Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-11 / 15. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma A húszéves szövetkezeti mozgalom a kiváló termelési eredmények mellett Jelentősen hozzájárult mezőgazdasági dolgozóink életszínvonala emeléséihez is. Az évvégi zárszámadások Idején Jól esett hallgatni, hogy egyes szövetkezetekben már Jobb a kereseti lehetőség, mint az Iparban, vagy hogy a szövetkezeti dolgozók keresete megközelítette, elérte, esetleg túlhaladta az ipari dolgozók keresetének szintjét, a természeti feltételek és a munkaszervezés alacsonyabb vagy magasabb szintjétől függően. Gazdaságonként különböző az egy hektárra eső árutermelés és ez természetesen kihat a bérek alakulására Is. Jelentős eredménynek könyvelhetjük el a szociális segítséget Is. Habár van még Javítani való a kiöregedett szövetkezeti tagok nyugdija körül, azonban bátran mondhatjuk, hogy eddig még sosem hajthatták le a kiöregedett vagy munkaképtelenné váló földművesek olyan gondtalanul fejüket, mint éppen napjainkban. Minden hónapban rendszeresen kapják nyugdijaikat és kellő beosztással biztosítva van megélhetésük. A szövetkezeti mozgalom egyik nagy eredménye ez Is. olyan újdonságokról, Intézkedésekről, ami a nagyüzemi gazdálkodás mellett fellendíti a háztáji termelést Is, tehát ez a gazdálkodási forma Is több terményt, Illetve terméket ad a közellátásnak. Mindenekelőtt a több árutermelést tartják szem előtt, és ezért segítik a háztáji gazdálkodást. Nálunk hosszú Ideig úgy néztek a háztáji gazdálkodásra, mint a tagok szociális megsegítésére. Tény, hogy a fél hektár biztonságot nyújt a szövetkezeti családnak, mert lényegében kapjanak háztáji pótlékot pénzben vagy esetleg természetbeniben. Egyelőre vita tárgyát képezi az Is, hogy kaphat-e háztájit olyan asszony, aki munkáját becsületesen végzi a szövetkezetben, élenjáró dolgozó, ugyanannyi munkaegységet teljesít, mint más családfenntartó, de férje a népgazdaság más szakaszán dolgozik. Talán helyes lenne az a gyakorlat, hogy háztáji pótlék címén bizonyos mennyiségű természetbenit kapna. De viszont a szövetkezetek a helyi viszonyoknak megfelelően úgy oldhatják meg a kérdést, ahogy az nekik a legjobban megfelel, vagy ahogyan a szükséglet megkívánja. Egyes szövetkezetekben kevesebb, más szövetkezetekben több háztáji földet kapnak például a nyugdíjasok Is. Van olyan közös gazdaság, ahol az asszonyok munkájára nagy szükség van, tehát a házirendnek megfelelően a taggyűlés hozhat olyan határozatot, hogy kivéMinden rendben van a háztáji körül...! ? A falusi földművesek könnyebb megélhetését biztosítja a háztáji gazdálkodás is. Ekörül a két évtized alatt nagyon élénk vita folyt. Voltak olyan Irányzatok Is, hogy a háztáji gazdaságokat teljesen fel kell számolni és majd az állami alapokból látjuk el élelmiszerrel a szövetkezeti tagokat Is. Ez az elmélet nem volt helyes és nem vált be. Egyrészt azért, mert a közellátás akkor és mostani szintje nem tudott elég és megfelelő élelmiszert biztosítani a falu lakosságának, nem beszélve arról, hogy a népgazdaság más szakaszán levő dolgozóknak sem tudtunk elég és kellő választékú élelmiszert biztosítani. Az elmélet azért sem vált be, mert nem vette figyelembe a falusi lakosság mentalitását és azt sem, hogy a háztáji gazdálkodás milyen nagy tartalékokat rejt magában. Hogy csak egy példát említsek, konyhahulladékkal félmázsásra Is felnevelhető egy malac, és ugyanígy e kert hulladékából kiegészíthetjük az aprőbaromfl étlapját Is. Tehát a háztájin a falusi ember lényegében megtermelheti hüsszükségletét. Ez pedig nagy dolog, mert a közellátást nem terheli a falusi mezőgazdasági dolgozók húsellátása. Látva ezt az óriási tartalékot, a szocialista országok mezőgazdaságot irányító tényezői — különösen Magyaroszágon — újabban egyre nagyobb segítséget adnak a háztáji gazdaságoknak, a felvásárló szervek például megfelelő takarmánytápot adnak a háztáji termelőknek. De vannak olyan törekvéseik ts, hogy kisebb, a háztáji termelésnek megfelelő gépekkel könnyítsék a háztáji termelők munkáját. Szó van még bizonyos háztáji kooperációs termelésről és más megtermelheti rajta évi élelmiszerszükségletének nagy részét. Azonban újabban vita folyik a háztáji gazdálkodás körül, és az ökonómusok többségének az a véleménye, hogy a háztáji a szövetkezeti dolgozó munkabérének kiegészítése. Ha ez így van, akkor háztáji annak is Járna, alkl olyan családban dolgozik, ahol a családfő már megkapta a félhektárt, azonban legalábbis annyi vagy több munkaegységet teljesít, mint a családfő. Különösen elégedetlenek a fiatalok és az asszonyok, akik úgy érzik, hogy munkabérüket megrövidítik. Érdekes, hogy alig kapott lábra a vita a háztáji körül, a fejlettebb szövetkezetek vezetőségei a helyi vlzonyoknak megfelelően máris Intézkedéseket tettek az igazságosabb bérezés érdekében. A fiatalok és az aszszonyok háztáji pótlékot kapnak, mégpedig munkaegységenként kéthárom koronát. Ez szövetkezetenként változik, és néhány helyen a pénz helyett természetbenit adnak. Például kukoricát, árpát hizlalásra. Eleinte azt gondoltuk, hogy tényleg csak néhány szövetkezetről van szó, de mostanában, amikor a szövetkezetekben felvetjük a háztáji pótlék kérdését, meglepve halljuk a választ, hogy már náluk is hasonlóan egészítik ki az asszonyok vagy fiatalok bérét. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a háztáji pótlék ilyennemű Juttatása helyes és sokkal egészségesebb, mintha háztáji földet adnának. Továbbra Is annak az elvnek kell érvényesülni, hogy egy szövetkezeti család csak fél hektár földet kapjon, de ez nem zárja ki azt, hogy a család szorgalmas tagjai ne teles esetekben Ilyen asszonyok Is kaphassanak esetleg fél hektárnyi vagy ennél kevesebb háztáji földet. A fiatalok esetében más a helyzet, mert ők Inkább a pénz szeretik, tehát nekik a pénzbeli Juttatás a helyesebb. A háztáji körüli vita egyre Jobban élénkül és erről még az Egységes Parasztszövetség mellékletében tájékoztatjuk olvasóinkat. Jogi vonalon is Igyekeznek tisztázni a kérdést, de amíg megszületik a rendelet, a határozat vagy a törvény, addig sem árt ha a szövetkezetek vezetői a tagság beleegyezésével indokolt esetben háztáji pótlékot Juttatnak olyan tagoknak, akik úgy érzik, hogy fizetésük meg van rövidítve. Szép gesztus ez a szövetkezetek vezetőitől és egyben bizonyltja azt is, hogy a mezőgazdaság-politika nemcsak fent formálódik, hanem a mindennapi gyakorlati élet váltja ki újabb Intézkedések hozatalát. Sokszor azt tapasztaljuk, hogy a ma már kellő elméleti tudással és természetesen kellő gyakorlattal rendelkező vezetők gyakran megelőzik a felsőbb rendeleteket és Igazságérzetük azt diktálja, hogy bizonyos problémákat — természetesen a törvényes keretek között, — saját belátásuk szerint a gazdasági és pénzügyi helyzetnek megfelelően oldják meg. Mert nem lehet a problémákat sem megoldani, ha nincs rá mód. Az egyik szövetkezetben hallottam, adunk már az Idősebb tagoknak több segítséget is, mert van elég pénzünk, tartalékunk, tehát segíthetjük őket. Ez vonatkozik a háztáji pótlékra is. Miért ne kapják meg Jutalmukat azok, akiket ez megillet? Balia József Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Romániában со A Román Népköztársaságban a földműivesszö vetkezetek tevékenységét, céljait és gazdálkodását ez alapszabályokban megfogalmazott alapelvek rögzítik. Meghatározzák a szövetkezetek helyét a gazdasági és társadalmi rendszerben és lehetővé teszik, hogy még hatékonyabban használják ki a rendszer által nyújtott nagyüzemi termelés lehetőségeit. A MEZÖGAZDASÄGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK CÉLJAI A mezőgazdasági termelőszövetkezet szocialista gazdasági szervezet, amely önkéntes alapon tömöríti a földműveseket, akik földjeiket és fő termelőeszközeiket a szövetkezet tulajdonába adják. A szövetkezetben a munkát közösen szervezik és a Jutalmazás az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint történik. A szövetkezet célja: a föld közös megművelése, a gépesítés, az öntözés, a haladó tudományos és technikai Ismeretek alkalmazása a növénytermesztés, az állattenyésztés állandó fejlesztésének, a földművesek életszínvonala és kultúrája állandó emelésének és az egész társadalom ellátásának biztosítása céljából. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom tevékenységével hozzájárul azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, amelyeket a Román Kommunista Párt maga elé tűzött a szocializmus építése céljából és egyben erősíti a parasztság és a munkásosztály szöivetségét. A mozgalmat a párt és a kormány rendszeresen támogatja. A szövetkezetek technikai és anyagi alapjának megerősítése lehetővé tette gazdasági és szervezeti megszilárdításukat. A termelés állandó emelkedése, azok realizációja a szerződéses rendszer alapján, elősegíti a lakosság ellátásának és az ipar nyersanyag bázisának biztosítását. Ezért fontos szerepet Játszanak a szocializmus építésének történelmi korszakában. A SZÖVETKEZETI TULAJDON ÉS A TAGOK SZEMÉLYI TULAJDONA A szövetkezeti tulajdon a földből, az igavonó és haszonállatokból, épületekből, szállítóeszközökből, berendezésekből áll, amelyeket a tagok vittek a szövetkezetbe és a szövetkezet által szerzett vagyontárgyakból. A növénytermesztés és az állattenyésztés által kitermelt eredmény és bevétel a szövetkezeti tulajdon alapját képezi és a szövetkezet tevékenységének, valamint a tagok életszínvonala emelésének biztosítását szolgálja. A szövetkezet tulajdonát képező földből a taggyűlés háztáji földet adhat a tagok családjának 30 árig terjedő terjedelemben, a szövetkezet feltételei és a föld használatának szempontjai alapján. Ez a föld hozzá. Járul a tag keresetének növeléséhez és életszínvonalának emeléséhez. A háztáji méretei különbözők, esze. rlnt, hogy a tagok miként dolgozzák le a minimális munkaegységet, amelyet a taggyűlés állapít meg. Olyan családok, amelyeknek egyetlen tagja sem vesz részt a közös munkában, háztájit nem kaphatnak. Olyan családok, amelyek sajátos helyzetben vannak (munkaképtelenség stb.J, a taggyűlés határozata értelmében esetről esetre kaphatnak háztáji földet. Nyugdíjasoknak szintén meghagyható a háztáji. A föld csak termelési célokra használható. A szövetkezeti tag személyi tulaj, donát képezheti: a családi ház és annak melléképületei, 800 négyzetméter terjedelemben. Az ezen felüli területet hozzászámítják a háztáji földhöz: a haszonállatok (3 szarvasmarha, 15 Juh és bármennyi baromfi), apró gazdasági szerszámok, valamint a háztáji föld termése. Ha a fiatal házaspár új házat akar építeni és nincs telkük, a szövetkezet eladhat nekik saját területéből megfelelő telket 500 négyzetméterig terjedő méretben az előírás szerinti árban. A SZÖVETKEZETI TAG JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI Tag minden termelő vagy más dől* gozó lehet, aki betöltötte a 18. életi évét, Ismeri az alapszabályokat, fit»’ adja a szövetkezetnek földjét, állatait és eszközeit. A felvett tag befizeti a tagsági dijat, amely legkevesebb 25 lei. A tagnak Joga van: — dolgozni képességei és Ismeretei szerint, Jutalmazást Igényelni aí elvégzett munka mennyisége és minősége arányában, résztvennl a szövetkezet gyűlésein, választani és ha elmúlt 25 éves, megválasztatni valamilyen funkcióra; — öregeknek és munkaképtelen tagoknak, valamint árváknak Joguk van, nyugdíjra, esetleg más Juttatásokra az alapszabályok előírásai szerint. A taggyűlések és vezetőségi ülések határozatainak betartása a szövetkezet tevékenységének alapvető feltétele. Azok be nem tartása káros a szövetkezet számára és fegyelmi eljárást von maga után. Aki kárt okoz a szövetkezetnek, azt a vezetőség által meghatározott összegben a terhére Írják. Az ilyen határozatok elleni fellebezést a békéltető bizottság intézi el, amelyet két évre választanak. E bizottság határozata, valamint a taggyűlés határozatai ellen a Járási szövetkezeti tanácshoz lehet fellebbezni. Ha egy tag családi vagy más okból elköltözik más községbe, beléphet az illető község szövetkezetébe. A TERMELÉS SZERVEZÉSE 0 30 millió koronával emelkedett a nyerstermelés 0 120 mázsás hektárhozam kukoricából szemesen 0 Növelni kell a beruházásokat 0 Rendezik a szövetkezeti tagok háztáji földjét és kiegészítik az alacsony nyugdíjakat 0 A Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás közgyűlése számot vetett az elmúlt gazdasági év eredményeiről és mélyen elemezte a problémákat, kutatta a termelést fékező jelenségek okait és bátran boncolgatta a társadalmi, valamint szociális kérdéseiket is. Jozef Sobota mérnök, a társulás igazgatója alaposan elemző és részletes beszámolót tartott és kitért a mezőgazdaság minden problémájára. A bevezetőrészben az eredményekről tájékoztatta a résztvevőket. A komáromi járás bizony igen szép eredményeket ért el a mezőgazdaság szakaszán a múlt évben, hisz a mezőgazdasági nyerstermelés 1988-hoz képest 39 millió koronával emelkedett a szövetkezeteknél, az állami gazdaságoknál pedig mintegy 3 millió koronával. Az egy hektárra eső mezőgazdasági termelés a szövetkezeteknél egy év alatt 699 koronával nőtt és így a Járási átlag már 11 340 korona. Az állami gazdaságoknál az össztermelés növekedése lassú, azonban egyre eredményesebben gazdálkodnak. Nagy eredménynek számít például, hogy a Komáromi Állami Gazdaság a lövőben már nem szorul állami segítségre. A belterjesség néhány szövetkezetben már Igen magas. A nyerstermelés értéke az ifjúságfalvl EFSZ-ben 17 644, a szilasiban 16 849, a gadóclban 16 491, a radványi és karvai szövetkezetben közel 16 ezer korona. Ezek a számok beszédesen bizonyítják, hogy ésszerű termeléssel milyen nagy lehetőséget biztosit a szövetkezeti nagyüzemi termelési forma. A komáromi járásban nemcsak a termelés emelkedett, hanem a tiszta bevétel is, amely 14 millió koronával volt magasabb, mint az 1968-as évben. Persze, az olcsóbb termelés visszatükröződik a tagok Jobb díjazásában is. A béralap például az előző évhez képest 11 százalékkal volt több egy dolgozóra. Varga Gyula elvtárs, a Járási pártbizottság vezető titkára felszólalásában szintén elégedetten állapította meg, hogy a szövetkezetekben a kereseti lehetőség egyre Javul, azonban bírálta, hogy az alapeszközök értéke nem növekedik eléggé, és a mezőgazdasági üzemek beruházási hitele lényegesen csökken. A Jövő szempontjából ez nem helyes, mert ha nem fektetünk be eleget, az újratermelés nem fog növekedni kellő ütemben. Többek között foglalkozott a melléktermeléssel Is, és példákat hozott fel arra vonatkozólag, hogy néhány szövetkezet majdnem fele bevételét a melléktermelésből meríti, azonban a másik oldalon elhanyagolja a mezőgazdasági termelést. Hangsúlyozta, hogy nem Ítélhetünk el minden melléktermelést, azonban a túlméretezett mellék termelési ágakat fölülvizsgálják, és ha szükséges, megteszik a kellő intézkedéseket, hogy a szövetkezetek elsősorban mezőgazdasági termeléssel, vagy a mezőgazdasági termeléssel összefüggő melléktermeléssel foglalkozzanak. A járásban jelentősen emelkedett a tej, tojás és hústermelés. A tejtermelést például mintegy 2,5 millió literrel túllépték. Az állattenyésztés kedvező fejlődése nem véletlen. A növénytermesztés egyre több szemestakarmányt biztosít például számára. Jelentősen emelkedett a szemesfélék mennyisége. Ez pedig a nagy termőképességű k'Ukorlcafajtáknak köszönhető. Járási méretben kukoricából hektáronként 50 mázsát termeltek szemesen, átlagosan. A szllasi szövetkezetben az OSSK—215 jelzésű hibrid négy hektáron 120 mázsás hektárhozamot adott szemesen, az átlagos hektárhozam pedig 82 mázsa volt. Szakállason és Cseriháton szintén 70 mázsás hektárhoramot értek el kukoricából szemesen. A jövőben a gabonafélék mennyiségét a múlt évhez viszonyítva újabb 106 vagonnal növelik. Az állattenyésztésben komoly fejlődés észlelhető, bár a szarvasmarhaállomány száma állandóan csökken. A tejhozamot a mostani 2877 literről 3000 literre akarják emelni tehenenként. A sertésállomány több mint 7000 darabbal növekedett, mintegy 1315 fiatal tenyészkocát fedeztettek be, és további 1500 átmeneti anyakocával biztosítanak elég malacot a sertéshústermeléshez. A termelés minden szakaszáról élénk vita kerekedett. Többen foglalkoztak a kádernevelés kérdésével, valamint szociális problémákkal is. Ölvecky elvtárs, a szociális bizottság elnöke előterjesztett egy javaslatot a szövetkezeti nyugdíjasok megsegítésével kapcsolatban. Eszerint azok a tagok, akik aktívan dolgoztak a szövetkezetben, 25 ár földet kapnának, házaspár esetében pedig 30 árat. Ha a nyugdíjas legalább 100 munkaegységet teljesít a szövetkezetben, akkor megkaphatja a fél hektár földet Is. Azok a tagok, akik nem vittek földet a szövetkezetbe, 25 ér földre jogosultak, de a helyi viszonyoknak megfelelően indokolt esetekben a fiataloknak Is juttatnak 15 ár földet. A javaslat szerint a szövetkezetek továbbra is hozzájárulnak az alacsony nyugdíjak kiegészítéséhez, és a legalacsonyabb havi nyugdíj egyén esetében 500 korona, házaspár esetében pedig 750 korona lenne. A közgyűlésen nyílt és őszinte vita volt, és alaposan meghányták vetették a mezőgazdasági termelés távlatait, valamint a társulás belső problémáit Is. A jövőben még több kooperációs építkezést akarnak végrehajtani és általában fokozzák az építkezést, hogy fgy megteremthessék a többtermelés feltételeit. —h— A szövetkezet gazdasági tevékenységét a távlati terv és az évi pénzügyi-gazdasági terv alapján folytatja,' Ezeket a terveket a fejlesztési lehetőségek, a tagok követelményei és á népgazdaság feltételei alapján dolgozzák ki. Azokat a termelési ágazatokat vezetik be, amelyek lehetővé teszik a föld és az eszközök legjobb kihasználását. A szövetkezet más tevékenységet is végezhet a termelés érdekében: eszközök Javítását és gyártását, építést stb. A piaci termelés emelése érdekében foglalkozhat a termékek feldolgozásával, raktározásával és eladásával is. A tagok jutalmazása a munkaegységek alapján történik az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint, ami havonta vagy negyedévenkét előleg formájában is kifizethető. A tervezett mennyiségen felül elért eredményekért rendkívüli Jutalom fizetendő pénzben. Éspedig: a gabonatermesztésben a túltermelés értékének 15 %-áíg, más növényeknél a túltermelés értékének 60 %-áig, az állattenyésztésben a túltermelés értékének 60 %-áig. A feltételeket a taggyűlés határozza meg. Az elnök alapfizetést kap 2,5 munkaegység nagyságáig. Ehhez fizetéspótlékot számítanak a nyerstermelés értéke, a földterület és az állatállomány nagysága szerint. Hasonlóan Jutalmazzák a többi vezető dolgozót is. Ezeket a fizetéseket a taggyűlés leszállíthatja, ha az illető vezető rosszul végezte munkáját a vezetés vagy az ellenőrzés terén. JUDr. Michal Öurdiak SZABAD Fm.nMnVES 3 1970. április 11. Gazdag m m a Komáromi járási Mezőgazdasági Társulás közgyűlésén
