Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-28 / 13. szám

_____— —-»-ŕrr—

'----------------------------------- SZÖVETSÉGI SZEMLE ----------------------------------Hogyan használják ki a kulturális alapot a nyitrai járásban?

ÜTÜNK EZ ALKALOMMAL NYITRÄRA VEZETETT, AHOL FELKERESTÜK A PARASZTSZÖVETSÉG JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKÉT

JOZEF BEŇUST, HOGY MINDENEKELŐTT TŐLE, DE NÉHÁNY MUNKATÄRSÄTÖL IS AFELŐL ÉRDEKLŐDJÜNK, MIKÉNT HASZNÁLJAK

ki jÁrasukban a kulturális alap pénzeszközeit.

— A kulturális alap pénzbeli megosztása?

— Járásunk szövetkezetei az elmúlt évben hétmillió ötszáznyolcvanezer koronát Juttattak a kulturális alapba. Természetesen az EFSZ-ek azon vannak, hogy ezeket a pénzeszközöket a lehető leggyümölcsözőbben hasznosítsák. Az elmúlt évben rendelkezésünkre állő pénzeszközökből egymillió hatszázkllencvenlhétezer koronát tanulmányutak rendezésére, valamint üdülésre használtunk fel. Több mint félmillió koronát szenteltünk a közös kulturális létesítmények építésére és berendezésére. Jelentős összegeket szántunk továbbá a legjobb EFSZ tagoknak és gyerekeiknek üdültetésére, valamint egyéb akciókra.

— Részletezhetne például egy tanulmányutat?

— Nagyon hasznos tanulmányutat rendeztünk a Szlovákiai Mezőgazdasági Társaság Járási tanácsának közreműködésével, például a Német Demokratikus Köztársaságba, melynek célja a nagyüzemi sertéstenyésztés tanulmányozása volt. A a brandenburgi körzetben meglátogattuk a Trlnvilershegeni Mezőgazdasági Szövetkezetét. Ennek gazdaságában 3200 sertés hizlalásával foglalatoskodtak. Bennünket főleg az érdekelt, hogyan oldották meg saját ötleteik alapján a gépesítést és a munkaszervezést. Száraz takermányetetési módszert alkalmaznak, amely módszert ml Is ismerjük ugyan, de nagy meglepetésben volt részünk, mivel ezt a 3200 sertést egy munkaerő hozzávetőleg hét perc alatt etette meg. Rendszerük tanulmányozása azért volt részünkre fontos, mert a közeljövőben nálunk Is be akarjuk vezetni az összpontosított sertéstenyésztést. Az új technológiák bevezetése során olykor hibák fordultak elő. Mi azért láttunk alaposan a valóban nagyüzemi módszerek tanulmányozásához, hogy már teljesen kiforrott elképzelésekkel lássunk hozzá Járásunkban a munkához, s így hibák ne fordulhassanak elő. Legújabb ismereteink alapján tanulmányaink már készülőben vannak és hamarosan hozzálátunk az elképzelések megvalósításához. Ezen az NDK-ben végzett tanulmányúton harmincnégy személy vett részt, főleg Járásunk zootechnikusainak és EFSZ elnökeinek soraiból, mégpedig azokból a községekből, amelyekkel az üzemközi alapon történő sertéshlzlalás megvalósítása során számolunk. Igen hasznos tanulmányút valósult meg Jugoszláviába, ahol a növénytermesztés valamint az állattenyésztés munkaszervezési kérdéseit tanulmányozta a számszerint úgyszintén harmincnégy résztvevő, öttagú csoport vett részt egy magyarországi tanulmányúton, ahol a nagyüzemi sertéshizlalás ottani legfejlettebb módszereit tanulmányozták. A külföldön szerzett legújabb ismereteket munkánk tökéletesítésével igyekszünk majd Járásunkban hasznosítani.

Ebhez a témához Oravec Jozef kívánt még hozzászólni.

— Meg kell Jegyeznünk, hogy a kulturális alapot nem használjuk ki megfelelő mértékben, tekintve a .gyereküdülést valamint a tenulmányutakat. Ha néhány évvel visszatekintünk, úgy feljegyzéseink azt mutatják, hogy például 1967-ben kilencvenegy gyerek vett részt üdülésen. Az ezt követő 1968-as évben már százhetvennégy gyereknek volt lehetősége úttörőtáborban tölteni Iskolai szünidejének egy részét. Az elmúlt évben a nagyobb Idegenforgalom folytán az AGROTURIST utazási Irodának mindössze száz gyerek elhelyezését sikerült megoldania Járásunkból. A tavalyi csoport Terchová községben, a Jánošíkról elnevezett tátraaljai szállodában lakott. Innen végeztek kirándulásokat a környék nevezetességeinek és szépségeinek megtekintésére. A gyerekek meglátogatták Jánošík népi hős szobáját és a hegyekben végzett kirándulásokon nagyon Jól érezték magukat. Az elmúlt évben a gyerekekkel háromnapos kirándulást is végeztünk a „Szlovák Nemzeti Felkelés nyomában“ néven, amely autóbuszkiránduléson több mint hatvan gyerek vett részt. Ez alkalommal megtekintették a besztercebányai múzeumot, amely a felkelés idejéből származó emléktárgyak gyűjteményéről ismert. Meglátogatták továbbá a különféle nevezetes helyeket, megnézték az árvái völgyzárógátat és a műtevon hajókirándulást végeztek. Az a tapasztalatunk, hogy ilyen kirándulások alkalmával legalább egyhetes utat kell tervbevenni a jövőben. Idén már ennek figyelembevételével kapcsolatban azt szeretnénk, ha az AGROTURIST a téli időszakban több üdülési lehetőséget készítene elő. Ezen a télen például az első turnusban száznégy, a másodikban pedig száznegyven szövetkezeti tagot akartunk üdülésre küldeni, azonban ez nem sikerült teljes mértékben, ami összefüggésben áll a sí világbajnokság megrendezésével a Tátrában. A mezőgazdasági dolgozók üdültetése során figyelembe kellene venni azt is, hogy a közösben, de a háztájiban található állatállomány miatt a szövetkezeti tagok nagy részének nincsen módjában bonyodalmak nélkül hosszabb ideig lakóhelyén kívül tartózkodnia, mint legfeljebb egy hétig. Azon gondolkozunk, hogy három naptól egy hétig terjedő üdülés jellegű kirándulások, esetleg tanulmányi Jellegű utak rendezését helyeznénk ebben az évben előtérbe. Ez alkalommal a szomszédos államok mezőgazdasági termelőszövetkezeteit is meglátogathatnánk például a szomszédos Magyarországon, Jugoszláviában, az NDK-ban és másutt. Ilyen módon több szövetkezeti tag vehetne részt akcióinkon. Még a fiatalok köréből is nehéz év közben tizennégy vagy huszonegy napra jelentkezőket szerezni, hiszen például a fiatal traktorosok idénymunkák során nem vehetnek részt egyfolytában több hétig tartó üdülésen vagy tanulmányúton.

Az elmondottakhoz František Š 1 к о, gazdasági előadó fűzött néhány megjegyzést.

' — Kulturális alappal egyrészt a Parasztszövetség Járási szervezete, másrészt a Nyitrai Járási Mezőgazdasági Társulás rendelkezik, továbbá felhasználásra kerül az egyes EFSZ-ek kulturális alapja is. A társulás kulturális alapjából fedeztük például az elmúlt évben Bojnicén épített, s rendeltetésének decemberben átadott húsz férőhelyes üdülőházat. Itt a Jövőben Járásunk szövetkezeti dolgozói üdülhetnek ütemterv szerint, hiszen ez az épjllet a nyitrai Járás összes EFSZ-ének közös tulajdona.

— Ez az üdülőház vajon felhasználható-e, főleg a téli időszakban tanfolyamok rendezésére, szakismeretterjesztés céljából?

— Iskolázást lehetne végezni ezen a helyen, mégpedig olyan módon, hogy az elszállásolást a közelben lévő egyéb üdülőházak bekapcsolásával oldanánk meg, amelyek a Járásunk területén lévő állami gazdaságok, szövetkezetek, illetőleg a gépállomás saját tulajdonai. Az étkezést és az iskolázást egy helyen lehetne megoldani. A társulás kulturális alapjából finanszíroztuk az AGROKLUB-ok működését, amelyekbe a fiatal mezőgazdasági szakemberek tömörülnek. Ezek működése előre kidolgozott terv szerint történik, amely tervet a Parasztszövetség járási bizottsága hagyja jóvá. Az AGROKLUB-ok

programtervezetében szerepelnek többek között a különféle tanulmányi kirándulások, a fiatalok csoportjai közötti munkaversenyek, a Járás fiatal . mezőgazdasági szakembereinek találkozója és további akciók. Az elmúlt évben az AGROKLUB-ok működésére harmíncnyolcezer koronát bocsátottunk rendelkezésre. -Ez évben harmincezer koronás hozzájárulással számolunk a társulás pénzeszközeiből, de további nyolcvanegyezer korona szerepel az EFSZ-ek pénzügyi terveiben az AGROKLUB-ok részére. A Parasztszövetség pénzeszközeiből 1970-ben százötvenezer koronát kívánunk fordítani a különféle kulturális akciókra. Részletes tervet dolgozunk ki a legközelebbi időben, hogy ez az összeg a szövetkezetek hasznára váljék különféle fontos, közérdekű akciók rendezérsével. Az általunk kidolgozott Javaslatot a Parasztszövetség Járási közgyűlése tárgyalja meg és az esetleges változtatás után Jóváhagyja. Ez évben is többféle tanulmányutat, üdülési akciót tervezünk a felnőttek, a mesteriskolát végző tanulók és a kisgyerekek számára.

Most ismét Jozef Beúušhoz a Parasztszövetség nyitrai járási bizottságának elnökéhez fordulunk kérdésünkkel.

— Milyen tevékenységet fejtettek ki a szakképzés területén?

— Az iskoláztatásra tervet dolgozunk ki. Például az elmúlt évben az agronőmusok, a zootechnikusok, a gépesítek és az EFSZ elnökök részére rendeztünk továbbképzési tanfolyamokat. Ez év elején az EFSZ elnökök egyhetes tanfolyamon a Tátrában, a bérelszámolók viszont Trencsénteplicen vettek részt iskolázáson. A munkabiztonsági műszaki előadók részére szintén rendeztünk előadássorozatot. Az EFSZ-ek saját iskoláztatási munkatervet is kidolgoztak a növénytermesztési és az állattenyésztési témakörben, azonban be kell vallanom, hogy ezeket a terveket, főleg a kisebb szövetkezetekben nem mindenütt váltották valóra. A nagyobb szövetkezetekben a traktorosok kiképzése eléggé rendszeresen folyik. Az előbbi felsorolásból kifelejtettem, hogy hetvenhétezer koronát használtunk fel azoknak az EFSZ tagoknak a Jutalmazására, akiket erre a megalakításuk húszéves évfordulóját ünneplő EFSZ- ekben érdemesnek tartottak, mindenekelőtt az alapító tagok közül. A kulturális alapból térítjük továbbá a szocialista munkaversenyben résztvevők Jutalmazását is.

— A kulturális rendezvények felkarolására valószínűleg szintén hozzájárulnak a kulturális alapból.

— Az elmúlt évbeft. Járásunkból több csoport meglátogatta a Jégrevűt. Ebből az alapból jegyeket vásárolunk a területi színházak műsorának megtekintésére és a fővárosi színházak meglátogatására/

— Támogatják vajon a sporttevékenységet a kulturális alapból?

— Ezt főleg helyben teszik az egyes EFSZ-ek. Számos példát lehetne felsorolni arra, hogy öt-tízezer, sőt ennél is több koronás támogatásban részesítik szövetkezeteink a helyi futballcsapatot.

— Vajon a sajtótermékek vásárlására is jut ebből az alapból?

— A legtöbb szövetkezetben a napi sajtót és a szakfolyóiratokat az EFSZ tagok számára a kulturális alapból közösen vásárolják. Én például Járási tisztségem mellett egyben a véré bélyí EFSZ elnöke is vagyok és mondhatom, hogy nálunk is megszavazta a vezetőség a sajtótermékek vásárlásának ezt a formáját, aminek alapján vásároljuk a mezőgazdasági sajtót és a járási lapot.

A kulturális alap felhasználásával kapcsolatban általánosan azt lehet mondani, hogy számos igen hasznos célra használják fel, ami nemcsak szórakozást, üdülést, de szakmai továbbképzést Is szolgál. KUCSERA SZILÄRD

Puchovszký Vendel könyvelő

NAGYON RÉGEN Jártam Gímesen, ebben a Nyitra környéki falucskában. Furdalt a kíváncsiság, mit is tehettek azóta a fejlődés, az előrehaladás érdekében ... Nos, örömmel nyugtázj hattam, már nem „mostohagyerek“ náluk a művelődés, a szaktudás gyarapításának kérdése.

Természetes dolog, ehhez a járásiak is hozzájárulnak.

— Tanfolyamokat rendeznek a vezetők, munkairányítók részére — újságolja Puchovszký Vendel, a szövetkezet könyvelője. — Szívesen veszünk részt ezeken az iskolázásokon, mert a tanultak mind a közös gazdaság, mind a magunk Javára válnak.

A korszerű nagyüzemi gazdálkodás egyszerűen megköveteli, hogy a vezetők és tagok Időről időre felfrissítsék tudásukat, kiegészítsék azt. A gépek, vegyszerek kezelése, a közlekedési szabályok ismerete stb. mind

4 SZABAD FÖLDMŰVES

1970, március 28.

Gímesiek véleménye:

TANipiSOSEM

^esď'

olyan követelmény, amely ma már szinte nélkülözhetetlen. A tájékozatlanság, a hozzá nem értés sok bajt, tetemes anyagi kárt okozhat, sőt emberéletet olthat ki, amit semmilyen összegű pénz nem pótolhat.

A VEZETŐK MÄR MEGKAPTAK vizsga-feladataikat, s a vizsgákra is rövidesen, még a nagy dologidő előtt sor kerül. Am az egyes munkaterületeken dolgozó tagok átiskolázása sem odázható el.

— Nincs is erről szó! — vág közbe a könyvelő. — Például a különféle vegyszerek, mérgek, gyógyszerek használata rendkívüli felelősséget ró ránk, s mindazokra, akik azokat a gyakorlatban alkalmazzák. Ezek a dolgozók Is résztvettek ilyen speciális iskolázáson.

Ez tehát azt jelenti, ha valami baj mégis előadódik, az illető dolgozók nem háríthatják másokra a felelősséget.

— Az írásos nyilatkozat is ezt szándékszik megelőzni, amit a vegyszerekkel, mérgekkel bánók aláírnak, mielőtt a munkát megkezdik. E nyilatkozat felhívja a figyelmet a legfontosabb óvó-rendszabályok betartására, a bajok megelőzésére.

— S részesülnek-e a veszélyes munkafeladatokat vállalók valamilyen előnyben, feltéve, ha hibátlanul végzik dolgukat?

JPuchovszký könyvelő megnyugtató választ ad:

— Húsz százalék veszélyességi pótlék jár mindazoknak, akik bizonyos Elsőévesek Lédecről

UGYANITT SZÖLNI KELL még arról, hogy az ifjú nemzedékről sem feledkeznek meg. Karván, Beladicén és Verebélyen kilenc fiatal tanulja a bognár, villanyszerelő, kertészszőlész és gépesítő, illetve gépjavító mesterséget.

... Nem a tamáskodás, a bizalmatlanság űzött bennünket Karvára. Egy arra vetődő kőrútunk alkalmával benéztünk ebbe a szaktanintézetbe. Főleg a nyitnál járás szövetkezetei által szerződtetett fiatalokkal, s mestereikkel, nevelőikkel váltottunk néhány szót.

Andraskö Jani másodéves. A bognár mesterséget tanulja. Éppen egy kocsikerék-agy küllőréseit véste, amikor benyitottunk a műhelybe.

— Hogy érzed magad?

— J61I — válaszol magabiztosan, bátran ez a tizennyolc éves fiú. Iparkodását, tanulmányi előmenetelét némileg a havi zsebpénz összege is érzékelteti. Százhúsz koronát kap, ami a maximális határt jelenti.

Kocsis Ernő mester és Prokopec főmester szavaiból kitűnik, komoly fiú ez a Jani, igazi mesteremberalany. Tanulmányi előmenetelének

félévi osztályzati átlaga elméletből 2,75 és gyakorlatból 2 egész volt. S remélhető, a tanév végéig ez még tovább Javul. Hiszen a tanuláson kívül semmi egyéb gondja nincs. A gímesi szövetkezet anyagilag gondoskodik teljes ellátásáról. S valószínű, Jani nem él vissza a belé helyezett bizalommal, ha kezébe kapja majd a segéd-levelet.

A MÁSIK GlMESI FIÜ harmadéves, kovácsnak tanul. Vele nem tudtunk beszélni, mivel éppen szabadságát töltötte odahaza. Így módját ejtettük annak, hogy a lédeci Balázs Tiborral és Farkas Rezsővel szót váltsunk.

— Milyen a koszt?

— Kitűnő. Nem panaszkodhatunk.

— S hogy megy a tanulás?

— Megy az, ha „visszük“... —

ütötte el tréfával az egyik, ök elsőévesek, s a kertészet-szőlészet alapismeretéit sajátítják el három éven át. — Katonás rendet követelnek tőlünk. De ez kell is__— toldja meg

a másik. — Ha ebben a korban nem tanulunk rendet, hát akkor mikor...?

A pontosság, a rendszeretet szorosan hozzátartozik a szakismeretek elsajátításához. Ez nem vitás. Hiszen mind a szőlész, mind a kertész emberekkel dolgozik, s ha hanyag, pontatlan, fegyelmezetlen a szakember, előbb-utóbb a lejtőre csúszik, az életben helytállni sem tud.

»

A KÖZÖS GAZDASÁG — mint például a gímesi is — anyagi eszközökkel nem fukarkodik. Évente mintegy 13 ezer koronát fordít tanoncnevelésre.

Am az e célra fordított összeg akkor kamatozik majd busásan, ha a szakképzett Ifjú munkaerők a képesítésüknek megfelelő munkakörben dolgozhatnak, fejthetik ki alkotó képességeiket. Ha nem hagyják őket magukra, ha lépten-nyomon segítik, egyengítik útjukat. Mert az élet iskolájában is meg akarják majd állni a helyüket.

, S ez nem éppen a legkönnyebb feladati (kovács)

kockázattal járó munkát végeznek szövetkezetünkben.

A közös illetékes vezetői arról is gondoskodnak, hogy a különféle vegyszerek, mérgek elkülönített, zárt helyiségben legyenek és semmilyen más anyaggal fel ne cserélhessék azokat. Ugyanakkor a vegyszerek kezeléséhez feltétlenül szükséges védőeszközökkel is ellátják a dolgozókat (pl. gázálarc, szemüveg, kesztyű, köpeny, gumicsizma stb.) Tehát a feltételeket is megteremtik ahhoz, hogy a veszély elkerülhető legyen.

*