Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-09 / 19. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A szövetkezet többcélú székháza KITŰNŐ ф Irodaház helyett ф Üzemi konyha — napi 200 ebéd kedvezményes áron % Egy megjegyzés a szociális helyiségekhez # Nagy ház, kicsi lakókkal ф Üdülés + sport ф Gyümölcsöző együttműködés az ELEKTROVOD üzemmel # Borozó a főút mentén Túl a Malom utcán, a városka peremén egy sokablakos, hatalmas épület látható. Nem egyszerű irodaház. Sokkal több annál! Csak dicsérni lehet a tervező-mérnök és a szövetkezet vezetőinek jó elgondolását. Bizonyára nem holmi típusterv alapján készült. Nagyon jól igazodik a helyi kívánalmakhoz, messzemenő igényeket elégít ki. Mi célt is szolgál? Az épület emeletes jobbszárnya hármas küldetésű. A földszinten a szociális helyiségek találhatók, külön a nők, külön a férfiak számára. Itt van az üzemi konyha. Az emeleten pedig az irodák. Az alacsonyabb, bal oldali épületrészben a művészöltözővel, színpaddal egybeépített óriási terem, amely ötszáz néző befogadására alkalmas. ÉTKEZÉS SZENCI MÓDRA Az elnök távollétében Piaček Jozef, a szövetkezet ökonómusa tájékoztatott. — Naponta nem kevesebb, mint kétszáz ebédet főznek szakácsaink — újságolta. — A tagok két koronáért tízórait, ötért pedig ebédet kaphatnak. Az ebéd lényegében nyolc korona, csakhogy ebfcöl hármat a szövetkezet fizet a szociális-kulturális alapból. A mintegy kétszáz ebédből ötvenet kiszállítanak a szőlészetbe. Az a dolgozó, aki a munkahelyre viszi az ebédet, gondoskodik az evőeszközök, tányérok tisztántartásáról is. — Öttagú az élelmezési bizottságunk. E bizottság állítja össze a heti étlapot, s intézi a konyha ügyes-bajos dolgait. Arról is gondoskodik, hogy a bölcsőde és a borozó is rendszeresen el legyen látva élelmiszerrel. Saját húsfeldolgozónk is van, hetente mintegy tíz sertést vágunk, így állami alapokra nem szorulunk. Ugyanakkor mentesülünk a beszerzési gondoktól. Viszont ha fölösleg mutatkozna — hús kivételével — a tagság megvásárolhatja. Saját árkalkulációnk ezt lehetővé teszi. Bizony, önellátás híján üzemi konyhát, bölcsödét, borozót nem lehetne üzemeltetni zökkenőmentesen. A kiadás is sokkal többe kerülne, ez nem vitás. MIÉRT CSAK A FÉRFIAK?. .. Sebtében megtekintettük a szociális helyiségeket. Kísérőmnek sietős dolga akadt: Brno-venkovból vendégek érkeztek. Ami azt illeti, egyszerre kilencvenen tisztálkodhatnak ezekben a helyiségekben. Hideg, meleg víz, mosdók egész sora, zuhanyozók, Iábbelimosők és ruhaszekrények állnak a dolgozók rendelkezésére. Ez mind helyes és jó, csakhogy e szociális vívmánytól éppen a gyengébb nemhez tartozók tartják távol magukat. Hogy mi ennek az oka? Azt legjobban a nők tudnák megmondani. Okát nem kutattam. Annyi biztos: kár ezt a helyiséget kihasználatlanul hagyni. Egy kurta megjegyzés: előrebocsátom, nem vagyok finnyás természetű, bírom az istállószagot. Nem egyszer elbeszélgetek fejőkkel, sertésgondozókkal. Jól ismerem munkakörülményeiket. S ha kell, szót is emelek az érdekükben. Most is ezt teszem, nehogy őket szapulják oktalanul. ... Az átható istállószag makacsul uralja a szociális helyiségek egyikét. Ha nyílik az ajtó, az épület más helyiségeibe is behatol ez a szag, amit valamiképpen likvidálni kellene. Jó lenne ezen kicsit elgondolkozni, s a lehetőségekhez mérten cselekedni. Meg kívánjuk említeni még: a szőlészetben 60—70 ember részére van szociális helyiség, továbbá a zöldségkertészetben, s minden olyan istállóban. amely az utóbbi öt esztendőben épült. » TÖBB ILYEN SZÖVETKEZETI BÖLCSÖDÉT Igazán dícséretreméltő, hogy a szenei szövetkezetben nemcsak a felnőttekről történik messzemenő szociális gondoskodás, de a legifjabb nemzedékről is. Százhúszezer koronáért egy villaszerű emeletes házat vásároltak, majd kisebb átalakítással bölcsődét rendeztek be itt, ahol jelenleg huszonkét pöttömnyi emberke — hathónapos kortól hároméves korig részesül szakavatott gondozásban. Madarásznétól, a bölcsőde vezetőnőjétől megkérdem, milyen előnyöket élveznek a gyermekek szülei: — Előny, ha mindkét szülő a szövetkezetben dolgozik. A gyermek bölcsődébe helyezésénél a szülők szociális állapotát is figyelembe vesszük. További előnynek számít, míg az állami bölcsődékben nyolc koronát fizetnek étkezési és gondozási költségként, nálunk csak ennek az összegnek a felét, vagyis legfeljebb négy koronát. Ez lényeges különbség! A továbbiakban azt is megtudtam, hogy az alapköltségeket a szövetkezet, s részben az Elektrovod-üzem fedezi. a többletet viszont a Pozsonyvidéke járás népegészségügyi intézete. A gyerekek egészségi állapotát rendszeresen, hetente kétszer-háromszor Mackóvá doktornő kíséri figyelemmel. Most pedig hadd közöljek a bölcsőde dolgozóinak egy hőn óhajtott régi kívánságát: igen kellene egy félnapos munkaerő, vagyis mosónő. Ez jórészt tehermentesítené az egyébként túlterhelt takarítónőt. A mosodát rendbe kellene tenni, s egy balkont építeni, hogy rosszabb időjárás esetén is szabad levegőn lehessenek a csöppségek. Ezek régebbi esetek, amelyeknek megvalósítása halogatást nem tűr. Reméljük, a szövetkezet — amely évente nem kevesebb, mint 66 ezer koronát költ gyermekgondozásra és a személyzet fizetésére — a még elengedhetetlenül szükséges kiadásuktól sem retten vissza. ÜDÜLÉS, TÁRSASUTAZÁS, BARÁTI KAPCSOLAT Évente tíz-tizenkét gyermek belföldi üdültetésére is sor kerül. Ez is jelentős egy ilyen szövetkezet életében. A múltban ilyesmiről álmodni sem mertek a szülők. A két fiatal — az egyik 24, a másik 29 esztendős — tíznapos Szovjetunió-beli útja, amelynek javarészét repülőgéppel tették meg, ugyancsak ötezer koronába került. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából jártak a nemzetközi munkásosztály lángeszű vezérének — nyomában. Ugyancsak egyhetes túrán vett részt 40 szövetkezeti tag a Magas- Tátrában, ahol síelési szenvedélyüknek hódolhattak, s megtekintették Krasznahorka várát, a betléri kastélyt, a Dobsinai jégbarlangot. Személyenként 100 korona zsebpénzt is kaptak. Piaček Jozef ökonómus Felújítják kapcsolataikat a pitvarosi Vörös Csillag TSZ-szel, az NDK-beii szövetkezettel, valamint az Atkarszk városi „Rosszija“ kolhozzal (szaratovi terület), azokkal a hasonló célokért küzdő emberekkel, akikkel nagyon jól megértették egymást. A kölcsönös látogatások tapasztalatszerzéssel párosulnak majd, amiből mindkét félnek haszna származik. ÜZEMI ORVOS, FOGÁSZATI RENDELŐ A szenei szövetkezet már jónéhány éve igen gyümölcsözően együttműködik a helyi ELEKTROVOD üzemmel. Az idő tájt közösen létesítettek bölcsődét. Ez a bölcsőde jelenleg a szövetkezeté. Egészségügyi vonatkozásban is együtt dolgoznak. Közösen vásároltak egy fogászati gépet. így a szövetkezet tagjainak nem kell sok órát. sőt munkanapot tölteni a fogászati rendelőben. Az is jelentős könynyítés, hogy az ELEKTROVOD üzemi orvosa bizonyos napokon a közös gazdaság dolgozói részére is rendel. Szóval: jól kifizetődik az ipari és a mezőgazdasági üzem együttműködése. Példájukat más szövetkezetek is követhetnék, hiszen általában sok az ilyen vagy hasonló kihasználatlan tartalék. VÉDŐRUHÁK, VÉDŐESZKÖZÖK A növénytermesztésben és állattenyésztésben munkaruhákat, lábbelit kapnak a dolgozók. Ésszerű megoldásnak tartható például, hogy a kertészetben, szőlészetben a csoportvezető diszponál az esőköpenyekkel és egyéb eszközökkel, attól függetlenül, hogy munkabiztonsági felelős is létezik a szövetkezetben. Z e 1 m a n Ladislav, aki mindössze 28 éves, egyben mechanizátor és a közös elnökhelyettese is. Elvégezte Cseklészen a mezőgazdasági középiskolát, s az ökonómus szavai szerint derekasan végzi teendőit. Köztudott, hogy mérgező anyagok használata előtt szeszesitalok fogyasztása tilos. Másfél évvel ezelőtt mégis előfordult olyan eset, aminek nem szabad lett volna megtörténnie. A traktoros védőital helyett a szeszesitalt részesítette előnyben. Ennek következtében rosszul lett, majd lefordult az ülésről. Azóta nagyobb figyelmet fordítanak az óvintézkedések betartására. A munkabiztonsági felelős permetezés, vegyszerezés előtt összehívja a növénytermesztőket, traktorosokat, gépkezelőket, szóbelileg elmagyarázza mire ügyeljenek, majd írásbeli nyilatkozatot írnak alá, hogy felelősségük tudatában végezzék munkájukat, s ily módon megelőzzék a bajokat. * Végezetül annyit: a szenei szövetkezetben nagyon is megértették az emberről való gondoskodás lényegét. Sokat áldoznak szociális célokra, ami nem feleslegesen kidobott pénz, kamatostól visszatérül. Ez a sokoldalú gondoskodás nemcsak anyagiakban gyümölcsözik, de erkölcsi téren is. Ennek a kérdésnek mind nagyobb figyelmet szentelnek társadalmi szempontból is. Ezt a célt szolgálja a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Egységes Parasztszövetség versenyfelhívása. Versenyfeltételek: a gazdasági udvarok rendezettsége (kemény utak, épületek környékének tisztasága stb.), szociális helyiségek, munka- és védőruhák, védőeszközök. A versenygyőztes mezőgazdasági üzemek versenydíja öszszesen 100 ezer korona. Az első díj 30 éizer korona. Üdvös lenne, ha ebbe a nemes versenybe minél több szövetkezet benevezne. A versenyt járásonként tartják nyilván. N. KOVÁCS ISTVÁN |£icsi szövetkezet a zonctoronyi. Gazdaságilag jól megalapozott. Mintegy hat millió korona a közös vagyon értéke. — Nincsenek pénzgondjaink — beszéli Z e 1 m a n Mária elnököd. — Kivetkőztünk az anyagi nehézségekből, törlesztettük adósságainkat. Az élő és holt leltár értékét is kifizettük tagjainknak. Majd afelől érdeklődtem, milyen a nők számaránya, s a közösben végzett munkájukat miként könnyíti a szövetkezet. — Többgyermekes családanya nem igen van a tagok sorában. Az, akinek kisgyerek szaporítja a gondját, napközi otthonba teheti, hogy nyugodtan dolgozhasson. A napi 2,50—4,50 korona gondozási költség nem a világ. Nálunk 29 korona a munkaegység pénzértéke, amelyhez még 1,25 kg kenyérgabona jár. Annak idején egyszeri szociális segélyben részesítették az arra rászorulókat. Most erre nincs szükség. — S milyen a tagok üdülés iránti érdeklődése? Az elnöknö válasza kissé meglepő: Törődnek a tagokkal — Amellett, hogy az útiköltséget megtérítjük, s még 300— 40 korona zsebpénzt is adunk, az üdülés iránt gyér az érdeklődés. Még a 2—3 napos kirándulásra elmennek, de a 4—5 naposat már sokallják. Nehezen szakadnak el a családtól, ha egy-két hétről van szó. Gyógyfürdői kezelésre nem került még sor. Elöregedés veszélye nem fenyeget. Fokozatosan friss vér áramlik a közös „ütőereibe“. Tavaly két tanonc végzett, az idén pedig egy tanul a Somorjai Mezőgazdasági Szaktanintézetben. — És az öregek? — Az ipari munkásokéhoz hasonló nyugdíjat élveznek. Ami a segítésüket illeti, még emellett is segítjük őket. Életük végéig fél hektárnyi háztáji földet használhatnak. Ezt a szövetkezet díjmentesen felszántja, beveti, s a terményt hazaszállítja. Ha kell, vetőmagot is juttat. Az előbb szóba került, hogy elöregedés veszélye nem forog fenn. Ez érthető! Az a fiatal munkaerő — legyen az bár legényember —, ha helytáll a közösben, egy év után jogosult negyed hektár háztáji földre. Például éppen a napokban adott be két fiatal tagföldjuttatási kérvényt, amelyet a szövetkezet vezetősége felülbírál, majd eleget tesz ez irányú kérelmüknek. Horváth József és Mucska László még csak tizennyolc, illetve tizenhét esztendős, tehát azt mondhatnák enyhe rosszindulattal: „Ti akartok tagföldet? Hiszen még ki sem pelyhedztetek!“ Igen! Katonai szolgálat előtt állnak. De megéri a szövetkezetnek ez a negyed hektár föld befektetés. A közös gazdaság bizalmára bizalommal felelnek ezek a fiatalok. A katonai szolgálat letöltése után visszatérnek a szövetkezetbe. Azt hiszem, ez a lényeg! De a szövetkezet vezetősége arról sem feledkezik meg. hogy a haza védőjének igen jól jön egy kis zsebpénz: személyenként 400 koronát kapnak, egyszeri juttatást.’ Kicsi szövetkezet a zoucto ronyi. Ám a maga módján megoldja a tagokról való szociális gondoskodás problémáit. Sžociális helyiség még nincs a gazdasági udvarban, aminek hiányát az állatgondozók érzik. Ám ez a kérdés is megoldható, s reméljük, nem várat sokáig magára. (k. 1.) SZABAD FÖLDMŰVES 5 Készül az ebéd Gondos védőszárnyak alatt 1970. május 9.
