Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-24 / 4. szám
KULTÚRA Az évzárőgyűlések tükrében A CSEMADOK helyi szervezetekben az elmúlt napokban fejezték be az ávzáró közgyűléseket. A közgyűléseken elemezték a belpolitikai helyzetet, értékelték az 1969-es évben végzett tevékenységet, és tervet dolgoztak ki az 1970-es esztendőre. Sokat foglalkoztak a nemzetiségi kérdéssel, nanagyon érdekelte a tagságot a nemzetiségi törvény kidolgozásának állása. Az alapvető kérdések mellett sok minden szóbakerűlt, ami akadályozza a kulturális élet kibontakozását. A néprajzi szakbizottság szintén gazdag mnnkatervet dolgozott ki. Előadásokat a következő témákról tartanak: 1. Mi a néprajz? A néprajz felosztása, Jelentősége a nemzeti kultúra szempontjából. 2. Táplálkozás néprajzi szempontból. Parasztkonyha és felszerelése, ételek és ételnevek. 3. Építkezés. Az emberi település és a néprajz, telepformók kialakulása, kezdetleges hajlékok. Az építkezés különböző formál. Az előadások mellett megszervezik az iskolákban a gyűjtőmunkát. Az összegyűjtött anyagot rendszerezik a Csallóközi Múzeumban. Emellett megszervezik a még meglevő népi építészet lefényképezését. Tizenkét szerzői és 30 Irodalmi vitaest megrendezését Is tervezik. Emellett két Irodalmi, ugyanannyi gyümölcsészeti, három szőlészeti és varrászatl szakkör Is tevékenykedik majd a CSEMADOK szervezetben. A dramaturgiai bizottság, mint minden évben, az Idén is megrendezi a színjátszó csoportok járási fesztiválját. Több új énekkart szerveznek és megrendezik a nép- és táncdalénekesek vetélkedőjét. A tánccsoportoknak, népi együtteseknek, társas tánckollektíváknak különböző rendezvényeken biztosítanak fellépési lehetőségeket. A tömegszervezetekkel karöltve elsősorban az Ifjúsági dolgozók Járási alkotóversenye kerül megrendezésre. A nemzetközi szövetkezeti napon, mint minden évben, most Is a CSEMADOK biztosítja a műsort. A hagyományos Csallóközi Dal- ésTáncfinnepélyt a komáromi Járással közösen szervezik meg. A nyár végén kerül sor a Bihari ünnepségre. A Csallóközi Kulturális Napokat a többi társadalmi szervezettel az év végén rendezik meg. Ebben az évben több Jelentős évforduló lesz hazánkban, s ennek megfelelően gazdag kulturális programot tervez a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége. A dióhéjban ismertetett tervben ízt láthatjuk, hogy i CSEMADOK a dunes zerdahelyi lárásban Is sokolialú tevékenységre készülődik, és íz hűen tükrözi, hogy a szakbizottságok a kezdő lé- Dések után megtezdték az aktív tevékenységet. —tt— A dunaszerdahelyl járásban 6Я CSEMADOK-szervezet működik. A tagság létszáma 8300. Ebből НЮО-an mint kollektívák léptek a CSEMADOK-ba. Ezen a téren első fecskék a dunaszerdahelyiek, mivel nyolc szövetkezetben (Hódos, Dióspatony, Királyfia- Jearcsa, Hegyéte, Dunaszerdahely, Csákány, Aranykalász, Balóny) megszervezték, hogy a közös tagsága kollektíván lépjen a CSEMADOK-ba. A dunaszerdahelyl Járási elnökség Igyekezett alaposan előkészíteni az évzáró gyűléseket. Az elnökségi tagok közül Gyurcsík József, Molnár János, Polák István, Nyári István, valamint Paksi elvtárs központi bizottsági tag több helyütt resztvettek a közgyűléseken. A járási bizottság tagjai főleg az évzárók előkészítésénél működtek közre. A sokoldalú Igyekezet ellenére Is voltak olyan helyi szervezetek, mint például Balázsra, Gelle, Nagylúcs, Pódafa, ahol nagy erőfeszítéseket kellett tenni, míg végülis sikerült a gyűlést megtartani. örvendetes, hogy a járási székhelyen az évzáró közgyűlés előkészítésénél 50 új tag lépett a CSEMADOK- ba, és a Hét című folyóiratra Is 20 előfizetőt szereztek. Úgy látszik megtört a jég és a CSEMADOK szervezet Dunaszerdahelyen Is olyan jól működik majd, mint sok más községben. A nemrégiben megtartott Járási értékelésnél megállapították, hogy a múlt évben a népművelési szakbizottság végezte a legeredményesebb munkát, mivel 120 különböző témájú előadást szervezett. Különösen nagy volt az érdeklődés Dr. Buga László népszerű egészségügyi és Marcel Béla Csallóköz története című előadásai lránt. De Dr. Brummel Mária gyermekorvost is nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség. Irodalmi Jellegű előadásoknak, szerzői esteknek Is egész sorát szervezték a Járásban. A Szovjet Barátság Hónapjának befejezése alkalmával megtartott Csallóközi Kulturális Napok (dec. 10.— 14) keretében Mécs József, Ozsvald Arpád, Gyurcsó István, Lovicsek Béla és Zs. Nagy Lajos vettek részt szerzői esteken. A kulturális napokon énekkarok, színjátszó együttesek és Irodalmi színpadok szerepeltek. A színjátszás terén nem volt eléggé eredményes a tavalyt év, és mindössze 28 csoport játszott színdarabot. A rendezők közül többen azt panaszolták, hogy a konkurrencla, a televízió miatt több helyütt kevés volt a közönség. Részben ennek tudható be, hogy e téren nagyon kevés helyi szervezetben kezdtek hozzá a színdarab tanulásához. A dunaszerdahelyl CSEMADOK járási bizottsága mellett népművelési, nyelvi, néprajzi, bizottság, valamint dramaturgiai tanács tevékenykedik. A bizottságok létrejöttével jelentősen megnövekedett a titkárság munkája, és valóban sokoldalúbb tevékenységet terveztek az 1970-es esztendőre. A népművelő szakbizottság politikai, honismereti, pedagógiai, pszichológiai. egészségügyi, valamint szakelőadások egész sarának a megtartására készül. A politikai főtémák a következők lesznek: 1. A proletár internacionalizmus a szocialista hazafiasság és a nacionalizmus kérdése. 2. Lenin élete és munkássága. 3. A szovjet hadsereg felszabadító harca hazánkban. Honismereti előadásokat tartanak Csallóköz szülöttjeiről, történelméről és a hagyományok tiszteletéről. Pedagógiai előadásokat főleg a szülők és Iskola kapcsolatáról, a nevelésről és a pályaválasztásról tartanak. A szak- és orvosi előadások főleg a kertészettel, gyümölcsészettel, lakáskultúrával és a gyermekneveléssel foglalkoznak majd. Ha megtartják a tervezett 200 előadást, Jelentős népművelő munkát végeznek a járásban. Nyári István ideológiai titkár Fél Miklósnak, a CSEMADOK járási titkárának 45. születésnapja alkalmából átadja a járási pártbizottság elismerő oklevelét. Irnrmoc Tihnr pozsonyi kiállítása RGßüCS I Ш0Г a fiatalok galériájában A kiállított anyag KOPÖCS TIBOR legfrissebb munkáit összesíti. Témafelvetéseit rajzainak érett, összefogott artisztikumával magyarázza. S ez az, ami megragadja a szemlélőt. Rajzait úgy komponálja, hogy a valóságos konstellációkat az önkifejezés szolgálatába kényszeríti. Érzékletesen adja vissza vizuális élményeit. Költői áttételekben és koncepciós sűrítésben érdekes világot ábrázol. Toll- és ceruzarajzai kiváló vonalkompozíciók. Korunk nagy dilemmájának eldöntésében a művészet súlyával és tekintélyével támogatja azokat az irányzatokat, amelyek az emberiség értelme sebb jövőjét alakftják, amelyek az embertelenség pusztító szándéka ellen küzdenek, akik meggyőződéssel hirdetik a béke és a rend szükségességét. Kopócs művészetének és mondanivalójának eszközvilága ábrázoló Jellegű. Alkotásainak térfelületét műveinek technikája, stílusbeli kivitelezése határozza meg. Jelképes jelentésű figuráit majd mindig ugyanazon gondolat köré csoportosítja. Erkölcsipolitikai elkötelezettségre indító témáinak intellektuális tartalma és olykor merészebb montázs-technikája a nézőben is felidézi az élő szenvedélyeket, képzettársításokat. Meggyőző erejű lapjai a művészet társadalmi élményeiből és a válaszadás kényszeréből születnek. S éppen ezért nem felfedezni, hanem megismerni kell Kopócs Tibor sajátos művészetében az alkotót, az embert. Ha ezt mondjuk önkifejezés, úgy a grafikus művész szubjektumát átrostált objektív világát értjük. S azok, akik figyelemmel kísérik Kopócs fejlődését, egészséges fokozatosságot láthatnak ezen a kiállításon. Következetes munkát, kutatását az életnek, a problémáknak. S ha önkifejezése gyakran konfliktusos is, művészetének veleje mégis csak az ember és a stílus-jelleg; az ember és a gondolat; az ember és a nyugtalanító problematika szembeállításának a lényege. S azért mondható Kopócs kiállított anyaga korszerűnek, mert a művészet jelenlétével igyekszik kifejezni életünk bonyolult vonásait. Egyébként mondanivalója nem epikus. Így grafikájának .rajzainak, linóleummetszeteinek, rézkarcainak tartalma sem „elmondható“ summázat. Minden részlete egy zaklatott töprengés, amely önmagában követeli meg saját expresszivitását. Önmagában akar létezni, müvekben akar lélegzeni és mindent kifejezni, amit az életben fontosnak lát. És tulajdonképpen az az, amire fel szeretném hívni az érdeklődők figyelmét. Ezt a kiállítást látni kell. Közelről kell megismerni Kopócs Tibor alkotásait. Ez a fiatal magyar művész, grafikus és tanár különös racionalisztikus stílust alakított ki. Alkotásai finom érzelmekből születtek és logikus úton teljesedtek be egy elvontabb strukturális művészetben. A közeledést, képeinek megismerése felé a kritikusoknak kéne kezdeményezniük. Sürgetniük kellene a hasonló kiállítások minnél gyakoribb megrendezését. Mert csak így juthatunk el oda, hogy képzőművészeink munkáit megismerjük és alkotásait „bekapcsolhassuk" az értékes művészetek vérkeringésébe. A Fiatalok Galériájának is nyilván ez volt a célkitűzése, amikor Kopócs Tibor kiállítását megrendezte. Szochy M. Emil FELHÍVÁS t I. A CSEMADOK Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet és a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa (MIKT) hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára „TAVASZI SZÉL VIZET ARASZT“ címmel meghirdeti a csehszlovákiai magyar népdalénekesek II. országos versenyét,. A versenyt kettős céllal hirdetjük meg: a) műkedvelő népdalénekeseink részére versenyt kívánunk rendezni, b) a lehetőségeket felhasználva az eddig Ismeretlen népdalokat, esetleg népdal-variánsokat közkinccsé szeretnénk tenni. A verseny szervezési szabályai: 1. A versenybe benevezhetnek: szólóénekesek, népi hangszer-szólisták, kettősök és legfeljebb 12 tagú éneklő csoportok, zenekísérettel vagy anélkül. A népi hangszer-szólisták teljesítményét a bíráló bizottság külön értékeli. 2. A Járási verseny szervezői és rendezői a CSEMADOK Járási bizottságai, a Járási népművelési intézmények, valamint a MIKT }árási szervei. 3. Az országos elődöntőket, valamint a döntőt a Járási versenyek előzik- és határozzák meg. A Járási versenyek előtt mindenütt selejtezőt tartanak és a járási döntőbe 12 énekes, ill. szám kerül be. 4. A versenyzők elbírálása az előadásmód és a műsor összeállítása alapján történik. A Járási döntő kiértékelését 5 tagú bíráló bizottság végzi, amelynek 2 tagja a központi bíráló bizottság képviselője. Kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok, akiknek műsorában eddig ismeretlen nédpalok, esetleg népdal-variánsok szerepelnek. 5. A Járási selejtezőkkel és döntőkkel Járó költségeket a résztvevők; az országos elődöntők, valamint a döntő költségeit a rendező bizottság fedezi. 6. A Járási döntőket 1970. március 22-lg kell megrendezni. 7. Az országos elődöntőket 1970. április 5-én és 12-én rendezzük. 8. A döntőre 1970. április 26-án kerül sor. A verseny feltételei: 1. A versenyen résztvehet minden csehszlovák állampolgár, aki: a) nem rendelkezik hivatásos előadóművészi engedéllyel, b) 1970. december 31-íg betölti a 16. életévét, c) beküldi a Hét-ben közzétett Jelentkezési lapot, kitöltve az illetékes CSEMADOK Járási titkárságára. 2. Az országos elődöntők szereplőit a járási versenyek 1. és 2. helyezettje; a döntő mezőnyét az elődöntők első 6—6 helyezettje képezi. Pozsony és Kassa városok CSEMADOK Járási bizottságai a Járási döntők mintájára, önálló döntőt rendeznek. 3. A csehszlovákiai magyar nép dal énekesek II. országos versenyére minden versenyző 5 népdallal nevez be. A CSEMADOK KB titkárságának művészeti-tömegmozgalmi osztálya a járási titkárságokon keresztül segédanyagot bocsát a versenyzők rendelkezésére, hogy ezzel is elősegítse a helyes műsorválasztást. 4. Külön hangsúlyozzuk, hogy az eddig Ismeretlen népdalokat, valamint a tájegységekhez kötött Jellegzetes népdal-variánsokat a bíráló bizottság külön ponttal Jutalmazza. Az országos döntő díjazása: 1. A CSEMADOK Központi Bizottságának Nagydíja, 2. A Népművelési Intézet díja, 3. A Magyar Ifjúság Központi Tanácsának díja, 4. A közönség díja. Megjegyzés: a csehszlovák magyar népdalénekesek II. országos versenyének első 3 helyezettje a budapesti rendező bizottsággal történt megállapodás szerint, Jutalomként résztvesz a Magyar Televízió által rendezett „RÖPÜLJ PÄVA ... felszabadulási népdalverseny gálaestjén. II. A Magyar Ifjúsági Központi Tanácsa (MIKT), a Népművelési Intézet és a CSEMADOK Központi Bizottsága hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára meghirdeti a csehszlovákiai magyar táncdalénekesek III. Országos versenyét. A verseny szervezési szabályai: 1. Az országos döntőt a Járási versenyek előzik- és határozzák meg. 2. A Járási versenynek a rendezői a CSEMADOK Járási bizottságai, a Járási népművelési intézmények és a MIKT Járási tanácsai. 3. A Járási fordulókkal Járó költségeket a résztvevők, az országos döntő énekeseinek költségeit a rendező bizottság fedezi. 4. A Járási fordulókat 1970. április 6-ig kell megrendezni. 5. Az országos döntő 1970. májusában kerül megrendezésre. A verseny feltételei; 1. A versenyen résztvehet minden csehszlovák állampolgár, aki: a) nem rendelkezik hivatásos előadóművészi engedéllyel, b) 1970. december 31-ig betölti 16. életévét, c) beküldi a Hét-ben közzétett Jelentkezési lapot, kitöltve az illetékes CSEMADOK Járási titkárságára. 2. Az országos döntő mezőnyét a járási versenyek 1. és 2. helyezettje képezi. Pozsony és Kassa Városok CSEMADOK városi bizottságai a járási döntők mintájára, önálló döntőt rendeznek. 3. A csehszlovákiai magyar táncdalénekesek II. országos versenyére minden versenyző öt tánodellal nevez be. 4. A verseny kizárólag magyar nyelvű. Az országos döntő díjazása: 1. A Magyar Ifjúság Központi Tanácsának Nagydíja, 2. A Népművelési Intézet díja, 3. A CSEMADOK Központi Bizottságának díja, 4. A közönség díja. FIGYELMEZTETÉSI A csehszlovákiai magyar népdal- és táncdalénekesek versenyére kizárólag a HÉT -ben közzétett Jelentkezési lapon lehet benevezni.
