Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-07 / 6. szám

Szabad A MEZŐ G AZ D A S ÁGI DQ L G O Z Ó K H ET I LA P I A ^ ' ■ ' ___■ r ■_______.y ___. *«. y ■*■}. ■ *'"ь "<л Bratislava, 1970. február 7. Ara 1,— Kčs XXL évfolyam, 0. szám. Lapunk tartalmából: i oldalt Formakeresés a szövetkezeti munkai-1 ■' í: ;n Balia József írása 8. oklalt ígéretek helyett mielőbbi tetteket Kovács István hldaskürtl beszámolója 7. oldal: Piackutatás és marketing a vállalati gyakorla'b- r A Szabad Földműves gazdasági szemináriuma 12. oldal: Tersánszky J. Jenó: Rózsit elsiratom Határozott lépések a konszolidáció útján A napirend első pontjának tárgya­lásához Dr. GUSTAV HUSÄK, aCSKP Központi Bizottságának elsó titkára tartott beszámolót, melynek keretében részletesen indokolta a párt vezető szerveiben való személyi változások szükségességét. A Központi Bizottság az elnökség Javaslatára és Husák elvtárs beszámolójának megvitatása után teljes egyetértését . fejezte ki azokkal a személyi változásokkal kap­csolatban, amelyeket az elnökség a Központi Bizottság 1969. szeptember 26-1 felhatalmazása alapján fogana­tosított. A Központi Bizottság elfogadta né­hány tagjának a kerületi pártbizott­ságok Javaslatára való lemondását. Elfogadta tehát Alexander Dubőek lemondását a CSKP KB tagságról, Oldflch Cerntk lemondását a Központi Bizottság elnökségi tagságáról s egy­ben a miniszterelnöki funkcióról, Ka­rel Poláőek lemondását a központi bizottsági tagságról és egyben a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnöki funkció­járól, Stefan Sádovsky lemondását a CSKP KB titkársági tagságáról, az SZLKP KB első titkári funkciójáról és a titkársági tagságról. A CSKP KB elnökségében megüre­sedett helyekre titkos szavazással Antonin Kapek, Josef Korőák és Jo­zef Lenárt elvtársakat választották meg. A Központi Bizottság megválasz­totta az elnökség új póttagjait Is Da­libor Hanes, Václav Hflla és Alois Indra elvtársak személyében. Tekintettel arra, hogy Lubomfr Strougal elvtárs a szövetségi kormány elnöki tisztségének betöltésével lett megbízva, a Központi Bizottság fel­mentette a párt vezető szerveiben betöltött funkcióiból és e funkciók betöltésével Josef Kempný elvtársat bízta meg. Továbbá Jan Fojtík elv­­társat megválasztotta a Központi Bi­zottság titkárságának tagjává és a CSKP KB titkárává, Miroslav Moc elv­társat pedig a titkárság tagjává. A Központi Bizottság egyetértett azzal a Javaslattal, hogy Jozef Lenárt elvtárs legyen megbízva az SZLKP KB első titkári funkciójával és ezzel ösz­­szefüggésben felmentette a CSKP KB titkári funkciójából. A CSKP KB tagjainak sorába koop­tálta: Václav Horáőek, Antonín Krou- 211, Vladimír Pirošík, Ján Pirő, Ján Šimka, Eugen Turzo, František Old­flch és Radek Kaska elvtársakat, míg Jaroslav Hejna elvtársat, a Központi Bizottság volt póttagját, rendes taggá nyilvánította. A Központi Bizottság több személyi változást eszközölt a párt cseh iro­dájának vezető funkcióiban Is. Java­solta továbbá, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnökévé Jan Pillér elv­társ, míg a Csehszlovák—Szovjet ba­ráti Szövetség Központi Bizottságának elnökévé Dalibor Hanes elvtárs legyen megválasztva. A CSKP Központi Bizottsága felha­talmazta az elnökséget, hogy halaszt­hatatlan esetekben személyi változá­sokat eszközölhet azokban a funk­ciókban, amelyekben személycserét egyébként csak a Központi Bizottság tehet, majd a változásokat részletes Indoklással terjessze a Központi Bi­zottság Ülése elé hitelesítés céljából. A CSKP Központi Bizottsága plená­ris ülésének napirendjén a párt gaz­daságpolitikája Időszerű feladatainak megvitatása szerepelt. A beszámolót Václav Hűla elvtárs tartotta. VACLAV HOLÁ elvtárs beszámoló­jában részletesen Ismertette és ele­mezte népgazdaságunk fejlődését, Je­lenlegi helyzetet és kifejtette a gazda­ságfejlesztés közben felmerült prob­lémáink megoldásának lehetőségeit. A mezőgazdasággal kapcsolatban is körvonalazta a feladatokat. A mezőgazdaság feladatai A gazdasági élet konszolidálása so­rán a mezőgazdaságnak Is fontos sze­rep Jut — hangsúlyozta Hűla elvtárs, majd így folytatta: — Helyes, ha megemlítjük és le­szögezzük, hogy a mezőgazdaság az utóbbi három-négy év alatt a gazda­sági életben fontos stabilizációs té­nyező volt. Világos bizonyítéka ez an­nak, hogy a szocialista termelési mód­szerek mezőgazdaságunkban Is mély gyökeret eresztettek. A gépesítés, a műtrágyaellátás, és a takarmányipar fejlesztése szakaszán nagy lépést tet­tünk a mezőgazdaság iparosítása fe­lé. Komoly lépéseket tettünk az anya­gi érdekeltség elmélyítése terén Is. A lenini szövetkezesítésl program he­lyes értelmezésének a bizonyítéka, hogy az utóbbi két év válságos Idő­szakaiban — annak ellenére, hogy az -ellenség összpontosított támadásainak voltunk kitéve — egyetlen szövetke­zet sem bomlott fel. Az utóbbi években az is bebizonyo­sodott, hogy a mezőgazdasági terme­lés minden Ingadozása nagy hatással van külkereskedelmünkre és hatvá­nyozott hatással az ország gazdaságá­ra. Erről most is meggyőződhettünk, mert újabb problémák vetődtek fel, elsősorban is amiatt, hogy csökkent az állatállomány és ezt a csökkenést az utóbbi két év alatt sem sikerült megállítani. S a tojástermelés terén is vannak problémák. Az Idei terv a mezőgazdasági áru­termelés másfél százalékos növekedé­sét Irányozza elő. S persze ugyan­akkor az állatállomány további csök­kenését Is meg kell állítani, sőt a terv az állatállomány bizonyos gyara­podásával Is számol. Igényes felada­tokról van tehát sző, amelyek meg­követelik, hogy a termelőeszközök szállítói Is teljesítsék feladataikat. Az Idei tervben néhány probléma megol­dásának lehetőségeivel nem lehetünk elégedettek és ezért keressük a mód­ját, miként lehetne fokozni a trakto­rok és az alkatrészek gyártását. Ebben az évben a mezőgazdaság mindennél fontosabb feladata a hús és a tejprodukció növelése. A hús­ellátásban hiányosságok mutatkoznak, főleg a sertéshús kedvezőtlen aránya miatt. Az állatállomápy számbeli csökkenése miatt — amit a hasznos­ság fokozása sem tudott ellensúlyozni — a lakosság ellátása érdekében nö­velni kellett a húsimportot. így van ez az idén Is, amikor a terv szerint a behozatal mennyisége 96 ezer ton­nát tesz ki. Az utóbbi években ez rekordmennyiség. Gazdaságunk egé­szének állapotára való tekintettel és a fizetési mérlegünk miatt e behoza talt csak maximális erőfeszítéssel reá Uzálhatjuk, annak árán, hogy korlá tozzuk más cikkek behozatalát. A be hozatal további fokozása lehetetlen Ellenkezőleg, már ebben az évben, főleg azonban jövőre csökkenteni kell a behozatalt és a szükségletet hazai forrásokból kell kielégíteni. A mérleg azt mutatja, hogy a ren­delkezésünkre álló húsmennyiség az idén valamivel nagyobb, mint tavaly volt. Az egy személyre eső fogyasztás (hal nélkül) megközelítőleg 70 kg volt tavaly. Könnyen megszámolhat­juk azokat az európai országokat, ahol az egy főre eső húsfogyasztás nagyobb ennél. Annak ellenére, hogy az egy főre eső nemzeti Jövedelem tekintetében nem érjük el ezen or­szágok szintjét. Ezért úgy kell gazdálkodnunk, hogy a rendelkezésünkre álló hús elég le­gyen. Feltételezzük, hogy az állatte­nyésztési termelés fokozását szolgáló Intézkedések révén, a fehérjetartalmú takarmányok fokozott behozatalának hatására — aminek megvalósulása érdekében a kormány már határozott Intézkedéseket tett — az év második felében a mezőgezdasági dolgozók majd annyi húst fognak termelni, hogy Javul a piaci helyzet. Az Idei terv azzal is számol, hogy a hús- és tojástermelő nagyüzemek a kapacitá­sukat Is növelni fogják. A tervgazdálkodásnak az utolsó két évben tapasztalt fel­lazítása a mezőgazdasági termelésre is rányomta a bélyegét. A merev, direktív irányítás kritikáját az ökonómiai Irányítás rosszul értelmezett Jelszava alatt egy kritikátlan, szabályozat­lan folyamat követte, ami a nagykereskedelmi árak szerve­zetlen és önkényes átépítésében, a vállalati és társadalmi érde­kek szembeállításában, a gazdasági élet gerincét képező terv­mutatók elhanyagolásában nyilvánult meg. A felelőtlenül és az összefüggések tekintetbe vétele nélkül alkalmazott új Irányítási elvek a klkényszerltett szanálási Intézkedések ellenére a mezőgazdaságot sújtották a legjobban. A tervszerűtlen gazdasági nyomásra a mezőgazdasági vál­lalatok csak tervszerűtlen gazdálkodással válaszolhattak, tgy került sor az elmúlt két évben az állatállomány Jelentős csök­kenésére, a cukorrépa, valamint a burgonya vetésterületének csökkenésére, stb. A mezőgezdasági termelésben bekövetkezett deformációk ékesen bizonyítják a tervgazdálkodást elhanya­goló, koncepció nélküli „ökonómiai Irányítás“ tarthatatlan­ságát. Jó, ha az eltelt két év tapasztalatait szem előtt tartjuk az az 1970. évi termelési és pénzügyi tervek elkészítésénél. A hi­bákból való okulás és a helyzet megfontolása nélkül aligha tudnánk reális alapokat teremteni gazdasági életünk konszoli­dálásához. Г Érvényesüljön a társadalmi érdek Az 1970-es állami végrehajtási terv, mint tudjuk, továbbra Is jelentős területet biztosit a vállalatok önállóságának, a kezde­ményezésnek. Teljes mértékben vonatkozik ez a mezőgazdasági vállalatokra Is. A gazdasági élet Irányításában az állami és vállalati tervek Jelentőségének méltányolása mellett a szük­séges terjedelemben továbbra Is érvényre Jutnak a célszerű ökonómiai eszközök, mint termelést szabályozó tényezők. Mindez teljes mértékben visszatükröződik a mezőgazdasági vállalatoknál a termelési feladatok vállalásában és végrehaj­tásában. A mezőgazdasági vállalatok úgy mint az előző évben, most is szerződéseket kötnek a felvásárló szervezetekkel a mezőgazdasági termékek felvásárlására és egyes termelőesz­közök szállítására a mezőgazdasági vállalatok részére. A szer­ződések kötésénél ki kell azonban zárni minden spekulatív Jelenséget, hogy a szerződés mindkét részről elismert köte­lező érvényű okmánnyá váljon. Csak a társadalmi és vállalati érdeket maximálisan egybe­­hangolő szerződés képezheti a mezőgazdasági vállalat terme­lési és pénzügyi tervének szilárd alapját. E szempont érvé­nyesülését lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági vállalatok járási vezető szervei, tehát a Járási mezőgazdasági társulások, illetve termelési Igazgatóságok a vállalatok képviselőivel előre kidolgozzák a termelési feladatokat tartalmazó Jegyzőköny­vekben rögzített feladatok teljes mértékben belekerülnek a felvásárló szervezetekkel kötött szerződésekbe. Mezőgazdasági dolgozóink a társadalmi érdeket eddig Is méltányolták, ezt tanúsítja az a szilárd helyállás Is, amit álla­mi gazdaságaink és szövetkezeteink dolgozói az utóbbi két év­ben a termelés területén kimutattak és az utóbbi Időben a közellátás Javítása érdekében kifejtettek. Bízhatunk tehát ab­ban, hogy mezőgazdasági dolgozóink a szerződéskötések Ide­jén Is tanújelét adják politikai és társadalmi felkészültsé­güknek és saját vállalati érdeküket a lehető legnagyobb mér­tékben összhangba hozzák az egész társadalom érdekeivel. Remélhetjük ezt annál Is Inkább, mert a szerződések kötésé­nek objektív Jellegű és mélyen demokratikus formája erre mindkét fél részéről a maximális lehetőségeket biztosítja. A CSKP KB meghatározta a párt gazdaságpolitikájának fő irányát Ä határozat többek között hangsúlyozza, hogy az Irányítás tökéletesített rendszerének érvényesítése az első években bizonyos felélénkülést hozott a népgazdaságba. A Január előtti pártvezetőség programnélkülisége, politikai következetlensége és elméleti felkészületlensége azonban teret nyitott a Jobb­oldali erőknek arra, hogy a gazdasági reform meggyorsítá­sára irányúié törekvést a reform tartalmának megváltoztatá­sára használják fel. 1968 folyamén a Jobboldali opportunizmus megmutatta Igazi szándékait — olvashatjuk a határozatban —, mert a gazdasági életben levő exponensei az irányítási rend­szer felülvizsgálását felcserélték a szocializmus revíziójának követelményével. A szocializmus marxista-leninista értelmezé­sét a „demokratikus szocializmus“ új modeljével akarták he­lyettesíteni. A Központi Bizottság, amely 1969. áprilisi ülésén levonta ez elvi, politikai és személyi következtetéseket a válsághely­zetből, gazdasági téren Is bonyolult feladatok előtt állott. A párt konszolidációs erőfeszítései azonban meghozták az eredményeket. A múlt év második felében meggyorsult a ter­melés növekedésének üteme, megjavult az átlagos eredmények és a munkatermelékenység növekedése közötti arány, kedve­zőbbek lettek a külkereskedelem eredményei, s részben csök­kent az újonnan kezdett építkezések száma Is. A bonyolult helyzet ellenére Is sikerült kidolgozni az 1970. évi népgazda­sági tervet. Gazdasági életünk Jelenlegi helyzetének elemzése után, a Központi Bizottság határozata Ismerteti azokat á feladatokat és alapelveket, amelyekhez az 1970. évi népgazdasági terv sikeres teljesítése érdekében igazodni kell. Megállapítja többek között, hogy az 1970. évi terv az Irá­nyítási rendszer egyéb Intézkedéseivel együtt elősegíti ez egység felújítását a Jelentős társadalmi érdekek érvényesíté­sében. Kitűzi a népgazdaságfejlesztés kulcsfontosságú kérdé­seinek megoldási módját. Célul tűzi ki az Infláció Irányzat megállításét, az 1969 második felében elért eredmények meg­szilárdítását és a gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését. A határozat részletesen foglalkozik a villanyáram-szolgálta­tás megjavításának szükségességével és a tovább) ágazatok soron lévő feladataival is. Megállapítja, hogy olyan Intézke­déseket kell tenni, amelyek biztosítják: — a villanyírűvek, az elosztóhálózat megbízható üzemelé­sét; — minden lehetőség felhasználását a villanyáram termelése növelésére, továbbá a szigorúság és a takarékosság elvének betartáséra az áramfogyasztás terén; — az energiafogyasztás szabályozásának rendszerét a csúcs­fogyasztás Idején, a központi irányi'ő szervtől egészen az egyes üzemekig és gyárakig érvényesíteni kell; — ezzel egyidejűleg következetesen biztosítani kell az ener­getikai berendezések felépítését és karbantartását ügy, hogy a további években fedezze a fokozódó áramszükségletet. A határozat feladatul adja az Illetékes gépipari vállalatok dolgozóinak, hogy a pótalkatrészek rugalmas szállításával biz­tosítsák a fontos termelési berendezések és gépek üzemelteté­sét az energetikai, a szén- és vegyi Iparban, a kohászatban és a mezőgazdaságban. A vasúti közlekedés gazdaságosabb kihasználásával kapcso­latban a határozat feladatul adja: — meg kell szilárdítani a vasúti közlekedés egységes Irá­nyítását, főként gyors ütemben meg kell szüntetni a vasúti teherszállításban lévő fogyatékosságokat. A belföldi piac ellátottságával foglalkozva megállapítja: — a belföldi piac szükségleteit a keresett közszükségleti árucikkek, főként az olyan hiánycikkek, mint a textil, a cipó, szén, építőanyag, gépipari fogyasztási cikkek stb. fokozott szállításával kell kiegészíteni, s be kell vezetni a közszükség­leti cikkek kiegészítő termelését olyan vállalatokban, ahol eddig e cikkeket nem gyártották: — az exportfeledatok teljesítését kell tekinteni az egyik döntő szempontnak a vállalatok és üzemek, valamint a felelős gazdasági dolgozók munkaeredményeinek értékelésénél; — rendkívüli figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági áru­termelés növelésének, ami fontos feltétele a belföldi piac fo­lyamatos élelmiszerellátásának, céltudatosan meg kell szer­vezni elsősorban a hús- és a tojástermelés növelését, s meg kell erősíteni a mezőgazdasági és élelmiszeripar anyagi-mű­szaki bázisát. A szocialista társadalom konszolidációjának és további fej­lődésének sikere az 1971—1975-ös évekre szóló népgazdaság­­fejlesztési ötéves terv színvonalas előkészítésétől függ — hang­súlyozza a határozat. Majd a továbbiakban a gazdaságirányítás tervszerűségével foglalkozva megállapítja, hogy a tervszerű irányítási rendszert a következő alapelvek szerint dolgozzák ki: (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom