Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-09 / 19. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiái Egységes Parasztszövetség fóruma Az elmúlt napokban ünnepeltük a társadalmi termelés szükségessé- Vlagylmlr Ilj'ics Lenin születésének gének szempontjából szabják meg. 100. évfordulóját. Az évforduló alkal- Változik a tervezés Is. Az elózó alap­mából el kell mondanunk, hogy a szabályzat kötelezte a kolhoztagokat, történelem folyamán senki sem Is- hogy a vetési, az aratási és más num­merte fel a földművesek problémáit kák tervét is a felsőbb direktív ter­­annyira, mint V. I. Lenin, aki meg- vezés alapján fogadják el. Ma az új értette a földművesek vágyait, érdé- alapszabályzat után a kolhoztagok kelt és látta, hogy a földművesek önállóan dolgozzák ki termelési ter­­megbízható szövetségesei lehetnek a veiket és maguk határozzák meg gaz­munkásosztálynak a kapitalizmus dasági tevékenységüket. Az önálló megdöntésében és később a szocia- tervezés az állami felvásárlási terv lizmus építésében. A Szovjetunió dől- alapján születik meg, amelyet a kol­­gozó földművesei Lenin meglátásához, hoztagok egy évvel előbb fogadnak elképzeléseihez hűek maradtak és a el. úgyhogy van idejük az állami fel­­munkásosztály oldalán az országban vásárlási terv által kitűzött árumeny­­egy szocialista, fejlett, haladó és gaz- nyiség termelésének biztosítására, dag társadalmat létesítettek. Er a rendszer egyáltalán nem fé­kézi a tervszerű szocialista gazdaság Üj korszak fejlődését, nem engedi meg az ösztö­a kolhozok fejlődésében nős piaci mechanizmust és nem áll ellentétben az állami érdekekkel. November végén tartották Moszk- Ellenkezőleg: lehetővé teszi, a társa­vában a kolhozparasztok III. kong- dalmi érdekekkel összefüggően, hogy resszusát. Az új alapszabályzat elfő- a kolhoztagok saját kezdeményezésük gadása, valamint a kolhoz-tanácsok- alapján nagyobb tartalékokat kérés­ről szóló határozat Jóváhagyása igen ve, még több terméket adjanak a tár­­nagýjelentôségO a kolhozok további sadalomnak, gyorsabban fejlesszék a fejlődésében és azt mondhatjuk, hogy növénytermesztést és állattenyésztést, ezek olyan történelmi jelentőségű té- A kolhozok az ökonómiai ösztön­­nyék a szovjet kolhozok életében, zőket Jobban felhasználják a társa­­hogy azt mondhatjuk, Vlagyimir Iljics dalmi termesztésben, és nagy segítség Lenin új üzenetét formálták. Az új számukra, hogy a terven felüli ter­­alapszabályzat nagy politikai jelentő- ményekért magasabb árakat kapnak, ségű. Üj korszakról van szó a kolho- A kolhozok állami üzemekkel, vala­leg arról van sző, hogy a kolhozok milyen módon tudják kihasználni a munkaerőket, hogy a munkában egész évben részt vegyenek, és természete­sen arról is, hogy feldolgozzák saját nyersanyaguk egy részét és olyan ter­mékeket is Juttassanak a közellátás­nak, amit esetleg az állami kereske­delem nem tud biztosítani. A jövedelem elosztása a kolhozokban Az alapszabályzat meghatározza a Jövedelem elosztásának módját, egy­részt biztosítja az alapok olyannemű feltöltését, hogy azok a többtermelés alapját szolgálják, ugyanakkor a kol­hoztagok számára biztos és szilárd kereseti lehetőséget teremtenek, mely megfelel a minőségi és mennyiségi munka megközelítő ellenértékének (garantált díjazásról van szó). Tehát a kolhoztagok akkor is kapnak fize­tést, ha valamilyen természeti csapás miatt nincs meg a feltételezett bevé­tel. A kolhozmozgalom egyik igen je­lentős sikere a kolhoztagok nyugdí­jának rendezése. Ezenkívül az alap­­szabályzat leszögezi a kolhoz jogát egy olyan alap létrehozására, amely­ből kiegészíthetik a nyugdíjasok já­rulékát. Továbbá pénzügyi alapokat létesíthetnek rekreációs üdülőközpon­tok építésére, kolhoz- és kolhozközi szanatóriumok, valamint aggok házá­nak építésére. A demokrácia elmélyítése és megszilárdítása Figyelemre méltó az új alapszabály­zat azon törekvése, hogy megszilár­duljon és elmélyüljön a kolhoz-demo-V. I. LENIN új üzenetének szellemében zok fejlődésében, amely a lenini esz­méknek megfelelően a szocialista demokrácia széleskörű alkalmazásá­nak egyik része és mély emberi Jel­legű. Az eddigi mintaalapszabályzat a kolhozokat abban az időszakban irányította és serkentette, amikor a Szovjetunióban a szocializmus kez­dődött és fejlődött, az új alapszabály­zat viszont alaptörvénnyé válik a kol­hozok életében a kommunista társa­dalom időszakában. Miben mutatkozik meg az új korszak a kolhozok fejlődésében? Az új alapszabályzat a kolhozok előtt olyan távlatokat nyit meg, ame­lyek megfelelnek az időszerű feltéte­leknek. Az alapszabályzat visszatük­rözi a Szovjetunió Kommunista Pártja célját, amely kitűzi a szocialista me­zőgazdaság fejlődésének gyorsabb ütemét, a kolhozgazdaságok további megszilárdítását és a dolgozók anya­gi és kulturális szükségletének na­­gyobbfokú kielégítését. Az új alap­­szabályzat a kolhoztulajdon megszi­lárdítására, gazdagítására irányul, továbbá a földalap jobb kihasználá­sára serkent, amelyet a kolhozok az államtól ingyenes és örök használat­ra kaptak. Az alapszabályzat leszö­gezi, hogy a kolhoz földterületét nem mezőgazdasági célra kisajátítani tilos. Tehát a kolhozok földje a tagok tu­lajdona, azzal nem lehet spekulálni, és nem sajátíthatják ki sem egyének, sem más közös gazdaságok. Ezzel az alapszabályzat a kolhoztagoknak biz­tonságot ad, hogy tudományos alapo­kon megfelelő távlatok szerint gaz­dálkodhassanak. mint kereskedelmi szervekkel, fo­gyasztási szövetkezetekkel közös vál­lalkozásokat létesíthetnek, és termé­keik egy részét eladhatják a kolhoz­piacon. A közös vállalkozások és kereskedelmi tevékenység új formája Az újabb szabályzat lehetővé teszi a kolhozközi, valamint az állam és kolhozközi vállalatok, szervezetek létrehozását, mégpedig olyan esetek­ben, hogyha ezek a vállalatok vagy vállalkozások szükségesek ahhoz, hogy a kolhozok termelési terveiket sikeresen teljesítsék és abban az eset­ben is létesíthetnek a kolhozok közös vállalkozásokat, hogyha az az állami vállalatoknak valamilyen okból nem kifizetődő. Természetesen ezekbe a vállalkozásokba a kolhozok vagy szov­­hozok, esetleg más állami üzemek saját eszközeiket is beleadják. Ez a módszer a pénzügyi, a technikai, va­lamint az anyagi eszközök önkéntes társítása a termelési folyamatok újabb szövetkezetesítését jelenti a falvakban. Ennek a folyamatnak új jellemvonása, hogy a kooperációk már nem kisebb üzemegységek, ha­nem nagy gazdasági üzemek társulá­sából jönnek létre, és nagymértékben hozzájárulnak a kolhozok további megszilárdulásához. Az alapszabályzat leszögezi a kol­hoztagok jogát a melléktermelés fej­lesztésére. A melléktermelés létjogo­sultsága abból a természeti feltéte­lekből ered, hogy a mezőgazdaságban a növénytermesztés idényjellegű. Fő­krácia. Ez a fejlődés két irányban halad. Az egyik oldalon megszilárdít­ja a kolhoztagok önállóságát, széle­síti azokat a problémákat, amelyeket a kolhoztagok maguk oldanak meg, a másik oldalon tökéletesítik azt a formát, ami szerint a kolhoztagok nagyobb mértékben részt vesznek a társadalmi tevékenységben, a társa­dalmi élet formálásában. Nagy jelentőségű a kongresszus azon határozata, hogy kolhoztanácso­kat kell létrehozni, amelyek létre­jöhetnek területenként, kerületenként és országos méretben. A kolhozta­nácsok tagjai lehetnek a kolhozok sok tapasztalattal rendelkező elnökei, élenjáró funkcionáriusai, dolgozói, szakemberek, mezőgazdasági tudomá­nyos dolgozók, valamint a társadal­mi szervezetek képviselői. A kolhoz­tanács fő feladata, hogy megítélje, jóváhagyja, irányítsa a kolhozok fej­lődésének koncepcióját, a rész-tapasz­talatok egyesítése és általánosítása alapján javaslatok előterjesztése a kolhozok fejlődésének szempontjából. A kolhoztagok kongresszusának ha­tározatáról, valamint az új alapsza­bályzatról a szocialista országokban is vita folyik, és a szocialista orszá­gok mezőgazdasági dolgozói teljes tudatában vannak annak, hogy a kol­hoztagok új alapszabályzata a kolhoz­tagok életének alapvető törvénye lesz a kommunista társadalom építésében. A kolhoztagok új alapszabályzata, amely mély demokratizálódó folya­matról tanúskodik, igazán V. I. Lenin üzenetének szellemében született és mintaképe lesz a többi szocialista or­szágok szövetkezeti mozgalmának is. Dr. Michal Dnrdiak A kezdeményezés első gylimöU Ünnepségek a mezoqa; sági járásokban . Mezőgazdasági dolgozóink is méltóképpen ünnepük I letésének 100. évfordulóját, valamint hazánk felsza! / fordulóját. A két nagy esemény tiszteletére a ma— I ünnepi plénumokat tartanak, amelyeknek méso1^^^^^^^^ / értekezlet. Ezeken az összejöveteleken elsősre! g !> P nf / ményezését értékelik, az egyének és kollekt! Jr £ 5 5 grl < sának teljesítését, amit a felszabadulási évben . § 5 / <5 $ melés érdekében. a Ч4 & P A bratislavai Járás Egységes Parasztszövetségének ß r ban ülésezett V. I. Lenin születése évfordulója napján. «Г-1? 8 lésen P. žilinský, az Egységes Parasztszövetség járási biz elnöke tartott beszédet. Az ünnepi beszámolóban kiemelte vetkezeti tervének jelentős és ma is időszerű gondolatait, hazánkban is sokat segítettek a mezőgazdaság szocialista átép Beszéde második részében megemlékezett hazánk felszabadi 25. évfordulójáról és értékelte a mezőgazdasági dolgozók ke nyezését a felszabadulási verseny tükrében. Többek között met tette, hogy a felszabadulás tiszteletére a kötelezettségvállalások érteKé mintegy 6 millió 450 ezer korona, amelyből mintegy 33 EFSZ vette ki a részét. Ezek a közös gazdaságok vállalták, hogy terven felül 2 mil­lió 603 ezer korona értékű sertéshúst, 1 millió 100 ezer korona értékű gabonát, 991 ezer korona értékű tejet, több mint 200 ezer korona értékű tojást és más mezőgazdasági termékeket adnak a közellátásnak. Az ünnepi beszéd után kulturális program következett, amelyben az Üj Színpad és a Nemzeti Színház színészei Lenin életéről adlak képeket. Utána az EPSZ járást bizottsága munkaértekezletet tart»tt, amelyen megvitatták a mezőgazdaságot érintő problémákat. Az elník­­ség elhatározta, hogy az EFSZ-ek 30 érdemes dolgozóját a Szovjetunió­ba küldik tanulmányútra. Az EPSZ nagyszombati járási bizottsága is a Lenin évforduló napjn tartotta ünnepi ülését. A közös ünnepélyen ott voltak az állami gazda­ságok, a gép- és traktorállomások dolgozói, valamint a járási meß­­gazdaságt társulás tagjai és funkcionáriusai is. J. KrištofiC, az ERZ járási bizottságának elnöke első helyen emlékezett meg a lenini v­­fordulóról és hangsúlyozta, hogy a lenini szövetkezeti gondolatok nay segítséget nyújtottak szocialista mezőgazdaságunk építésében. Mg­­emlltette, hogy csakis a szovjet hadsereg felszabadítása után valóa­­hattuk meg a mezőgazdaság forradalmi átépítését. Az ünnepi ülésn értékelte a szövetkezeti mozgalom két évtizedét. Megemlítette, hogya nagyszombati járásban már a múlt évben 10 EFSZ ünnepelte megalak­­lásának 20. évfordulóját és ebben az évben további 10 EFSZ tart ilyi ünnepségeket. A múlt évben EFSZ-eknek, kollektíváknak és egyéné­nek 12 állami és 82 miniszteri kitüntetést, valamint 573 emlékérnt adtak át. A két évtized szövetkezeti mozgalmának eredményei mutatják, ho: az út helyes, és ezt bizonyítják a munka- és építési eredmények а к zös gazdaságokban. Az ünnepi rész után L. Blažek mérnök, a járási mezőgazdasági tá sulás igazgatója megdicsérte a Járás földműveseit a múlt évi munkáéi és megemlítette, hogy főleg a növénytermesztésben születtek szép ere : mények, ahol a termelési terveket jóval túlteljesítették. Például a g bonafélék hozamát járási méretben átlagosan 4,1 mázsával. A mez gazdasági nyerstermelés a tervvel szemben 5 százalékkal volt mag sabb. A növénytermelés a múlt évben az 1968-as évhez viszonyít 15,5 százalékkal volt magasabb. A nagyszombati járás földművesei nem lebecsülendő sikereket érte el az állattenyésztésben. Az eredmények főleg a szarvasmarha- és se téstenyésztés hasznosságában mutatkoztak meg. A terv például 27C literes évi tejhozamot írt elő tehenenként, azonban a valóságban 27: litert értek el és így a fejési átlaggal a nyugat-szlovákiai kerületbe a negyedik helyre kerültek. Az évforduló tiszteletére a nagyszombati járásban is széleskörű köti lezettségvállalási mozgalom született, amelyeket az egységes földmű vesszövetkezetek termelési pénzügyi terveibe is beiktattak. A kötele zettségvállalások szerint a szocialista szektorban elérik tehenenkér. az évi 3000 literes tejhozamot, a szarvasmarhaállományt 800 darabba a tehénállományt pedig 700 darabbal emelik és a borjúnevelésre olya gondot fordítanak, hogy minden száz tehéntől legalább 85 borjút nevel hessenek fel. A hízómarháknál a napi súlygyarapodás 0,85 kg lesz. A sertéstenyésztésre fokozott gondot fordítanak és mintegy 300' darabbal emelik az állományt, az anyakocák száma pedig további 30 darabbal gyarapodik. Anyakocánként átlagosan 16,5 malacot választa nak el. A hízósertések súlygyarapodása a kötelezettségvállalások sze rint naponta darabonként 54 deka lesz. A tojáshozamot tyúkonkén legalább 200 darabra akarják emelni. Természetesen a többtermelés megmutatkozik a piaci termelés emel kedésében is. összesen 3000 mázsa hússal többet adnak el a tervezett nél, ebből 1500 mázsa sertéshúst és 1500 mázsa baromfihúst. A tejeladáí tervét 500 ezer literrel teljesítik túl. Az összes kötelezettségvállalásokat a járásokban negyedévenkén értékelik, és menet közben megteszik a szükséges intézkedéseket, hogi azokat teljesítsék, illetve túlteljesítsék. Az ünnepi közgyűlés végén három szövetkezet megkapta a járási mezőgazdasági társulás vörös zászlaját, ezenkívül 16 kitüntetett szövet­kezet küldötteinek oklevelet adtak át. Ünnepi ülések voltak a nagykürtösi, a rozsnyói járásban is, és május elején még továbbiakra kerül sor. (prokeš) ■ Az alapszabályzat kimondja, hogy a nemzet életének és gazdagságának alapja a föld, és eltérően a gépektől a földnek olyan tulajdonsága van, hogy nem öregszik és nem használó­dik el. Ha a földalappal megfelelően törődnek, összetétele és termőképes­sége javul. Az alapszabályzat a kolhoztagok számára nemcsak szervezési és jogi előfeltételeket teremt a földalap jobb kihasználására, hanem az egész kol­­hozvagyon birtoklására és tovább­fejlesztésére. A kolhoztagok kötele­sek a közös szocialista vagyont véde­ni, továbbfejleszteni, arra kell töre­kedniük, hogy a közös vagyon a leg­gazdaságosabban fejlődjön és felelős­ségre kell vonni azokat, akik felelőt­lenül kezelik a közösség vagyonát. A kolhozvagyon és az alapok, az alap- és forgóeszközök oszthatatlanok. Az alapszabályzat jelentős mérték­ben hangsúlyozza és lehetővé teszi a kolhoztagok önállóságát és kezde­ményező-képességének kihasználását az új Irányítási rendszerben. Az ala­pok feltöltését, valamint a forgóesz­közök magasságát is a kolhoztagok További EFSZ-tagok gyógyfürdő A Szövetségi Szemlében már írtunk a szövetkezeti tagok pöstyéni és Trenőianske Teplice-i gyógykezelésé­ről, illetve rendelői gyógyfürdő-keze­léséről. A gyógykezelésre szoruló EFSZ-tagok első csoportja már haza­tért otthonába, ezért értékelhetjük az eredményeket. A szövetkezeti ta­gok mindkét gyógykezelési központ­ban elégedettek voltak a kezeléssel és többen javasolták, hogy a jövőben az Egységes Parasztszövetség szer­vezzen hasonló gyógykezelési akció­kat. Az EFSZ-tagok tájékoztatása céljá­ból ismertetjük, hogy mikor kerül sor további gyógykezelési Időszakokra. P ö s t y é n : Elszállásolás és étkeztetés a Victoria Regia szállodában. II. csoport V. 6. III. csoport V. 28. IV. csoport VI. 18. V. csoport VII. 9. VI. csoport VII. 30. VII. csoport VIII. 20. VIII. csoportIX. 11. IX. csoport X. 2. X. csoport X. 23. — V. 27. — VI. 17. — VII. 8. — VII. 29. — VIII. 19. — IX. 10. — X. 1. — X. 22. — XI. 14. Trencsénteplic: Elszállásolás és étkezés a Szlovák Tanítók Énekkarának Házában. II. csoport V. 4. — VI. 25. III. csoport VI. 1. — VI. 28. IV. csoport IX. 2. — IX. 29. V. csoport X. 6. — X. 27. VI. csoport X. 29. — XI/ 25. Pöstyénben az összes üdülőcsopor­tok gyógykezelése szakaszonként há­romhetes, a trencsénteplicei három- és négyhetes. Háromhetes beutaló­­utavány 2800, a négyhetes utalvány pedig 3300 koronába kerül. Az érdek­lődők az EFSZ Járási bizottságain, valamint a járási mezőgazdasági tár­sulásokon keresztül adják be kérvé­nyüket a körzeti orvos javaslata alapján, s a beutalót a földművesek utazási irodájába, az Agroturist, Bra­tislava, žilinská 1. szám alá küldik. A rendelői kezelésen a betegek minden kért gyógykezelést megkap­nak. Az Egységes Parasztszövetség az ilyen gyógyfürdő kezeléshez a 28 na­pos gyógykezelés esetén 1800, a 21 napos gyógykezelés esetén pedig 1400 korona kisegítést ad. A többi kiadá­sokat a gyógykezelésen résztvevő fi­zeti, vagy pedig az illetékes EFSZ, illetve a Járási Parasztszövetség bi­zottsága a szociális alapból. Az úti­költséget a gyógykezelésen résztvevő fizeti. Az Agroturist a bőrbetegségekben vagy krónikus légcső-bántalmakban szenvedő szövetkezeti tagok számára Bulgáriában, tengerparti gyógykeze­-kezelése lést is biztosít. Tizennégynapos tál sasklrándulásról van szó, mégpedi június 16-tól, Július 1-ig. Az elszáll« solás és az étkezés a „Kavacit“ szá! lódéban van biztosítva, Burgas köz« lében. Egy beutalásért 2904 koroná kell fizetni. A résztvevő 2104 koroná fizet, 800 koronát pedig az Egysége Parasztszövetség ad kisegítésképpen Az említett összegbe beleszámítódll az orvosi gyógykezelés, valamint a: Idegenvezető is. A gyógykezelésnél erre a formájára is szüksége* a kör zeti orvos javaslata. A javaslatot lát tamozza az EFSZ, a Parasztszövetséj járási bizottsága, vagy a járási mező­gazdasági társulás, és ezek jóváha­gyása után szintén az Agroturist bra­tislavai utazási irodájába küldik. (V. Palástiévá) SZABAD FÖLDMŰVES J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom