Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 1. szám

EALVAINK Az új évben lényegesen javul állat* tenyésztésünk minősége PAVEL HERCEG, a Nagykür­töst {árási Mezőgazdasági Tár­sulás tőzootechnikusa: Pavel Herceg elvtárs, mint tőzootechnikus elég rossz örök­séget vett át a nagykürtösi já­rásban. Nem szívesen emlék­szik az indulásra, de azért lelteszünk neki néhány kér­dést ezzel kapcsolatban is. — Milyen volt az állatte­nyésztés színvonala a nagy­kürtöst járás alakulásakor? — Nem akarok róla sokat beszélni, csak néhány adatot említek. Az átlagos évi tejho­zam 1967-ben például csak 1700 liter volt. Az anyakocán­ként! malacelválasztás 9—10 darab között mozgott, a hízó­sertések súlygyarapodása pe­dig alig érte el a napi 0,43 dekát. — Milyen intézkedéseket tet­tek az 1968^as évben ez állat­­állomány javításának érdeké­ben? — összesen mintegy 1000 klshasznú tehenet selejteztünk ki és emellett jó hasznú elő­­hasú üszőket állítottunk be. Ennek következtében idén az átlagos tehenenként! tejhozam már 2300 liter. Még mindig nem sok, azonban a mi viszo­nyaink között ez jelentős ered­mény. Azonban számos szö­vetkezetben, Szklabonyán, Kő­váron, Kiszellőn, Klscsalomián, Balogon már elérik vagy meg­közelítik a tehenenkéntl évi 3000 literes tejhozamot. Az ál­lomány újabb 500 nagyhasznú tehénnel növekedett, úgyhogy számítunk azzal, hogy az új évben az átlagos tejhozam már meghaladja a 2500 litert. — Milyen módon emelik a sertéshústermelést? — Elsősorban is több mala­cot választunk el, ezt pedig úgy érjük el, hogy 600 átme­neti anyakocát állítottunk be, másrészt emeljük az anyako­cánként! malacelválasztás szá­mát. Előre láthatólag az átla­gos malacelválasztás 14—15 darab lesz anyakocánként. Ilyen eredményre megvan min­den lehetőségünk, mert jóné­­hány szövetkezetben a malac­elválasztás terén már most is szép sikereket érnek el. Kárén 19, Kiscsalomán 18, Nagysztrá­­cinban 18, Zélyen szintén 18 malacot választottak el Idén anyakocánként. A hústermelést oly módon is fokozzuk, hogy betartjuk az előírt vágósúlyt és garantált keverékekkel emeljük a napi súlygyarapo­dást. — Hogy néz ki a baromfi­­tenyésztés a járásban? — Egyelőre a nyéki és a nyényei szövetkezet a baromfi­­tenyésztő „nagyhatalom“. Ba­romfitenyésztésünk eredményei jelentősek és a hiányosságok ellenére is 2000 mázsa barom­fihússal túlteljesítjük az el­adási tervet. — Milyen távlatok előtt áll a baromfitenyésztés? — Üzemközi kooperációkkal igyekszünk fejleszteni a ba­romfitenyésztést. Nagycsalo­­mián például 11 EFSZ társu­lásával 15 ezer férőhelyes ba­romfifarmot létesítünk. — Nézete szerint mi fékezi az állattenyésztés fejlődését a járásban? — Elsősorban a nem megfe­lelő állomány, másodsorban az elavult takarmánykeverő üze­mek. Sajnos, takarmánykeve­rékek készítésére csak öreg malmokat használunk fel, s ezek nem tudnak elég keve­réket biztosítani az állatte­nyésztés számára. — Mint tőzootechnikus, mit vár az új évtől? — Elsősorban az állomány javnlását, a hasznosság foko­zását, remélem, hogy az új év­ben jóval több állattenyésztési terméket tudunk majd eladni, mint az óévben. (—b—) 4 SZA«AD FÖLDMŰVES 1970. január 3. Az együttműködés eredménye ф A Terményforgalmi Vállalat sikeres éve ф 16 ezer hek­tárral több burgonyát kell ültetni ф A takarmánykeverő üzemek 1 millió 260 ezer tonna jó minőségű keveréket ad­tak a mezőgazdasági üzemeknek ф Emelkedett az állat­­állomány ф Több gabonát vásároltak fel, amellett a me­zőgazdasági üzemek raktárai is megteltek ф A terményforgalmi üzemek képvi­selői, valamint a mezőgazdasági el­látó és felvásárló vállalat bratislavai szakigazgatóságának dolgozói talál­koztak a Mezőgazdasági Újságírók Klubjának tagjaival. Az újságírókat Jozef Baláž vezérigazgató tájékoztat­ta a felvásárló szervek számára eltelt nehéz évről, de egyben megemlítette a sikereket is. A beszámolók, valamint a vitafel­szólalások alapján azt a tanulságot vonták le az újságírók, hogy bár oly­kor helyénvaló volt a terményforgal­mi üzemek munkájával kapcsolatos bírálat, azonban nem mindig tólük függött, hogy a közellátás nem ka­pott elég és megfelelő minőségű me­zőgazdasági terményt. Szinte az ösz­­szes felvásárlási mutatókat a felsőbb szervek kívánságára többször kellett módosítani. Hogy csak egy példát említsünk, a hűsfelvásárlás tervét hat ízben kellett megváltoztatni. Ezek után a mezőgazdaság! üzemek nem tudták, hogy miből mennyit termel­jenek. Az őrökké mozgó felvásárlási tervek ellenére a terményforgalml üzemek mindent megtettek, hogy a lehetőségeidhez képest elegendő me­zőgazdasági terméket Juttassanak a közellátásnak. Ennek köszönhető, hogy bár sertéslhúsből kevesebb Ju­tott a piacra, általában teljesítjük a húseLadás tervét, sőt, a Cselh Szocia­lista Köztársaságba is adunk 13 ezer tonnát. Emellett külföldi partnerein­ket sem rövidítjük meg, mert a ré­gebben megkötött húskiviteli szerző­déseket be kell tartani. A húsellátás Javulására lehet szá­mítani az elkövetkező hónapokban, mert a szarvasmarha állomány 20 000 darabbal, a sertésállomány 132 ezer darabbal növekedett. Emellett 28 000 átmeneti anyakocát sikerült beállíta­nunk, ami azt Jelenti, hogy növekedik a malaoállomány száma, tehát lesz mit hizlalni. Komoly sikereket értünk el a nö­vénytermesztési termékek felvásárlá­sában is, az 1968-as évhez képest, Idén 70 ezer tonnával több gabonát vásároltunk fel, de nem a mezőgaz­dasági üzemek rovására. Ez abból is látszik, hogy az EFSZ-ek raktáraiban egymillió tonna gabona van. Ez olyan mennyiség, amire még eddig nem volt példa. Lényegesen javult a takarmányke­verékek minősége és emiatt meg­gyorsult a súlygyarapodás, és a Jö­vőben még gyorsabb hizlalásra szá­míthatunk. A takarmánykeverők egy millió 260 ezer tonna Jó minőségű keveréket adtak a hizlaláshoz. Ta­karmánykeverő Iparunk munkáját dicséri, hogy ma már 56 nap alatt hizlalhatunk másfél kilogrammosra e-gy-egy broilercsibét és 1 kg ba­romfihús előállításához már csak 2,20 kg takarmánykeverék kell. Heves vita kerekedett a burgonya­ellátás körül. Főleg azért nincs, mert termelése nem kifizetődő a mezőgaz­dasági üzemeknek. Alacsony a felvá­sárlási ára, nincs gépesítve a be­gyűjtése, tehát sok fizikai munkát igényel. A burgonyaellátás a külföldi behozatal következtében némileg fog Javulni. Bíztató, hogy megfelelő és kellő mennyiségű ültetőburgonyával rendelkezünk, tehát az új évben 16 ezer hektárral emelhetjük a burgo­nya termőterületét, mert sajnos, idén az 1968-as évhez képest, ennyivel csökkent. Általában a terményforgalmi üze­mek 12 ezer dolgozója Jó munkát végzett. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 126 millió korona tiszta bevé­telt értek el. A szolgáltatások is egyre bővülnek és a mezőgazdasági üzemek évről évre elégedettebbek munkájukkal. Lényegében a felvásár­lás eredményei Is a megértésnek, a közös együttműködésnek köszönhe­tők. Azonban a terményforgalml üze­mek munkáját lényegesen nehezítik a beruházási építkezések lassú befe­jezései. Hogy csak egv példát említ­sünk, a múlt évben 26 gabonaszilót kellett volna átadni a felvásárló szerveknek, azonban csak 9—10 szi­lóba raktározhattak gabonát. A beszámolók és a vita azt mutat­ták, hogy az újév a megfelelő elő­feltételek megteremtése következté­ben sokkal nagyobb sikereket hoz a felvásárlás terén, mint az óév. (balia) I > s о TJ *E 5 I 1 S öo S ° я >> « i fc о* W * •ч m СО X •С Bacsfai mérleg Esztendő végén kukkantottunk be a becsfel szövetkezetbe. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan sikerült az 1969-es gazdasági év, s mit várnak az 1970-es évtől? Kovács Mihály elnök és Németh István ökonómus válaszolt kérdé­seinkre. Elnök: — Hát ami az idei évet illeti, kiugró sikerekről nem beszélhe­tünk. Csupán cukorrépából és tejből teljesítettük túl a termelési tervet. Az előbbiből hektáronként 460 mázsa átlagtermést takarítottunk be — a hároméves átlag viszont 490 mázsa hektáronként. Öntözés nélkül Ilyen eredmény nem éppen lebecsülendő. A tejtermelés tervét már december 5-én teljesítettük s mintegy 40 ezer litert pluszként könyvelhetünk el. Míg tavaly 3125 liter tejet termeltünk átlagosan tehenenként, az idén több mint 3200 litert. Üzemgazdász: — A tavalyinál gyöngébb hektárhozamokat értünk el gabonából. Búzából például 37,50 mázsát. Fele-fele arányban termesztet­tünk Bezosztája és Mironovszkáje fajtákat. Negyvenen felül adott az egyik, a másik viszont csak harminckét mázsával fizetett. Az utóbbit igen sebes zápor és köd érte. Gyönge pontunk a malacnevelés. A nyolcvan anyakocá­tól csak tizennégy darab a malacszaporulat átlaga. Ennek okát abban látjuk, hogy terméketlenek maradtak néhány esetben búgatás után az anyakocák, s hat—hét esetben elvetélés is történt. Elnök: — A szarvasmarhahlzlalásunk eredménye sem éppen a legrosz­­szabb. A napi súlygyarapodási átlag 1,05 kg. S lucemaszénából 76 mázsa termett. Üzemgazdász: — Mennyi a munkaegység értéke? Huszonhat koronát fizettünk, s a zárszámadáskor még mintegy 3—4 koronára van kilátás Tagságunk több mint fele a háztáji föld jövedelmén kívül havonta nem kevesebb mint 2500 koronát keres. Nyugdíjasaink elapnyugdlja 645 korona Ezen felül 25 ár földet kapnak a munkaképesek. A munkaképtelenek pe­dig föld helyett kétszáz kiló kenyérgabonához jutnak díjtalanul. Ezen­kívül még napi fél liter tej is Jár nekik, ami ugyancsak díjmentes. Elnök: — Ami a szovjet hadsereg általi felszabadulásunk 25. évforduló­ját illeti, annak ellenére, hogy kicsi szövetkezet a miénk, (mindössze négyszáz hektáros), 192 ezer korona értékű árut termelünk terven felül, főleg a növénytermesztés szaksaán. Ebből az állattenyésztési termék csak mintegy 50 ezer koronát tesz majd ki. Szavatartók vagyunk. Ha vállaltuk, természetesen teljesítjük is. Üzemgazdász: — Mit várunk az 1970. évtől? Jó minőségű gépeket gyártson iparunk a mezőgazdasági üzemek részére, s ne méregdrágán jussanak hozzá. Rendszeresebb takarmánykeverék-ellátást, több műtrágyát szeretnénk kapni, hogy a gyönge vetések idejében felerősödhessenek. В ami a legtöbb: végre stabil árakat a mezőgazdaságban! (kovács) A felszabadító kívánsága A naptár 1944. december 13-dt mutatott. A távolból 'уйк dörgése, a közelből a lövedékek és aknák süvítése, ropogása hatszott. к kora reggeli órákban egyre szűkült a gyűrű Ipolyság városa írül. A fasiszták körömszakadtátg védekeztek. Félelmükben lerobbantotti a várost és a Homokot összekötő Ipoly-hldat. Időt akartak nyerni alsszavonuldshoz, de közülük sokan nem futottak messzire. Mintegy 50n otthagyták a fogukat. Az átkaroló mozdulatokat a szovjet hadsereg gyaos és páncélos egységet teljes erőbedobással, egyszerre több Irányból 'ezték. A páncé­losokat Dimltrtj Fjodorovlcs Lóza parancsnok vitte gylemre. ök űzték ki az ellenséget Ipolyságról. A harcban számos honfitál életét vesztette. Köztük volt legbennsöbb katonabajtársa, jakuskln kapiy ts, akit a le­gendás hírű páncélos parancsnok jelenlétében a haliak kijáró gép­pisztoly sortűz tiszteletadása mellett temettek el a főm. Azóta a har­cokban elesett szovjet hősök holttestét a zólyomi közfl temetőbe szál­lították és az Ipolysági sírok helyén emlékművet építel, hogy ne feled­jük azokat, akik életükkel fizettek szabadságunkért. Most a felszabadulás 25. évfordulójának ünnepsée Lóza elvtárs a Szovjetunió Hőse újra ellátogatott Ipolyságra. Lányt együtt már tel­jesen más környezetbe jött, mint annakidején, 1944-biSzemetvel véglg­­slmogatta az általa és bajtársat közreműködésével zabadított Ipoly­ságot. Elhozta a Szovjetunió népének üdvözletét. Kösötte a jelenlevő­ket, a város érdemes polgárait, akiknek részük volt ilszabadulás utáni űjjáépítésben és a későbbi városszépítésben. A helyervek azonban a felszabadító lányával és másokkal együtt az érdéi polgárok sorába fogadták, ök ts megkapták a felszabadítást jelképezőlékérmet, s nem érdemtelenül. Lóza elvtárs beszéde végén szerény kéréssel ford/ város előfárósá­­gához. Elmondta, hogy amikor útra indult, fakusktn'ltánynak, a Szov­jetunió Hősének öreg édesanyja azzal bízta meg őt/У arról a helyről, ahol ftát Ipolyságon először eltemették, vigyen emit вЯУ marék földet. Ezzel megbízatást, egy öreg édesanya kívánságát -siti. Az édesanya 25 esztendő után sem tudta felejteni fiát, akit a fiák golyója leterí­tett. A város vezetői a kérésnek eleget tettek, s LeIulórsnak átadták a Jakuskin kapitány vérével áztatott rögöket. Aín(lás hős a város felszabadítója átvette és megcsókolta a földet tal-azó dobozt. Elvitte az öreg édesanyának Ipolyságtól sokezer kilóméta maréknyi földet. Ügy gondolom, hogy Ilyesmire és ehhez hasor°lgokra a felszaba­dulás körülményeire, s a felszabadítókra többet ne> ozaz illene gon­dolnunk. Állítom, hogy ha a múlt Időszakban miliőn ezt tettük vol­na, akkor ma nem kellene magától értetődő doPL például az Inter­nacionalista szellem elmélyítésének szükségessé beszélni. Azaz nem is beszélni, Inkább cselekedni kellene, mint annNon Jakuskin és Lóza tették. S 1968 augusztusában pedig újra ők, /jzabadítók vizsgáztak jelesre nemzetköziségből. Ezt pedig semmilyenMn nem lehet meg­tanulni. Szív és osztályöntudat kell hozzá. Ügy z< mint a marxizmus­sal. Nem bemagolni, hanem asszimilálni kell, ifehatoljon a sejtekbe, őszintén szólva ebből ered, hogy annak Idejébe augusztusában jó­­néhányon nem értettünk egyet a reformátortí/cusokkal, bármilyen magas tisztségből Is próbálkoztak meggyőzni ü^at a valótlanságról. Hoksza István Mérlegelték a tevenyréget Az Állami Gazdaságok Szövetsége nemrégiben tartotta első közgyűlé­sét. A Bajcsi Állami Gazdaság műve­lődési otthonában R. Bucko mérnök, a szövetség igazgatója számolt be az alakulás úta eltelt időszakban végzett munkáról. A szövetségben jelenleg 98 állami gazdaság tömörült. A rövid múltra visszatekintő szövetség az egyik leg­fontosabb feladatának tartotta a kü­lönböző szervekkel és szervezetek­kel az együttműködés elmélyítését, és ez — a beszámoló szerint — po­zitívan befolyásolta az állami gaz­daság helyzetét. A szövetség gazda­ságpolitikája csak kis részben volt érdekvédelmi jellegű. Inkább azokat a hiányosságokat segítettek feltárni, amelyek kerékkötői a mezőgazdasági Üzemek gyorsabb fejlődésének. A felszólalók közűi többen hangoztat­ták: ahol jó az irányító tevékenység, ott jelentős eredményeket értek el. Ahol viszont ezen a téren hiányos­ság van, ott meg kell keresni az oko­kat, és megjavítani a munkát. A gaz­dasági szövetség sokat segíthetne ezeknel^áknak az eltávolításá­ban. A kfsen jóváhagyták a fel­ügyelőig felépítését és tevé­­kenys^izenl{éttagú bizottságot és háPótta8ot választottak a fontos0120 szervbe. Anrn®re> hogy többen igye­­kezte<Ivan értékelni a szövet­ség 'yságét, sokaknak az a vélerhogy nem volt eléggé ál­­gond,nal{ a megalakítása. A szövi" ugyanazok az igazga­tók jhk a gazdaságokat, akik­­nek ültött funkciójuk alapján szin^en*ük kell a mezőgazda­ság gazdasági és más jellegű érd3 dolgozók érdekvédelme pe(zakszervezetben van bizto­siért voltak olyan hangok, hon szükség van-e ilyen for­­m/rvezetre, amely felépítésá­­nr sem tölthet be fontos kiil­­(}|Уеп es hasonló megjegyzé­­sjllottunk négyszemközt s a ci*ban vitatkozóktól, az Alla­­„aságok Szövetségének első к*6“- —Ц—

Next

/
Oldalképek
Tartalom