Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-24 / 4. szám
TAPASZTALATOK Látogatás a Hannoveri Mezőgazdasági Kamarában Kilenc órára beszéltük meg a találkozót Dr. FRIEDRICH osztályvezetővel az Alsó-Szászországi Közélelmezés- Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztérium képviselőjével. A Schiffgraben utcát Hannoverben végre megtaláltuk és már messziről magaslott előttünk a tízegynéhány emeletes palota, a Hannoveri Mezőgazdasági Kamara központi épülete. A kilencedik emeleti tárgyalóteremben kísérőnk bemutatott bennünket Dr. Wolfgang Schütznek, a kamara egyik vezető dolgozójának, akit arra kértünk, tájékoztasson bennünket mezőgazdasági intézményük szervezeti felépítéséről és munkájáról. Az Ismertetés során, megtudtuk, ** hogy Alsé-Szászorsaágban két mezőgazdasági kamara működik. Ezek a kamarák tagsággal rendelkező közjogi Intézmények, amelyeket miniszteri rendelet alapján létesítettek. A Hannoveri Mezőgazdasági Kamara tagsága kétharmad részben a mezőgazdasági üzemek tulajdonosaiból, vagyis az ottani megfogalmazásban munkaadókból, egyharmad részben pedig a mezőgazdasági munkások, munkavezetők, vagyis a munkavállalók képviselőiből tevődik össze. Az itteni kamara hatásköre negyvennégy választókerületre terjed ki. Egy-egy választókerületben a munkaadók két képviselőt, a munkavállalók pedig egy képviselőt választanak, ami azt Jelenti, hogy összesen százharmincáét választott képviselő működik. A képviselők sorát harminchat úgynevezett felkért képviseld egészíti ki. Ezek különböző hivatási csoportból toborződó elismert szaktekintélyek. Vannak közöttük kiváló mezőgazdák, miközben például a kertészetet hatan, az erdészetet és a vadászatot öten képviselik. További képviselők tevékenykednek a mezőgazdaságban dolgozó nők és a halászok soraiból, valamint. a mezőgazdaságot melléklhlvatdsként folytató szakembernek számító egyének soraiból, illetőleg az elméleti munkaterületekről. A választott és a felkért képviselők együttes száma tehát százhatvannyolc. A választási időszak hatéves. A legutóbbi választás 1967-ben zajlott le. A választott és a felkért képviselők alkotta közgyűlés feladatai közé tartozik például a kamara elnökének és helyetteseinek megválasztása, a pénzügyi terv Jóváhagyása, az évi valamint az elszámolás Jóváhagyása és egyebek. Minden földtulajdonos, ha a tulajdonát képező földterület értéke ezer márkánál nagyobb, évente az alapérték öt ezreléke erejéig tagsági járulékot fizet a mezőgazdasági kamarának. Ezzel az összeggel a pénzügyi hivatal emeli az Illető adóját. A tagsági Járulékból eredő bevétel, valamint a mezőgazdasági intézmények és a mezőgazdasági kamara egyes osztályainak tevékenységéből, továbbá a különféle kiállítások rendezéséből eredő bevétel képezi az összbevétel" zömét. A Hannoveri Mezőgazdasági Kamara összbevételének 34,8 %-a a tagsági járulékból ered, további 22,9 százaléka az említett intézmények és osztályok tevékenységéből származik. A felmaradó 42.3 °/o az Alsó- Szászország-i állami kasszából, valamint a bonni szövetségi pénztárból kerül ki, állami hozzájárulás formájában. A mezőgazdasági kamara munkafeladatait nagyobbrészt annak közgyűlése határozza meg, részben pedig az országos, valamint a szövetségi szakminisztérium. A mezőgazdasági kamara alapvető feladata a mezőgazdasági termelés fokozásának elősegítése. Gondoskodik továbbá a mezőgazdasági szaktanintézetek működéséről és fejlődéséről, törődik az egyes gazdaságok üzemelési problémáinak megoldásával és tanácsadói szolgálatot tart fenn. Intézkedik továbbá a mezőgazdasági termények és termékek eladásával, feldolgozásával és egyéb értékesítésével kapcsolatban. Saját jogi szervük dönt a vitás kérdésekben, például a parcellák közötti határvonal kérdésében, vagy egyéb problémák esetén, ha az érintett felek eltérő nézeten vannak. Vitás esetekben megállapítják a mezőgazdasági telkek értékét és döntenek, amikor a mezőgazdasági földterület tulajdonosa nem hajlandó átadni a parcellát mondjuk fontos ipari üzem felépítésének tervbevétele során. Szakvéleményt dolgoznak ki a mezőgazdasági üzemben keletkező természeti vagy egyéb károk esetén. A Hannoveri Mezőgazdasági Kamarának összesen 1800 alkalmazottja van. A központban ebből négyszázan dolgoznak. A munkatársak tevékenységét tizenöttagú elnökség Irányítja. Az elnökségi tagok közül tizen a munkaadókat, öten pedig a munkavállalókat képviselik. Ezen kívül az élen egy elnök 611, akinek két helyettese van. Az első elnökhelyettes a munkaadókat, a második helyettes a munkavállalókat képviseli. Az üzleti jellegű tevékenység külön munkacsoport hatáskörébe tartozik, melynek élén igazgató áll. ■ A központi épületben az Igazgatóságon kívül a pénzügyi részleg, az úgynevezett általános részleg, ez alkalmazotti részleg és az iskolaügyi részleg működik. ■ Az iskolaügyi részleg hatáskörébe 34 mezőgazdasági Iskola tartozik. Azelőtt minden járásban volt mezőgazdasági Iskola, most azonban összevontan működnek és két-három Járásban van egy-egy Iskola. Az Iskolák zöme a téli félévben működik, viszont kevesebb az olyan mezőgazdasági Iskolák száma, ahol egészévi tanítás folyik. Ezekben főleg vezető szakembereket képeznek ki. Az egész■ További részleg foglalkozik a mezőgazdasági és kertgazdasági problémákkal. Ez főleg gabonatermesztéssel, burgonyatermesztéssel, kertészettel, rét- és legelőgazdálkodással, telajerőfokozással, továbbá ezen munkaterületekkel összefüggő tervezéssel és általános gazdasági kérdésekkel foglalkozik. ■ A felsorolásban az állattenyésztési és állattartási részleg következik soron. Ez a részleg szarvasmarha-, sertés-, valamint lótenyésztési problémákkal, valamint más gazdasági állatok tartásának, takarmányozásának, lstállőzásának kérdéseivel foglalkozik. Az állattenyésztés vonalán 4 egészéven át üzemelő kihelyezett állomás működik, míg az előbb említett mezőgazdasági és kertgazdasági munkaterületen 8 egész éven át működő kihelyezett állomást tartanak számon. В További részleg erdőgazdasági tanácsadással foglalkozik. Munkaköre két csoportra tagozódik. Az egyik az Úgynevezett állami erdőgazdálkodás, a másik pedig az egyéni vadászat, amely hozzávetőleg a nálunk működő vadásztársaságok szervezetének felel meg. Az erdőgazdasági és a vadgazdálkodási kérdések rendezésével 12 erdőgazdasági hivatal foglalkozik. Ezen kívül több Intézmény működik még, amelynek például az állategészségügy stb. tartozik a hatáskörébe. ■ További részleg a növényvédelemmel foglalkozik. Ennek a részlegnek a hatáskörébe tartozik a talajvizsgálat is, amely kérdésekkel több Intézmény foglalkozik. В A következő részleg mezőgazdasági kutatással és fejlesztéssel foglalkozik. Egyik kutatóintézet például gyümölcstermesztéssel, gyümölcsvédelemmel, ültetéssel, koronaalakítás! módszerekkel foglalkozik. Ez az Intézet gyakorlati tanácsadást Is végez. <••<••• * • tt t r ; ,, '.уф',' ш Ja S а 'И X о а 00 'S *о 05 щ JX ■~ S- N Ш СЙ н В-1 .2 я 9 и •с а > Й е с iE évi Iskoláztatás problémát okoz, mivel Nyugat-Németországban a mezőgazdaságban a munkaképes polgároknak mindössze 6—8 °/o-a dolgozik, és a nyári hónapokban így minden munkaerőre szükség van. Az egészévi tanítással és bennlakással egybekötött iskolák számát ugyan emelik, azonban igen nagy hangsúlyt helyeznek a félévi tanítási idejű, téli iskolák tanítási színvonalának állandó fokozására. В A központon kívül működik az üzemgazdasági és a tanácsadói szolgálat, a gépesítési-, az építésügyi tanácsadói szolgálat, továbbá a mezőgazdaságban tevékenykedő nők tanácsadói szolgálata és 12 gazdasági tanácsadói állomás. A harmincnégy mezőgazdasági iskola egyben egy-egy körzet, két-három járás tanácsadói központja is. Az említett tizenkét tanácsadói állomás viszont kizárólag tanácsadással foglalkozik, egész éven át E kutató intézet hatáskörébe tartozik a kertészeti szakemberek kiképzése is. A mesteriskolában a kutatók Is tartanak előadásokat és a tanulók az éllomás területén gyakorlati Ismereteket szereznek. Ide sorolható még az állattenyésztési kutatóintézet, amely többek között foglalkozik hízékonyság vizsgálattal és értékeléssel. Figyelemmel kíséri továbbá az egyes Istállótípusok tulajdonságait, a különféle padlóanyagok közötti különbségeket, foglalkozik az alomnélküli állattartással, az almozással, a technikai berendezések minőségével és egyebekkel. Ez a kutatóintézet Is társítva van mezőgazdasági iskolával, tehát a kutatómunkával párhuzamosan szakmai továbbképzés is folyik. Működik továbbá egy tejgazdasági kutatóintézet, amely a tej minőségével, tartósításával, szállításával stb. foglalkozik. A tejgazdaságok vezetői, a többi kutatóintézethez hasonlóan Itt is kiképzésben részesülnek és tanulmányaik végén bizonyítványt kapnak. Felügyelőnek nevezhető 15 személy végzi a különböző Intézetekben, Intézményekben, Iskolákban az ellenőrzést, mégpedig olyan szemszögből, hogy a kamara határozatait, rendelkezéseit betartják-e. Az egyes munkahelyek tevékenységéről Írásbeli beszámolót nyújtanak át a központnak. A felügyelői csoportban tizen a munkaadókat, öten pedig a munkavállalókat képviselik. Ezenkívül a nyolc nagy munkarészleg mindegyikén belül 6—15 személy, mindig kettő az egyhez munkaadó— munkavállaló arányban időszaki ellenőrzést végez. Nagy vonalakban ez a Hannoveri Mezőgazdasági Kamara szervezeti felépítése és az egyes részlegek dolgozóinak munkafeladata. Ennek a kamarának 239 000 földtulajdonos tagja van, amihez még ezek családtagjait is hozzá kell számítani, a munkavállalók részéről pedig 33 ezer tag szerepel a névsorban, amely számhoz ugyancsak hozzászámítható a családtagok egy része. A mezőgazdasági kamara egyébként nem képviseli az egyes gazdákat, hanem a mezőgazdaságot mint egészet. Az egyedi képviselet más szervezet feladata, ez a Német Parasztszövetségre tartozik. Mfg a Parasztszövetségben a tagság az egyén belátásától függ, addig a mezőgazdasági kamarában való részvétel kötelező, hasonlóképpen mint például a szakmabeliek részvétele az orvosi kamarában, a kereskedelmi kamarában, a kézműipari kamarában, vagy egyéb hlvatású munkacsoportok saját kamaráiban. A részletes áttekintés befejezésével az újsóglrőcsoport néhány kérdést tett fel Dr. Schütznek és a közben megjelent Welklingnének. Az első kérdésre a válasz lényege az volt, hogy a mezőgazdasági kamarának nincsen módja közvetlenül befolyásolni az árpolitikát. A következő kérdés a szubvenciókra vonatkozott. Megtudtuk, hogy az úgynevezett Zöld terv („Der grüne Plan“) keretein belül bizonyos szubvenciókban részesítik a mezőgazdaságot. A kamara feladata, hogy a szövetségi kormánytól kapott összegeket és a Közös Piac brüsszeli központjából kapott pénzösszegeket az Illetők Igazságosan osszák el. Tehát ezen a téren felügyeletet végez a mezőgazdasági kamara. Az említett összegek elosztását ugyanis ez egyes szövetségek, például e méhész-szövetség, a horgász-szövetség, tógazdasági halász-szövetség, a vadász-szövetség és egyéb szövetségek végzik. A mezőgazdaságban dolgozó nők problémáival foglalkozó részleg főleg a háztartás gépesítésének kérdéseiben nyújt tanácsot. Célja megkönnyíteni és meggyorsítani a háztartásbeli munkákat. Ez a részleg foglalkozik például a konyhában alkalmazható különféle gépek Ismertelésével, a konyha célszerű berendezésével. Tanáccsal szolgál a hűtőszekrény, a mosógép, a mixer és egyéb konyhái felszerelések beszerzése esetén. Fiatal háziasszonyoknak főzőtanfolyamokat, varrógépkezelést tanfolyamokat stb. rendez. Az önkéntes mesteriskola, amely kizárólag a mezőgazdasági kamara hatáskörébe tartozik, két féléves tanfolyamból fill, amelyet a téli Időszakban végeznek a hallgatók. A mezőgazdasági hivatási szakiskola hároméves, amely egészévi tanulással és bennlakással jár és az előzőtől eltérően állami iskola. A tanulási Időszak hat szemeszterre tagolódik és érettségivel végződik. Ennek elvégzése után folytatni lehet a tanulmányokat a mezőgazdasági főiskolán. Megköszöntük a tájékoztatást és a vendéglátóst, majd sietve igyekeztünk eljutni a „Land und Garten“ független mezőgazdasági hetilap hannoveri szerkesztőségébe, ahol ottani kollégáink megbeszélt Időre már vártak bennünket, hogy szakmabeli dolgokról elbeszélgessünk velük. Elbúcsúztunk kísérőnktől Dr. Ernst Andreas Friedrichtől Is, aki saját könyvével ajándékozott meg bennünket. Címe Körnlingen a korszerű mezőgazdaság példája (Körnlingen ein Modell moderner Landwirtschaft). Érdekes olvasni, hogyan alakították ki egy községben a nálunk elsőfokú EFSZ néven ismert szövetkezeti formát. KDCSERA SZILÁRD Felhívás A Szabad Földműves szerkesztősége tisztában van azzal, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetből csak tudományos alapokra fektetett Irányítási rendszerek alkalmazásával fejleszthetjük tovább gazdasági életünket. A múlt évben elért politikai konszolidáciút ezért egy olyan gazdasági konszolidációnak kell követnie, amely gazdasági és társadalmi életünk kérdéseit távlati szempontokból " is megalapozza. E feladat sikeres megoldásához szükségünk van a tudományos elmélet szakaszán elért legkorszerűbb vívmányokra, és a hasznot gyakorlati tapasztalatok gyors és hatékony terjesztésére gazdasági életünk minden szakaszán. Gazdasági életünk irányításinak a kérdése kétségkívül korszakunk legaktuálisabb kérdései közé tartozik. Ez a következtetés teljes mértékben érvényes szocialista mezőgazdaságunkra is, ahol az alkalmazott irányítási formák — vállalati és vállalaton belüli szinten — az utóbbi időben jelentős mértékben kiterjedtek. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy az irányítási rendszerek kibontakozása a feltételek állandóan növekvő igényessége mellett történik, melynek következtében az irányítás eddigi formái és technikai eszközei az igényes feladatok és helyzetek megoldására immár elégtelennek bizonyulnak. A határozathozatalnál eddig a tapasztalat, a megérzés, és az ösztön Játszotta a fő szerepet, a vezető dolgozók értékelésénél pedig a felülről jövő utasítások betartása terén tanúsított fegyelem. Nálunk még mindig az amatőrkődés, a hozzávetőleges munka van túlsúlyban, amíg világviszonylatban az Irányítás már tudományos alapokon nyugvó szakmává fejlődik. Mindezt figyelembe véve elhatároztuk, hogy lapunkban helyt adunk egy olyan cikksorozatnak, amely jelentős mértékben elmélyítheti a mezőgazdasági termelés vezető dolgozóinak elméleti ás gyakorlati felkészültségét. A cikksorozatban foglalkozunk majd a gazdasági élet általános kérdéseivel, a kibernetikai módszerek alkalmazásával, a piackutatás módszereivel, a kooperáció ás az Integráció kérdéseivel, a mezőgazdasági vállalatok szakosításával, egyes termelési ágazatok technológiai fejlődésével, a gazdaságos termelés, valamint a progresszív bérezés kérdéseivel. Gazdasági szemináriumunkat két részben bonyolftjnk le. Az első részben, mely 1970. február 1-től május 31-ig tart, a közgazdaság és a mezőgazdaság fejlesztésének legfontosabb elvi kérdéseivel fognak foglalkozni. Az első rész végén kérdéseket közlünk a leközölt anyaggal kapcsolatban, melyekre levelezőink Írásban válaszolhatnak. A legszínvonalasabb válaszokat pénzbeli és értékes tárgyi nyereményekkel fogjuk Jutalmazni, és a legjobb válaszokat a szeminárium második szakaszában közöljük. 1. díj 500 Kés, 2. díj 300 Kčs, 3. díj 200 KCs, 4. —10. díj tárgyi jutalmak. A második szakasz 1970. szeptember l-től december 15-ig tart. A második szakasz keretében további értékes cikkeket közlünk elsősorban a mezőgazdasági termelés gazdasági és szervezési kérdéseivel kapcsolatban. A második rész végén újbél kérdéseket intézünk a szeminárium olvasóihoz, ás a válaszokat ismét jutalmazni és közölni fogjuk. Ezzel az elhatározásunkkal lehetőségeinkhez képest ml is hozzá akarunk járulni az országunk előtt álló gazdasági feladatok minél gyorsabb és minél sikeresebb megoldásához. A SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztősége. A jöv0 héten megjelenő első közleményünk címe: „A kibernetika érvényesülése az irányításban'. SZABAD FÖLDMŰVES "J 1970. január 24.
