Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-11 / 15. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. április 11. Ага 1,— Kčs XXI. évfolyam, IS. szám. Lapunk tartalmából: 2. old. A szakemberképzés időszerű problémái Retkes Lajos Írása 6. old. Kucsera Szilárd: Eredmények Gőmőrben 7. old. Környezeti feltételek javítása a növénytermesztésben. A Szabad Földműves szemináriuma 13. old. Az ország legkeletibb és legnyugatibb városa. Tóth Dezső írása. GYÜMÖLCSÖZŐ KÉT ÉVTIZEDET ÜNNEPELTÜNK Április 3-án a bratlslavei Olimpia kávéházban hazánk felszabadulása 25. évfordulójának jegyében a Mezőgazdasági Kiadóvállalat rendezésé­ben meghitt hangulatban ünnepeltük lapunk megjelenésének 20. évfor­dulóját. Az ünnepségen résztvett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium küldöttsége Németh Jenő mérnök miniszterhelyettes veze­tésével, Anton Kopša, az SZLKP Ideológiai osztálya vezetőjének helyet­tese, a Szlovák Ojságíró Szövetség küldöttsége, Pavel Jonáš mérnök, az Egységes Parasztszövetség elnöke, Viktor Mráz mérnök, az Egységes Parasztszövetség vezető titkára, Dobos László miniszter, dr. Szabó Re­zső, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, valamint a Nemzetiségi Tit­kárság dolgozói, a testvérlapok képviselői, régi levelezőink, a szövet­kezetek képviselői és számos más kedves vendég. Az ünnepséget dr. Rudolf Podmanlk, a Mezőgazdasági Kiadóvállalat igazgatóhelyettese nyitotta meg, majd Németh Jenő miniszterhelyettes méltatta a Szabad Földműves kollektívájának két évtizednyi munkásságát. Német elvtárs köszönetét mondott a szerkesztőség eddigi összes ön­feláldozó dolgozójának, beszédében nagyra értékelte a szerkesztőség munkáját, amely olyan Jó munkát végzett a két évtized alatt, hogy a szövetkezeteik megalakulásának 20. évfordulója ünnepségei alkalmából a Szabad Földműves megkapta az „Építésben szerzett érdemekért“ ér­demrendet, az Idei jubileumi ünnepségen pedig a kiváló munkáért, amelyet a lap dolgozói a falvak szocialista átépítésében és a mezőgaz­dasági termelés nagyüzemi szocialista átszervezésében végeztek, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium köszönő oklevelét. A szer­kesztőség eredményes munkájának könyvelte el, hogy a lap előfizetői­nek száma a két évtized alatt megkétszereződött és hangsúlyozta, hogy a Szabad Földműves kollektívájának Is nagy része van abban, hogy az elmúlt Időszak politikai zűrzavarában a magyar parasztság becsülettel helytállt, mert a lap szerkesztői a marxlzmus-lenlntzmus és a proletár Internacionalizmus szellemében a szocializmus védelmében szóltak cik­keiken keresztül az olvasókhoz. A lap marxista-leninista irányvonala a megalakulástól kezdve napjainkig egy pillanatra sem ingott meg. A kol­lektíva további munkájához sok sikert kívánt, és hangsúlyozta, hogy még önfeláldozóbban kell dolgozni a szocialista mezőgazdasági terme­lés magasabb szintre való emeléséért, hogy a mezőgazdasági üzemek még jobban kihasználhassák a szocialista nagyüzemi mezőgazdáság eredményeit és lehetőségeit. Ezután dr. Ľudovít Pezlár elvtársnak az SZLKP Köíponti Bizottsága titkárának megbízásából Anton Kopša elvtárs, az Ideológiai osztály ve­zetőjének helyettese olvasta fel a párt levelét a Szabad Földműves szer­kesztőségi kollektívájához. A levél így hangzik: „Lapjuk mezőgazdasá­gunk szocialista kollektivizálásának kezdetén született és így egyidős köztársaságunk első földmflveeszövetkezetelvel A Szabad Földműves pártunk hű segítőtársának bizonyult, mind a mezőgazdaság kollektivi­zálásának Idején, mind pedig a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeik fejlesztésében. Népszerűsítette az új, tehát korszerű áramlatokat a me­zőgazdasági termelésben, s mint harcos ágltátor hatékonyan segítette falvatnkon a szocialista termelési viszonyok kialakulását. Nagyra érté­keljük munkájukat azért, mert társadalmunk válságos helyzetének Ide­jén következetesen hűek maradtak a proletár nemzetköziség eszméihez és a magyar nemzetiségű polgártársaink körében védelmezték a marx­­izmus-leninizmus tisztaságát“. A testvéri lapok üdvözlése után Németh Jenő elvtárs lapunk 20. év­fordulója alkalmából a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója" című minisz­tériumi kitüntetést adta át lapunk szerkesztőinek Tóth Dezső elvtárs­nak, Kucsera Szilárd elvtársnak és Obenau Károly elvtársnak, valamint Csurllla József elvtársnak, lapunk volt szerkesztőjének. A Mezőgazda­sági Kiadóvállalat elismerő oklevelét kapta: Csemiczky Szilvia, Lőrlncz Jolán és Rodák Éva. Lapunk két évtizedes fennállásának ünnepsége a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás győzelmes útjának manifesztáclója volt. Együtt ün­nepeltünk levelezögárdánk és a mezőgazdasági üzemek képviselőivel. Nehéz, sokszor göröngyös út volt a húsz év, de a Szabad Földműves kis kollektívája nagy munkát végzett és most, hazánk felszabadulása 25. év­fordulóján azt mondhatjuk, hogy az elmúlt két évtized Jő munka, férfi­­munka voltl BÁLLÁ JÖZSEF A Szabad Földműves 20. évfordulója alkalmából rendezett borverseny eredményeinek összegezése A borversenyt 1970. április 2-án rendeztük Bratlslavá­­ban, a CSEMADOK városi szervezetének székházában. A versenyen részt vett 24 mezőgazdasági üzem 20 bor­fajtával és 71 bormintával. 1. A Zselízi Állami Gazdaság Tramín, Rajnai rizling, Leányka, Fehér burgundi, Piros burgundi és Sauvignon borral. 2. A díóspatonyi EFSZ Leányka, Korai Pirosveltelíni, és Müller-Leányke — vegyes borral. 3. A Karvai MSZ Tangazdasága Leányka, Sauvignon és Müller Thurgau borral. 4. Az inámi EFSZ Olaszrízling és Fehér burgundi bor­ral. 5. Az alsópéterl EFSZ Leányka, Tramin és Olaszrízling borral. 6. A kéméndl EFSZ Olaszrízling, Zöldveltelíni, Sauvig­non, és Tramin borral. 7. A madarl EFSZ Olaszrízling, Leányka és Tramin borral. 8. A nagykéri EFSZ Olaszrízling, Müller Thurgau, Tra­mín, Zöldszilváni, Zöldveltelíni és keverék borral. 9. A farnadi EFSZ Olaszrízling, Leányka, Tramin, Szürkebarát és Muskotály borral. 10. A köbölkúti EFSZ Olaszrízling, Zöldveltelíni, Szentlőrinci és Szürkebarát borral. 11. A Szomotorl Állami Gazdaság Olaszrízling és Kö­vesd! vegyes borral. 12. A tanyl EFSZ Müller Thurgau és Csaszla borral. 13. A felsőpatonyi EFSZ Olaszrízling, Leányka és Mül­ler Thurgau borral. 14. A somorjai EFSZ Olaszrízling és Leányka borral. 15. A muzslai EFSZ Olaszrízling és Leányka borral. 16. A libádi „Egyetértés“ EFSZ Olaszrízling borral. 17. A nemesócsal EFSZ Olaszrízling borral. 18. A szógyénl EFSZ Neuburgi borral. 19. A marcelházl EFSZ Olaszrízling borral 20. A búcsi EFSZ Olaszrízling, Leányka és Müller Thurgau borral. 21. A csábi EFSZ Müller Thurgau és Kékfrankos bor­ral. 22. A hodosi EFSZ Olaszrizling, Leányka, Müller Thur­gau, Muskotály és Pirosveltelíni borral. 23. A kisgéresi EFSZ Olaszrízling, Furmint és Ktsgéresl vegyes borral. 24. A Szőlőskel Mezőgazdasági Szaktanintézet Tangaz­dasága Furmint, Hárslevelű és Aszú borral. A borok bírálatát szakemberek öttagú csoportja vé­gezte, Anton Navara CSc., a Borászati Kutatóintézet dolgozójának, mint a bizottság elnökének vezetése mel­lett. A versenyszabályok értelmében azok a borok, amelyek 18 pontnál többet kaptak, az első minőségi osztályba lettek sorolva. Azok a borok, amelyek 16 — 18 pontot kaptak a második minőségi osztályba lettek besorolva. S végül azok a borok, amelyek 15—16 pontok kaptak, a harmadik minőségi osztályba kerültek. A szakemberek véleménye szerint ez a borverseny ar­ról tanúskodott, hogy Dél-Szlovákiában komoly szakér­telemmel párosuló színvonalas szőlőtermesztés és bor­­gazdálkodás folyik. Azt is állítják, hogy e borverse­nyen szereplő borok a nemzetközi borversenyeken sem vallanának szégyent. Erre hagy utalni az Is, hogy a Szabad Földműves által rendezett borversenyen a borok többsége — a szigorú bírálat mellett is — nagyon szép helyezést ért el. A borversenyen szereplő 14 bor I. helyezést ért el, ami a minőség kifejezése szempontjából megegyezik a nemzetközi borversenyeken aranyéremmel kitüntetett borok minőségével. 53 bor II. helyezést ért el, ami az ezüstéremmel egyenlő színvonalon van. S végül 4 bor III. minőségi he­lyezést ért el. Első minőségi helyezést az alábbi borok érdemelték ki: — a farnadi EFSZ Tramin és Szürkebarát bora, — a nagykéri EFSZ Tramin bora, — a köbölkút! EFSZ Szürkebarát bora, — a Szőlőskel Mezőgazdasági Szaktanintézet Tangaz­­gazdaságának Furmint és Aszú bora, — az alsópéterl EFSZ Tramin bora, — az inámi EFSZ Fehér burgundi bora, — a zselízi A. G. Rajnai Rlzllng, Sauvignon, Tramin és Fehér burgundi bora, — a hodosi EFSZ Olaszrízling és Muskotály bora. Több szőlőtermesztő gazdaság borát csak néhány tized pont választotta el az első helyezés elnyerésétől. így például: — a somorjai EFSZ Leányka borát, a zselízi Ä. G. Leányka borát és a hodosi EFSZ Leányka borát csupán 1 tized pont, — a farnadi EFSZ Muskotály borát, a szőlőskel tan­gazdaság Hárslevelű borát, a karvai tangazdaság Sauvig­non borát 2 tized pont, — a köbölkúti EFSZ Zöldveltelíni borát, a muzslai EFSZ Olaszrizling borát, az alsópéteri EFSZ Olaszrizling borát, a díóspatonyi EFSZ Pirosveltelíni borát és a ho­dosi EFSZ Pirosveltelíni borát 3 tized pont, — a búcsi EFSZ Leányka borát, a köbölkúti EFSZ Olaszrizling borát, a felsőpatonyi EFSZ Leányka borát, és a zselízi ÄG Pirosveltelíni borát 4 tized pont, — a nagykéri EFSZ Zöldszilváni borát, a muzslai EFSZ Leányka borát, a kisgéresi EFSZ Furmint borát, a madarl EFSZ Olaszrízling borát, a kéméndl EFSZ Tra­min és Zöldveltelíni borát 5 tized pont, — a madarl EFSZ Tramint borát és a libádi „Egyet­értés“ EFSZ Olaszrizling borát 6 tized pont választotta csak el attól, hogy az I. minőségi osztályba kerüljön. Végül megjegyezzük, hogy a versenyben résztvevő mezőgazdasági üzemek jelenlevő szakemberei hangsú­lyozták e borverseny hasznosságát. Tény, hogy ez a verseny lehetőséget nyújtott nemcsak a borok összeha­sonlítására, hanem arra Is, hogy a szakemberek kicse­réljék a szőlőtermesztésben és a borkezelésben szerzett gazdag tapasztalataikat. A fenti közleményt kiadta: a Szabad Földműves szerkesztősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom