Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-28 / 13. szám
HASZNOS tuU^vU^uMc Földművesek jogi tanácsadója Szövetkezeti parasztok és társadalombiztosítás (4) 28. Mi a betegápolás) segély folyósításának feltétele? Erre a segélyre az a szövetkezeti tag jogosult, aki azért marad ki a munkából, mert a vele közös háztartásban éló családtagot vagy 10 éven elüli beteg gyermekét kell ápolnia, Illetve gondoznia. Ebben az esetben nem számítható családtagnak az, aki csak átmenetileg él közös háztartásban a szövetkezet tagjával. A betegápolást segély további feltétele az, (hogy a szövetkezeti tag háztartásában nincs rajta kívül más személy, aki a beteg családtagot vagy gyermeket gondozhatná. Ezt a körülményt a segélyt kérvényező szövetkezeti tagnak saját kezűleg aláirt kérvényében kell feltüntetnie. Igazolnia kell azt Is, hogy az ápolásra szoruló beteget nem lehet kórházban elhelyeznie, Illetve nincs lehetőség a megfelelő kórházi kezelésre. 29. Meddig jogosait a szövetkezeti tag az említett segélyre? Ezt a segélyt legfeljebb három munkanapra kaphatja, de csak abban az esetben, dia a beteg állapota legalább 3 napig tartó gondozást igényel. A segélynyújtási Időnek további 3 munkanappal engedélyezhető meghosszabbítását az a szövetkezeti tag igényelheti, aki az előző 3 munkanap leforgása alatt nem biztosíthatja a beteg családtag másként szükséges kezelését. A segélynyújtási Idő ezenfelül Is meghosszabbítható abban az esetben, ha az egyébként társtalan (özvegy, elvált, stb.) szövetkezeti tagnak legalább egy, még Iskolaköteles gyermekét kell gondoznia. Ez a kivételes meghosszabbítás azonban nem haladhatja meg a 12 munkanapot. Ha a szövetkezeti tag más okból nem jogosult munkadíjre az alatt az idő alatt, amikor családjának valamelyik tagját kell gondoznia, nem Igényelhet erre az időre betegápolási segélyt sem. 30. Milyen a betegápolás! segély összege? E segély összege azonos azzal az összeggel, amelyet a munkaképtelen szövetkezeti tag táppénz címén kaphat. A betegápolást segélyt csak munkanapokra fizetik, tehát azokra a napokra, amelyeket a szövetkezeti tagnak az EFSZ munkeidóbeosztáse szerint le kellett volna dolgoznia. Nyilvánvaló tehát, hogy a szóban forgó segély nem jár azokra a napokra, melyek az EFSZ tervszerű Időbeosztása szerint az érdekelt szövetkezeti tag szabadnapjai. 31. A szülök közül ki jogosult a beteg gyermek ápolása esetén járó segélyre? Elvileg mind a két szülő Jogosult erre a segélyre, de közülük csak az egyik, éspedig az kaphatja, aki azért marad ki a munkából, hogy beteg gyermekét ápolhassa. A szülök saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy közülük ki maradjon otthon, ha az egyik azért nem mehet munkahelyére, mert beteg gyermekét kell ápolnia. Megengedhetetlen azonban, hogy a szülők egyazon esetben (a beteg gyermek gondozása miatt) egymást felváltva maradjanak ki a munkából. Nem lehetséges tehát, hogy a betegápolás! segélyt először 3, Illetve 6 munkanapra a beteg gyermek anyja, utána ugyancsak 3, Illetve 6 munkanapra a gyermek apja kapja. A segélyt csak a szülők egyike kaphatja. 32. Ki jogosult temetési segélyre? A temetési segély egyszeri pénzbeli hozzájárulás a szövetkezeti tagnak vagy családtagjának temetési költségéhez. Ez a hozzájárulás azonban az említett költségek csak részbeni térltménye lehet. Temetési segélyre az az egyén jogosult, aki a temetést rendezi. A „temetés rendezése“ felöleli mindazt, ami a halott eltemetésével vagy a halotthamvasztással (a koporsó vagy hamvveder megvétele, a sir rendbehozatala, a gyászjelentések, a koszorúk, a gyászzene megrendelése, az ezzel járó kiadások fedezése stb. összefügg. Az elhunyt szövetkezeti tag hozzátartozóinak 1000 korona temetési segély jár. Ha a szövetkezeti tag valamelyik hozzátartozója (családtag) temetéséről gondoskodott, úgy a szövetkezeti tagnak az elhunyt hozzátartozó kora szerint Járó temetési segély összege a következő: 2 éves korig 200 korona, 2—10 éves korig 500 korona, 10 éven felül 800 korona. Ha a temetésről nem az elhunyt hozzátartozója, hanem más személy gondoskodott, az illető csak a bizonyítható temetési költség, de legfeljebb 1000 korona megtérítését Igényelheti. 33. jogosult-e a szövetkezeti tag fürdőgyógykezelésre? Az ilyen gyógykezelésre nincs Jogigénye. A fürdőgyógykezelés ugyanis önkéntes szolgáltatás, amelyben a szövetkezet tagja és hozzátartozója csak akkor részesülhet, ha orvosi szakvélemény szerint ez a gyógykezelés a beteg teljes gyógyulását, illetve egészségi állapotának lényeges javulását, munkaképtelenségének elhárítását vagy teljes munkaképtelenségének visszaszerzését eredményezheti. A fürdógyógykezelés engedélyezését megelőző véleményezés alapja mindenkor a beteg kezelőorvosának javaslata, amelyet a következő naptári évre az előző évben, mégpedig legkésőbb november 15-ig kell benyújtani. Ha a beteg, különösen a munkaképtelen vagy súlyos beteg egészségi állapota miatt később vált szükségessé a fürdőgyógykezelés, vagy a kezelőorvos ezt a körülményt később állapította meg, úgy évközben bármikor be lehet nyújtani a fürdőgyógykezelésre tett orvosi javaslatot. 34. Milyen időre engedélyezik a fürdőgyógykezelést? Hogyan befolyásolja a gyógyfürdőben eltöltött idő a szabadságidőt? A fürdőgyógykezelést rendszerint a szövetkezeti tag szabadságidejének tartamára engedélyezik. A gyógyfürdőben eltöltött Időt ezért rendszerint leszámítják a szabadságidőből. Csak néhány súlyosnak minősített (a beutalási engedélyen kereszttel, iletve X betűvel megjelölt) betegség esetén Ismerik el a beteg munkaképtelenségét, és ez esetben nem számítják le szabadságidejéből a fürdőgyógykezelés idejét. Az ilyen betegség miatt gyógyfürdőbe beutalt szövetkezeti tag azonban nem munlkadíjat, hanem csak táppénzt kaphat. 35. Ki viseli a fürdőgyógykezelés költségét és ki fizeti a gyógykezelési pótdíjat? A fürdőgyógykezelés költségének túlnyomó részét az állam viseli. Az EFSZ-ek tagjai — ugyanúgy, mint más dolgozók is — csak bizonyos pótdíjat fizetnek. Ezt a pótdíjet nem fizetik egyrészt azok a betegek, akiket kereszttel (X betűvel) megjelölt orvosi javaslat alapján küldtek gyógyfürdőbe, másrészt a fürdőgyógykezelésben részesülő iskolaköteles gyermekek, illetve azok szülői sem. A fürdőgyógykezelési pótdíj fürdőidényben (május 15-től szeptember 30-ig) naponta 10 korona, máskülönben 5 korona. A pótdíjet csak a beutalási engedélyen feltüntetett napok számának megfelelő összegben fizetik. A beutalt beteg nem fizet pótdíjat az esetleg meghosszabbított fürdőgyógykezelés napjaira. (Folytatjuk.) APRÓHIRDETÉS ELADOK válogatott tulajdonságú, kiválóan mézelő, enyhén rajzó hajlamú törzsekből, korszerű módon nevelt, jelzéssel ellátott méhanyákat, melyeknek petézését és élve érkezését szar vatolom. Szállításra előjegyzést elfogadok és igazolok. A méhanyákat a megrendelés szerinti sorrendben szállítom. — Cím: Morsly Gyula, Cajakovo 84, okres Levice. VAROSBA KERÜLT FIATALOK VALLOMÄSA: Mindketten tizennyolcévesek: Méri Etelka és Tóth Gizella. Mint sok más fiatal, ők is otthagyták a falut, szülőket, barátnőket, ismerősöket. Egy éve már, hogy Pozsonyban dolgoznak. Ipari munkásnők lettek. Vajon ml vonzotta őket? A nagyváros, a jobb kereseti lehetőség, karrier, szórakozás? E kérdésre olyan megfontoltan válaszolnak, hogy érdemes rajta elgondolkozni. — Az általános iskola elvégzése után a Zselízi Állami Gazdaság Vilmos-majori üzemegységében kaptunk munkát. Általában a csúcsidőszakban elég jól kerestünk. Csakhogy a munkábajárás igen körülményes volt. Naponta két-három kilométert kellett gyalogolni míg a munkahelyre értünk — s hazamenet ugyanennyit. Így hát mindketten úgy határoztunk, hogy a helyi szövetkezetben Jobb körülmények között dolgozhatunk. A zalabai szövetkezet vezetősége örült ajánlkozásunknak, de a tagság (többnyire idős asszonyok) nem nagy rokonszenvet mutatott. Beszédtémájuk mi lehetett volna más, mint a mi személyünk ... Ekkor olvastuk a NÖ című hetilapban, hogy a Pozsonyi Üveggyár betanításra is felvesz lányokat, nőket. Csábított bennünket a kereseti lehetőség. No meg aztán a CSISZ helyi szervezete is szétesett, nem volt semmi mozgás. Igaz, közrejátszott a kultúrház építése is, hogy a kulturális élet szünetelt.. S őszintén megvallva, kíváncsiak voltunk, milyen is a fiatalok élete a nagyvárosban. — ... Édesanyáink könnyes szemmel' bocsátottak utunkre. Már Pozsonyban voltunk, de utolsó mondatuk: „Aztán vi-‘ Tóth Gizella gyázzatok magatokra!“ sokáig a fülünkben csengett. Nagyon kedvesen fogadtak a gyáriak, mindent megmutattak, megmagyaráztak. Azt is tudatták velünk, havonta 1400—1500 koronát kereshetünk — ám három műszakban kell dolgozni. Nagyon korszerű, szép munkásszállóban kaptunk lakást. Hatvanöt korona havi lakbért fizetünk. Van egy gyönyörűen berendezett klubhelyiségünk, ahol teadélutánoket, ismerkedési bálokat is rendeznek. Televízió, filmvetítés és egyéb rendezvények tarkítják szabad időnket. Nem unatkozunk ... Beszélgetésünk a jövőre terelődik. A hogyan továbbra. Maradnak-e a fővárosban, vagy egyáltalán mi az elképzelésük? Szinte egyszerre mondják: — Azért visszavágyunk csendes kis falunkba ... Zalaba valóban csendes is, meg kicsi is. Szórakozási lehetőséget, olyant, mint egy nagyközség, vagy város, nem képes nyújtani. — Ez így igaz — mondják Méri Etelka a lányok —, de hogy végképp semmi ne legyen, az már valahogy furcsa, nem jó dolog. Hazamegyünk olykor innen is, de az egyedüli szórakozás: végig sétálunk a falun, megnézegetjük az új házakat, meg az átépítés alatt álló kultúrházat — ez az egész. Pedig szülőfalunkhoz nagyon sok szál fűz bennünket. A fiúk? Azok feltalálják magukat a vendéglőben. De ha mi bemegyünk, ez bűn. Ha meg házi-bulit rendeztünk otthon, hát szárnyra kaptak a különféle pletykák. Mindkettőjük szülei egyszerű emberek, szövetkezeti tagok. Érthető tehát az aggodalom — egy háromszáz lelket számláló falucskából engedték el lányaikat a többszázezres nagyvárosba, dolgozni. Giziké, a bátrabbik lány megjegyzi: — Ha férjhez megyünk, itthon telepedünk le. Hiszen a szövetkezetben bőven van munkalehetőség a kertészetben, szőlészetben. Akkor már beszélhetnek rólunk akármit... Mert, még lány valaki, a sok mendemondával, pletykával csorbát ejthetnek a becsületén, amit helyrehozni aztán nem lehet. Giziké és Etelka most az élet iskoláját járják. Nem karrier után vágynak. Kelengyére gyűjtögetik össze keresetüket. Bár szülői felügyelet nélkül, de becsületesen állnak helyt a munkában. Pál Elemér, Zalaba Mindenki tapasztalhatta, hogy a kanyarodás befejezése után a kormánykerék sokkal könnyebben tér vissza eredeti helyzetébe, sokkal kevesebb erő kell ehhez, mint amennyi a bekormányozáshoz kellett. Sőt, az esetek túlnyomó többségében a viszszakormányzásihoz nem is kell a kormánykerékhez érni: az saját maga visszeforog, az első kerekek önmaguktól visszatérnek az egyenes irányba, ha a kocsi halad, vagy éppen gázt adunk az egyenesbe érve. Mi ennek a jelenségnek az oka, ml Ss előfeltétele, és milyen veszélyeket Idézhet elő csúszós időben — amiért tulajdonképpen most foglalkozunk a kérdéssel? A jelenség okát az első kerekek sajátos felfüggesztési módjában, bejöABAU c Ol.LIMU V bs 1970. március 28. vissza a kormánykerék ? Miért forog állításában kell keresni. Ismeretes, hogy a jármű kormányozott első kerekeinek felfüggesztésénél a következő négyszerkezeti sajátosság található: a tengelycsapszeg dőlése (terpesztése) és utánfutása, a kerék dőlése és összetartása. Tekintsük át röviden a szerkezeti elrendezések értelmét. A tengelycsapszeg (független kerékfelfüggesztésnél lengőcsepszegnek is nevezik) az az alkatrész, amely körül kormányoaáskor a kerék elfordul. Dőlésén, terpesztésén azt értjük, hogy a csapszeg nem függőlegesen fill, hanem alsó vége közelebb van a kerékhez, mint a felső, tehát ha képzeletben meghosszabbítjuk a jobb és bal oldali csepszeget, valahol a kocsi fölött, a kocsi hossztengelyének síkjában metszenék egymást. A tengelycsapszeg utánfutása azt jelenti, hogy a csapszeg nemcsak a kerék felé, vagyis (a kocsihoz viszonyítva) keresztirányban dől, hanem hosszirányban is: alsó vége a menetirány felé van eltolva, tehát dőlése hátrafelé irányul. A kerékdölés ugyancsak keresztirányú, mint a csapszegdűlés, csak ellenkező értelmű: a csepszeg befelé, a kerék kifelé dől. A kerekek összetartása pedig annyit jelent, hogy a kerekek menetirány szerinti első része közelebb van egymáshoz, mint a hátsó, vagyis a kerekeik síkja valahol a kocsi előtt találkozik. Az elrendezések előnyéről is néhány szót. A csepszegdőlés és ke» rékdőlés a könnyű kormányzást segíti elő ezáltal, hogy a talajon a csapszeg képzeletbeli meghosszabbításának döféspontja és a kerék érintkezési pontja közelebb kerül egymáshoz: az utánfutás (főleg hátsókerékhajtású kocsiknál) a kerék biztos egyenesbe vezetését szolgálja (szokásos Jó példa rá a zongonakerék vagy a zsúrkocsi kereke), a kerekek összetartása pedig leginkább stabilitási szempontból szükséges. A kormánykerék bekormányzás utáni visszaforgása szempontjából a csapszegdőlésnek, terpesztésnek van Jelentősége. Ennek könnyű megértéséhez a csapszeg körül elforduló kerék tengelyének csak egy pontját vegyük szemügyre, például azt a pontot, ahol a kerékcsapágy — vagy az egyik kerékcsapágy — illeszkedik. Mi történik kormányzáskor ezzel a ponttal? Nyilván egy körön mozdul el, olyan körön, amelynek középpontja a csapszeg tengelyében van, sugara pedig a pont és a csapszeg tengelye közötti távolság. Ennek a körnek a síkja nem párhuzamos a talajjal éppen a csapszegdőlés következtében; a kör síkja és a talaj pontosan akkora szöget zárnak be egymással, mint a csapszeg zár be a függőlegessel. Mi következik ebből? Akár Jobbra, akár balra fordítjuk el a kerekeket, a kerék tengelyén kiszemelt pont közeledni fog a talajhoz, s ezzel a talaj felé kényszeríti a kereket is. A kerék természetesen nem tud belesüppedni a talajba, de mivel a kormányzással lefelé kényszerítettük a csapszeget, a kocsit emeli meg. Többek között ezért kell erőt kifejteni kormányzás alkalmával, ezért látják el a nehéz járművek kormányművét szervóberendezéssel. Most következik a visszakormányzás. A folyamat most fordított: a tengelyen kiszemelt pont távolodni kezd a talajtól, távolítani szeretné a kereket is. A kerék persze nem emelkedik a levegőbe, hiszen a kocsi súlyát hordja, hanem emelkedésével — a járműhöz való relatív közeledésével — lesüllyeszti a kocsit. Ezért könnyű a visszakormányzás, mert ebben a kocsi súlya is segít, illetve: a kormánykerék azért forog vissza, a kerekek azért állnak be kormányzás után önmaguktól az egyenes irányba, mert a kocsi súlya is erre kényszeríti őket. A kormánykerék önmagától való visszaforgása kényelmes és jó dolog, síkos, csúszós útviszonyok mellett azonban nem tanácsos alkalmazni. Egyrészt azért, mivel ilyen úton amúgyis veszélyes elengedni a kormányt, másrészt pedig az elengedett kormánynál nem tudhatjuk, hogy a kerekek éppen milyen állásban vannak, ami csúszós útnál nem éppen kellemes. (Különösen, ha meggondoljuk, csúszós úton az is előfordul, hogy elfordítjuk a kormányt, és a kocsi megy tovább egyenesen.) Ugyanilyen okból ne apró, kis fogásokkal kormányozzunk, hanem egy mozdulattal, valamelyik kezünket a kormányköré - ken hagyva, hogy így is érzékeljük, mennyire fordultak el az első kerekek. (am)
