Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-09 / 19. szám

az arany Praháról már több mint ezer éve tesz említést a történelem. Persze, azt nem lehet megállapítani, hogy a Moldva két partján emelkedő lankás dombokon mióta voltak különböző települések.

Az ősi város az első cseh uralkodóház Idején alakult ki, a két vár Vyšehrad és Hradčany között. Az utóbbi vár a X. század óta a feudális cseh fejedelemség székhelye volt. Praha a Premysl-ház uralkodása alatt egyre inkább az európai politika központjává vált.

A város fejlődésében igen nagy szerepe volt I. Károlynak. Uralkodása alatt Praha az akkori világ egyik legnagyobb birodalmának központjává vált. A nagy király alapította a világhírű Károly Egyetemet is.

A város később kiindulóhelye és központja lett a huszita mozgalmaknak. A Jan Želivsky vezetésével 1419. június 30-án rendezett .■^egónyek menete“ volt a jel a felkelés kitörésére. A feudális kor egyik legnagyobb osztályharcos megmozdulása a város történelmének legragyogóbb emlékei közé tartozik.

A forradalmi mozgalom nemzeti követelései később teljesültek, és Podébrad személyében az óvárosi Városházán nemzeti királyt választottak. Halála után a lengyel Jaggelon-házból származó királyok uralkodtak Csehországban 1526-ig, II. Lajos haláláig.

A mohácsi vész után Csehországra is a Habsburgok tették rá a kezüket. 1618-ban a nép fellázadt a Habsburg elnyomás ellen és a császári helytartókat Hradčany ablakain dobálta ki a felbőszült tömeg. A cseh nemzeti erők ezután nyílt háborút kezdtek a császári csapatok eilen Az elnyomók a fehérhegyi csatában legyőzték a felkelőket s ennek következtében Csehország önállósága megszűnt és Praha szerepe háttérbe szorult.

A harmincéves háborúban sokat szenvedett a város, többször volt súlyos harcok színhelye.

községből valósult meg Nagy-Praha, s később az új lakótelepek egész sorát építették fel. A város fejlődésének az 1939-es német megszállás vetett véget. A város lakói a hatéves megszállás alatt mérhetetlenül sokat szenvedtek, s így nem csoda, hogy gyűlöletük a megszállók ellen egyre fokozódott.

Kitör a felkelés

Futótűzként terjedt el Prahában Berlin eleste. Az elnyomott hazafiak fellélegeztek, mert sejtették, a háború befejezése nem várat magára sokáig.

A város népe nem nézte tétlenül az utolsó napokat. A hangszórón keresztül hiába harsogták, hogy szigorúan megbüntetik azokat, akik a német cégtáblákat, feliratokat eltávolítják. A fenyegetés csak tüzelte a hazafias lakosságot, és eltüntették a német feliratok legnagyobb részét.

A május eleji napokban a rádióban megszűnt a német adás, és csak indulókat közvetítettek. Előkerültek a rejtegetett csehszlovák zászlók, és nemzeti színű szalagokkal díszítették fel a házakat. Örömmámorban úszott a nép. amikor a rádióban megszólalt egy sürgető hang: „Hívjuk a cseh hazafiakat, segítsenek! Jöjjenek gyorsan a stúdióhoz, mert meggyilkolnak bennünket a nácik!“

Sokan fegyverre! a kezükben, mások puszta kézzel siettek a stúdió felé. A Václav téren a németek útjukat állták. Szerencsére a múzeum mögött még szabad volt az út, és egy felfegyverzett csoport a háztetőn keresztül hatolt be a rádió épületébe, ahol felvették a harcot a nácikkal. Kisvártatva újból a függetlenségi indulót sugározta a rádió.

Ezt követőn a város minden részén megindult a küzdelem a németek lefegyverzéséért. A munkások megvédtek a gyárakat, megakadályozták a hidak felrobbantását és a pályaudvarok tönkretételét. A lakosok lázas Izgalommal barrikádokat emeltek, hogy az utcákon elzárják a harckocsik útját. Nagy volt a harci lelkesedés a hosszú évek során elnyomott népben.

Már nagy veszélyben volt a város lakossága, mikor a kladnói országúton harckocsik dübörögtek a város felé. A barrikádok mögött levő elszánt védekezők megremegtek. Ijedtségüket nemsokára öröm váltotta fel, amikor a vörös hadsereg egységét ismerték fel az előrenyomulókban. A szovjet hadvezetés rendkívüli intézkedésekkel sietett a felkelt nép segítségére, megmentette a hazafias lakosságot a fasiszták bosszújától.

1945. május 5-én, mint oly sokszor a történelem során, Praha népe ismét síkra szállt a szabadságáért. A Cseh Nemzeti Bizottság által vezetett népi fölkelésben a kommunisták és a munkások jártak az élen. Nem egészen három év múlva a Kommunista Párt vezetésével Praha dolgozói az Övárostéren hűséget esküdtek a szocializmus mellett, s ez újabb fejezetet nyitott a város fejlődésében.

Újat építeni, s a régit megmenteni

A felszabadulás utáni években kitűzték a célt. A hagyományos építészeti értékekkel összhangban új szocialista nagyvárost építeni, vagyis konzerválni az értékes régit, s megtervezni az új városnegyedeket.

A második világháborúban mintegy 40 ezer lakás ment tönkre a városban. Ezeknek a rendbehozatalára is kellett gondolni, s emellett keretet teremteni korszerű lakótelepek építéséhez.

Már az 1948-as győzelem után hatalmas építkezések indultak meg, és egymás után nőttek ki a földből a korszerű új lakónegyedek. Nyolc nagy kiterjedésű városrész épült Prahában, ahol közel 200 ezer ember lakik. fA főváros lakossága napjainkban kb. 1 millió 100 ezer.) Az építkezés üteme egyre nő, s az Idén is 6148 lakásegység felépítését tervezték.

De nemcsak a lakásépítés terén volt jelentős a fejlődés a felszabadulás óta. A város legkülönbözőbb pontjain új, korszerűen berendezett egészségügyi intézmények, kórházak épültek. Nagy kiterjedésű zöld övezeteket, parkok egész sorát is létesítették és létesítik. Az elmúlt években törvény tiltja a fővárosban a levegő szennyezését. Ennek megvalósítása céljából folyamatosan megszüntetik a szénfűtést, és a város szívéből kitelepítik a füstöt árasztó pályaudvarokat.

Stadionokat Vršovicén, Nuslén, Dejvicében, Stfesovicében, Juliskán és Smíchovban építettek. A Kultúrparkban sportcsarnokot létesítettek és számos sporttelepet építettek, korszerűsítettek.

Praha hazánk legjelentősebb egyetemi városa. Több mint 20 ezer főiskolás tanul a falai között. Ezért is. és általában a közoktatásügyi intézmények fejlődése szempontjából szükségessé vált új Iskolaépületek, diákszállók építése. Prahában mintegy 150—200 magyar főiskolás is tanul. Ezek a fiatalok az Arco kávéházban találkoznak. Az Ady Diákkör tagjai minden pénteken klubestet tartanak, ahol elbeszélgetnek problémáikról, avagy valamilyen kulturális rendezvény keretében szórakoznak.

A város vezetőinek legnagyobb

Praha kapitalista irányú fejlődése a XVIII. század végén indult meg. Manufaktúrák létesültek, majd később gyárakat építettek. Különösen a textilipar fejlődése volt jelentős a városban. Létrejöttével peremvárosok alakultak munkás lakónegyedekkel.

Az 1848-as forradalmi szelek Prahába is eljutottak. Júniusban kitört a prahai felkelés. Bár a császári erők a forradalmat vérbe fojtották, a cseh burzsoázia tpegerósödését már nem lehetett megállítani. Ezzel egyidejűleg természetesen egyre szervezettebbé vált a munkásmozgalom is a városban.

1918-ban Prahában kiáltották ki az önálló csehszlovák államot. Praha lett a megalakult köztársaság fővárosa, s egyben a munkásmozgalom köz pontja Is.

A köztársaság megalakulása jelentős volt a város fejlődése szempontjából. Eztukilencszazhúszban a régi Prahából és a vele szomszédos 37

Nemcsak lakóházak, hanem középületek is épültek Vršovicén

gondjai közé tartozik a közlekedés megoldása. Az utcák szűkek, kacskaringósak, aránylag kevés és lassú a villamosjárat és túlzsúfoltak az autóbuszok. A megoldás a földalatti vasút építése lesz. Ha az elkövetkező évek során elkészül a tervezett és megkezdett 17 km hosszú földalatti vasút, amelynek fél kilométerenként lesznek megállói és mintegy 50 km-es sebességgel halad óránként, óriási jelentősége lesz a városi közlekedésben. Természetesen emellett a gépkocsiforgalom meggyorsítása érdekében szélesíteni kell az utcákat.

A gyalogosforgalom szempontjából nagy jelentőségű az elmúlt évben felépült korszerű aluljáró. A Václav tér közepén létesített mozgólépcsőkkel ellátott aluljáró nemcsak meggyorsítja, hanem kényelmessé teszi a város központjában a gyalogos forgalmat.

A közúti forgalom fejlesztése érdekében új pályaudvart adták át rendeltetésének Smíchovban, hidakat építettek és szélesítettek.

1970 című országos kiállításon. Ez a nagyméretű kiállítás négy részből áll. A munkásmozgalmat mutatja be a XIX. századtól az első szocialista állam megalakulásig és annak továbbfejlődését. Minden lépésnél találkozunk a zseniális gondolkodó tanításával, törvényszerű megállapításainak valóra váltásával. Sokan látogatják az átrendezett Lenin Múzeumot is, amelyet abban az épületben helyeztek, el, ahol 1912. január 18.—30. között lett megtartva a szociáldemokraták összorosz konferenciája, s ahol Lenin elnökölt és lángelméje olyan határozatok megszövegezését sugallta, amely megmutatta a forradalomhoz vezető helyes utat.

Prahában egész sor üzemet is be lehetne mutatni és annak fejlett munkásosztályát. A 68-as és 69'-es évekA vár

és

a Károly-híd

Ha valaki végigjárja a főváros utcáit, tereit, tanúja lehet annak az elmélyülő művészi gondnak, amellyel a száztornyú város (valójában 473 torony van Prahában] világhírű műemlékeit ápolják, gondozzák. Az elmúlt két évtizedben sok százmillió koronát fordítottak Praha történelmi nevezetességeinek és nagyszerű művészi alkotásainak restaurálására. A legrégibb történelmi nevezetességű Károly-híd rendbehozatala is időszerűvé vált. A hat évszázad viharában a híd megöregedett. Évről évre orvosolgatták, míg végül is elhatározták a komoly műtéti beavatkozást s megvalósítják a híd megfiatalítását.

A Károly-híd két oldalát 55 szobor ékesíti. Az értékes szobrokat és szoborcsoportokat jeles cseh művészek a XVII. és XVIII. században alkották. Az eltelt évszázadok, az idő viszontagságai megrongálták a szobor-műveket. Ezért a Szépművészeti Múzeumnak az a szándéka, hogy a híd megfiatalításának kapcsán a 30 legértékesebb szobrot megfelelő másolatokkal cserélik ki.

Az utóbbi években a restaurálására szánt összec tetemes részét a Hrad- Canyban végzmi munkálatok emésztik fel. Elsők között a Királyi Helytartóság épületét állították helyre, amely a Csehszlovák Gyermekek Háza lett. A világhírű Aranyutcácskát is rendbehozták. A Vár kiálló terraszait is renoválták, s megnyílt a XVIII. századból Barokk-kert a Zenei pavilonnal. Restaurálták a Belvedere palotát és я Szent Viíus reneszánsz palotát.

De nemcsak a várban, hanem a város számos részén folyik az emlékművek, történelmi nevezetességű épületek restaurálása. Amit Prahában látunk, az legjobban bizonyítja, hogy a szocializmust építő rendszerben nagy gondot fordítanak a múlt értékelne a megőrzésére.

*

Fővárosunkat lehetetlen bemutatni egy újságcikk keretében. Hiszen ezernyi a nevezetessége, múzeuma, kiállítási terme, színháza, áruháza, szórakozóhelye stb. Talán valamit mégis megemlíthetek, ahol a legtöbben jártak az elmúlt napokban, a Vár Lovastermében megrendezett Lenin 1870—

ben a jobboldali opportunisták az ő egységüket akarták megbontani, és fő céljuk a népi milícia feloszlatása volt. Ez a tervük nem sikerült, és a munkásosztály legjobb fial 1970 februárjában újból ezrével álltak az Úváros-téren és hitet tettek 1948 mellett, amikor a munkásosztály a Kommunista Párttal az élen fegyvert adott ’a kezükbe a dolgozó nép érdekeinek megvédésére. Sokan közülük 1945 májusában helytálltak a barrikádokon és szívből köszöntötték a legjobbkor érkező szovjet katonákat, akik május 9-én, a második világháború utolsó napján kiűzték az Aranyvárosból a gyűlölt ellenség utolsó maradványait.

Épül a korszerű lakóház

SZABAD FÖLDMŰVES 13

1970. május 9.