi 15 vagon sertés­hús helyett a zootechnlkus szerint már 20 vagont adnak el. De lényege­sen több lesz a tejeladás is. Beszélgetünk a tagokkal, vezetők­kel. Örömmel szorítunk velük kezet, és amikor a népgazdaság konszolidá­ciójára tereljük a szót, Győri László csak ennyit mond: — Mi a földet is megmozgatjuk, csak felülről legyen már egy megala­pozott, szilárd földművespolltika. Be­bizonyítjuk, hogy a szövetkezeti moz­galom olyan feltételeket adott a me­zőgazdaságnak, amivel a kapitalista mezőgazdaság — főleg ahol szétapró­zott — még nem rendelkezik és ma már világszinten termelünk. Győri elvtárs szavait csak aláhúz­hatjuk. Igaz ennek minden szava. Hisz a tények bizonyítják. Olyan kol­lektív gazdaságot létesítettek húsz év alatt, amely már a jövőt mutatja. Elé­gedetten veszünk búcsút a lelkes szi­­laslaktól, és még egyszer keményen kezet szorítunk a már átöltözött Bu­­sánszkyval, aki pipáját mellényzse­bébe helyezte és rágyújtott egy Jókora szivarra. Balia József A FÜRIEK VÉLEMÉNYE: KÉPMUTATÁS HELYETT MEGALAPOZOTT, REÁLIS VÁLLALÁSOKAT A KETTŐS ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Közismert, (hogy a munkafelajánlási, illetve kötelezettségvállalási moz­galom Jól indult. Hatékonyan segítette a népgazdaság alapjainak megszi­lárdítását: apasztotta az ipar nyersanyagellátása, a közélelmezés stb. körüli gondokat. Csak később sekélyesedett el ez az egyébként nemes mozgalom. Akkor, amikor az önkéntesség helyébe a parancsszerflség költözött, ami a formaiságot, a kijátszás különféle módjait eredményezte. Ezt az egészségtelen jelenséget elmélyítette, sőt tetézte az utóbbi évek politikai válsága, zűrzavara. A Jobboldali elemek propaganda-hadjárata célratörő volt: Aláásni a munkafegyelmetl Megbéníteni a termelést! Ebbéli törekvésük útjában állt a munkefelajánlási, kötelezettségvállalási mozga­lom is, amit le kellett Járatni a tömegek előtt. Tudták, ez csak az 6 mal­mukra hajthatja a vizet. Nem véletlenül dobták be a jelszót: „Minél rosz­­szabb, annál Jobbl“ A mesterségesen szított elégedetlenség „zavaros vizé­ben“ akarták megfogni kapitális „halaikat“. Ez hellyel-közzel sikerült is nekik, hiszen a métely bódító hatására sokan megszédültek, ködös illú­ziókban ringatták magukat. ...Most a munkafelajánlások mozgalma megint felújult,. A kettős év­forduló — hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére egyre szélesedik. Éppen ezért nem árt, ha idejében felhívjuk a figyelmet a mozgalom tisztaságára, csö­­kevényeinek nyesegetésére, mielőtt elburjánzana. Az önkéntesség elvének tiszteletben tartása, a megalapozottság e tekintetben nem lebecsülendő Mert hiszen a tisztelet és hála megnyilvánulásán kívül a terven felül kitermelt sok ezer tonna hús, több millió liter tej olyannyira fontos köz­­élelmezési cikk, amelyről semmiképp sem mondhatunk le. Ettől is függ közellátásunk zavartalansága, s végső soron köztársaságunk lakosainak elégedettsége. A legutóbb többek között Fürön Jártunk, ahol a szövetkezet tagjai már a múlt évben is példásan túlteljesítették kötelezettségvállalásukat. 30 ezer liter tej terven felüli kitermelésére vállalkoztak. S szavukat megtartották: nyolcvanhétezer literre teljesítették. Itt említjük meg, hogy a múlt évben közel ötszáz literrel emelkedett az évi tejhozam-átlaguk, ami dicséretes dolog. Ez egyformán érdeme mind a fejőgulyásoknak, mind a takarmány­­bekészítőknek, s mindazoknak akik a jó takarmányalap megteremtéséről gondoskodtak. S milyenek a kötelezettségvállalásaik erre az évre? Nem melldöngetőkl Szerények, de megalapozottak. Ilyenek: 40 ezer liter tej, 500 mázsa hús. Nem több. Annyi azonban biztos, ha szavukat adják a fűriek, be is tartják. A „hübelebalázskodás“, szószátyárkodás csatavesztés, állítják. A szemfény­vesztésből eredmény sose születik. Vállalásaik teljesítéséhez megteremtet­ték az előfeltételeket. Amint mondják, enélkül képmutatás, szájhősködés az egész. Kezdjük hát a tejtermeléssel. Tehénállományuk Jó. Általában a fejő­gulyásokra sincs fwinasz. Silókukoricájuk? Olyan kitűnő minőségű még egyetlen évben sem volt, mint éppen tavaly. Igaz, lucernájuk lehetne több is, de azt tartják: bár sose lenne a mostani silókukoricától rosszabb ta­karmányuk. Ami ■ hektárhozamát illeti, ugyancsak bőségesen termett belőle. Nem is csoda, hiszen a világ leghaladóbb silókukoricatermesztési módszereit alkalmazzák saját viszonyaik között. * És a hústermelés? Itt is a megalapozottság tapasztalható. Gyorsan segí­tettek magukon: mintegy negyvenöt átmeneti anyakocát állítottak be a múlt évben, s ezek körülbelül háromszáz malacot fialtak. Ezt kivéve, a tavalyi malacszaporulati átlag kocánként tizenhat darab volt. Tehát malac­ból nincs hiány. Az átmeneti kocákat a fialás után hízó-állományba sorol­ták. Ugyanezt másutt is megtehetnék, hogy ne kelljen külföldről (Auszt­ria, Nyugat-Németország) drága valutáért malacokat vásárolni. A terven felül kitermelendő ötszáz mázsa hús záloga, a sertéseken kí­vül, a hízómarha-állomány. Ezek száma eléri a százhatvenat. Felhtzlalásuk nem ütközik nehézségbe, mivel szemestakarmányból nem szűkölködnek. Terepszemlénk sorin tapasztalhattuk, a fűriek kötelezettségvállalásaik reálisak, amelyeknek teljesítéséhez az előfeltételeket is megteremtették. (kovács) Felsőszemeréden, Lontón és Egegen Jól működik az ifjúsági klub. Felsőszemeréden az Arany János klub szépen be van rendezve. Magnetofón, rá­dió, lemezjátszó és más szóra­kozási eszköz áll a fiatalok rendelkezésére. Fejlődik az asztalitenisz is. Praszna János és Bencsok László sokat tesz a klub érdekében. Hetente tea­esteket rendeznek. Lontón a Meteor Klub Mé­száros Ervin támogatásával dol­gozik. Különösen a hét végén működnek. Többször filmet is vetítenek. A klubot még a szomszédos községek fiataljai Is meglátogatják. Egegen csak Január első he­tében alakult az ifjúsági klub. Kanta Ilona a szövetkezet köny­velője lett az elnök. Már az induláskor színvonalas kultúr­műsorral szórakoztatták a kö­zönséget. A klub megalakításá­ban nagy segítséget nyújtott Sztudva László, a HNB elnöke. Az egegi fiatalok is megfelelő körülmények között szórakoz­hatnak majd a Jövőben. (belányl) SZABAD FÖLDMŰVES 5 1970. február 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom