Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-11 / 15. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE

A mindennapi munkakedv és versengés szószólói

A rimaszombati járásban a kisebb földterülettel rendelkező EFSZ-ek vannak túlsúlyban, ami a termelés nagyüzemi szervezését a nálunk általánosnál kisebb mértékben engedi érvényesíteni. A szövetkezetek közötti együttműködés, vagy termelésre történő vállalati egyesülés még kezdeti korszakát éli, így a közepesnek ható termelési eredményeket, az adott körülmények közepette határozottan nagyra kell értékelni. A szocialista munkaverseny különféle formái a szorgos gömöriek igyekezetét tovább fokozza, és a mezőgazdasági üzemek közötti összehasonlítás újabb lendületre készteti a szövetkezeti tagokat mindennapi munkájukban.

^мдшиииииии^ии1^^яяишим|дд|ишишшшг1иммамимдмидмаи11мшш«

■ Az idén már meghirdetett, illetőleg a közeli időben nyilvánosságra kerülő munkaversenyek felől érdeklődtem V1- t á r i u s Lajos mérnöktől, a Rimaszombati járási Mezőgazdasági Társulás igazgatójától.

— Járásunkban különféle szocialista munkaversenyt és kötelezettségvállalást tervezünk megszervezni. Ezek egyik formája a hosszúlejáratú szocialista munkaverseny lenne. Ezen belül minden évben három mezőgazdasági üzemet értélkelnénk ki. Egy üzemet a répa- és kukoricatermesztő körzetből, egyet a burgonyatermesztő körzetből, egyet pedig a hegyvidéki és hegyaljai termelő körzetből. A főbb mutatók közé tartozik az egy hektárra Jutó teljes jövedelem, amelynek eléréséért negyven pontot adhat a bírálóbizottság. Az egy hektárnyi mezőgazdasági területre megszabott árutermelést szint elérésekor (huszonöt pont írható jővá. További mutató az egy korona anyagi költségre Jutó mezőgazdasági teljes termelés szintje, amely ha megfelelő, úgy ihüsz ponthoz juttatja az EFSZ-t. Mindezeken kívül a szövetkezeti alapszabályok betartásáért és az ügyrend Idejében történő jő Intézéséért tizenöt pont érhető el. Mivel a nagyobb gazdasági egységekben a munkaszervezés több figyelmet és hozzáértést kíván, ezért az elért pontszámot nagyságrend szerinti együtthatókkal szorozzuk. Az 500 hektárnyi területig terjedő EFSZ- ek pontszámát 0,8-cal szorozzuk, 500— 1000 hektár esetén nem szorzunk, 1001—1500 hektár közötti területnagyság alkalmával 1,1-el szorzunk, 1501—2000 hektár közötti terjedelemnél 1,2-vel. 2001—2500 hektár között 1,3-mal, 2501—3000 között 1.4-el, 3001 hektár feletti terület esetén pedig 1,5-el szorozzuk meg az értékeléskor kimutatott pontszámot. Az évvégi egyeztetéskor e rendszer alaplán az egyes körzetekben leglobb eredményeket és pontszámot elérő mezőgazdasági üzemeknek a Rimaszombati Járási Mezőgazdasági Társulás vándorzászlaját nyúltfuk át. a veletárő 7000 koronás jutalommal. Javasolni fogjuk, hogy ebből harminc százalékot jutalmazásra, hetven százalékot pedig a kulturális és szociális alap feltöltésére, esetleg a munkakörnyezet javítására használjanak fel.

— MILYEN TOVÁBBI MUNKAVERSENYT HIRDETNEK MEG?

— Hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulója, valamint Lenin elvtárs születésének századik évfordulója alkalmából fel akarjuk karolni a dolgozók kezdeményezését. Kötelezettség-vállalásra hfvtuk fel az EFSZ-eket az állati eredetű és egyéb termékek termelésének és eladásának emelése terén. Az értékelést az év tizenegy hónapiéra vonatkozóan december elsején végezzük el, miközben a mutatók a kővetkezők lesznek: a szemes termények, a burgonya és a cukorrépa eladása, továbbá a húseladás. maid a kooperációs szerződéseken belül történő haszonállat eladás, a választott malacok eladása, a tel- és tojáseladás. Ezeket a terményeket és termékeket átszámoljuk gabonaegységekre. Amelyik mezőgazdasági üzem egv hektárnyi területre a legnagyobb számú gabensepvséget éri el, körzetében első helyezést kan és 5000 koronás IntelmeЬял részesül A második helyezést elérő üzemek 1utalma 3000, a burgonyatermesztő körzetben a harmadik helyre kerülő üzemé pedig 2000 korona lesz. Amenvnyiben járásaink burgnnvatermesztő körzetében sok az EFSZ úgy itt három üzemet, a többi körzetben viszont csak két-két üzemet részesítünk, jutalomban. Ha valamely mezőgazdasági üzem területe egynél több termelési körzetbp tartozik, akkor az ilyen üzemet a differenciális árpőMék

6 SZARAH FÖLDMŰVES

1970. április 11.

átlag magassága szerint soroljuk be.

— A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség járási szervezetével karöltve milyen versenyt kezdeményeznek?

— A munkakörnyezet megjavítására szándékozunk versenyt indítani. A feltételek kidolgozása jelenleg folyik, s társulásunk vezetőségének jóváhagyása után nyilvánosságra hozzuk azt.

— Az új versenyeken kívül milyen hagvománvos erőösszemérést készítenek elő?

— A hagyományokhoz híven a szövetkezetek elnökei részére mutatók vannak kidolgozva, mégpedig a gabonatermesztés tervfeladatatnak túlszárnyalásáért, a burgonya és a cukorrépa termesztésben elért eredményekért, a tejtermelés fokozásáért, valamint a húseladás jő eredményeiért. Egy új mutatót Is besoroltunk a szokásosak közé, mégpedig azzal a célzattal, hogy az EFSZ elnöke gondoskodjék az önköltségek alakulásának figyeléséről és kimutatásáról. Kiegészítő mutatóként szerepel továbbá az, hogy milyen mértékben foglalkozik az elnök az év folyamán a szövetkezete belügyetvel, az alapszabályok betartásával és ügyviteli rendjével, amit a jutalmazáskor másodlagosan bár, de értékelünk. Az is feltétel, hogy az elnök munkatársaival kidolgozza a szövetkezet prémiumrendszerét az EFSZ főkönyvelője, egronőmuse, zootechnikusa és főgépésze részére, s ezt a vezetőséggel és a taggyűléssel Jóváhagyatja. A felsorolt munkatársak az elnök jutalmának hetven százalékát kapják meg. A járástól kapott főbb mutatókat az elnök szétírja a munkatársak beosztása szerint és megtörténhet hogy az elnök lutalma nem lesz meg teljesen, de például ha a zootechnikus feladatait jól teltesftette, akor neki a szövetkezet pénzeszközeiből a megszabott teljes jutalmat kell kifizetni.

A NÖVÉNYTERMESZTÉS SZÍNVONALA

■ Nébánv kérésre kértem választ C u k a Ján mérnöktől, a Rimaszombati Járó«! Mezőgazdasági Társulás főagronőmusától.

— Miben látia (órásukban я nüvénvtermesztés fő feladatait a közeljövőben?

— A gabonatermesztés, valamint a takarmánytermelés további fejlesztésében. Ol. Intenzív gabonafajtákat a vetésterület 95 %-án termesztünk, így remélhetőleg sikerül elérnünk a tervezett 30 mázsás hektáronkénti átlagtermést, feltéve, hogy kellő menynviségű műtrágya áll rendelkezésünkre. Igyekszünk bevezetni a nálunk bevált negyhozamü árpafalta termesztését, mint amilyen a Dénár, a Dvoran, a fantar és a Diamant, ez árpa vetésterületének 80 %-án. A nálunk legtobban bevált kukoricafajtákat, amelyek 60 mázsás hektárhozamot adtak a próbák alkalmával, nézetem szerint idén már nem sikerül beszereznünk. Mindössze egyetlen pontos kukorica vetést végző gépünk van a járásban és eztdálg a szükséges, kombájnra szerelhető kukorlcabetakarítő adaptereket sem sikerült beszereznünk.

— MIt.YEN A KILÁTÁS A MÜTRÄ- gyaellätäs TEKINTETÉBEN?

— Legnagyobb hiányosság a nitrogéntartalmú műtrágyák ellátásában mutatkozik, főleg a salétromos műtrágyákra vonatkozóan A Strážskeben működő СНЕМКП a szerződésbe foglalt 50 vagon salétromtrágva helvett csak 6 vagonnal szállított le. Hasonló a helyzet a vágsellvei DUSLO vállalattal ts, amely az ez. évi januári és februárt szállítmányokból még 27 vagon salétromtrágyával adós. Semmi remény arra. hogy a hiányzó mennyiséget ideiében leszállítsák. Szerencsére sikerült Ausztriából beszereznünk ?R vagon salétromtrágyát és a CHEMКП-ból fele mennyiségben kombinált műtrágyát (NPK) kapunk. A szuperfoszfát esetében szörnyen hiányos a

szállítás. Tető nélküli vagonokban, szabadon ömlesztve akarták szállítani, de a tavaszt esős Időre való tekintettel ez nagyon kockázatos lenne. Húsvét utánra a gyár a hiányzó 200 vagon szuperfoszfátből 100 vagonnal ígért leszállítani, tehát ugyanennyi lesz a hiány. A kállső esetén a menynyíségnek több mint a felét a Szovjetunióból kapjuk, amely szállítmánynál a kálium részaránya 60 %-os, ve.gvls a nálunk szokásosnál magasabb.

— MELY KAPÄSNÔVÉNYEK OKOZNAK GONDOT?

— Nem számoltunk a cukorrépa vetésterületének központilag követelt 300 hektáros emelésével és a talaj nincsen kellően előlkészítve. A burgonya vetésterületét 200 hektárral kell növelnünk, de ennek felére még takarmányburgonyát sem tudtunk felhajtani ültetésre. A járás déli homokos részein a Rubra nevű nagvhozarnű félcukorrépa termesztését akarjuk bevezetni takarmányozási célokra.

— A S7ÄLASTAKARMÄNYOK TERMESZTÉSE TERÉN TÁRÁSUKBAN KÜLÖNÖSEN NAGYOK A REJTETT TARTALÉKOK, MIT TESZNEK ENNEK FELTÁRÁSÁRA?

— Ez Igaz, hiszen járásunk mezőgazdasági üzemei összesen 39 098 hektárnyi réten és legelőn gazdálkodnak, ami a mezőgazdasági terület 43,8 %-át jelenti. A réteken az elmúlt évben hektáronkénti átlagban 33,9 mázsa szénamennyiséget értünk el. Hereféléket tavaly a járás szántóterületének 19 8 Píi-án termesztettünk és az EFSZ-ek hektáronként átlagosan 39 6 mázsa szénát, az állami gazdaságok pedig 40.7 mázsa szénamenvnviséget értek el. A reltett tartalékok feltárása érdekében idén fokozni kívánjuk a trágyázást. Az összes hereféléket legalább hektáronkénti 150 kg-os műtrágya adaggal látjuk el tiszta tápanyagban értelmezve, harmadrészes NPK elosztásban. Az I. és а II. kategóriába sorolt 11790 hektárnyi összterlodelmű rétet legaláhh 150, de lehetőleg hektáronkénti 200 kg-os műtrágyaadaggal látluk el, tiszta tápanyagban. Ennek összetétele 80 kg N. 60 kg P és 60 kg К lenne. A szálastakarmányokat belktatiuk a zöld futószalagba és bővítjük a szakaszos legeltetési módszer alkalmazását. A csíz! EFSZ-ben a takarmánytermesztés haladó módszereit vezettük be mintaként. Hullna Tán mérnök vezetésével takarmánvtermesztést bizottságot alakítottunk, amelv a Szlovák Mezőgazdasági Akadémiával együttműködve szaktanácsokkal látja majd el az érdeklődőket.

EREDMÉMVEK

az Állattenyésztésben

И Az állattenvésztésre vonatkozóan Csiszár Zoltán mérnök, a Rimaszombati fárásl Mezővazdasági Társulás főzootnrbnikusa nyújtott felvilágosítást.

— MTRE IRANYITTAK IGYEKEZETÜKET A LEGKÖZELEBBI IDŐBEN?

— Ebben az évben az állattenyésztés további feltesztésével kapcsolatmelésre irányítjuk. A tejtermeléssel kapcsolatban fő feladatunk Idén járásunk EFSZ-eiben elérni a tehenenként! 1750 literes fe|ést átlagot, az állami gazdaságokban pedig a 2800 litert. Ennek elérése nem kis feladat, hiszen ez a tavalyi valóságnál 250 literrel több. Társulásunk havonta értékeli a tejtermelés alakulását. Tapasztalatcsere céljából már idén is néhány tanulmányi látogatást szerveztünk, mégpedig az uzapanylti, a nagybalogi és a rázsl EFSZ-ben, ahol gyakorlati példákon mutattuk be, miként kell elégséges mennyiségű telet termelni. Másik fontos tényező a sertéstenyésztés. Az elmúlt évben EFSZ- elnk és állami gazdaságaink 430 vagon sertéshúst értékesítettek, viszont az eladás Idei terve 500 vagonnal számol a közellátás cárjaira. Ezen a

írta: Kucsera

■ • • I I • •

oIoIm o

téren elsősorban a nagykapacitású sertéslhizlaldákat akarjuk kihasználni mégpedig úgy, hogy minden hatszázas sertéshizlaldában ezerkétszáz — ezerháromszáz mázsa sertéshúst szándékozunk előállítani. A sertéstenyésztés és a tejtermelés eredményeit havonta, szélesebb aktíván pedig negyedévenként értékeljük. Tizenkilenc nagyobb hizlaldával rendelkezünk, de 1970-ben szeretnénk megkezdeni a Feledt Állami Gazdaságban, üzemközt vállalkozás formájában, az EFSZ-ek és az állami gazdaságok közös nagyhizleldáját, a Bátkei Állami Gazdaság pedig maga létesítene egy hasonló hizlaldát.

— A TOTÄSTERMELÉS SZAKASZÁN MIKÉNT ALAKUL A HELYZET?

— Az elmúlt évben minden nagyüzemi tojőházunk elérte az egymillió darab tojás kitermelését és eladását. Márciusban a lenket EFSZ-ben tartott értékelés alkalmával a járásból jelenlevő szövetkezeti elnökök és zootechnikusok stb. jelenlétében a helyi elnök kijelentette, hogv idén egy és egynegyed millió tojást termelnek ki a tojóházban. Ezt versenyfeilhívá'nak szánta, amelyhez a járás többi EFSZ-ei is csatlakoztak. Most már csak az a fontos, hogy ebben az évben is be tudjuk szerezni megfelelő mennyiségben a Nlck-Chtck hibrid naposcsibéket. Az elmúlt évben 209 tolás volt a Járást átlagtermelés tyúkonként, a leggyengébb és a legjobb szövetkezetek között azonban Fiagy volt a kilengés, amely meghaladta az ötven darabot.

— Elégedett a takarmányellátással?

— A tél folyamán nem volt teljes mértékben kielégítő, annak ellenére, hogy Ilyen jól még egyetlen évben sem álltunk. Ez azonban érthető, ha figyelembe vesszük azt, hogy járásunk mezőgazdasági üzemei 50 000 juhot tenyésztenek, amelyek november harmadikátél ezldáig az Istállóban voltak és sokkal több szálastakarmányt fogyasztottak, mint az előző években. Ez főleg a szarvasmarhaállomány ellátását korlátozóén befolyásolja. Abraktakarmány készleteink sem voltak a legrosszabbak, de ha a termelést a különböző szakaszokon emeliük, úgy nehézségeink lesznek ara*ás előtt, amit remélhetőleg fölöttes szerveink méltányolni fognak.

TEITERMELÉS RÄSON M A rási EFSZ elnökétől. Káli Aladártól mindenekelőtt a tejtermelés felől érdeklődtem.

— MILYEN MÓDSZEREKKEL KERÜLTEK AZ ELSŐK KÖZÉ?

— Szövetkezetünk öt évvel ezelőtt az elmaradott EFSZ-ek közé tartozott tejtermelés tekintetében. Hogy javítsunk a helyzeten, megpróbáltuk anyagilag érdekeltté tenni a dolgozókat. Eleinte az istálló közös irányítás alá tartozott és az állatgondozók mag az etetők egymásra hárították a felelősséget. Ezt látva a következő évben a százas istállóban, ahol négy állatgondozó és négy félő dolgozik, píronként külön tervet kaptak. Telelékenység szerint három csoportot alakítottunk ki az állatokból, majd a négy fejő-gondozó párnak szétosztottuk arányosan a jól tejelő, a közepesen és a gyengén telelő teheneket. A terv teljesítéséért bizonyos kisebb nrémtumot szabtunk meg, de azon felül plusz prémiumot tűztünk ki. A bevezetés után, az első fizetés alkalmával Irigység keletkezett, később ez igyekezetté alakult és a vezetőségnek már nem kellett minden aprósággal törődnie. Harmadik lépés volt a fajta megválasztása, az állomány fokozatos leváltása, javítása, amire legjobban a fejők és az állatgondozók buzdították a vezetőséget. Dr. Csiszár László segített fogamzás szempontjából elvégezni a selejtezést. A vem hesség megállapításáért dolgozóink 30 korona prémiumot, az éltetésért pedig 18 koronát kaptak. Ma már a gondozó törődik a megtermékenyítéssel, nem az elnök.

— MILYEN A NAPI TAKARMÄNYADAG?

— A tehenek egyedenként 6 kg lucernaszénát, 3—4 kg árpa- vagy zabszalmát, március 10-tg 15 kg kukoricaszárből és répaszeletből éllő szllázst, 3 kg abrakot és takarmányrépát tetszés szerinti mennyiségben kapnak, tapasztalat szerint 20 kg-fg. A takarmányrépát harmadéve alkalmazzuk tehenek etetésére.

— INTÉZKEDÉSEIK MILYEN EREDMÉNYT HOZTAK?

kIbIeIn

— Tejtermelésben az utolsó közül az első helyre kerültünk a járásban. A vemhes teheneket ts beleértve az elmúlt évben 2500 literes volt az egyedenkénti fejésl átlag. A legjobb tejelő 4200 litert adott.

NÖVÉNYTERMESZTÉS

NAGYBALOGON

■ A nagybalogi EFSZ elnökétől, V i t á r 1 u s Gyulától főként a munkaszervezés lelő! érdeklődöm.

— Ez évben versenyt akarunk kialakítani a két növénytermesztési munkacsoport között, miközben a cél az lesz, hogy kisebb ráfordítással többet termeljünk. A kalászosok termesztésében 1968-ban közép-szlovákiai méretekben az első helyre kerültünk, mivel 560 hektáron 42,38 mázsás átlagos hozamot értünk el hektáronként. Búzából túlnyomó részben Mironovt fajtát és kb. húsz százalékban Diana I-es fajtát termesztettünk és a hektáronkénti átlag 44,30 mázsa volt. A Bezosztája nálunk nem vált be, de az is szerepet Játszik, hogy ebből 350 kg-ot kell vetni hektáronként, míg a Mironovlból és a Diana I-ből csak 220 kg-ot. Árpából próbáltuk már a Jantárt és a Sladárt Is, de helyi viszonyaink között a Dvoran vált be a legjobban, amely 1968- ban 180 hektáron átlag 44,50 mázsát adott. Volt olyan parcellánk Is, amelyiken hektáronként 56 mázsával fizetett A Cseh sárga fajtájú zab az említett évben 32,50 mázsás hektárhozamot nyújtott, és rontotta a kalászosok átlagát.

— MINEK TUDJA BE

A JŐ EREDMÉNYEKET?

— Elsősorban a jő agrotechnikának, a magágy tökéletes előkészítésének. Búzánál műtrágyából 290 kg tiszta tápanyag adagolásánál tartunk hektáronként.

— A NÖVÉNYTERMESZTÉS JÖL

segítheti az Állattenyésztést NAGYBALOGON?

— Van egy ötszázas sertéshizlaldánk, amely évente 15 vagon menynyiségű húst ad le. Ezidáig már 6 vagonnal szállítottunk le az évi mennyiségből. A napi súlygyarapodás egyedenként 80—90 dkg, s a sertéseket hathónapos korukig tartjuk, amikor elérik a 110—115 kg-os súlyt. Egy kg súlygyarapodásra 4,30—4,50 kg takarmánykeveréket használunk fel. Száraztakarmány etetést módszert alkalmazunk és az 520 hízósertést egy munkaerő kezeli.

a sajöszArnvaiak is

IGYEKEZNEK

И A sajőszárnyai EFSZ elnöke, S i n t a i Zoltán a következőképpen nyilatkozott:

— Az elmútt évben — annak ellenére, hogy két dombvonulat közötti községünk határa az egész vidéken közismerten a legszárazabb éghajlatú — búzából 31.8 mázsás, az árpából meg 33 4 mázsás hektárhozamot értünk el. Speciaiizáciőnk azonban a tejtermelés, a malacnevelés és a Julhtenvésztés. Tavaly anyakocánként 19,8 malacot választottunk el. A malacokat szerződés alapján a Tornaijai Állami Gazdaságnak adjuk át. Negyvenöt Szlovák tarka fajtájú anyakocánk van, amelyek kifogástalanok. Az anyakocák naponta 4 kg speciális takarmánykeveréket kapnak. A malacok elválasztása 16—18 kg-os súly eléréseikor történik, amit követően két hétig neveljük őket. miközben takarmányukat COS—2 jelzésű keverékkel egészítjük ki. A tejtermelés még nem kielégítő. Tavaly tehenenként 2700 literes tejelékenységt átlagot értünk el. A napi takarmányadag 7 kg hereszéna, 4 kg takarmányszalma, 25 kg kukorlcasilő és 2 kg abrak.

A SAJÖSZÄRNYAI EFSZ AGRONÖMUSA, KORPONAY TÄNOS MÉG MEGTOLDOTTA A MONDOTTAKAT:

— Talán még azt tenném hozzá, hogy a kalászosok hozamának emeléséhez még az Is hozzájárult, hogy négy-öt évvel ezelőtt az őszi mélyszántásra nem fektettek EFSZ-ünkben olyan nagy súlyt mint mostanában, pedig nálunk a Szárazvölgyben erre nagy szükség van, hiszen például tavaly a zab egy szem csapadékot nem kanott, és az árpa Is csak egyszer ázott meg.

Tí hogy az EFSZ-ek Igyekeznek Gü^R-bon Is a saját és szomszédaik tapasztalatait, Ismereteit hasznosan gyümölcsözteti, ami j haladás aálogr.