Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-20 / 25. szám

KERTÉSZET Harmatgyökerezés Ä talaj felszínéhez közel képződő Járulékos gyökereket — mert ezek kezdetben a kisebb csapadékot, sőt még a harmatot is képesek hasznosí­tani — harmatgyökereknek nevez­zük. A termesztés gyakorlatában a talaj felszíne felett képződő, majd a talajba hatoló járulékos gyökereket, az ún. léggyökereket szintén harmat­gyökereknek nevezik. Ez termesztés­technikai szempontból helyes is, mert ezek kezelése azonos. A HARMATGYÖKEREK KÉPZŐDÉSÉT A HARMATGYÖKEREK KÉPZŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK A tenyészidő elején a talaj felső rétege hamaráb felmelegszik, s még kellő mennyiségű vizet is tartalmaz, s ezek és a levegő optimális aránya nagyon kedvezően hatnak a járulékos gyökerek képződésére. Minél későb­ben szárad ki a talaj felső rétege, annál hosszabb ideig kedveznek a körülmények. Ezért csapadékosabb tavaszi és nyári időjárású évben több harmatgyökér képződik, mint száraz esztendőben. A fiatalabb tőkéken, a tőke fiata­labb részein több harmatgyökér kép­ződik, mint az idősebb tőkéken és tőkerészeken. Ha ezek a talajba vagy a talaj felszínére kerülnek, rajtuk is sok járulékos gyökér fejlődhet. A fiatal oltványtőke nemes részén, ha a talajba kerül, több lesz a har­matgyökér, mint a sajátgyökerű tő­kén. Ezt elsősorban az okozza, hogy az oltványtőkék két különböző bioló­giai tulajdonságú növényi részből egyesülnek. A nemesrész gyökérfej­lesztéssel törekszik az idegen alany gyökerét kikapcsolni és önálló egyed­­dé válni. A nagyobb számú harmat­gyökér képződését elősegíti az oltás­­forradás helyének tápanyagtorlódást előidéző hatása is. A telepítés évében a harmatgyökér képződése a fajtától, az oltványok esetében az alanyfajtától is függ. Például 1960 tavaszán telepített Riz­lingszilváni fatájú, Riparia portalis alanyú tőkék 85,5 %-án, A Berlandieri X Riparia T. 5 C alanyú tőkék 50,0 %-án találtunk harmatgyökeret a te­lepítés évében, szeptember 1-én. A tőkénként! harmatgyökerek száma 1— 18 között változott. A harmatgyökeres oltványtűkén Rizlingszilváni fajtájú nemesrészén képződött, egy tőkére számított, át­lagos harmatgyökér-szám Ripária portalis alanyon 6,11, Berlandier X Riparia T. 5 alanyon 1,38 volt. MIÉRT SZÜKSÉGES? Oltványszőlőben kötelező. Ha a har­matgyökereket nem távolítjuk el, azok a talp- és oldalgyökerek rovására megerősödnek, s átveszik az alany gyökereinek szerepét. A nemesrész elrúghatja az alajiyt, s a tőke így sa­ját gyökerűvé válhat. Az euráziaí szőlőfajta saját gyökerén a filoxéra felléphet és elszaporodhat, s ez a tőke legyengüléséhez, majd kipusztu­lásához vezethet. A nemesrészen képződött egyetlen harmatgyükér is elegendő az alany­gyökerek legyengüléséhez, majd az alany elrúgásához. A saját gyökerű ültetvényben több ok miatt szintén célszerű elvégezni a harmatgyökerezést. A megerősödő, a talaj mélyebb rétegeibe is behatoló harmatgyökerek fokozatosan átveszik az oldal-' és talpgyökerek szerepét; ennek eredményeként ezek növeke­dése csökken, majd leáll. A talaj felső rétegében vagy a fel­színe felett képződött harmatgyöke­rek a talajmunkák és a trágyázás so­rán könnyen megsérülnek. A seké­lyen elhelyezendő nagyszámú har­matgyökeres tőke a szárazságra is érzékenyen reagál. Erős téli lehűlés a talaj felső rétegében elérheti azt a szintet, ami a harmatgyökerek fagykárosodását okozhatja. A meg­erősödött harmatgyökerek erős sérü-HOGYAN TÖBBET? A köbölkúti (Gbelce) szövetkezet főkertésze télen-nyáron, vagyis az év minden szakában a munkahelyén található. Amikor náluk jártam, ép­pen a korai cseresznye szüretelésével voltak elfoglalva. Igyekeztek a sze­déssel, mert a városi gyerekek várják a korai, friss, vitamindús gyümölcsöt. A cseresznye persze csak kis töre­dékét képezi a gyümölcskertészet és a szőlészet 5 millió 200 ezer koronás tervezett jövedelmének. A nagy pénzt, mint minden esztendőben, a szőlő adja. így a szőlészet dolgozói idén értékes kötelezettségvállalással kö­szöntötték felszabadulásunk 25. év­fordulóját. Elhatározták, hogy idén mintegy 20 vagonnal több szőlőt ad­nak a piacra, mint tavaly. A több termést szakszerű tőkemeg­terheléssel, okszerű tápanyagellátás­sal s az ápolási, valamint a növény­­védelmi munkák időben történő vég­zésével kívánják elérni. Az idén a szőlő hektárjára 450 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó műtrá­gyamennyiséget dolgoztak a talajba, vagyis 50 kg-mal többet, mint tavaly. Ezért elvárható, hogy nagyobb lesz a termés. A múlt évben például új növényvédőszert, az Orthophaltan elnevezésű gombaölőszert próbálták ki, mely a kísérletben kitűnően be­vált. Ezért id (in teljes egészében rá­tértek használatára. Varga József fő­kertész véleménye alapján ez a védő­szer sokkal hasznosabb, mint a réz­tartalmú gombaölőszerek, mert nagy­ban elősegíti a szőlőcukor képződé­sét. Hozzájárul a vállalás teljesítéséhez az is, högy az érdekelt dolgozók a többtermékért kapott munkadíjon kí­vül haszonrészesedést is kapnak az évi munkadíj 20 százalékáig terjedő összegben, s ezzel például a szőlé­szetben dolgozó nők átlagosan szá­mítva mintegy 3000 koronás részese­déshez jutnak. —in— lését a tőkék nagyon megérzik. Gya­korlati tapasztalatok szerint a har­matgyökereken élő tőkék a gyom­­irtószerektől is nagyobb mértékben károsodnak. A MUNKA IDEJE If >11 rr ■ Van jovoje a kertészetnek Uj módszer az őszi káposzta termesztésében A szorgoskezű lányok, asszonyok kora reggeltől napnyugtáig hajladoznak a hagymában. növényeknél fontos, hiszen egy kis lazaság vagy szervezési hiba sok fö­lösleges kiadást vonhat maga után. Ezek a tények, valamint a munka­erőhiány késztette Krošlák Jánost, hogy magról — a palántanevelést mellőzve, — termelje a káposztát. Vele történő beszélgetésünkkor apró­lékos áttekintést nyújtott e szokatlan s eddig nem alkalmazott módszerről. A talaj előkészítése hasonlóan tör­ténik mint bármely más aprómagvak esetében (repce, mák, vöröshagyma). Különbség annyi, hogy a vetést meg­előzően talajfertőtlenítést végeznek. A tavaszi munkálatokkal egyidöben 150 kg káliumtartalmú műtrágyát, 80 kg foszfor és 00 kg nitrogén (tiszta tápanygaban) műtrágyát dolgoztak a talajba. A magot magyar gyártmányú vetőgéppel (ha-ként egy kg) két cm mélyen juttatták a földbe. Ezt henge­­rezés követte. Száraz időben öntözés­sel segítik a növény kelését. A kisorolt káposztát sarabolták, majd később kézi kapával ritkították, illetve a hiányos részeken pótolták a növényt. Amikor megerősödött, hektá­ronként egy mázsa mészsalétrommal fejtrágyáztak, majd ezt június má­sodik felében megismételték (sara­­bolás és kapálás előtt). A tenyészidő alatt összesen háromszor saraboltak, kapáltak. A kártevők pusztításának megelő­zése céljából két ízben Gamaciddal, majd szükség szerint (több ízben fol­tokban jelentkezett a kártevő) Fosfo­­tinnal védekeztek. Üsszesen hét hektáron termelték a gímesiek a fent leírt módszer sze­rint a káposztát. Két hektáron Pola­ris, öt hektáron pedig Amager fajtát vetettek. Az új módszer sikerét a 700 mázsás hektárhozam ékesszólóan bizonyítja. Aránylag kevesebb munkaráfordítás­sal a kápnsztaterület minden hektá­réról 49 ezer koronát árult a szövet­kezet. Úgy hiszem ehhez nem kell kommentár. Az agronómus szavai szerint Szlovákiában tavaly két gaz­daság termelt magról káposztát. Ügy gondoljuk, hasznos lenne ha az is­mertetett módszert szélesebb körben is kipróbálnák. (Sándor) Általában a tavaszi metszéssel egy­idöben, a metszés kiegészítő munká­jaként végezhetjük. Különösen fiatal szőlőben nyár végén, augusztus és szeptember hónapban, a szőlőmun­kákban szegényebb időszakban is harmatgyökerezhetünk. Oltványszőlőben az első évben ak­kor tanácsos elvégezni, amikor a haj­tások elérték a 10—20 cm-es hosszú­ságot. (Ekkor távolítsuk el az esetleg előtört alany-hajtásokat is.) A har­matgyökerezést nyár végén szükségí­­szerint ismételjük meg, vagy a kö­vetkező év tavaszán végezzük el. TECHNIKÁJA A harmatgyökereket a talaj szint­jétől számítva körülbelül 10—15 cm mélyen kapával vagy kapirccsal ki kell bontani. Az első évben, a nyár elején a fehér színű fiatal harmat­gyökerek könnyen ledörzsölhetők. Az elbarnult, idősebb harmatgyökereket metszőollőval vagy éles késsel távo­lítsuk el, a földet visszahúzzuk, s a kibontott gyökértörzset betakarjuk. Első évben a nyár elején lebontott kupacot ismét elkészítjük. A több éven át megerősödött har­matgyökereket ne távolítsuk el egy­szerre, mert ezt a tőke megsínyli. A gyökerek számától és erősségétől függően kettő, esetleg három részlet­ben, illetve év alatt végezhetjük el a teljes harmatgyökerezést. Idősebb, saját gyökerű szőlőben a nagyon megerősödött harmatgyöke­reket már nem célszerű eltávolítani; Oltványszőlőben, ha több évig nem végeztek harmatgyökerezést s ezért a harmatgyökerek nagyon megerő­södtek, eltávolításukról az ültetvény korától, állapotától függően gondos mérlegelés után döntsünk. Fiatal szőlőben körülbelül 5—6 éves korig évente, majd később szük­ség szerint végezzük el a műveletet. Sz. Nagy László A nyényei (okres Velký Krtíš) ker­tészet napról napra tarkáink a szor­gos asszonyseregtől. Felvették a har­cot a gyom’ ellen és a kapa éle vé­gez a kultúrnövény fejlődését akadá­lyozó veszedelemmel. Igyekeznek, mert ebben az évben bizonyítani sze­retnének a 20 hektáros kertészetben, amelyet a múltban sokan bíráltak. Joggal, jogtalanul? Nyemcsok János nem tud erre egé­szen határozott választ adni. Ezernyi akadállyal küszködtek az előző évek­ben. A mostoha időjárásra, a munka­erőhiányra és a piaci nehézségekre hivatkozik a kertészet dolgozója. Van ebben sok igazság, de valamennyien hisznek abban, hogy az idén pálfor­­dulás lesz. Miért bízik a kertész? Amellett, hogy jelentősen bővült a szőlészet a szövetkezetben (oda is sok munkaerő kell), a kertészetben is van elég munkaerő. S ami szintén nagyon fontos, — végre valahára — megfelelő piacot találtak Banská Bystricán. Szombat kivételével a hét minden napjának hajnalán friss árut szállítanak a Szlovák Nemzeti Felke­lés fővárosába. A város lakói örül­nek a kiváló árunak, és a szövetke­zet is megtalálja a számítását. Emel­lett — s ez sem mellékes — a közös vezetősége külön feladatként' adta Kajtor Tibor mérnöknek a kertészet rentábilissá tételét. Ha a kiváló el­méleti tudással rendelkező mérnök összefog a nagy gyakorlati tapászta-Napjaink egyik állandó követel­ménye, hogy a gazdálkodás min­den szakaszán fi­gyelemmel kísér­jük a termelt áru önköltségének ala­kulását. Hiszen egyetlen mezőgaz­dásznak sem lehet : közömbös, milyen ---------­ráfordítással állít- Jan Kruslak ja elő a búzát, a agronómus cukorrépát stb., stb., mert lényegében a tiszta jövedelmen Varga József (bőrkabátban) múlik, mennyi jut zárszámadáskor a a piacra készített, Iádázott tagoknak. Az önköltség felülvizsgá­­korai cseresznyét vizsgálja, lása elsődlegesen a munkaigényes A szőlő kártevői és betegségei III. Fertőző leromlás (roncet). A szőlő egyik legelterjedtebb vírusbetegsége. Gyakorlatilag az egész ország területén mind az amerikai alanyok, mind a nemes európai fajtákon előfordul. Különösen érzékeny fajták a mi vi­szonyaink között az Olasz rizling, fehér és kék burgundi stb. Tünetei nem olyan egyszerűen felismerhetők, mint az előbbiek során leírt mozaik­féle betegségeknél, nem észlelünk markáns elváltozásokat az egészséges tőkékkel szemben. Mindig a tünetek komplexusa szerint diagnosztikáljuk e betegséget, mert gyakran csak egyes tünetek jelentkeznek, nem mindig együttesen. A levél szélei erősen fogazatosakká válnak s az egészséges levélre jellemző alakot elveszítve összehúzottak lesznek (1. kép). A leve­lek durvábbak, hajlott felületűek és némelykor halvány zöld—sárgászöld mintázottság, érmenti elszíneződés is jelentkezhet. A levéltüneteket jól kiegészítik a növény többi részén jelentkező tünetek. Jellegzetes a hajtá­sok villás elágazodása (2. kép), illetve a rövidszártagúság (3. kép). Gya­kori a hajtások cikk-cakka, vonalban történő növekedése. A fürtök a be­tegség által gyakran elrúgnak, többször csak a kötődésük nem'tökéletes, és a fürtök madárkásak lesznek. A betegség által a tőkék gyengébb nö­­vésűek, gyakran sok oldalhajtásuk miatt bokrosodnak. A fertőző leromlást (roncet) szőlőtermesztőink gyakran összetévesztik a gyomirtószerek által okozott károsodással. Ez nagyon könnyen meg­különböztethető olyképpen, hogy az utóbbinál a levelek deformálódása lényegesen markánsabb, erősebb, érhálózata szabálytalanabb és áteső fényben az erezet áttetsző. Aránylag nagy károsodást okoz. Felméréseink szerint erősebb fertőzött­­ség esetén a terméshozamot 60—80 %-kal csökkenti. Azon kívül nagy elterjedése gondot okoz az egészséges szaporítóanyag szelektálásánál. Terjedése főként szaporítóanyag útján történik. Ezért nagyon veszélyes elhanyagolni a szaporítóanyag választásánál az egészségi állapot értéke­lését, Továbbá terjed minden zöld operációnál, átvitellel és a természet­ben, földben élő fonálférgek (xiphinéma inde) a vírus vektorai (átvivői). (Az ellene történő védekezésről a vírusbetegségek tárgyalása végén következő cikkeinkben lesz szó.) Vanek Gáspár mérnök Nyemcsok János kertész szerint il a fólia alatti zöldségtermesztésé a jövő. lattal rendelkező kertésszel, az ered­mény nem maradhat el. A nyényeiek nem tették azt, mint más mezőgazdásági üzemekben. — Ha nem kifizetődő, nem termesztünk zöldséget. Ök jól tudják, szükség van a hagymára, paprikára, paradicsomra s miegymásra. Ezért keresik — s tu­dom, megtalálják — a kivezető utat. S ha még a kertész álma valóra vál­hat, s minél több zöldséget termeszt­hetnek fólia alatt, akkor még a leg­gazdaságosabb részlege is lehetnek a nyényei szövetkezetnek. —tt—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom