Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-07 / 6. szám
Szabad A MEZŐ G AZ D A S ÁGI DQ L G O Z Ó K H ET I LA P I A ^ ' ■ ' ___■ r ■_______.y ___. *«. y ■*■}. ■ *'"ь "<л Bratislava, 1970. február 7. Ara 1,— Kčs XXL évfolyam, 0. szám. Lapunk tartalmából: i oldalt Formakeresés a szövetkezeti munkai-1 ■' í: ;n Balia József írása 8. oklalt ígéretek helyett mielőbbi tetteket Kovács István hldaskürtl beszámolója 7. oldal: Piackutatás és marketing a vállalati gyakorla'b- r A Szabad Földműves gazdasági szemináriuma 12. oldal: Tersánszky J. Jenó: Rózsit elsiratom Határozott lépések a konszolidáció útján A napirend első pontjának tárgyalásához Dr. GUSTAV HUSÄK, aCSKP Központi Bizottságának elsó titkára tartott beszámolót, melynek keretében részletesen indokolta a párt vezető szerveiben való személyi változások szükségességét. A Központi Bizottság az elnökség Javaslatára és Husák elvtárs beszámolójának megvitatása után teljes egyetértését . fejezte ki azokkal a személyi változásokkal kapcsolatban, amelyeket az elnökség a Központi Bizottság 1969. szeptember 26-1 felhatalmazása alapján foganatosított. A Központi Bizottság elfogadta néhány tagjának a kerületi pártbizottságok Javaslatára való lemondását. Elfogadta tehát Alexander Dubőek lemondását a CSKP KB tagságról, Oldflch Cerntk lemondását a Központi Bizottság elnökségi tagságáról s egyben a miniszterelnöki funkcióról, Karel Poláőek lemondását a központi bizottsági tagságról és egyben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnöki funkciójáról, Stefan Sádovsky lemondását a CSKP KB titkársági tagságáról, az SZLKP KB első titkári funkciójáról és a titkársági tagságról. A CSKP KB elnökségében megüresedett helyekre titkos szavazással Antonin Kapek, Josef Korőák és Jozef Lenárt elvtársakat választották meg. A Központi Bizottság megválasztotta az elnökség új póttagjait Is Dalibor Hanes, Václav Hflla és Alois Indra elvtársak személyében. Tekintettel arra, hogy Lubomfr Strougal elvtárs a szövetségi kormány elnöki tisztségének betöltésével lett megbízva, a Központi Bizottság felmentette a párt vezető szerveiben betöltött funkcióiból és e funkciók betöltésével Josef Kempný elvtársat bízta meg. Továbbá Jan Fojtík elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárságának tagjává és a CSKP KB titkárává, Miroslav Moc elvtársat pedig a titkárság tagjává. A Központi Bizottság egyetértett azzal a Javaslattal, hogy Jozef Lenárt elvtárs legyen megbízva az SZLKP KB első titkári funkciójával és ezzel öszszefüggésben felmentette a CSKP KB titkári funkciójából. A CSKP KB tagjainak sorába kooptálta: Václav Horáőek, Antonín Krou- 211, Vladimír Pirošík, Ján Pirő, Ján Šimka, Eugen Turzo, František Oldflch és Radek Kaska elvtársakat, míg Jaroslav Hejna elvtársat, a Központi Bizottság volt póttagját, rendes taggá nyilvánította. A Központi Bizottság több személyi változást eszközölt a párt cseh irodájának vezető funkcióiban Is. Javasolta továbbá, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnökévé Jan Pillér elvtárs, míg a Csehszlovák—Szovjet baráti Szövetség Központi Bizottságának elnökévé Dalibor Hanes elvtárs legyen megválasztva. A CSKP Központi Bizottsága felhatalmazta az elnökséget, hogy halaszthatatlan esetekben személyi változásokat eszközölhet azokban a funkciókban, amelyekben személycserét egyébként csak a Központi Bizottság tehet, majd a változásokat részletes Indoklással terjessze a Központi Bizottság Ülése elé hitelesítés céljából. A CSKP Központi Bizottsága plenáris ülésének napirendjén a párt gazdaságpolitikája Időszerű feladatainak megvitatása szerepelt. A beszámolót Václav Hűla elvtárs tartotta. VACLAV HOLÁ elvtárs beszámolójában részletesen Ismertette és elemezte népgazdaságunk fejlődését, Jelenlegi helyzetet és kifejtette a gazdaságfejlesztés közben felmerült problémáink megoldásának lehetőségeit. A mezőgazdasággal kapcsolatban is körvonalazta a feladatokat. A mezőgazdaság feladatai A gazdasági élet konszolidálása során a mezőgazdaságnak Is fontos szerep Jut — hangsúlyozta Hűla elvtárs, majd így folytatta: — Helyes, ha megemlítjük és leszögezzük, hogy a mezőgazdaság az utóbbi három-négy év alatt a gazdasági életben fontos stabilizációs tényező volt. Világos bizonyítéka ez annak, hogy a szocialista termelési módszerek mezőgazdaságunkban Is mély gyökeret eresztettek. A gépesítés, a műtrágyaellátás, és a takarmányipar fejlesztése szakaszán nagy lépést tettünk a mezőgazdaság iparosítása felé. Komoly lépéseket tettünk az anyagi érdekeltség elmélyítése terén Is. A lenini szövetkezesítésl program helyes értelmezésének a bizonyítéka, hogy az utóbbi két év válságos Időszakaiban — annak ellenére, hogy az -ellenség összpontosított támadásainak voltunk kitéve — egyetlen szövetkezet sem bomlott fel. Az utóbbi években az is bebizonyosodott, hogy a mezőgazdasági termelés minden Ingadozása nagy hatással van külkereskedelmünkre és hatványozott hatással az ország gazdaságára. Erről most is meggyőződhettünk, mert újabb problémák vetődtek fel, elsősorban is amiatt, hogy csökkent az állatállomány és ezt a csökkenést az utóbbi két év alatt sem sikerült megállítani. S a tojástermelés terén is vannak problémák. Az Idei terv a mezőgazdasági árutermelés másfél százalékos növekedését Irányozza elő. S persze ugyanakkor az állatállomány további csökkenését Is meg kell állítani, sőt a terv az állatállomány bizonyos gyarapodásával Is számol. Igényes feladatokról van tehát sző, amelyek megkövetelik, hogy a termelőeszközök szállítói Is teljesítsék feladataikat. Az Idei tervben néhány probléma megoldásának lehetőségeivel nem lehetünk elégedettek és ezért keressük a módját, miként lehetne fokozni a traktorok és az alkatrészek gyártását. Ebben az évben a mezőgazdaság mindennél fontosabb feladata a hús és a tejprodukció növelése. A húsellátásban hiányosságok mutatkoznak, főleg a sertéshús kedvezőtlen aránya miatt. Az állatállomápy számbeli csökkenése miatt — amit a hasznosság fokozása sem tudott ellensúlyozni — a lakosság ellátása érdekében növelni kellett a húsimportot. így van ez az idén Is, amikor a terv szerint a behozatal mennyisége 96 ezer tonnát tesz ki. Az utóbbi években ez rekordmennyiség. Gazdaságunk egészének állapotára való tekintettel és a fizetési mérlegünk miatt e behoza talt csak maximális erőfeszítéssel reá Uzálhatjuk, annak árán, hogy korlá tozzuk más cikkek behozatalát. A be hozatal további fokozása lehetetlen Ellenkezőleg, már ebben az évben, főleg azonban jövőre csökkenteni kell a behozatalt és a szükségletet hazai forrásokból kell kielégíteni. A mérleg azt mutatja, hogy a rendelkezésünkre álló húsmennyiség az idén valamivel nagyobb, mint tavaly volt. Az egy személyre eső fogyasztás (hal nélkül) megközelítőleg 70 kg volt tavaly. Könnyen megszámolhatjuk azokat az európai országokat, ahol az egy főre eső húsfogyasztás nagyobb ennél. Annak ellenére, hogy az egy főre eső nemzeti Jövedelem tekintetében nem érjük el ezen országok szintjét. Ezért úgy kell gazdálkodnunk, hogy a rendelkezésünkre álló hús elég legyen. Feltételezzük, hogy az állattenyésztési termelés fokozását szolgáló Intézkedések révén, a fehérjetartalmú takarmányok fokozott behozatalának hatására — aminek megvalósulása érdekében a kormány már határozott Intézkedéseket tett — az év második felében a mezőgezdasági dolgozók majd annyi húst fognak termelni, hogy Javul a piaci helyzet. Az Idei terv azzal is számol, hogy a hús- és tojástermelő nagyüzemek a kapacitásukat Is növelni fogják. A tervgazdálkodásnak az utolsó két évben tapasztalt fellazítása a mezőgazdasági termelésre is rányomta a bélyegét. A merev, direktív irányítás kritikáját az ökonómiai Irányítás rosszul értelmezett Jelszava alatt egy kritikátlan, szabályozatlan folyamat követte, ami a nagykereskedelmi árak szervezetlen és önkényes átépítésében, a vállalati és társadalmi érdekek szembeállításában, a gazdasági élet gerincét képező tervmutatók elhanyagolásában nyilvánult meg. A felelőtlenül és az összefüggések tekintetbe vétele nélkül alkalmazott új Irányítási elvek a klkényszerltett szanálási Intézkedések ellenére a mezőgazdaságot sújtották a legjobban. A tervszerűtlen gazdasági nyomásra a mezőgazdasági vállalatok csak tervszerűtlen gazdálkodással válaszolhattak, tgy került sor az elmúlt két évben az állatállomány Jelentős csökkenésére, a cukorrépa, valamint a burgonya vetésterületének csökkenésére, stb. A mezőgezdasági termelésben bekövetkezett deformációk ékesen bizonyítják a tervgazdálkodást elhanyagoló, koncepció nélküli „ökonómiai Irányítás“ tarthatatlanságát. Jó, ha az eltelt két év tapasztalatait szem előtt tartjuk az az 1970. évi termelési és pénzügyi tervek elkészítésénél. A hibákból való okulás és a helyzet megfontolása nélkül aligha tudnánk reális alapokat teremteni gazdasági életünk konszolidálásához. Г Érvényesüljön a társadalmi érdek Az 1970-es állami végrehajtási terv, mint tudjuk, továbbra Is jelentős területet biztosit a vállalatok önállóságának, a kezdeményezésnek. Teljes mértékben vonatkozik ez a mezőgazdasági vállalatokra Is. A gazdasági élet Irányításában az állami és vállalati tervek Jelentőségének méltányolása mellett a szükséges terjedelemben továbbra Is érvényre Jutnak a célszerű ökonómiai eszközök, mint termelést szabályozó tényezők. Mindez teljes mértékben visszatükröződik a mezőgazdasági vállalatoknál a termelési feladatok vállalásában és végrehajtásában. A mezőgazdasági vállalatok úgy mint az előző évben, most is szerződéseket kötnek a felvásárló szervezetekkel a mezőgazdasági termékek felvásárlására és egyes termelőeszközök szállítására a mezőgazdasági vállalatok részére. A szerződések kötésénél ki kell azonban zárni minden spekulatív Jelenséget, hogy a szerződés mindkét részről elismert kötelező érvényű okmánnyá váljon. Csak a társadalmi és vállalati érdeket maximálisan egybehangolő szerződés képezheti a mezőgazdasági vállalat termelési és pénzügyi tervének szilárd alapját. E szempont érvényesülését lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági vállalatok járási vezető szervei, tehát a Járási mezőgazdasági társulások, illetve termelési Igazgatóságok a vállalatok képviselőivel előre kidolgozzák a termelési feladatokat tartalmazó Jegyzőkönyvekben rögzített feladatok teljes mértékben belekerülnek a felvásárló szervezetekkel kötött szerződésekbe. Mezőgazdasági dolgozóink a társadalmi érdeket eddig Is méltányolták, ezt tanúsítja az a szilárd helyállás Is, amit állami gazdaságaink és szövetkezeteink dolgozói az utóbbi két évben a termelés területén kimutattak és az utóbbi Időben a közellátás Javítása érdekében kifejtettek. Bízhatunk tehát abban, hogy mezőgazdasági dolgozóink a szerződéskötések Idején Is tanújelét adják politikai és társadalmi felkészültségüknek és saját vállalati érdeküket a lehető legnagyobb mértékben összhangba hozzák az egész társadalom érdekeivel. Remélhetjük ezt annál Is Inkább, mert a szerződések kötésének objektív Jellegű és mélyen demokratikus formája erre mindkét fél részéről a maximális lehetőségeket biztosítja. A CSKP KB meghatározta a párt gazdaságpolitikájának fő irányát Ä határozat többek között hangsúlyozza, hogy az Irányítás tökéletesített rendszerének érvényesítése az első években bizonyos felélénkülést hozott a népgazdaságba. A Január előtti pártvezetőség programnélkülisége, politikai következetlensége és elméleti felkészületlensége azonban teret nyitott a Jobboldali erőknek arra, hogy a gazdasági reform meggyorsítására irányúié törekvést a reform tartalmának megváltoztatására használják fel. 1968 folyamén a Jobboldali opportunizmus megmutatta Igazi szándékait — olvashatjuk a határozatban —, mert a gazdasági életben levő exponensei az irányítási rendszer felülvizsgálását felcserélték a szocializmus revíziójának követelményével. A szocializmus marxista-leninista értelmezését a „demokratikus szocializmus“ új modeljével akarták helyettesíteni. A Központi Bizottság, amely 1969. áprilisi ülésén levonta ez elvi, politikai és személyi következtetéseket a válsághelyzetből, gazdasági téren Is bonyolult feladatok előtt állott. A párt konszolidációs erőfeszítései azonban meghozták az eredményeket. A múlt év második felében meggyorsult a termelés növekedésének üteme, megjavult az átlagos eredmények és a munkatermelékenység növekedése közötti arány, kedvezőbbek lettek a külkereskedelem eredményei, s részben csökkent az újonnan kezdett építkezések száma Is. A bonyolult helyzet ellenére Is sikerült kidolgozni az 1970. évi népgazdasági tervet. Gazdasági életünk Jelenlegi helyzetének elemzése után, a Központi Bizottság határozata Ismerteti azokat á feladatokat és alapelveket, amelyekhez az 1970. évi népgazdasági terv sikeres teljesítése érdekében igazodni kell. Megállapítja többek között, hogy az 1970. évi terv az Irányítási rendszer egyéb Intézkedéseivel együtt elősegíti ez egység felújítását a Jelentős társadalmi érdekek érvényesítésében. Kitűzi a népgazdaságfejlesztés kulcsfontosságú kérdéseinek megoldási módját. Célul tűzi ki az Infláció Irányzat megállításét, az 1969 második felében elért eredmények megszilárdítását és a gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését. A határozat részletesen foglalkozik a villanyáram-szolgáltatás megjavításának szükségességével és a tovább) ágazatok soron lévő feladataival is. Megállapítja, hogy olyan Intézkedéseket kell tenni, amelyek biztosítják: — a villanyírűvek, az elosztóhálózat megbízható üzemelését; — minden lehetőség felhasználását a villanyáram termelése növelésére, továbbá a szigorúság és a takarékosság elvének betartáséra az áramfogyasztás terén; — az energiafogyasztás szabályozásának rendszerét a csúcsfogyasztás Idején, a központi irányi'ő szervtől egészen az egyes üzemekig és gyárakig érvényesíteni kell; — ezzel egyidejűleg következetesen biztosítani kell az energetikai berendezések felépítését és karbantartását ügy, hogy a további években fedezze a fokozódó áramszükségletet. A határozat feladatul adja az Illetékes gépipari vállalatok dolgozóinak, hogy a pótalkatrészek rugalmas szállításával biztosítsák a fontos termelési berendezések és gépek üzemeltetését az energetikai, a szén- és vegyi Iparban, a kohászatban és a mezőgazdaságban. A vasúti közlekedés gazdaságosabb kihasználásával kapcsolatban a határozat feladatul adja: — meg kell szilárdítani a vasúti közlekedés egységes Irányítását, főként gyors ütemben meg kell szüntetni a vasúti teherszállításban lévő fogyatékosságokat. A belföldi piac ellátottságával foglalkozva megállapítja: — a belföldi piac szükségleteit a keresett közszükségleti árucikkek, főként az olyan hiánycikkek, mint a textil, a cipó, szén, építőanyag, gépipari fogyasztási cikkek stb. fokozott szállításával kell kiegészíteni, s be kell vezetni a közszükségleti cikkek kiegészítő termelését olyan vállalatokban, ahol eddig e cikkeket nem gyártották: — az exportfeledatok teljesítését kell tekinteni az egyik döntő szempontnak a vállalatok és üzemek, valamint a felelős gazdasági dolgozók munkaeredményeinek értékelésénél; — rendkívüli figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági árutermelés növelésének, ami fontos feltétele a belföldi piac folyamatos élelmiszerellátásának, céltudatosan meg kell szervezni elsősorban a hús- és a tojástermelés növelését, s meg kell erősíteni a mezőgazdasági és élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisát. A szocialista társadalom konszolidációjának és további fejlődésének sikere az 1971—1975-ös évekre szóló népgazdaságfejlesztési ötéves terv színvonalas előkészítésétől függ — hangsúlyozza a határozat. Majd a továbbiakban a gazdaságirányítás tervszerűségével foglalkozva megállapítja, hogy a tervszerű irányítási rendszert a következő alapelvek szerint dolgozzák ki: (Folytatás a 2. oldalon.)
