Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-02 / 18. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE Az Érsekújvárt Járási Mezőgazdasági Társulás elfogadta a nagytapolcsányi járás mezőgazdasági üzemeinek felhívását, melynek célja a legfontosabb élelmiszerek termelésének fo­kozása. Különösen élénk aktivitást figyelhetünk meg az érsek­újvári járásban a mezőgazdasági gépesítek versengésében, így nem csoda, hogy a párkánynánaiak megszerezték a Német Demokratikus Köztársaság Erdőgazdasági és Földművelésügyi Minisztériumának vándorzászlóját. Mindezekkel kapcsolatban bizonyos tájékoztatást kívánunk nyújtani. ■ VAVCÄK József, a társulás fő gé­■ pesítője nyújtott tájékoztatást. ★ Milyenek voltak az 1969-ben meghirdetett újítómozgalmi munka­verseny feltételei? — A főbb kritériumok között sze­repelt a mezőgazdasági üzemben be­nyújtott, elfogadott és megvalósított újítási javaslatok száma a járási szak­­bizottság által a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium védnök­sége alatt kiadott Újítási Javaslatok Közlöny-ében ajánlott újítások orszá­rona jutalmat, a köbölkút! EFSZ-ből Mankovicky István és Juhász Jenő összesen 1000 korona jutalmat, az udvardi EFSZ-ből pedig Daniš Pavel és Blišťan Ján összesen 2000 korona jutalmat kaptak. GÉPKOCSIVEZETŐK JELSZAVA ■ További érdekes szocialista ver­■ senyről szereztem tudomást MI­■ CHAL Milántól, az Érsekújvári Já­■ rási Mezőgazdasági Társulás mun­■ kabiztonsági műszaki előadójától. ■ Ennek a gépkocsivezető verseny­ir Megemlítene néhány újítási ja­vaslatot? — Például Pálmái László, amikor a silótakarmányt betakarító gép egyik csapágya meghibásodott, egy tartalék­csapágyat szerelt a veszélyes helyre és azóta a hiba nem ismétlődik. Jó­magam a tehénistállóban, ahol az asszonyok panaszkodtak, hogy a tele kannákat reggel és este a hosszú istállón keresztül kell cipelniük, egy igen egyszerű újítás bevezetését ja­vasoltam. A trágyavasút függő veze­tékére rászereltünk egy függőcsigát, amelyre most ráakasztanak négy kan-Versenyben a az érsekújvári járásban Ш Elsőként ULTIS Ľubomír mérnök­■ tői, az Érsekújvári Járási Mező­■ gazdasági Táruslás szervezési elő­■ adójától kértem választ néhány ■ kérdésre. it Milyen szocialista versenyeken vesznek részt járásuk mezőgazdasági üzemei? — Mindenekelőtt megemlíteném, hogy elfogadtuk a nagytapolcsányi Járás mezőgazdasági üzemeinek fel­hívását az állattenyésztési termékek termelésének és felvásárlásának ki­váló végrehajtására 1970-ben. Ezt a felhívást V. I. Lenin születésének 100. évfordulója, valamint hazánk felsza­badulásának 25. évfordulója alkalmá­ból hirdették meg. it Miből indultak ki a nagytapní­­csányiak versenyfelhívásának elfoga­dásakor és melyek e felhívás fonto­sabb feltételei? — Járásunk mezőgazdasági üzemei­nek képviselői megtárgyalták azokat a feladatokat, amelyek a felhívás el­fogadásából következnek. Ezeket be­építették az évi termelési és pénzügyi tervbe, a Szlovák Szocialista Köztár­saság tervfeladatainak járásunkra há­ruló mennyiségében. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy a hazánkban végbemenő konszolidációs folyamat, amely aránylag sikeresen bontakozott ki a CSSZKP múlt évi áprilisi, de fő­leg szeptemberi plénuma után, alap­jában véve a lakosság hússal, tejjel és tojással történő jó ellátásától függ. Azzal a céllal, hogy támogassuk kor­mányunknak a lakosság rendes köz­ellátására irányuló igyekezetét elha­tároztuk, hogy elfogadjuk a Nagy­tapolcsányi Járási Mezőgazdasági Tár­sulás és az ottani járásban működő Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Anyagellátó Üzem felhívását. it Miben áll a nagytapolcsányiak és miben az érsekújváriak vállalása? — A nagytapolcsányiak vállalták, hogy 1970-ben túlteljesítik az együtt­véve számított húseladást 2500 má­zsával. Az érseküj vártak a társulás ülésén azzal szemben arra kötelezték magukat, hogy 9700 mázsa hússal többet adnak át a közélelmezésnek, mint amennyit az állami terv meg­szabott. Nagytapolcsányban továbbá a tojásellátás egyenletességének ér­dekében vállalták, hogy évi tervüket 1,5 millió tojással teljesítik túl. Mi ezzel szemben elhatároztuk, hogy az állami tervfeladatokon felül 2 millió 645 ezer darab tojást adunk el a fel­vásárló szerveknek. it Mi a vállalások tartalma a tej­termelés, valamint eladás szakaszán? — Ezen a téren szintén elfogadtuk a nagytapolcsányi járás mezőgazdái­nak felhívását, akik kötelezték ma­gukat, hogy 1970-ben 500 ezer liter tejjel adnak el többet a tervezettnél. Érsekújváron még a társulás megala­kításakor elfogadtunk egy távlati ter­vet, amely szerint 1970-ben járásunk­ban az átlagos tehenenként! évi fejési átlag 2700 liter tej lesz. Ezt a számot idén előreláthatólag 2800 liter fölé emeljük, ami megérlelte az elhatáro­zást, hogy a felhívásnak ezt a részét is elfogadjuk. ir Nagytapolcsányban a verseny­­felhívást a Mezőgazdasági Termény­­felvásárló és Anyagellátó Üzem veze­tősége is aláírta, vajon így történt-e Érsekújváron is? — Nincs róla tudomáson, hogy ez megtörtént volna, pedig jó lenne ha a járásunkban működő felvásárló üzem vezetősége foglalkozna ezzel (} SZABAD FÖLDMŰVES 1970. május 2. a gondolattal, megtárgyalná a felté­telek teljesítésének lehetőségeit. Ezek­ből a feltételekből kiviláglik, hogy céljuk a termeléssel és a felvásárlás­sal való állandó jellegű, elmélyült törődés. Fontos lenne nagyobb igye­kezetét kifejteni az egyes időszakok­ban a felvásárlás egyenletes végzésé­re, hogy ebből kifolyólag ne legyenek kilengések a közellátásban. Azután hasznos lenne, hogy a felvásárló vál­lalat a mezőgazdasági üzemeket fenn­akadás nélkül, folyamatosan lássa el keveréktakarmányokkal a megrendelt választékban és a kívánt minőségben, s így a mezőgazdasági üzemeknek mindig kellő keveréktakarmány álljon rendelkezésére. Ebből a célból a me­zőgazdasági üzemekben legalább ti­­zennégynapos takarmánykészleteket kellene kialakítani, folyamatosabbá kellene tenni a járáson belüli keve­réktakarmány gyártást, esetleg ennek más járásokból történő átvételét. Jobb eredmények eléréséhez vezet­ne, ha járásunk felvásárló vállalatá­nak szakemberei zootechnika! meg­figyelő szolgálatot létesítenének, melynek feladata főleg a tanácsadás lenne a takarmánykeverékek jobb ki­használása érdekében, mint ahogyan ezt a nagytapolcsányiak megszervez­ték. Fel kellene újítani továbbá a né­hány évvel ezelőtt jól bevált szerző­déses garanciós rendszert, amely a hízóállatok jobb súlygyarapodását és takarmányuk alaposabb kihasználását célozta. A nagytapolcsányiak vállal­ták, hogy a hízósertések esetében az elmúlt évben elért napi átlagos dara­bonkénti súlygyarapodáshoz viszonyít­va idén átlagosan napi 3 dkg-al eme­lik ezt az átlagot. Az úgynevezett integrációs szerződéseket mindazok­kal a mezőgazdasági üzemekkel haj­landók Nagytapolcsányban megkötni, amelyek ez iránt érdeklődést mutat­nak. Reméljük, hogy az érsekújvári járás felvásárló üzeme is hozzájárul az igen hasznosnak Ígérkező felhívás elfogadásához. Egyébként reméljük, hogy a tárgyalt kezdeményezés járá­sunkban a tervfeladatok jelentős túl­teljesítését teszi majd lehetővé az állati eredetű mezőgazdasági termé­kek termelése és eladása terén, ami népgazdaságunk részére is hasznos lesz. it Milyen egyéb szocialista munka­versenyekkel foglalkoznak járásuk­ban? — Az elmúlt években szokásos kü­lönféle versenyeken kívül újabban ezeket kiegészítjük egy újabb, mozga­lomnak is nevezhető versennyel, mely­nek célja a különféle takarmányok­ból az eddiginél nagyobb hektárhoza­mokat elérni. Ez mindenekelőtt a silózásra alkalmas takarmánynövé­nyeket érinti, de ide tartoznak a here­félék, valamint a rétifüvek is. Ver­senyben állnak továbbá mezőgazda­­sági üzemeink a Parasztszövetség ál­tal meghirdetett munkakörnyezet ja­vítására vonatkozó szocialista munka­verseny feltételei alapján. Igen élénk tevékenységet fejtenek ki járásunkba a mezőgazdasági üzemek gépesítő!. Tanácsolnám, hogy erre vonatkozóan talán közvetlenül velük vegye fel a kapcsolatot. ÜjlTÖK VERSENYE H Az Érsekújvári Járási Mezőgazda- Sí sági Társulás szocialista munká­sa versenyt hirdetett meg az újítási Я javaslatokat kidolgozó vagy fel- Я használó kollektívák és személvek H számára. Ez a mozgalom eredmé- Ш nyesen bontakozott ki már az el- H múlt esztendőben is, melynek érté­gi kelését és a bevezetett pontrend- Ш szer eredményei alapján legjobb­al nak bizonyult kollektívák, valamint Ш egyének jutalmazását nemrégiben Й ünnepélyes keretek között hajtot- H ták végre. Ezzel kapcsolatban gos használatra történő közlése, e közlönyben megjelent különféle ja­vaslatok alkalmazása, valamint a me­zőgazdasági üzemben bevezetett újí­­fásokkal elért megtakarítások összege és annak számontartása. Az úgyneve­zett kisegítő feltételekben az újítási javaslatokkal kapcsolatos nyilvántar­tás rendes vezetéséről is szó van. it Milyen pontszám-rendszert alkal­maznak a verseny értékelése során? — Az alapfeltételek csoportjában a kollektíva, vagy az egyén legjobb eredményét 20 ponttal értékeljük. A mezőgazdasági üzemben benyújtott és nálunk a társuláson nyilvántartott minden újítási javaslatért 30 pont jár. A minisztérium közlönyében nyilvá­nosságra hozott minden járásunkból benyújtott javaslatért a kollektívának vagy az egyénnek CT pont jár. A köz­lönyben nyilvánosságra hozott javas­latok kihasználásáért 20 pontot írunk jóvá. A saját, esetleg az átvett újí­tási javaslatok felhasználásával elért tényleges megtakarítások minden 1000 koronája után 10 pontot számítunk. A kisegítő feltételek betartását 1—3 ponttal értékeljük. Az újítási ügyrend vezetéséért 30 pontot érhet el a me­zőgazdasági üzem. Ezen felül az Érsekújvári Járási Mezőgazdasági Társulás által meghirdetett téma­feladatok megoldásáért 100 pontot érhet el a kollektíva vagy az egyén. it Vajon milyen pontszámot értek el a kollektívák és milyen tisztelet­beli vagy pénzbeli jutalomban része­sültek? ^ — Legjobbnak bizonyult az elmúlt évben a Párkányi Állami Gazdaság újító kollektívája, amely 2734 pontot ért el az értékelés folyamán. Ez a kollektíva a díszoklevélen kívül 1600 korona külön jutalmat kapott és el­nyerte a Német Demokratikus Köztár­saság Erdő- és Mezőgazdasági Mi­nisztériumának Vándorzászlóját, ame­lyet már köztársaságunk számos me­zőgazdasági üzemének emlékszalaga díszít. A párkánynánai újító kollektí­va elismerést kiérdemlő tagjai Kulis Imre, Dorna Sándor, Bircsák Ferenc, Skuta László, Nemes Lajos, Surányl László, Csizmár János, Severin Árpád mérnök és Medovarsky Mihály mér­nök. A második legjobb újító kollek­tíva címet, a díszoklevelet és az 1300 koronás külön jutalmat a Béke EFSZ néven egyesült muzslal és ebed! szö­vetkezet kollektívája nyerte 2264 ponttal. A muzslai és az ebed! újító kollektíva tagjai Cerešnovsky István, Stránsky István, Pathó Gyula, Pálmái László, Sulci Géza mérnök, Tóth Sán­dor, Lengyel Imre és Góra Erneszt. A harmadik helyezést az udvardi EFSZ újító kollektívája érte el 822 ponttal. A díszoklevélen kívül 1000 korona különjutalmat kapott. Az udvardi újí­tó kollektíva tagjai Daniš Pavol, Nagy Lajos, Blišťan Ján, Vadkerti Lajos, Nagy Béla, Gergely János, Nagy János, Dékány Ignác és Dobrý János. it Kik érték el a legjobb helyezést az egyéni újítök közül? — Első helyre Kulis Imre került, a Párkányi Állami Gazdaságból, 126 ponttal, aki az díszoklevélen kívül 500 korona külön jutalmat kapott. A második helyre Pathó Gyula került a muzslai-ebedi Béke EFSZ-ből 100 ponttal, aki díszoklevelet kapott és 400 korona külön jutalomban része­sült. A harmadik helyezett Ivan Fran­tišek volt a trávnicai EFSZ-ből 52 ponttal, aki 300 korona külön jutal­mat érdemelt ki a díszoklevélen kí­vül. Az említett külön jutalmakat a társulás verseny-alapjából fedeztük. it Volt talán más jutalmazás is? — Igen, az újítók alapjából a leg­jobban kihasznált újítási javaslatok címén az utolsó két évben a tardos­­keddi EFSZ-ből Rusek János 1000 ko­■ nek a jelszava: „Baleset és sérülés И nélkül vezetek“. it Milyenek a járásuk mezőgazda­­sági üzemeiben tevékenykedő gép­kocsivezetők versenyének feltételei? — Amikor a versenyfeltételek ki­dolgozásával foglalkoztunk, minde­nekelőtt a járásunkban levő helyzet­ből indultunk ki. A verseny meghir­detésével a közutakon előforduló bal­esetek és sérülések csökkentését tar­tottuk szem előtt. Járásunk mezőgaz­dasági üzemei 1960 darab, tehát elég­gé sok járművel rendelkeznek, ezért egy ilyen irányú verseny megindítá­sát helyesnek találtuk. A verseny feltételei szerint annak a gépkocsi­­vezetőnek, aki a versenyben részt akar venni, a következő kívánalmak­nak kell eleget tennie: Nem lehet baleset okozója, miközben az ezer korona értékig terjedő anyagi kárral járó balesettől eltekintünk. Másod­sorban a versenyben az vehet részt, aki nem okozott halálos balesetet. Ha valaki a versenybenállók közül kocsivezetés előtt vagy kocsivezetés közben fogyaszt szeszes italt, a ver­senyből kizárjuk. Ezen kívül a trak­torosokra külön feltételek is vonat­koznak. Eszerint az a traktoros, aki a versenyben jó helyezést akar elér­ni, annak traktoregységenként kiváló eredményeket kell kimutatnia. Eköz­ben az üzemelési költségeket is figye­lembe vesszük, vagyis az egy hektár szántott területre jutó költséget. it A teherautók és a személyautók kocsivezetői számára is kidolgoztak külön feltételeket? — Igen, az ő esetükben számításba jön az aránylag legnagyobb mennyi­ségű kilométerek száma baleset nél­kül és az egy kilométerre számított legkisebb üzemanyag, valamint álta­lános költség. it A legjobb eredményt elérő trak­torosok és kocsivezetők milyen jutal­mazásban részesülnek? — Az első helyezést elérő traktoros jutalma 6000 korona lesz, a második díj 5000 korona, s egészen a hatodik díjig a Jutalom ezer koronánként csökken. A hatodik díj tehát 1000 ko­rona, a hetedik 500, a nyolcadik 300, a kilencedik pedig 200 korona. Ugyan­ezek a jutalmazási fokozatok érvé­nyesek a teherautók és a személy­­gépkocsik vezetői számára is. Az említett feltételek az 1970-es évre vonatkoznak, tehát az értékelést és a jutalmazást a következő év elején végezzük el. MUZSLÄN ÉS EBEDEN ■ PATHÖ Gyula, a Béke EFSZ fő Я gépesítője az újítók kollektív ver- Я senyében járást viszonylatban a H második helyre, az újítók egyéni H versenyében öt benyújtott javas- Я latával ugyancsak a második hely- H re került. Tekintettel e szép ered- H ményekre kérdéssel fordultunk H hozzá. it Minek köszönhetők az elért ered­mények? — Jól egybehangolt kollektívánk van, amely bizonyos idő óta újítási javaslatok kidolgozásával is foglalko­zik. Jómagam ezen a téren régebben tevékenykedem, ami talán abból ered, hogy azelőtt a Párkányi Gép- és Trak­torállomáson dolgoztam. Mikor Muzs­­lára kerültem, kedvtelésemet tovább műveltem, s ez ösztönzést adott má­soknak is ahhoz, hogy ma már önálló javaslatok kidolgozásával is foglal­kozzanak. Bizonyos témafeladatokat igyekszünk közösen megoldani, s örü­lök annak, hogy kollektívánk ered­ményeket ér el. Ez főleg annak kö­szönhető, hogy a szövetkezet vezető­sége magáévá tette ennek a tevékeny­ségnek a fontosságát, mivel az újí­tások nyomán eredményt is lát. nát, amit így könnyűszerrel még egy kisgyerek is eltolhat. GONDOK KÖZEPETTE H Az új gépek és alkatrészek hiánya H nyomasztón, szinte kísértetiesen Я hat. E kényszerítő körülmény olyan H gondolatokat ébreszt, hogy a gép- Я és traktorállomásoknak eddigi fel­­■ adataik betöltésén kívül kisebb- H fajta gyárakká kell alakulniuk. MAJOR gépesítő szerint a tardos­­keddi EFSZ-ből nem lehet akadály a DUTRA traktorok Magyarországról történő behozatalakor az, hogy hiány­zik róla a traktorost védő, nálunk kötelező náma. Ezt a Rimaszombati Gép- és Traktorállomás tudomása szerint gyártani kezdte, mert több mint kétszáz ilyen traktor van már hazánkban. A MOTOKOV külkereske­delmi vállalatnál tevékenykedő úrban előadónak figyelmeztető levelet kel­lene küldeni a társulásról, hogy a be nem vált romániai D 651-es traktorok helyett DUTRA traktort hozzanak be. Bolgár kistraktorokat kell behoznunk külföldről, pedig a mi Major 20-as traktorunk jobb volt, de megszüntet­tük a gyártását. TAKÁCS gépesítő, a besenyői EFSZ-ből panaszolja, hogy a műtrágyaszó­róba szükséges kétszáz korona értékű fogaskerék miatt vagy háromezer ki­lométert tettek meg hiába, míg végül a galántai TOS gépipari üzem vállal­ta tizenöt darab elkészítését. „Ha ezt mi megtehettük, miért nem képes erre az AGROTECHNIKA gép- és alkatrész­­ellátó vállalat?“ — teszi fel a jogos kérdést. UDVARDI gépesítő, a kisújfalusi EFSZ-ből azt ajánlja, hogyha az AGROTECHNIKA egy-egy alkatrész, vagy felszerelés beszerzését nem tart­ja érdemesnek, legalább tudatná hol kapható ez. BANDOR László gépesítő, a kémén­­di EFSZ-ből panaszolja, hogy a négy­­hengeres RS—09 jelzésű motorokat nemcsak a surányiek, de más gép­állomások sem hajlandók megjavíta­ni. MANKOVICKY István gépesítő, a kö­bölkúti EFSZ-ből azt tanácsolja, hogy az egy évi üzemeltetést bíró és tíz­ezer koronába kerülő RS—09 motorok helyett a traktorra S-Major típusú motort szereljenek, mint ezt náluk tették, mivel ez csak ötezer koronába kerül és legalább öt évig használ­ható. AUGUSTIN mérnök, az Érsekújvári Gép- és Traktorállomásról kijelentet­te, hogy a jövőben a nagyüzemi ser­téshizlaldákba kívánnak gépi beren­dezést gyártani. A verebélyi szakosí­tott motorjavító gépállomásról kike­rülő javított motorok 80 százalékát reklamálják a mezőgazdasági üzemek, igaz a gépgyárak az alkatrészek árát önhatalmúlag felemelték, viszont a főjavítások árát nem engedik a fölöt­­tes hatóságok emelni, ezért a gép­állomások ráfizetéssel dolgoznak. VAVCÄK József, a társulás főgépe­­sítője úgy vélekedik, hogy a DUTRA traktorok serviz-szolgálatának meg­oldása problematikus. A romániai D 651 jelzésű traktorokból nyolcat kapott az újvári járás, de többet nem engednek átvenni. Ezt tették a duna­­szerdahelyi járásban is, ahonnan ha­zai traktorgyárunkba több mint száz munkaerőt küldtek, hogy három mun­kaerő ellenében egy traktort kapja­nak. A DT—54-es lánctalpas traktort pillanatnyilag a ZT 300-as és a Kris­­tal pótolja. Magyarországról jelenleg sajnos még néhány BRAUD—4-es ku­korica adaptert sem lehet behozni, mert pénzügyi mérlegünk passzív, vagyis tartozunk. Ezért ha vásárolni akarunk, magunknak kell csereárut találnunk. KUCSERA SZILÁRD

Next

/
Oldalképek
Tartalom